MAGYARÁZHATÓ-E A FIDESZ TARTÓS VÁLASZTÁSI SIKERE A MAGYAR TÁRSADALOM ÉRTÉKRENDJÉVEL? – INTERJÚ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.02.29.

Ha szabad akarsz lenni, akkor az élet kockázatait is bevállalod. Ez a kockázatvállalás nem volt benne a magyar társadalomban sem a Kádár-rendszerben, sem utána – mondja a TÁRKI vezérigazgatója egy 2023 végén nyilvánosságra hozott értékrendkutatásuk kapcsán. Mi alapján válogat a szavazó a politikai kínálatból, és hol, milyen értékmezőben igyekeznek a pártok választókat halászni? – kérdeztük Tóth István György szociológustól.

Engem a kutatásuk kapcsán – is – elsősorban az érdekel, hogy találunk-e mélyebb okokat a Fidesz tartós választási sikerességére. Olyat, ami több, mint a propaganda profi működtetése vagy a választások előtti két számjegyű reálbér-növekedés. Értékrendkutatásból levezethetők a politikai preferenciák?

A Polgár Alapítvány által támogatott kutatásunkban a szabadság és biztonság dilemmájának a politikai értéktérkép formálódásában játszott szerepét vizsgáltuk. Ehhez elsősorban azt kerestük, hogy milyen dimenziók feszítik ki a magyar társadalom politikai értékterét, és hogy az így meghatározott koordinátarendszert miképpen népesíti be a lakosság.

A társadalomban az alapvető beállítottságok szerkezete keretezi azt a teret, amiben a politika, a politikusok keresik a támogatóikat, a szavazókat. Ez tartós, hosszabb távú meghatározottság, mint az, hogy éppen hogy alakul a gazdasági konjunktúra. Aminek persze rövid távon nagyon fontos szerepe lehet, de mi az előbbire, a hosszabb távon működő trendekre voltunk kíváncsiak.

A pártpreferenciák alakulásának (tehát annak, hogy a lakosság a politikai kínálat melyik szegmensére mutat éppen nagyobb keresletet) van egy rövid távú dinamikája, de azt, hogy ez milyen keretek között mozog, erősen behatárolja az alapbeállítottságok eloszlása és magának a társadalomnak a szerkezete. Biztos vagyok abban, hogy ha most újra elvégeznénk ezt a 2022. őszi adatfelvételt, markáns dolgokban nem térnének el az eredményeink, annak ellenére, hogy közben a pártreferenciák változhattak. Az, hogy hogyan gondolkodunk államról és piacról, gazdaságról és környezetről, a helyesről és a helytelenről, vagy gyerekeink nevelési elveiről, sokkal mélyebb dolgok annál, mint hogy éppen melyik politikus mit mondott a választási kampányában – bár nyilván az sem érdektelen.

De ezek a mélyebb értékszerkezetek sincsenek fixen bizonyos politikai ideológiákhoz kötve. Erre jó példa az a globális átrendeződés az elmúlt évtizedben, amikor a kékgallérosok, a dolgozó osztályok, akiknek hagyományosan a nagyobb állami újraelosztás az érdekük, és nem a tőke adókedvezményekkel való segítése, elkezdtek átsorolni a jobboldalra.

A kérdésében az a feltételezés húzódik meg, hogy az emberek munkaerőpiaci helyzete – vagy ahogy szociológusok szokták ezt a szót használni: az osztályhelyzete – megszabja, hogy szavaznak. Ez azonban nem triviális...

ITT OLVASHATÓ