Szerző: SZALAI ANNA
2024.01.24.
A júniusi önkormányzati választáson induló pártok számára kínál színes palettát a megfizethetőbb lakhatást célzó intézkedésekből az Önkormányzati Lakhatási Minimum. A dokumentumot összeállító Lakhatási Koalíció abban bízik, hogy a felsorolt lakáspolitikai intézkedésekből minél több mellett köteleződnek el a pártok és a jelöltek, akik megválasztásuk után meg is valósítják ezeket. A lakhatáshoz kapcsolódó társadalmi feszültségek, egyenlőtlenségek, a lakhatási szegénység 2-3 millió embert érint Magyarországon.
A lakhatással foglalkozó szervezetekből – Utcáról Lakásba!, Periféria Központ, Habitat, Utcajogász és Városkutatás – álló laza szövetség először a 2018-as országgyűlési választások előtt hozta nyilvánosságra szakpolitikai követeléseit, majd – néhány közös megmozdulást követően – a 2022-es voksolásra ismét összeállítottak egy közös követeléslistát. A jelenlegi Önkormányzati Lakhatási Minimum, amit kedden egy kerekasztal beszélgetés keretében mutattak be, ennek szerves folytatása, amely most különösen a városi önkormányzatok előtt álló feladatokra fókuszál. A hét tematikus fejezetre osztott dokumentumban 21 pontban foglalták össze a beavatkozási lehetőségeket.
Az intézkedések első csoportját a szabályozási javaslatok alkotják. A program összeállítói nem tagadják le, hogy a lakhatási szegénységgel kapcsolatos feszültségek ugyan helyi szinten csapódnak le, de az önkormányzatok mozgástere erősen korlátozott. Az viszont minden önkormányzat előtt nyitva áll, hogy megalkossa saját közérthető, átlátható, szociálisan érzékeny lakáskoncepcióját, amelynek fókuszába a legszegényebb rétegek támogatását, illetve a lakhatás területén jelentkező társadalmi különbségek felszámolását helyezi. A stratégia mellett elengedhetetlen az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma az önkormányzati bérlakásszektorban, ahogy haladéktalanul hatályon kívül kellene helyezni a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló helyi jogszabályokat is. Régi terv a nonprofit lakásszektor létrehozása, amelyhez első lépésként ki kellene alakítani a megfelelő szabályozási környezetet. De sokat lendítene a jelenlegi helyzeten, ha a hosszú távú lakáskiadás helyett a rövid távú bérbeadást támogatnák a települések.
Az önkormányzatoknak jobban kellene támaszkodniuk az uniós forrásokra, hiszen az Európai Unió több pályázati forrása az Orbán-kormány kikerülésével, közvetlenül is elérhető. A jövő zenéje a Szociális Klímaalap, amely 2025 és 2032 között 1000 milliárd forintot biztosít Magyarországnak különféle, energiaszegénységet enyhítő célzott programokra. Ennek alapfeltétele, hogy a támogatást elsődlegesen szociálisan rászorulók kapják. A magyar háztartások 10 százaléka érintett lehet. (A programról korábban alábbi cikkünkben írtunk részletesen.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.