PETŐFI-FILM: RÁKAY PHILIP MEGCSINÁLTA A MAGYAR KARIB-TENGER KALÓZAIT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.03.13.

Ebben nem is az a legszomorúbb, hogy a mi közös pénzünket használta erre. Hanem az, hogy a mi közös március 15-ünket. Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. A díszlet valóban korhű, a látvány szép, csak épp minek, ha egyszer a történet semmibe veszi a valóságot. Ráadásul a játékidő fele teljesen fiktív szálat bont ki – így lesz Petőfi Sándor mellékszereplő a róla készült filmben. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Spoileres kritika.

Március 12-én, kedd este nyolckor az Aréna Plázába gyűlt az MTVA által meghívottak díszes serege, hogy premier előtt láthassa a több mint hatmilliárd közforintból készült új történelmi filmet. Ott volt többek között a hírhamisításáról elhíresült MTVA-vezérigazgató Papp Dániel, aztán a kegyelmi ügybe belebukott Varga Judit és új párja, az ÁSZ-elnök Windisch László, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Demeter Szilárd Nemzeti Múzeum-főigazgató, valamint Schmidt Mária.

Ha valami, 1848. március 15. persze tényleg jó alapja lehetne a Terror Háza főigazgatójának olyannyira tetsző, a gonosz, elnyomó Nyugatról és a derék magyarokról szóló megközelítésnek, hiszen Petőfiékben valóban ott buzgott a nemzeti érzés, valóban csodálatosak voltak és valóban forradalmat robbantottak ki. Annál érthetetlenebb, miért becsülték le őket a film készítői annyira, hogy úgy érezzék: végig kell hazudniuk a mozit. Utóbbit egyébként maguk a Most vagy soha! alkotói ismerik el, rögtön az első kockák egyikén: „Ahogy történt és ahogy történhetett volna” – e felirattal próbálnak előre kibújni a felelősség alól.

A mondat persze értelmetlen: vagy azt mutatják meg, ahogy történt, vagy azt, ahogy történhetett volna. Az előbbi változatból pont egy van (csak a mutatás módja térhet el), a másodikból viszont végtelen számú. Bárki bármiről bármit álmodhat ugyanis.

Rákay Philip pedig – láss csodát! – éppen Schmidt Mária álmát álmodta vászonra.

A Hadikban és – igaz, jobb színvonalon – a Semmelweisben már látott alapvetéssel találkozunk itt is, csak még azoknál is sokkal egyszerűbben: a gonosz osztrákok bántják a magyart, de a magyar felkel, nem hagyja és győz.

Sőt, ebben a filmben nem egyszerűen bántják a magyart – kifejezetten azért bántják, mert magyar. Etnikai alapon. A cselekmény ideje március 14. estéjével kezdődik. Rögtön a nyitó képkockákon osztrák császári rendőröket látunk, akik puskatussal vernek embereket a nyílt utcán, „Rohadt magyar!”-felkiáltással. Épp azután, hogy „szétverték a gyűlést”...

ITT OLVASHATÓ