Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.02.09.
Orbán elhatárolódik a köztársasági elnöktől – ebben ragadja meg a pedofilsegítőnek adott államfői kegyelem ügyében tegnap történtek lényegét a dpa hírügynökség, amelyet a német nyelvterület médiája igen széles körben használ, így a cikk megjelent a Die Welt honlapján is.
Magyarország jobboldali populista miniszterelnöke az alkotmánymódosítási javaslat bejelentésével először bírálta – ha csak közvetve is – Novák Katalint.
Az államfőre gyakorolt nyomás fokozásához járul hozzá az a közvélemény-kutatás is, amely azt firtatja, amellett lenne-e a magyarok többsége, hogy Novák mondjon le – írja a dpa. Eszerint a HVG olvasói arról számoltak be a lap szerkesztőségének, hogy telefonon hívták őket egy olyan cégtől, amely korábban már több közvélemény-kutatást végzett a Fidesz megbízásából.
A német hírügynökség emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány a gyermekek szexuális erőszaktól való védelmezőjeként kíván megnyilvánulni, és 2021-ben olyan vitatott gyermekvédelmi törvényt hozott, amely tiltja a gyermekek iskolai felvilágosítását a homoszexualitásról. A bírálók szerint a törvény szelleme összemossa a homoszexualitást a pedofíliával.
Novák nem közölte, hogy miért adott kegyelmet a szóban forgó ügyben. Az ellenzéki médiában van olyan gyanú, hogy a megkegyelmezettet jó viszony fűzi a katolikus egyházhoz és Orbán Viktor családjához – állítja a dpa.
Ugyanerről a témáról írva az APA osztrák hírügynökség kitér arra is, hogy ma, pénteken a Momentum Budapesten tiltakozó tüntetést szervez az ügyben.
Ukrajna EU-csatlakozásával Orbán perifériára szorulna
A bécsi médiánál maradva, a konzervatív Die Presse Szelényi Zsuzsa vendégkommentárját közli arról, hogy Orbán Viktor kockázatos külpolitikai célt tűzött ki maga elé: a transzatlanti kapcsolathálóban csupán periférikus szerepet játszó közép-európai Magyarországot a globális döntéshozatali folyamatok centrumába akarja helyezni.
Cikkében a szerző – aki politikai szakértő, korábbi magyar parlamenti képviselő – megállapítja, hogy európai kormányzati tényezők és diplomaták megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – Orbánnal hetekig tartó, szokatlanul kiélezett feszültség elmúltával - bejelentette az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segély megszavazását. A magyar miniszterelnök – írja Szelényi Zsuzsa – régóta bírálja az úgynevezett brüsszeli elitet, de azt, hogy tavaly már drasztikus eszközökkel kezdett nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, az magyarázza, hogy eredménytelennek bizonyultak azok a tárgyalások, amelyek a visszatartott uniós pénzek felszabadítását célozzák.
Orbán külpolitikai stratégiájához tartozik a gazdasági és külpolitikai kapcsolatok kiépítése az autoriter hatalomgyakorló Oroszországgal, Törökországgal és Kínával, de ez konfliktushoz vezetett a nyugati szövetségesekkel. Az ukrajnai háború kitörése és elhúzódása veszélybe sodorta Magyarország addig kivívott pozícióját. Európa nyílt konfliktusa Oroszországgal, valamint leválása Kínáról azzal fenyeget, hogy semmivé válhat Orbán kettős játéka. Azt kell látnia, hogy Lengyelország, a Baltikum és Skandinávia Európa új biztonságpolitikai csomópontjává válik, és hogy Ukrajna EU-tagságra tehet szert. Ilyen forgatókönyv esetén Magyarország visszaszorul a peremvidékre – vélekedik a Die Presse magyar vendégszerzője. Szelényi szerint Orbán egyre radikalizálódó külpolitikája oda vezet, hogy Magyarország elidegenedik legszorosabb szövetségeseitől. Az 50 milliárdos Ukrajna-támogatás ügyében sikerült ugyan Orbánt ismét beállítani a sorba, de a problémát ezzel nem oldották meg. Amíg Orbán nem tart attól, hogy hatalmát otthon elveszítheti, addig hajlamos marad a külpolitikai kalandozásra.
