Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.02.27.
A gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Miközben nemcsak a kisebbségi csoportokat és tagjait, hanem az egész társadalmat érinti, politikai és gazdasági hasznot is hozhatnak – mondta Szontagh Veronika. A Political Capital elemzője szerint az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen a közösségi média, a radikalizálódó politikai szereplők, a társadalmi és gazdasági válságok, a járványok és háborúk mind fokozzák a gyűlöletbeszédet, illetve felgyorsítják a terjedését. Van, ahol a kisebbségellenes, kirekesztő politizálás hozzájárulhat a választási sikerekhez is.
A Political Capital már tavaly is foglalkozott a gyűlöletbeszéddel. Az idén január végén pedig egy nemzetközi konferenciáról is beszámoltak, amelyet szintén ebben a témában szerveztek. Miért volt erre szükség?
A gyűlöletbeszéd és a sértő beszéd kérdése mindennapossá vált online, offline, és a személyes interakciókban is. A jelenség az egész társadalmat érinti, ezért fontos minél széleskörűbben megismerni és beszélni arról is, mit lehet tenni ellene. A szeptemberi és az idén januári konferencia is az Európai Unió által társfinanszírozott CHAD projekt keretében valósult meg. A projektben – amelynek a vezetője a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat –, két éven keresztül foglalkoztunk a gyűlöletbeszéd és a sértő beszéd témájával. A tavalyi konferencia kifejezetten a hazai dilemmákra, jogi kérdésekre, és áldozati csoportokra fókuszált, míg a januári rendezvény célja többek között az volt, hogy kitágítsuk a fókuszt az európai kérdésekre is. Erre azért is volt szükség, mert a gyűlöletbeszéd globalizált jelenség, az online tér és különösen a közösségi média platformok következtében egyre gyorsabban terjed. Mindezek miatt az Európai Unió számára is kiemelt kérdéssé vált az előítéletes cselekmények, így többek közt a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.