A KORRUPCIÓ MEGSZŰNTETÉSE FELROBBANTANÁ A „VIKTATÚRÁT”

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.03.22.

„Ha az Európai Unió által Magyarország felé (is) támasztott követelményeket, feltételeket az Orbán-kormány teljesítené, ha azok beépülnének a hazai rendszerbe, akkor ebben a ’viktatúrában’ a rendszer maga szétesne, hiszen az egészen egyszerűen nem képes magába foglalni a demokratikus alapértékeket” – szögezte le portálunknak Inotai András. A Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetőjével kifejezetten ennek a rendszernek a korrupciós vetületéről beszélgettünk. A civil tagok egy része az idén sem szavazta meg a korrupcióellenes munkacsoport jelentését, ami szerinte arra vezethető vissza, ahogy a magyar kormány a nemzetközi kötelezettségeit kezeli. A Transparency International éves jelentése kapcsán a professzor kiemelte, hogy a gazdasági mellett több más eleme is van, ami mind átszövi Magyarországot. Ezek a politikai, a véleménybefolyásolási, valamint a mentális korrupció.

Viszonylag kevés figyelem irányult arra a sokatmondó – bár nem meglepő – hírre, hogy az Integritás Hatóság mellett működő, törvényi kötelességből létrehozott, a korrupciós munkacsoport által elkészített éves jelentést az idén sem írta alá a csoport több civil tagja. Mint a Telex beszámolt róla, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország különjelentést is készített, s ehhez csatlakoztak a KEMCS nem kormányzati szereplőket képviselő̋ tagjai közül Katus Eszter (Átlátszó.hu), Hegedűs Mihály, Kutasi Gábor (Magyar Közgazdasági Társaság), Sándor Tamás és Dr. Várady Szilvia. Szerintük ugyanis a hivatalos jelentés nem ad valós képet a magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat, sokkal inkább a kormányzat mérsékelten ambiciózus elképzelései vannak benne, mint az ő javaslataik. Nincs benne szembenézés a valós helyzettel, nem veszi számba az összes kiemelt korrupciós kockázatot (például a pártfinanszírozást, a kampányköltéseket, a vagyonnyilatkozatokat, a közérdekű bejelentők helyzetét). Szerintük a jelentés további hiányossága abból is fakad, hogy a munkacsoport mandátuma nem terjed ki az egyedi ügyek vizsgálatára, holott ezek bemutatása elengedhetetlen lenne az olyan rendszerszintű visszásságok feltárásához, mint például a közbeszerzési piac felülről vezérelt koncentrációja.

Mi a véleménye erről, a civilek által megfogalmazott kritikákról Inotai Andrásnak? Az uniós kérdésekben is jártas professzor nem lepődött meg azon, ami történt. Mint fogalmazott: „nem ez az első eset, sőt, tipikus példája annak, ahogy a magyar kormányzat a nemzetközi kötelezettségeit kezeli”. Ez az uniós követelmények esetében is gyakorlat: ha nagyon kell, akkor papíron, a felszínen megcsinálják, de utána nem valósítják meg, vagy ha mégis, akkor is csak torzítva és felvizezve, esetleg az elején, látszatra, mintha csinálnák, de amint lehet, el is felejtik és visszavonják az intézkedéseket...

ITT OLVASHATÓ