SZEMTANÚ SZEDI ÍZEKRE PUTYIN HAZUGSÁGAIT – A NYUGAT NEM SZEGTE MEG SEMMILYEN ÍGÉRETÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JESZENSZKY GÉZA
2024.02.29.

Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója környékén világszerte újra felvetődött a felelősség kérdése. Tucker Carlson amerikai újságíró Vlagyimir Putyinnal készített jó kétórás interjúja is jórészt e kérdés körül forgott – az orosz elnök sajnos akadálytalanul ismételgethette propagandagépezete állításait. Putyin hosszasan kifejtette tételét, amely szerint „Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban.” Sajnos ezt nemcsak az interjú sok millió nézője hiszi el, hanem rangos elemzők, sőt politikusok is.

Putyin apologétái a Kreml agresszivitását és az Ukrajna ellen 2014 óta folyó háborút a NATO keleti bővítésével magyarázzák, és azt az Egyesült Államok nyakába varrják. Pedig már az évszámokkal is baj van: a keleti bővítés két szakaszban, 1999-ben és 2004-ben történt, és mindenekelőtt a tagságra vágyók küzdötték ki. A NATO csak nehezen engedett kérésüknek, Oroszország pedig nem indított háborút a bővítés megakadályozásáért és egyéb retorzióval sem élt. Sőt: a NATO-bővítés első köre után Putyin elnök George Robertsonnak, a szervezet főtitkárának még azt mondta, hogy kész belépni a katonai-politikai szövetségbe. A 2001. szeptember 11-i terrorista merénylet után teljes támogatásáról biztosította az ifjabb Bush elnököt. Akkoriban még nem mondott olyanokat, hogy 1990-ben, Németország egyesítésekor Baker amerikai külügyminiszter, vagy maga Bush elnök ígéretet tett a megszűnőben lévő Varsói Szerződés (VSZ) tagállamainak az Atlanti Szövetségen kívül tartására. (Baker ezt maga is cáfolja.) Lehet ma eltérően emlékezni, ki mit mondott 1990 elején, de az a perdöntő, hogy semmilyen írásos nyoma sincs az orosz elnök által emlegetett ígéretnek, kötelezettségvállalásnak. A Németországgal kapcsolatos végleges rendezésről szóló „Kettő plusz négy”-szerződést 1990. szeptember 12-én írta alá az NSZK, az NDK, a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok.

Sem ez, sem más szerződés nem tartalmazza a NATO bővítésének tilalmát...

ITT OLVASHATÓ