KEGYELEM A PEDOFILSEGÍTŐNEK: NOVÁK KATALIN HIBÁZOTT, DE A POLITIKAI FELELŐSSÉG ORBÁNÉKÉ

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.02.09.

Alkotmánymódosítást jelentett be Orbán Viktor a napokban nagy felháborodást kiváltó kegyelmi ügy miatt csütörtök délután. A kormányfői kármentés jelzi, hogy a Novák Katalin által a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének adott kegyelem már a kormányzat számára is rendkívül kínossá vált, ugyanakkor a miniszterelnök számos fontos kérdést megkerült. Pedig a kegyelmi ügyekben a döntést ellenjegyző kormánytagé a politikai felelősség – vezeti le az alább részletesebben idézett tanulmányában egy volt igazságügyi miniszter. Hogyan kellene módosítani a jogszabályokat, hogy átláthatóbbak legyenek az elnöki kegyelmek, és jót tenne-e ez az országnak?

Novák Katalin nagy felháborodást kiváltó döntése után több ellenzéki párt is jelezte, változtatni akar az államfői kegyelem szabályain. A köztársasági elnök még tavaly, Ferenc pápa magyarországi látogatása apropóján adott kegyelmet többek közt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének is. A bicskei intézmény igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, a helyettesét, K. Endrét pedig kényszerítés miatt ítélték több mint 3 év börtönre, mert megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni vele.

Novák nem indokolta kegyelmi döntését, amely lényegében véletlenül derült ki, miután – amint a 444 olvasója felhívta rá a figyelmet – az megjelent a bírósági határozatok között. A köztársasági elnöknek ugyanakkor – hangzik a Sándor-palota és Novák érvelése – nem kell indokolnia a döntéseit, és nem kell nyilvánosságra hoznia, hogy kiknek adott kegyelmet.

- A DK ezzel szemben azt javasolja, hogy a jövőben a köztársasági elnöknek a kegyelmi döntéseit meg kelljen indokolnia, és ezekről hozott határozatait a Magyar Közlönyben – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – közzé kelljen tennie.

- A Mi Hazánk szerint „nincs helye kegyelemnek olyan bűncselekmény esetén, amelynek sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét még nem töltötte be.”

- A Párbeszéd is azt javasolja, hogy az államfő minden esetben legyen köteles megindokolni kegyelmi döntéseit. Az indokolásnak szerintük tartalmaznia kell az elkövető nevét és azon bűncselekmény megnevezését, melyben a terheltet bűnösnek találták, valamint mindazokat az erkölcsi, politikai indokokat, amelyekre tekintettel a köztársasági elnök kegyelmet ad.

- A Momentum szintén a kegyelem elnöki indoklásának nyilvánosságát javasolja.

Orbán Viktor aztán csütörtök délután bejelentette: a kormány alkotmánymódosítást kezdeményez, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a jövőben ne lehessen elnöki kegyelmet adni. A kormányfő ezzel – kimondatlanul is – súlyos hibának minősítette Novák eljárását, olyannak, ami miatt alaptörvény-módosításra van szükség, hogy ne ismétlődhessen meg. A Mi Hazánk javaslatával lényegében azonos tartalmú bejelentése ugyanakkor nem érintette a kegyelem nyilvánosságával és a döntés indokolásával kapcsolatos kérdéseket.

Két szakértőt kértünk fel arra, hogy kivesézzük a jelenlegi kegyelmi szabályok jogi hátterét és esetleges gyengeségeit, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy szükségesnek tartják-e a változtatást, és ha igen, az ellenzék által javasolt felvetések adekvátak-e. (Most csak a kegyelem átláthatóságának kérdéseivel foglalkozunk, aki arra kíváncsi, hogy milyen típusú kegyelmek léteznek a magyar jogrendben, illetve melyek voltak a legtöbb visszhangot kiváltó kegyelmi esetek a rendszerváltás óta, annak állandó szerzőnk, dr. Sándor Zsuzsa korábbi büntetőbíró tavalyi cikkét ajánljuk.)...

ITT OLVASHATÓ