Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.03.05.
A 2022. májusi beiktatását követően két évig sem volt köztársasági elnök Novák Katalin, amikor a parlament a múlt héten elfogadta a lemondását. A bukás ellenére Novák pályafutása, kivált elnöki szereplése, az Orbán-rendszer figyelemre méltó epizódja, és nem csak azért, mert – ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott a minap a Partizánban – a kormányfő akár a saját utódját is láthatta benne.
A Fidesz első vonalába a 2010-es évek második felében belépő Novák sok szempontból valami új kezdetét jelenthette a kormánypárt személyzeti politikájában. Az első női politikus volt, akire Orbán Viktor jelentős feladatokat rakott nemcsak itthon, de külföldön is. Novák a párt első vonalát jelentő középkorú férfiaknál fiatalabb (még mindig csak 46 éves), nyelveket beszél, és politikai karakterében nem a Fideszt jellemző konfrontatív stílus volt a meghatározó – sokkal inkább a mosoly. Egy kompetens nő, aki egyben háromgyerekes családanya: innen indult az államfői székig ívelő karrier, amely aztán váratlan bukással ért véget a kegyelmi botránnyal.
Orbán Viktor személyes projektje is volt
Novák ambíciója és víziója saját szerepéről gyökeresen eltért két közvetlen elődjétől, Schmitt Pálétól és Áder Jánosétól. Nemcsak abban, hogy a közösségi médiában eddig nem ismert elnöki jelenlétet teremtet, és hogy olyan gyakran utazott külföldre – Óceániától Afrikán keresztül Dél- és Észak Amerikáig –, hogy árnyék-külügyminiszternek is nézhették emiatt.
Novák nem kényszerű választás volt az elnöki posztra, hanem Orbán végiggondolt terve, így államfősége a miniszterelnök politikai projektje is lett.
Bár az államfő közpolitikai súlya Magyarországon csekély, a köztársaság elnök kezében lévő eszközökön lemérhető, milyen elnök volt Novák Katalin.
- Ami a nyilvánosságot illeti, a Novák-projekt szerves része volt a pozitív imázs, a mosolygós arc, a kedvesség és a nyitottság, amivel az országot járta.
- Ha a vétókat nézzük, ezt az eszközt kevéssé használta Novák, és sosem olyankor, amikor az a kormánynak igazán kellemetlen lett volna (a kata kivezetése, a státusztörvény elfogadása, az orvosi kamara jogköreinek megnyirbálása). De akadt konfliktusa így is abból, hogy vétózott.
- Az államfőre irányuló figyelmet nemcsak protokolleseményekre, de politikai nyilatkozatokra is használta: ezek elsősorban külpolitikai jelzések voltak, gondoljunk a Svédország NATO-csatlakozását sürgető megszólalásaira, illetve az ukránokkal rokonszenvező álláspontjára a háború kapcsán.
- Nem utolsósorban: a kegyelmi jogkör, amely végül a bukását okozta a pedofilsegítő K. Endre elengedésével, noha már a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György és társai kegyelme miatt is kapott kritikát 2023-ban az államfő, aki akkor éppen a 24.hu-nak próbálta meg a lehetőségekhez képest elmagyarázni a döntése hátterét...
Ezeket is mérlegre téve, milyen köztársasági elnök volt Novák Katalin, mire emlékezzünk belőle, mi volt a fontos államfői működése során? – e kérdésekre próbáltunk válaszokat találni Feledy Botonddal, akivel főleg a külpolitikai aktivitását tekintettük át, valamint Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével, akivel a volt államfő NER-beli beágyazottságát és jövőbeli lehetőségeit beszéltük meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.