POLÓNYI ISTVÁN: RADIKÁLISAN CSERÉLŐDIK A FELSŐOKTATÁS VEZETŐI ÉS OKTATÓI ÁLLOMÁNYA – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.17.

Csak a privatizált, politikailag megszállt 21 modellváltó egyetem nem tud részt venni az unió Erasmus és Horizont Európa nevű programjában, az állami egyetemeink igen – mondta a Hírklikknek Polónyi István oktatáskutató. Egyben úgy vélte, a helyettük kitalált magyar finanszírozású Pannónia Program, és a HU-risont Program csak ócska kísérlet arra, hogy megpróbálják kezelni a problémát, de ez arra hasonlít, mint amikor nem jutunk ki a futball Európa Bajnokságra és azt mondjuk, ezt helyettesítheti a megyei harmadik osztály versenye. A politikailag megszállt egyetemeken pedig eközben nagyon tudatos személyzeti politika zajlik, aminek a lényege a NER-elkötelezettség. Radikálisan cserélődik a felsőoktatás vezetői, oktatói állománya.

Továbbra is elérhetetlennek látszik, hogy a 21 modellváltó magyar egyetem részt vegyen az EU Erasmus és a Horizont Európa programjában. Ezt közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a lengyel állami hírügynökségnek adott interjúban több mint egy hete. Mi az, amit a magyar kormány nem vesz tudomásul, mit kellene tennie, hogy elérhetővé váljanak?

Először is tisztázzuk, csak a privatizált, politikailag megszállt egyetemekről van szó, a többi számára hozzáférhető mind a két program. Több problémából adódik az elérhetetlenség. Ezek egyike – ami nyilvánvaló –, hogy ezeket az egyetemeket a miniszterelnök és szűkebb köre „megszállta”. Egyébként az ötlet – azon a címen, hogy mit is kellene az egyetemek korszerűsítéséért csinálni – már a ’90-es évek vége felé fölmerült. Akkor le is írták, hogy egyfajta privatizálás kell, oda kell vinni a magyar vállalkozói szféra gondolkodását, és népnemzetivé kell tenni. Ez történik most. Az a miniszterelnök és a szűkebb körének elhatározása, hogy ezeket az egyetemeket ugyanúgy kell irányítani, mint a közoktatást. Vagyis központi irányítás kell, és abból adódóan egyfajta NER-elkötelezettség. Ezt a miniszterelnök ki is nyilvánította, amikor 2021 áprilisában nyíltan elismerte, hogy világnézeti alapon válogatják ki az egyetemi kuratóriumok tagjait. „Én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el” – mondta akkor. Ráadásul a háttérben most nagyon jelentős személyzeti változás is történik, nyugdíjba megy az ’50-es generáció. Nagyon jól látszik, hogy radikálisan cserélődik a felsőoktatás vezetői, oktatói állománya. Egyébként 2013 óta csökken az egyetemi tanárok és az egyetemi docensek száma, aminek két oka van. Az egyik, hogy 2013-ban nagyon sok pénzt kivontak az egyetemekről, és a nyugdíjba vonulók helyére gyakorlatilag nem vettek fel új embereket. Ráadásul a 2013-as felsőoktatási törvény nagyon megszigorította az egyetemi tanári kinevezést, előírta például, hogy nemzetközileg értékelt publikációjának kell lennie. A másik oldalról viszont felpuhította ezt az elitista felsőoktatás-politikát, mert például megengedték a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA), hogy felterjesszen egyetemi tanárokat, gyakorlatilag külföldi publikáció, tudományos eredmény nélkül. Vagyis egyfajta tudatos személyzeti politika van, főleg a vezetők, de az oktatók cseréjénél is nagyon tudatosan alakítják a rendszert...

ITT OLVASHATÓ