Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.02.
Lassan két éve eszkalálta az orosz fél a háborút a szomszédunkban. Úgy tűnik mind a fronton, mind a politikában patthelyzet alakult ki.
Noha jelenleg egyik oldalon sincs komoly késztetés arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, az elszenvedett háború borzalmak és a lankadó nyugati támogatás miatt az ukrán fél részéről ez akár hónapok alatt is megváltozhat – mondta Sz. Bíró Zoltán, történész, Oroszország-szakértő a Megbeszéljükben.
Sikertelen ellentámadás
Ukrajnában és nyugaton is nagy reményeket fűztek az ukrán ellentámadáshoz, de az messze nem hozott áttörést. Sz. Bíró szerint részben azért, mert az idő az oroszoknak dolgozott, amíg az ukránok vártak a fegyverekre, fegyverrendszerekre, az oroszok "be tudták ásni magukat". Emellett az ukránok nem kapták meg megfelelő mennyiségben és a kellő időben a régóta remélt légvédelmi segítséget, pedig annak nemcsak a védekezésben, az ellentámadásban is lett volna szerepe – így aztán nem sikerült megtörni az orosz légi fölényt. A történész szerint a harmadik ok, hogy a nyugati szakértők más stratégiát képzeltek el, mint amit az ukrán vezetés végrehajtott. Előbbiek inkább egy szűk területre vonták volna össze az erőket, hogy áttörjék az orosz folyosót, utóbbiak viszont nem merték koncentrálni a haderőt, vélhetően további orosz előrenyomulástól tartva.
Változás az ukrán közhangulatban, lankadó támogatási kedv nyugaton
Egy ukrán közvéleménykutató mérése szerint, míg 2022 végén 90 százalék felett volt azoknak az aránya, akik hallani sem akartak területi engedményekről, az egy hónappal ezelőtti kutatásban már csak 48 százalék gondolkodott így, 44 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy területi veszteség árán is bele kellene menni egy fegyverszüneti megállapodásba – mutatott rá a szakértő.
Az emberek véleményét nyilvánvalóan befolyásolják az átélt borzalmak, a veszteségek, de az is, hogy van-e sikerélmény és, hogy mennyire bízhatnak meg abban, hogy érkezik segítség, támogatás nyugatról – véli Sz. Bíró. Mivel a támogatások mértéke visszaesett – ideértve a fegyverek és fegyverrendszerek leszállítását is, a harctéri sikerekre is kevesebb az esély. A politikai vezetésnek pedig tekintettel kell lennie a közvéleményre – hangsúlyozta a szakértő.
Közben a nyugati országokban növekszik az apátia, a változást pedig nemcsak hangulati szinten lehet érzékelni, számokban is kimutatható. 2023 augusztus eleje és október vége között bejelentett segélyek mértéke 90 százalékkal kisebb volt, mint az előző év hasonló időszakában – ismertette Sz. Bíró a beszédes adatot. Pedig, alig van olyan ország, amely a kétoldalú megállapodások alapján kicsivel több mint a GDP-jének 1 százalékával támogatja a háborúban álló országot, az Egyesült Államok például 0,3 százalékot költ erre. Ebbe beletartoznak a fegyverszállítások, a humanitárius segélyek és a direkt pénzügyi támogatások is. Ez tehát nem jelent fenyegető mértékű terhet – mondta a szakértő.
Sz. Bíró szerint, amennyiben az ukránok kitartanak, akkor a nyugatnak nemcsak folytatnia, hanem növelnie kellene a támogatást.
A fegyverszünet nem lenne elegendő biztosíték
Ha a fronton marad a patthelyzet, nem növekszik a támogatási kedv és a közvélemény átfordul – ami a fentiek alapján valószínűsíthető, akkor lehetséges, hogy az ukrán fél rákényszerül, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Ez azonban egy következő problémát vet fel: meg lehet-e bízni az orosz félben?
Oroszország öt nemzetközi egyezményt szegett meg, amikor megtámadta Ukrajnát, köztük egy olyat, amit 2003-ban Vlagyimir Putyin iktatott a jogrendbe – emlékeztetett a szakértő. Sima fegyverszünettel egyszerűen nem lehet lezárni a konfliktust, az nem lenne elég biztosíték az ukrán félnek – véli Sz. Bíró, aki szerint elképzelhető, hogy egy demarkációs vonal kijelölése után a gyors NATO-felvétel ígérete mellett mennének bele egy fegyverszüneti megállapodásba.
A szakértő úgy véli, egy fegyverszüneti megállapodás egyéb biztosíték nélkül nemcsak Ukrajna számára lenne elfogadhatatlan, hanem Európának is. Legalábbis annak kellene lennie. Ha ugyanis Ukrajna sorsa bizonytalan, akkor nem lesz aki újjáépítse. Ez pedig összetett, súlyos szociális és politikai problémákat okozna Európában, ami a nyugati országokat is fenyegetné.
Az Oroszország-szakértő arról is beszélt, hogy a nyugatnak egzisztenciális fenyegetésként kellene érzékelnie azt, ami Ukrajnával történik, különben nem lesz felkészült, ha más szuverén – akár NATO-tag – országot támad meg Oroszország. Említette azt is, intő jel az is, hogy hogyan bánik a Putyin-rezsim az oroszokkal, főleg 2022 februárja óta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.