ÉPÜL A KASZTRENDSZER: SZÉTVÁLIK A TEHETŐS ÉS A SZEGÉNY GYEREKEK TANÁRAINAK KÉPZÉSE

JELEN.MEDIA
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2024.03.20.

Kormányközeli forrásainktól úgy tudjuk, hogy elkészült a tanárképzés átalakításának terve. Ezeket a terveket már két körben tárgyalta a kormány. A lényeg: létrehoznának egy elitpedagógus-képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az itt végző tanárok az elit gyerekeit tanítanák. A nehezebb sorsú gyerekeket oktató pedagógusok képzéséért az egyházi felsőoktatási intézmények felelnének.

Mint ismert, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (aki az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke is) az NKE Tanácsadó Testületének elnöke. Orbántól nem idegen az oktatás reformjával kapcsolatos gondolkodás: az év elején a Kommentár című folyóiratba egy hosszú tanulmányt írt, Visszavezetni az oktatást konzervatív gyökereihez címmel. Ebben arról ír, hogy mára az iskolában „a konzervatív megközelítés teljesen háttérbe szorult, s helyét progresszív alapelvek vették át. Emiatt egyre inkább úgy tűnik, hogy az iskola nem képes érvényes tudást átadni a következő nemzedéknek”.

Az új kar létrehozásának célja a közszolgálati egyetemen az, hogy itt folyjon az elitképzés, azaz a legjobb tanárokat szeretnék kiképezni ahhoz, hogy az ország elit diákjai a legjobb oktatást kaphassák. Ez az új kar ráindul az ELTE tanárképzőre, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt (az ELTE nem csatlakozott a modellváltó egyetemekhez, ezért a költségvetése egyre jobban recseg) ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.

A középiskolák tömeges fenntartóváltása is ehhez a tervhez illeszkedik.

A tanárképzés átalakítására vonatkozó szándékot mutatja az is, hogy tavaly, a költségvetés maradványpénzeiből Nyíregyháza, Debrecen és Eger felsőoktatási intézménye is kapott arra a célra, hogy kísérleti projekteket indítsanak a tanárképzéseikben. Ezek a pilot programok több pontra is kiterjednek: a tanárképzés kimeneti követelményeinek, tartalmi elemeinek átalakításától kezdve a gyakorlati képzés megreformálásig.

Ha mindezek a tervek megvalósulnak, várhatóan tovább növekszik az oktatási szegregáció: szegény és jobb helyzetű gyerekek külön iskolába járnak majd, és eltérő képzésben részesülő pedagógusok tanítják majd őket. Egy másik drámai következmény lehet az, hogy az elve zűrzavaros közoktatási szerkezet tovább bonyolódik. Az állami iskolák mellett rengeteg az egyházi iskola, ahogy vannak magánintézmények is. Az állam kistérségileg már most sincs ott mindenhol, több helyen nem tudja biztosítani a törvény által kötelezően előírt, világnézetileg semleges oktatást az országban. A kormány tanárképzési átalakításai – megvalósulásuk esetén – tovább bontják a fenntartói szerkezetet, amit nehéz lesz racionalizálni, ha egyszer ennek igénye majd felmerül.

ITT OLVASHATÓ