Szerző: KOVÁCS BARNA
2024.02.29.
„Felmerült Varga Judit neve is, de végül elvetettük, pedig jóval nagyobb nyilvánosságunk lenne” – tréfálkozott felvezetőjében Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az intézet Nők a politikában, nők a közéletben című csütörtöki konferenciáján a volt igazságügyi miniszterrel. A volt SZDSZ-es politikus elmondta, hogy valóban szerettek volna fideszes résztvevőt is a beszélgetésbe, de nem jártak sikerrel. Szerinte a döntéshozatalban, a politikában, a közéletben nagyon kevés nő van, de ez nem csak a NER hibája, „ez egy maszkulin társadalom”.
Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója néhány adattal igyekezett bemutatni a nők közéleti helyzetét. Ötezer fős kutatásuk szerint a férfiaknak 47 százalékát, a nőknek pedig csak 37 százalékát érdekli a politika, ez azonban nem látszik a választási részvételen, a nők is nagyjából ugyanolyan arányban mennek el szavazni.
„A férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kellene foglalkozniuk” – így hangzott az állítás 2021-ben és 2023-ban is egy kutatásban. Ezzel 2021-ben több férfi értett egyet, mint nő, tavaly azonban megfordult ez az arány.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület ellenzéki polgármestere elmondta, nem híve a női kvótának, annak ellenére sem, hogy sokszor érzi a hátrányát annak, hogy nő, és sosem érzi az előnyeit. A politikus felolvasta egy vidéki polgármester levelét, amelyben az elnézést kért egy korábbi mondatáért, amellyel valójában dicsérni szerette volna őt, ám a mondat végén hozzátette: „ahhoz képest, hogy nő”. „Valószínűleg még most is az édenkertben állna egyik lábáról a másikra Ádám, ha Éva nem mutatja meg neki a kivezető utat azzal a bizonyos almával” – foglalta össze afféle mottóként a polgármester a levél tartalmát.
Lendvai Ildikó szerint a legtöbb nő a magyar politikában a vidéki polgármesterek között van, „ahol melózni kell, de pénz nincs”. Szerinte nem a választók miatt kevés a nő a politikában, hanem a pártvezetők miatt, akik a volt MSZP-elnök szerint ebből a szempontból sokkal konzervatívabbak, mint a társadalom, és a helyféltés is jellemző rájuk. Nehézségnek látja azt is, hogy „a politika – a parlament napi vitáitól eltekintve – esti műfaj”, mivel olyankor vannak fórumok, fogadóórák, illetve elhúzódnak az utazások is. Kisgyerekes anyukaként ez nem könnyű. Baranyival ellentétben látja értelmét a kvótarendszernek, de csak a politikába való belépésnél, „azért, hogy nézzenek körül a nők között is, amikor embert keresnek egy feladatra.”
"Agyhugykövet kapok attól a mondattól, hogy azért nem kell kvóta, mert a teljesítmény számít"+
– kezdte Szabó Tímea, a Párbeszéd – A Zöldek Pártjának ügyvezető társelnöke, aki szerint a férfiaknál sem a teljesítmény számít, és a nőknek a lehetőséget kell megadni, hogy beléphessenek a közéletbe. „Az Európai Unió első 15 tagországában mindenhol volt női kvóta, a legtöbben azért nincs már, mert a kvóta nem cél, hanem eszköz” – mondta. Egyetértett azzal, hogy a politika esti műfaj, és felidézte, hogy az eutanáziáról szóló hétfői vita is éjfélig tartott a parlamentben. Szabó szerint ezért a támogató család alapfeltétele annak, hogy több nő legyen a politikában.
A momentumos Orosz Anna kifejtette, nagyrészt szocializációs kérdés is az, hogy miért van kevés nő a politikában. „Egy kislánytól a mai napig jobban elvárjuk, hogy kedves legyen, megértő, elfogadó, egy kisfiúnál pedig talán még mindig jobban értékeljük, ha kiáll a saját véleményéért, a saját akaratáért” – mondta. Hozzátette, hogy ezek évszázados hagyományok, és nem csak a nőket érintik, „isteni lenne, ha több férfi pedagógus lenne”. Elmondta, hogy a Momentumban nemrég vezették be a női kvótát, bár eleinte idegenkedtek tőle, azonban azt tapasztalták, hogy szükséges.
„Egy civilekkel folytatott egyeztetésen ültem a parlamentben rendre a nők szólaltak
meg utoljára, és rendre ők voltak a legfelkészültebbek"
– idézte fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.