Szerző: PETŐ PÉTER
2024.02.11.
Merre tart a politika a köztársasági elnök lemondása után? Mit tesz a Fidesz és mit tesz az ellenzék?
Novák Katalin lemondott, miután kiderült, kegyelmet adott egy pedofilügyben kényszerítés miatt elítélt bűnösnek, és ugyancsak távozik a politikából az eset idején az Igazságügyi Minisztériumot vezető, a köztársasági elnök döntését ellenjegyző Varga Judit. A kérdés erkölcsi dimenziójával ezúttal nem foglalkozom, kizárólag a politika stratégiai dilemmáiról és házi feladatairól gondolkodom. Már csak azért is, mert meggyőződésem, hogy
az erkölcs semmilyen szerepet nem játszott a döntésben, Orbán Viktorék kizárólag azt mérlegelték és mérték, milyen lehetséges károkat okoz a Fidesznek a köztársasági elnök kegyelmi döntése.
Ha a politikában az ilyen ügyekben morális indíttatás vezérelné a lépést, akkor nem kellene várni a döntésre, hiszen akkor lényegtelen minden egyéb tényező, elvégre az erkölcsi meggyőződés a jóról és a rosszról motiválná a lépést. (Aki erkölcs és politika viszonyáról szeretne mély szöveget olvasni, annak érdemes elővennie Kis János A politika mint erkölcsi probléma című írását, amelyet annak nyomán írt, hogy Medgyessy Péterről már miniszterelnöksége idején kiderült, hogy a kommunista diktatúra idején szigorúan titkos tiszt, kémelhárító volt.) És akkor a fő kérdések.
Mit tesz a Fidesz?
A kormánypárt igyekszik megszabadulni az ügytől, miután levette a személyi felelősöket a tábláról, és mindent megtesz majd azért, hogy újraírja a politikai napirendet. Meg lennék lepődve, ha a következő hetekben nem élesedne valamilyen, ellenzéki politikus(oka)t célzó botrány. A kampányra alighanem egyébként is időzítettek aknákat, alighanem ezek közül előre vesznek egyet. Esetleg a Karácsony Gergelyt célzó – eddig meglehetősen súlytalannak bizonyuló – ügyek egyikét próbálják továbbépíteni.
Másrészt a konkrét ügyet, azaz a gyermekvédelmet is próbálják, amennyire lehet, visszaszerezni. Ennek leglogikusabb módját Bayer Zsolt már szombati publicisztikájában előrevetítette:
S a jogi részét a kormányzat is helyesen kezeli, amikor benyújtja az alkotmánymódosítást, s remélhetőleg további, még szigorúbb gyermekvédelmi törvényt fog előterjeszteni, aztán majd meglátjuk, a parlamenti ellenzék azokat megszavazza-e.
Nem tudom, ez lesz-e a konkrét megoldás, de biztosan ez a politikai logika mozgatja majd a lépésüket. Azaz előállíthatnak egy olyan helyzetet, amelybe az ellenzék nem tud már bemenni, például szavazhatatlan lesz számára egy esetleges jogszabály-módosítás (mondjuk mert megint összemossa a homoszexualitást a pedofíliával). Ennek nyomán az ellenzéket újra betolhatják a számára kitalált sarokba: valójában nem fontos nekik a gyermekvédelem, csupán hatalmat akartak, ezért bírálták Novák Katalint.
Ezzel tehát szándékaik szerint tisztázzák a Fidesz pozícióját, az ellenzékről leválasztják a témát, sőt éppen azzal támadják majd, hogy nem fontosak nekik a gyerekek, csak a hatalom.
Ugyanakkor fontos szempont, hogy ez ezúttal nem lesz könnyű feladat, mert az elnöki kegyelem jóformán a politikai rendszerünk egyetlen korrigálhatatlan eleme, nem lehet visszacsinálni, ez a jelvény már örökre ott lesz a Fideszen, még a párt hatalmas hatalomgyárának is komoly feladat, hogy eltakarja a bélyeget.
Mit tesz az ellenzék?
Az ellenzék fundamentális érdeke, hogy megfojtsa a pillanatot, ha már megkapta. Ez azt jelenti, hogy elsődleges politikai érdeke, hogy a kezdeményező szerepet megtartsa, s a kínálkozó lehetőség ne álljon meg Novák és Varga lemondásával, hanem további károkat okozzon a Fidesznek. A károk a politikában azt jelentik: kevesebb szavazója legyen a kormánypártnak, mint amennyi jelenleg van.
Ehhez nekik is át kell keretezniük a történetet. Merthogy első körben Novák Katalinra támadtak, ami logikus döntés, mert – mint kiderült – elérhető célt tűztek ki. Orbán az ügyben érinthetetlen volt, hiszen Novák Katalin volt a cselekvő – csakhogy ez azzal jár, hogy ha mostanra elérték a megfogalmazott céljukat (Novák és Varga is lemondott), újra kell gondolniuk a stratégiát.
Nyilván a kísérlet az lesz, hogy Orbánra, a Fideszre keretezik az ügy tanulságait. Alapvető érdekük, hogy a rendszerből következő rutinként ismerjenek rá az emberek a kegyelemre, ne pedig Novákék hibájaként, amit a Fidesz korrigált. A nagy elbeszélés tétje erős: az egyik verzióban az lesz, hogy valójában a Fidesz az, ahol következménye van az amorális tetteknek (lemondott Schmitt Pál és Novák egyaránt, ahogy egyébként a brüsszeli ereszen a rendőrök elől menekülő Szájer József is rögtön visszavonult a közélettől), miközben a balliberális kormányok idején Medgyessy nem távozott a D209-es ügy után a kormányfői székből, sem Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése nyomán. A másik verzió meg azt üzeni, a rendszer egésze erkölcstelen és jellemtelen, azaz a kegyelem nem atipikus döntés, hanem mindennapos praxis, jelképe annak a hazug, képmutató világnak, amely az erdő nélküli lombkorona-sétányoktól Borkai Zsolt orgiájáig terjed. Ehhez egyébként nagyon hasznos lenne, ha nekik is lenne kéznél olyan, további ügyük fideszes politikusról, amely megerősíti az elbeszélni kívánt képzetet.
Érdemes ezzel a szemmel nézni a lemondás tálalását az M1-en: Novák lemondása után bejátsszák Orbán alkotmány-módosítási kezdeményezését, tehát azt, hogy a Fidesz és a főnök helyette is megvédi a gyerekeket, majd Mráz Ágoston felmondja a leckét a képmutató baloldalról, amelynél nincsenek következményei az erkölcstelen tetteknek, ráadásul az ellenzék a gyermekvédelminek nevezett törvényt sem szavazta. Ezt a történetet ismételgetik majd a választóknak, amikor rákényszerülnek.
Mindemellett a konkrét ügyben is lehet még tere az ellenzéknek, hiszen azért a kegyelmi döntés, vagyis a beavatkozás háttere még mindig nem világos, azaz lehet még a Fidesz számára kellemetlen része az ügynek.
Ez miért nem a szokásos fideszes ügyek egyike?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.