Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.15.
Magyarország szuverenitásának egyetlen garanciája az, hogy „el kell foglalnunk Brüsszelt… Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban… Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.” Vagyis az üdvtörténetté magasztosult magyar történelem (Heilsgeschichte) fogja radikálisan átírni a világtörténelmet (Weltgeschichte), de első nekifutásra legalább az európai történelmet (Europäische Geschichte).
Csakhogy!
A hadüzenet komoly, méltósággal, méltányossággal és szakralitással teli műfaj, amint ezt már az ókorban is tudták. Titus Livius A római nép története c. munkájában arról ír, hogy a fetiales, egy papi testület tagja, a harc- és békejog felügyelője (jus fetiale) szent megbízatást teljesít, a hadüzenet átadásakor: Juppitert szólítja meg, törvényes kötelességeket hoz szóba, tiszta és szent háborút, s ha követelése bűnös lenne, azt kéri Juppitertől, „ne engedd, hogy hazámba valaha is visszatérjek.” (I,32,6-8) De Mózes ötödik könyvében is az olvasható, hogy „ha felvonulsz valamely város ellen, hogy megostromold, először ajánlj fel neki békét…, s csak „ha visszautasítja a békét”, akkor lehet megindítani a küzdelmet, s „az Örökkévaló hatalmadba adja mindet.” (5Mózes 20,12)
Orbán hadüzenete azonban a méltóság, a méltányosság és a szakralitás helyett azt adja, ami Orbánnak és rendszerének lényege, tudniillik a szemtelen, pimasz és gátlástalan lopást. Ezt mondja. „Egy utazó járja Európát. Lát egy embert az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal. Mit csinálsz? Nem látod? Követ török, ez a munkám! Lát egy másik embert, az is követ tör. Mit csinálsz? Nem látod? Katedrálist építek! Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör. Ez az ő életük. Múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk.”
Ez a hasonlat lényegében és tartalmában megegyezik egy bizonyos konzervatív keresztény szerző, George Weigel The Cube and the Cathedral” c. 2005-ben megjelent művének a könyv legelején olvasható koncepciójával (a munka Kocka és katedrális címmel 2022-től immár magyarul is elérhető a Fidesz-(köz)pénzből agyontámogatott MCC Pressnek köszönhetően), amelyben a szerző egész tézisét ugyancsak egy utazó szemszögéből láttatja, Párizs egyik tengelyén körbepillantva, amelynek egyik végén a párizsi modern negyed gigantikus kőkockája, a La Grande Arche de la Défense „elborzasztó kőrengetege” meredezik, míg másik végén a Notre-Dame katedrálisa, mintegy szimbolikusan kifejezve az Istenre alapozott kultúra és az Isten nélküli vadság és barbárság világát.
Európa nyugati fele tehát egyenlő a kőtörő értelmetlen, kíméletlen, embertelen és jelentés nélküli kő- és betonrengetegével, míg Magyarország a hit, a remény, a szeretet, a kultúra és a megújhodó civilizáció csodás katedrálisának felépítésén fáradozik.
„Az igazság oldalán állsz, vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást? El kell
dönteni, a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz. Követ törsz vagy katedrálist építesz? Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság?” – teszi fel a kérdést Orbán.
Akár elgondolkodtató is lehetne, ha nem tudná az ember, hogy Orbánnak a kőtörő és a katedrális példázata és vele együtt a föltett kérdése is lopott cucc. Pont olyan, mint a Balaton, mint a sok-sok kastély, a földbirtokok, a szálloda- és divatipar, a bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások, a Várnegyed lakásai, a honvédelminek álcázott magánrepülők, minden tendert megnyerő építőipari cégek, a luxusingatlanok, az Andrássy út lenyúlt palotái, az irodaházak, vagy épp a magánnak nyilvánított közpénzek, továbbá a privátnak tekintett államfő, a kisajátított legfőbb ügyész, vagy épp a teljes közszolgálat.
Az Orbán-féle katedrálisról legfeljebb a Szent Bavo katedrális jut az ember eszébe, ahol a világ legtöbbször ellopott (és rengetegszer ellopni próbált) műalkotása, a van Eyck fivérek nagyméretű genti oltára található. A képet rengetegen ellopták már, Napoleon is, a nácik is, s miután Gent kb. 50 km-re van Brüsszeltől, a Brüsszelbe bevonuló Orbán – aki ünnepi beszédében Brüsszelt felemlegetve azt is mondta, hogy „tudjuk, melyik kapun masírozzunk be” – végre beteljesítheti a katedrálisokról szóló álmát.
Mert talán csak oltárképet nem lopott még eddig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.