LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE TETTE KISZOLGÁLTATOTTÁ A KORMÁNY A NEKIK DOLGOZÓKAT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSDA ANDRÁS
2023.03.13.

A köztisztviselők kormánytisztviselővé válásával gyakorlatilag minden munkajogi védelmük megszűnt a kormányzati apparátusban dolgozóknak. Az elmúlt években ez fokozódó fluktuációt, leépülést hozott több minisztériumban is. Van, ahol változatos módokon alázzák meg a dolgozókat.

„A kihelyezett tartós külszolgálatát a kihelyező vezető rendkívüli esetben, hivatali érdekből, azonnali hatályú hazarendeléssel is visszavonhatja.” „A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel – indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva – visszavonhatja és megszüntetheti.” Nem kell jogászi végzettség ahhoz, hogy bárki felismerje a két mondat mögött rejlő tartalmi különbségeket. Míg az első esetben komoly indok – és az ezzel járó indoklási kötelezettség – kell(ett) egy tartós külszolgálati megbízás (magyarul egy diplomata vagy nagykövetségi dolgozói státusz) megszüntetéséhez, a másodikban a „kihelyező vezető” (praktikusan a külügyminiszter) már gyakorlatilag akkor és azt rúg ki, akit akar, „indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva”.

A két mondat a külszolgálatról szóló 2016-os törvény eredeti, illetve 2020-as módosításából származik. A módosítást pedig – még egy kis jogászkodás – az tette lehetővé, hogy a parlament 2018-ban elfogadta a törvényt a kormányzati igazgatásról, amely teljesen újraírta a közigazgatásban dolgozók munkajogi helyzetét, akik egyébként már 2011-től nem köz-, hanem kormánytisztviselők, de sokáig lényegében csak névváltást jelentett. Ugyanebben az időben (2018-ban) fogadta el a kormánytöbbség a rabszolgatörvénynek is nevezett jogszabályt, amellyel kapcsolatban komoly tiltakozás szerveződött, emiatt viszont kevesebb figyelem jutott a kormányzati igazgatásról szóló törvényre, amely munkajogi szempontból nem kevésbé súlyos, mint nagyobbik testvére...

ITT OLVASHATÓ