UNIÓS FORRÁS LENNE RÁ, MÉGSEM LÁTSZIK A SZÁNDÉK A LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.02.03.

Van legalább 2,5 millió olyan lakóépület, amely 2,5-3-szor több energiát fogyaszt, mintha fel lenne újítva – mondta Koritár Zsuzsanna. A Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységi szakértője szerint a szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével és a korszerű fűtésrendszerekkel lehetne javítani az energiahatékonyságon. Erre vannak uniós források, és van tagállami kötelezettségünk, hiszen 2030-ig Magyarországnak is el kell érnie az 55 százalékkal kevesebb széndioxid kibocsátást. Mint mondta, csak egy dolog nem látszik: a kormány szándéka.

Az Európai Unió már régóta dolgozik azon, hogy 2050-re már csak minimális mennyiségű legyen a karbonkibocsátás. A cél az, hogy akkorra már ne kerüljön a levegőbe több széndioxid, mint amennyit az erdőink el tudnak nyelni. A kibocsátás az iparból, a közlekedésből, de legfőképpen az épületekből érkezik a környezetbe. A legtöbb energiát ugyanis az épületek fogyasztják az EU-ban és Magyarországon is. Az épületek fűtéséből, hűtéséből, a melegvíz előállításából, a világításból származik a kibocsátott széndioxid 40 százaléka – mondta Koritár Zsuzsanna.

Emiatt döntött úgy az unió, hogy változtatni kell. A döntése végrehajtásához pedig pénzügyi forrást és technikai segítséget is nyújtanak a tagállamoknak. Így lehet a fosszilis energiát leváltani megújuló energiákra, illetve energiatakarékossá alakítani az épületeket. Ehhez különböző stratégiákat és cselekvési terveket kell a tagállamoknak elkészíteniük. Az első ilyen mérföldkő 2030-ban lesz, amikorra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést szeretne az EU elérni. Magyarország is készített stratégiát Nemzeti Energia- és Klímaterv címen, amelynek első verzióját már korábban benyújtotta, most pedig a 2030-as célokhoz felül kell vizsgálnia – emlékeztetett a szakértő, aki szerint azonban energiahatékonyság terén Magyarország igen keveset vállalt, miközben éppen ez az a terület, amiben igen nagy potenciál van. Az épületeink ugyanis nagyon pazarlóak, rossz állapotban vannak. Az Európai Unió átlagához képest a magyar épületek 1,5-2-szer több energiát fogyasztanak, de ha nem az átlaghoz viszonyítjuk, akkor egy jobb képességű ország épületeihez képest ez a szám még nagyobb...

ITT OLVASHATÓ