AMÍG KISZOLGÁLJÁK, ADDIG KÉREGET AZ A HOGYISHÍVJÁK ZELENSZKIJ – A MAGYAR KORMÁNYPROPAGANDA A HATÁRON TÚL IS ROHASZTJA A KÖZVÉLEMÉNYT

TELEX
Szerzők: VÍG EMESE, TŐKÉS HUNOR, NAGY NIKOLETTA
2024.02.05.

Magyarország sok szempontból különleges helyzetben van Európában, az egyik ilyen (és valószínűleg Orbán Viktor kormányának a legfontosabbak közül való) az, hogy a környező országokban számottevő magyar nyelvű kisebbség él. Mindez olyan lehetőséget jelent a kormánypropaganda terjesztéséhez, amellyel egyszerre lehet erősíteni a Fidesz hazai pozícióját, mérsékelni a nemzetközi kritikákat a kormány ellen, eltolni az egész Európai Uniót kicsit az illiberális demokráciák irányába, felnagyítani Magyarország szerepét a nemzetközi politikában, illetve a magyar nemzetiségű szavazókon keresztül közvetlen hatást gyakorolni a környező országok belpolitikájára is.

A Fidesz-kormány ezt az eszközt bőségesen ki is használja: igyekszik minden határon túli magyar kisebbséghez eljuttatni a saját narratíváját, sokszor olyan sikeresen, hogy a magyar nyelvű médiából ezekhez a kisebbségekhez szinte kizárólag az Orbán-propaganda jut el. Ennek súlyos következményei lehetnek biztonságpolitikai szempontból és a kisebbségek helyzetére nézve is.

„A magyar kormányzati dezinformációalapú befolyásépítésnek nagyon komoly kockázatai vannak” – mondta Hunyadi Bulcsú, a Political Capital radikalizálódással és szélsőségességgel foglalkozó programjának vezetője. Az intézet friss tanulmányában vizsgálta, hogyan próbálja a helyi hírmédián és a közösségi médián keresztül befolyásolni a kormány a magyar kisebbségek véleményét Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában. „Mindez nagyon veszélyes a magyar közösségekre a vizsgált országokban, hiszen könnyen lehet, hogy csak idő kérdése, mikor jön egy radikális politikus, aki a szuverenitásvédelem álcája alatt a magyar kormányzati befolyás és a magyar közösség ellen kampányol majd. Másrészt a befolyásolásnak van egy erős, tágabb, regionális és európai biztonsági kockázata is, és egyelőre nem látjuk annak a jelét, hogy a helyi kormányok, intézmények odafigyelnének a magyar kormány orosz érdekeket is előremozdító, EU- és Nyugat-ellenes propagandájára.”

A Political Capital a kutatását 1245 releváns weboldal és Facebook-poszt elemzésével végezte, a Magyarországon leggyakoribb narratívákat vizsgálták: az orosz–ukrán háborút, az Oroszország elleni szankciókat, a bevándorlást és a genderellenességet. Mindegyik országban más mértékben és hatással, de mindenhol megfigyelhető volt a kormánypropaganda befolyása.

„A kutatás során az érdekelt minket, hogy a magyar kormány fő üzenetei mennyire jutnak el a határon túli magyar közösségekbe, és mennyire célozzák ezekkel őket – mondta Hunyadi Bulcsú. – Általánosságban az látszik, hogy a háborúval kapcsolatos narratívák azok, amik a legnagyobb arányban vannak jelen, kiegészítve a szankciós narratívákkal. Romániában például azt láttuk, hogy azok a fő témák, amelyek itthon is megjelennek, a fő üzenetek gyakorlatilag ugyanazok, mint itthon, Magyarországon: békére van szükség, tűzszünetre, a fegyverszállítások meghosszabbíthatják a háborút, a Nyugat a felelős a háború elnyújtásáért. A kutatás vége felé, tavaly késő tavasszal, kora nyáron mintha a háborús narratíva elkezdett volna csökkenni, és egyre erősebb lett a migrációellenes téma – mi ezt azzal magyaráztuk, hogy ez volt az az időszak, amikor a magyar kormány az EU-s migrációs megállapodás ellen folytatta az aktív kampányát. Ez Romániában is nagyon erősen megjelent.”

A környező országok közül Szlovákia és Románia a leginkább kitett az Orbán-rezsim általi narratívákon alapuló befolyásnak. Bár Szlovákiában van a második legnagyobb – 450-460 ezres – magyar diaszpóra, az összes dezinformációs narratíva 57 százaléka keletkezett itt. Ehhez képest, az 1,1 milliós magyar közösségű Románia csak a dezinformációs cikkek 24 százalékát produkálta...

ITT OLVASHATÓ