A KORMÁNY A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS BÁLVÁNYOZÁSÁVAL FEDI EL, HOGY A MAGYAR TÁRSADALOM ÖSSZESSÉGÉBEN SZEGÉNY

24.HU
Szerző: DIENES GÁBRIEL
2024.02.05.

A kormánymédiában sorakoznak a gazdasági sikereket ünneplő és a kedvező kilátásokat hirdető cikkek, miközben az idei télen a magyarok több mint fele anyagi gondokkal küzd, és több mint harmadának okoz gondot a rezsiszámlák fizetése. A témában kutatást végző Egyensúly Intézet alapító igazgatója szerint Magyarországon a közhiedelemmel ellentétben nem a jövedelmi különbségek kirívóak, hanem az ország összességében számít szegénynek.

A kormány a gazdaság 2023-as katasztrofális teljesítménye (technikai recesszió, rekord infláció, a fogyasztás és a beruházások bezuhanása) ellenére a gazdaság újraélesztésében elért minden részsikert nagy győzelemként értékel, és ahogy az várható volt, az év elején folytatódott is a sikerkommunikációs hadjárat. Aki átfutja a kormánypárti lapok gazdasági rovatait, az „sikereket”, „megnyugtató híreket”, és „várva várt fordulatokat” ígérő szalagcímek sorával szembesül az utóbbi hetekből, hónapokból. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is egy publicisztikával kezdte az évet az Indexen, amiben meghirdette, hogy „2024-ben a gazdaságban boldogabb és sikeresebb év következik”.

Az nem vitás, hogy a válságból való kilábalásnak valóban fontos lépése volt, hogy a sokáig Európa-rekorder infláció ősszel egy számjegyűre csökkent – az éves infláció így is 17,6 százalék volt –, és hogy akkortájt a reálbérek is növekedésnek indultak hosszú idő után. Ha viszont nem kizárólag azokon a technikai mutatókon, például az infláción, a reálbéreken vagy a foglalkoztatottságon keresztül nézzük az ország helyzetét, amelyekkel a kormány láttatja azt, akkor egy másik realitással is szembesülünk:

az idén télen a magyar emberek fele nem tudja megkeresni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget

az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint.

A kutatás arra irányult, hogy a magyar embereknek saját bevallásuk szerint mekkora jövedelemre van szükségük

- a szűkös (ezen a télen 250 ezer forint),

- az átlagos (350 ezer forint),

- illetve a gondtalan (600 ezer forint) élethez,

majd a válaszok alapján összeállítják, hogy milyen életszínvonalhoz elegendő a keresetük.

A kutatás szerint jelenleg a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodnak havonta. A magyar társadalom fele tehát nem tudná szűkös színvonalon sem vezetni életét, további negyede (24 százalék) pedig nem sokkal e feletti színvonalon élne, ha egyedül, házastársi vagy rokoni támogatás nélkül kellene boldogulnia...

ITT OLVASHATÓ