ÖNSZÁNTÁBÓL NEM EMELTE VOLNA A TANÁRBÉREKET A KORMÁNY, A TILTAKOZÁSOK IS KELLETTEK

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2024.01.05.

Az Egységes Diákfront (EDF) megmozdulást szervez január 13-ára. Megéri tüntetni címmel a Belügyminisztérium elé, hogy ezzel hívják fel a figyelmet arra, hogy a pedagógusoknak beígért átlagosan 32,2 százalékos béremelésben közrejátszhattak az elmúlt évek utcai megmozdulásai és dolgozói küzdelme is.

„A kordonkormány NEM emelte volna meg a pedagógus béreket, ha nem tüntettünk volna két éven keresztül. A tanárok átlagosan 32,2%-os béremelése azoknak az eredménye, akik tüntettek és sztrájkoltak. Itt a bizonyíték, hogy van értelme tüntetni. Arra kérünk mindenkit, hogy mutassa meg a támogatását az oktatás iránt, ez a részsiker a Ti részsikeretek!”

– írja közleményében a diákszervezet. A megmozduláson ígéretük szerint kevés lesz a beszéd, lesznek ellenben „rendhagyó programok”, ezek keretében akik a kampány során gyűjtötték, leadhatják a nemzeti konzultációs íveiket is.

A rendezvénnyel kapcsolatban kerestük Perlaki-Borsos Noelt, az EDF aktivistáját.

Az aktivista szerint a tüntetések, sztrájkok és egyéb megmozdulások sikere abból is kitűnik, hogy eddig a kormány tíz százalékot emlegetett, a 32 százalékos béremelés csak tavaly év végén merült fel. „Illetve ez a kormány önszántából nem rakta volna terítékre ezt a témát, és sehol máshol nincs ekkora béremelés az állami szférában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez sem egységes béremelés, és még nem is tudni pontosan, hogy hogyan fog kinézni.

A diákok közleménye azt is megemlíti, hogy a pedagógusok immár több, mint két éve tartó tiltakozásai során a követelések csupán egyik, még ha igen fontos pontja is a bérek rendezése – és azt is érdemes megjegyezni, hogy a rendkívül alacsony bérek miatt a jelenleginél magasabb, legalább 50 százalékos béremelést és a minimálbérhez indexált béreket követelnek.

Éppúgy követelik a pedagógus-szakszervezetek és az őket támogató más civil oktatási és egyéb szervezetek többek között

- az iskolai szegregáció felszámolását,

- a tanszabadság visszaállítását,

- az alaptanterv átalakítását,

- valamint önálló oktatási tárca felállítását a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium irányítása helyett.

Perlaki-Borsos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a további követelések elérésére nincs kész recept, miszerint „X nagy tüntetés után a kormány hirtelen engedményeket tesz. Szerintem nem ettől a kormánytól kell leginkább változást várni, hanem azért is fontos hogy legyenek a tüntetések, hogy a szerveződést és a hálózatosodást elősegítsék. Ezekből nem most, de később tud lenni olyan erő, ami le tudja váltani ezt a kormányt egy olyanra, ami foglalkozik ezzel a kérdéssel” – fejtette ki.

Az aktivista hozzátette, hogy ha nem is lehet rögtön – vagy akár hosszabb távon – a kormány leváltásában gondolkodni, a sztrájkkal lehet olyan erőt felmutatni, ami lépéskényszerbe hozza.

Mint elmondta, a pedagógus szakszervezetekkel jó az együttműködés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Országos Közös Akarat (OKA) tagja is, velük közösen szervezik a tüntetést és folyamatosan egyeztetnek, hogy megfelelően lássák a pedagógusok perspektíváját. A PDSZ pedig közös sztrájkbizottságban van a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ)...

ITT OLVASHATÓ