Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.27.
A főigazgató elbízta magát? Minden fórumon arról beszélt, hogy a szakszervezetek 13 éve nem tudtak eredményes sztrájkot összehozni, és ez most sem lesz másként.
Egy percet sem aggódott, pedig ezúttal kellett volna.
Már 2013-ben is sztrájkhangulat volt a színházban, 2017-ben és 2919-ben ismét nekifutottak, igen csekély eredménnyel. Mi változott azóta?
Felismertük, hogy a mostani életünket általánosan jellemző nehéz gazdasági helyzetben a munkavállalói rétegek egyre kiszolgáltatottabbá válnak, ami nemcsak az Operán kívüli világra vonatkozik, hanem a ház falain belül is ez a helyzet. Most alaposan felkészültünk, sorra vettünk minden olyan problémát, amely mellé nemcsak az egyik, vagy a másik munkaterület dolgozói, hanem a színház meghatározó számú munkatársa hajlandó kiállni. Kialakult egy olyan követeléscsomag, amiben nem volt olyasmi, ami alkalmas lehetett volna a sztrájkolók megosztására.
Mennyi időre volt szükség ehhez?
Évek óta gyűlt bennünk az elégedetlenség. 2014-ben Ókovács Szilveszter, aki már akkor is a színház főigazgatója volt, hosszas tárgyalások után végre hajlandó volt megkötni a kollektív szerződést, de alig három év elteltével váratlanul, álnokul, fel is mondta. Úgy érezte, túlságosan megköti a kezét. Önmaga „sajátos munkajogi szabályai” szerint akarta működtetni a házat, amibe belefért az is, hogy a dolgozók bérét illetően sem volt hajlandó engedményekre, átlépett minden olyan foglalkoztatási szabályt is, amit az előadóművészekre vonatkozó törvények pedig előírtak volna számára...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.