A bécsi médiánál maradva, a konzervatív Die Presse Szelényi Zsuzsa vendégkommentárját közli arról, hogy Orbán Viktor kockázatos külpolitikai célt tűzött ki maga elé: a transzatlanti kapcsolathálóban csupán periférikus szerepet játszó közép-európai Magyarországot a globális döntéshozatali folyamatok centrumába akarja helyezni.
Cikkében a szerző – aki politikai szakértő, korábbi magyar parlamenti képviselő – megállapítja, hogy európai kormányzati tényezők és diplomaták megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – Orbánnal hetekig tartó, szokatlanul kiélezett feszültség elmúltával - bejelentette az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segély megszavazását. A magyar miniszterelnök – írja Szelényi Zsuzsa – régóta bírálja az úgynevezett brüsszeli elitet, de azt, hogy tavaly már drasztikus eszközökkel kezdett nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, az magyarázza, hogy eredménytelennek bizonyultak azok a tárgyalások, amelyek a visszatartott uniós pénzek felszabadítását célozzák.
Orbán külpolitikai stratégiájához tartozik a gazdasági és külpolitikai kapcsolatok kiépítése az autoriter hatalomgyakorló Oroszországgal, Törökországgal és Kínával, de ez konfliktushoz vezetett a nyugati szövetségesekkel. Az ukrajnai háború kitörése és elhúzódása veszélybe sodorta Magyarország addig kivívott pozícióját. Európa nyílt konfliktusa Oroszországgal, valamint leválása Kínáról azzal fenyeget, hogy semmivé válhat Orbán kettős játéka. Azt kell látnia, hogy Lengyelország, a Baltikum és Skandinávia Európa új biztonságpolitikai csomópontjává válik, és hogy Ukrajna EU-tagságra tehet szert. Ilyen forgatókönyv esetén Magyarország visszaszorul a peremvidékre – vélekedik a Die Presse magyar vendégszerzője. Szelényi szerint Orbán egyre radikalizálódó külpolitikája oda vezet, hogy Magyarország elidegenedik legszorosabb szövetségeseitől. Az 50 milliárdos Ukrajna-támogatás ügyében sikerült ugyan Orbánt ismét beállítani a sorba, de a problémát ezzel nem oldották meg. Amíg Orbán nem tart attól, hogy hatalmát otthon elveszítheti, addig hajlamos marad a külpolitikai kalandozásra.
Fico szerint a különleges ügyészi hivatal túlkapásokat követett el a most kormányra került SMER párttal szemben
Mindeközben Szlovákiában is zajlanak az események. Mint a Reuters írja, a pozsonyi parlament megszavazta, hogy felszámolják a magas körökben előforduló bűnözés elleni különleges ügyészi szervezetet, és csökkentik a pénzügyi bűncselekmények büntetési tételeit. Robert Fico kormánya azt állítja, hogy a különleges ügyészi hivatal túlkapásokat követett el, és elfogult volt a most kormányra került SMER párttal szemben. A törvényi változtatások tiltakozó megmozdulásokat, illetve az Európai Bizottság részéről aggodalmat váltottak ki. Zuzana Caputová államfő jelezte, hogy igyekszik megállítani a jogszabályi változtatást. A parlamentben elfogadott törvény értelmében most heteken belül felszámolandó különleges ügyészi hivatal – a korrupció felszámolását zászlajukra tűző pártok 2020-as választási győzelme óta - több mint száz ügyet nyitott meg működése során, az üzleti világ vezetői, bírák, illetve rendőrök ellen. Ficónak is vádakkal kellett szembenéznie, de ezeket azóta ejtették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.