ÖTVEN ÉV MÚLVA ALIG TUD MAJD VALAKI ÍRNI, A SZÖVEGÉRTÉST SOKAN MÁR MOST ORBÁN VIKTORRA BÍZZÁK

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2024.02.28.

Egyre tapinthatóbb az analfabetizmus a szegényebb térségekben a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója szerint. Egy sokakat érintő, aktuális közéleti ügyön keresztül néztük meg a jelenséget borsodi és somogyi településeken.

– Nem tudja leírni a nevét sem, csak két ikszet tesz. Ilyen sok van errefelé, főleg az 50-es, 60-as korosztályból, jellemzően azok között, akik annak idején a nyolc osztályt sem végezték el. Ha átadok egy küldeményt, előfordul, hogy valaki a nevét még valahogy aláfirkantja, de ha például már más helyett veszi át, s oda kellene írni, hogy „anyja helyett” vagy „élettársa helyett”, nos, az már nem megy – fogalmazott lapunknak egy postás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sály településen. A mostani fiataloknál valamivel jobb a helyzet – folytatta –, legalább olvasni tudnak, bár a hivatalos dokumentumokban lévő rubrikákat gyakran ők sem tudják értelmezni.

Azt követően indultunk el az országban Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Somogy megye több településén, hogy nemrégiben lapunkban egy interjúban Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója úgy fogalmazott: tereptapasztalataik szerint az analfabetizmus az ország szegényebb térségeiben eddig soha nem látott mértékben nőtt, s ezt az országos kompetenciafelmérések is mutatják. A legutóbbi PISA-teszten például kiderült: a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások és online tanítás miatt szinte az összes ország eredménye, és így az OECD-átlag is romlott, a szövegértés területén viszont a magyar diákok csak 473 pontot szereztek, ami nem érte el még a nagyot romló OECD-átlagot, a 476 pontot sem.

A legsúlyosabb lemaradást ezen a téren az ország keleti felében lévő megyék nyolcadikosai mutatták. Egy, a felnőtt lakosság képességeinek, készségeinek és munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeinek összefüggését vizsgáló 2021-es tanulmányból pedig az látszik, hogy az önmagát roma nemzetiségűnek valló népesség alapkészségei rendkívül alacsonyak az idősebb és a fiatalabb generációkban is, ami elsősorban az alacsony iskolai végzettségüknek tudható be. Egyes oktatási szakértők szerint ez azonban nem romaügyi, hanem szegénységi kérdés. Pontos statisztikai adatokat nem találtunk arról, hány, valóban analfabéta, azaz írni-olvasni nem tudó ember él az országban - egyes becslések ezt 100 és 200 ezer közé teszik –, oktatáskutatók tanulmányai viszont a funkcionális analfabéták számát – vagyis azokét, akik tudnak ugyan írni, olvasni, de igazából képtelenek értelmezni a mondatokat - ennél jóval magasabbra, akár 2-2,5 millióra is becsülik...

ITT OLVASHATÓ