A MEGYE, AHOL A FIDESZNEK EGYETLEN ELLENFELE MARADT: MAGA A FIDESZ

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.02.02.

Úgy tűnik, a magyar ellenzék még megélhetési válság idején sem képes a hatalom tartóoszlopait eredményesen támadni. De ha országszerte ez a helyzet, milyen lehetőségek kínálkoznak a kormánnyal szembeni politizálásra abban a megyében, amelyben országos viszonylatban 2010 óta a legmagasabb reálbér-növekedést könyvelhették el a választók? Győr-Moson-Sopron az egyetlen magyar megye, amely a legfontosabb gazdasági és demográfiai mutatókban képes felvenni a versenyt a fővárossal és az ahhoz szervesen kapcsolódó Pest megyével.

2020 tavaszán úgy hozta a sors – helyesebben fogalmazva az akkor kirobbanó koronavírus-járvány –, hogy négy hónapot töltöttem megszakítás nélkül Kapuváron. Tehát Győr és Sopron között nagyjából félúton, egy tízezer lelkes, csendes kisvárosban. Egyetlen szórakozásom a futás volt, így szinte az összes utcát és a Vitnyéd nevű szomszédos falut is bejártam azokban a hetekben.

Az embernek ilyen – remélhetőleg soha vissza nem térő – élethelyzetekben alkalma nyílik megfigyelni olyan jelenségeket, amik felett egyébként átsiklana: az egy utcára jutó osztrák rendszámú autók nagy számát, a hajnali 4:30-as nyitással üzemelő trafikokat, a határ túloldalára dolgozni járók által hátrahagyott kocsik keszekuszaságát az országút mentén. Általánosságban tehát azt, mennyire szervesen határozza meg itt az emberek életét a munkába járás.

Győr-Moson-Sopron megye mindig is hazánk egyik legfejlettebb vidéke volt. A térség történeti földrajzát talán legátfogóbban ismerő kutató, Győri Róbert több tanulmányában is kiemelte, hogy már a 19. század végére is ez volt az ország vidékének legiparosodottabb része, ahol már ekkor megjelentek olyan, modernnek számító társadalmi jelenségek, mint a rendszeres napi ingázás a munkába...

ITT OLVASHATÓ