KORONAVÍRUS, NÉMET NYUGDÍJASOK, NER-ES FEJLESZTÉSEK ÉS VÁLASZTÁSI MATEK RENDEZI ÁT A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGÁT

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2024.03.30.

Bár az ország lakossága az 1980-as évek legeleje óta folyamatosan csökken (az elmúlt bő negyven év alatt több mint egymillióval lettünk kevesebben), a külső migráció mellett fontos szerepet játszik a lakosság átrendeződésében a belső vándorlás is, azaz a települések közti költözések. A főváros a rendszerváltás óta ürül, az agglomeráció duzzad, ahogy Szeged, Győr és Pécs környéke, illetve a keleti országrész határ menti települései is. A vidék közel négy évtizede néptelenedik el, Budapest környéke és a Balaton viszont még sosem volt ennyire népszerű. Ez derül ki gyűjtésünkből, amiben azt vizsgáltuk, mely évben tetőzött a magyarországi falvak és városok népessége.

3154 település 38 évnyi lakosságadatát vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, akad-e bármilyen mintázat abban, hogy mikor élték virágzásukat a magyar települések. Sokkoló adat: a falvak és városok több mint fele bőven a rendszerváltás előtt, 1986-ban (vagy az előtt, ugyanis csak 1986-ig találtunk településszintű népességadatokat) kezdett el kiürülni. Ez az arány amiatt is magas kicsit, mert a több mint háromezer településből 153 akkor még nem is létezett, tehát kisebb volt a bázis. Jól mutatja viszont a lakosság átrendeződését, hogy minden tizedik településen a 2023-as év elején élt a legtöbb ember. Ezek közül jó pár egy-egy régióba tömörül, ami az általunk készített térképen is jól kivehető.

343 településen tetőzött tavaly a lakosok száma, ezeknek több mint fele három megyében: Pestben, Fejérben és Győr-Moson-Sopronban. Felmerülhet, hogy nagy eséllyel amiatt van ez így, mert egyébként is több település van ezekben a megyékben, de nem (csak) ez az ok:

- Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Tolna megyékből mindössze kilenc olyan falu vagy város van, aminek a lakosságszáma tavaly érte el csúcspontját (ez a 343 rekordot elért település 2,6 százaléka), miközben összesen több mint hatszáz település – az összes ötöde – található ebben a négy megyében.

- Mindeközben a települések alig szűk hetedét adó Fejér, Győr-Moson-Sopron, illetve Pest megyék adják a tavaly tetőzött falvak és városok 57 százalékát.

Békés, illetve Jász-Nagykun Szolnok megyékben 75, illetve 78 település található, ezek közül 57-nek, illetve 53-nak volt 1986-ban (vagy az előtt) csúcson a lakosságszáma, amivel jóval az országos érték felett vannak – ez az arány ugyanis Békés esetében 76, a Jászság esetében 68 százalék.

A rendszeres hírfogyasztóknak nem kell bemutatni, mi történik az elmúlt években az agglomerációban: tömegével költöznek oda emberek, emiatt Érdre már tavaly kitették a megtelt táblát. Hely északon van még, és az árak is csökkentek – jó kérdés, hogy ki az, aki az egyre növekvő számú akkumulátorgyárak szomszédságában képzeli el a jövőjét. Az agglomerációba tömörülés nem csak a reggeli dugókban mutatkozik meg, az infrastruktúra többi eleme is rozoga lábakon áll: az ivóvízrendszerek is kapacitásuk tetején működnek, tavaly nyáron például hat településen rendeltek el locsolási tilalmat, Solymáron pedig a honvédséget is bevetették, hogy legyen víz...

ITT OLVASHATÓ