Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.03.04.
Az interjú készítésekor még nem lehetett tudni, hogy Sulyok Tamás lesz az új köztársasági elnök.
Novák Katalin kegyelmi ügye elérhette a társadalom ingerküszöbét?
Úgy tűnik, igen. Egyesek szerint ha nem nők lettek volna, minden másképp alakul. Novák Katalint és Varga Juditot talán könnyebb volt beáldozni, mint egy férfit.
Csak azért, mert nők?
Nagyon erős az Old Boys Club, az öreg fiúk hálózata. A különböző megszólalásokból, például Magyar Péter interjújából is kirajzolódik, hogy létezik egy ilyen belső kör, egy összetartó, erős férfinetwork. Őket biztosan jobban védte volna ez a mechanizmus. Igaz, Novák Katalinra és Varga Juditra soha nem tekintettem úgy, mint akik tényleg képviselik a nőket. Biológiailag ugyan azok, de megszólalásaikban szinte kizárólag az anyaság és a család került elő, leginkább erre fókuszáltak. A politikai lojalitásuk miatt kerültek ezekbe a pozíciókba, eszükbe sem jutott, hogy másként tekintsenek erre a kérdésre.
Politikai üzeneteket közvetítettek?
Novák Katalin esetében biztos, neki ez volt a feladata. A politikai keretezés pedig meg is történt: a nő egyenlő anya. A kormány korábbi családpolitikai intézkedései is Novákhoz kapcsolódnak, ebben neki komoly felelőssége van. Más problémák, mint például a nők elleni erőszak, az alacsonyabb fizetések, a láthatatlan munka teljesen kimaradt a megoldandó kérdések közül.
Mennyire működnek ezek a családos nőkről szóló kormányzati üzenetek?
Családdal és gyerekekkel annyi mindent el lehet adni, a szövegek politikailag és retorikailag nyilván működnek. Magyarországon a család fontossága mindig is kiemelt jelentőségű volt. Ha valaki bajba kerül, mondjuk elveszíti a munkáját, kirúgják a munkahelyéről, támogatásra vagy ápolásra van szüksége, csak a családjára számíthat.
Mennyire patriarchális a társadalmunk?
Nagyon. Ez abból is látszik, ahogy az állam kivonult bizonyos szociális feladatok ellátásából. Ennek megvolt a történeti előzménye: a gyest például már a szocializmusban bevezették, így ennek a mostani politikai irányvonalnak már jóval korábban megágyaztak. Ezért is stabilizálódhatott ez az erős familizmus. Aztán az is fontos üzenet volt, hogy az Antall-kormány megszüntette a bölcsődék támogatását, merthogy úgy vélték: a háromévesnél kisebb gyerekeknek otthon a helyük. A szülők pedig egyetértettek ezzel akkor is, ahogy ma is. Ha négy évre hosszabbítanák meg a gyest, azzal is egyetértenének. Így egyre jobban szétváltak a nemi szerepek, a férfiak és nők közötti alá-fölé rendeltség pedig egyre erősödött. Ha azt üzenjük a társadalomnak, hogy akkor vagy jó anya, ha sokáig távol maradsz a munkaerőpiactól és sok gyereket vállalsz, akkor miért vagyunk meglepődve, ha valaki sokáig van távol a munkától és esetleg több gyereket is vállal?
Novák Katalin kegyelmi ügye elérhette a társadalom ingerküszöbét?
Úgy tűnik, igen. Egyesek szerint ha nem nők lettek volna, minden másképp alakul. Novák Katalint és Varga Juditot talán könnyebb volt beáldozni, mint egy férfit.
Csak azért, mert nők?
Nagyon erős az Old Boys Club, az öreg fiúk hálózata. A különböző megszólalásokból, például Magyar Péter interjújából is kirajzolódik, hogy létezik egy ilyen belső kör, egy összetartó, erős férfinetwork. Őket biztosan jobban védte volna ez a mechanizmus. Igaz, Novák Katalinra és Varga Juditra soha nem tekintettem úgy, mint akik tényleg képviselik a nőket. Biológiailag ugyan azok, de megszólalásaikban szinte kizárólag az anyaság és a család került elő, leginkább erre fókuszáltak. A politikai lojalitásuk miatt kerültek ezekbe a pozíciókba, eszükbe sem jutott, hogy másként tekintsenek erre a kérdésre.
Politikai üzeneteket közvetítettek?
Novák Katalin esetében biztos, neki ez volt a feladata. A politikai keretezés pedig meg is történt: a nő egyenlő anya. A kormány korábbi családpolitikai intézkedései is Novákhoz kapcsolódnak, ebben neki komoly felelőssége van. Más problémák, mint például a nők elleni erőszak, az alacsonyabb fizetések, a láthatatlan munka teljesen kimaradt a megoldandó kérdések közül.
Mennyire működnek ezek a családos nőkről szóló kormányzati üzenetek?
Családdal és gyerekekkel annyi mindent el lehet adni, a szövegek politikailag és retorikailag nyilván működnek. Magyarországon a család fontossága mindig is kiemelt jelentőségű volt. Ha valaki bajba kerül, mondjuk elveszíti a munkáját, kirúgják a munkahelyéről, támogatásra vagy ápolásra van szüksége, csak a családjára számíthat.
Mennyire patriarchális a társadalmunk?
Nagyon. Ez abból is látszik, ahogy az állam kivonult bizonyos szociális feladatok ellátásából. Ennek megvolt a történeti előzménye: a gyest például már a szocializmusban bevezették, így ennek a mostani politikai irányvonalnak már jóval korábban megágyaztak. Ezért is stabilizálódhatott ez az erős familizmus. Aztán az is fontos üzenet volt, hogy az Antall-kormány megszüntette a bölcsődék támogatását, merthogy úgy vélték: a háromévesnél kisebb gyerekeknek otthon a helyük. A szülők pedig egyetértettek ezzel akkor is, ahogy ma is. Ha négy évre hosszabbítanák meg a gyest, azzal is egyetértenének. Így egyre jobban szétváltak a nemi szerepek, a férfiak és nők közötti alá-fölé rendeltség pedig egyre erősödött. Ha azt üzenjük a társadalomnak, hogy akkor vagy jó anya, ha sokáig távol maradsz a munkaerőpiactól és sok gyereket vállalsz, akkor miért vagyunk meglepődve, ha valaki sokáig van távol a munkától és esetleg több gyereket is vállal?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.