„NEM TUDOM, MENNYIRE LEHET SIKERES EGY OLYAN CSATA, AMIT AZÉRT VÍVUNK, HOGY AZ EMBEREK NE LEGYENEK HÜLYÉK”

24.HU
Szerző: LÁSZLÓ ANNA LUCA
2024.01.21.

December közepén szinte a teljes magyar médián végigsöpört a hír: kikerül a művészettörténet tárgy az alaptantervből. A cikkek sorát az MTA tiltakozása indította el, ám az ügy évekkel korábbra nyúlik vissza, ugyanis a művészettörténet sorsáról már 2020-ban döntöttek. De miért most került a figyelem középpontjába a kérdés, mi lehet az oka a tantárgy megszüntetésének, és egyáltalán: mi a jelentősége a művészettörténeti ismereteknek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szakma képviselőivel.

„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek” – így kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amely karácsony előtt a művészettörténeti érettségi és az önálló művészettörténet tantárgy megszűnéséről szóló cikkek sorát indította el.

A művészettörténet kivezetése a nemzeti alaptantervből azonban nem egy friss ügy – a tantárgy sorsáról a 2020-as NAT-módosítás döntött, melyet az azóta eltelt években felmenő rendszerben vezettek be. A tavalyi tanév volt az utolsó, amikor a végzős diákok ebből a tantárgyból is megszerezhették a szükséges érettségi pontjaikat, önálló órát pedig csak az alapítványi és egyházi fenntartású iskolák biztosíthatnak.

De akkor miért nem 2020-ban indult tiltakozás a döntés ellen?

Erre leginkább a kormány kommunikációs módszerei adhatnak választ.

"Semmilyen bejelentés nem volt. Én például tavaly tudtam meg, hogy megszűnik a művészettörténet – úgy, hogy a tantárgy nem szerepelt a jövő évi érettségik listáján, de erre is a vizuális kultúra tantárgy tételbizottságának elnöke hívta fel a figyelmemet. Ezután elkezdtünk körbetelefonálni: ez hogyan lehet? Nekem volt egy ismerősöm, aki akkor még az Oktatási Hivatalban dolgozott, és ő erősítette meg. Még egyszer mondom: semmilyen bejelentés nem volt. Amikor elkezdtünk írni nekik, akkor sem érkezett rá reakció"

– mondta el lapunknak Raszler György, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium vizuális kultúra tanára, aki december 30-ára demonstrációt szervezett a Szépművészeti Múzeum elé, hogy a Renoir-kiállításra érkező látogatókat informálja az ügyről. „Az emberek nem tudják, hogy megszűnik a művészettörténet, ha csak nem járnak külön utána, ezért mentem ki.”

A négy évvel ezelőtti döntésről tényleg alig található információ a világhálón, az MTA közleményét megelőzően gyakorlatilag egyedül a Klubrádió tavaly november 10-ei adásában erősítették meg a tanári szakszervezetek a tantárgy megszűnésének tényét, bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hangsúlyozta: „a PDSZ már a 2020-as NAT bejelentésétől és megjelentetésétől kezdődően tiltakozott a tantárgy megszüntetése ellen.”

Arról pedig még kevesebben tudnak, hogy nem a művészettörténet az egyetlen tárgy, amiből nem lehet többé a gimnázium során vizsgát tenni:

2024-től pszichológiából is megszűnt az érettségi lehetősége, a művészettörténet pedig nem csak önálló tantárgyként tűnik el – tananyagát a vizuális kultúra érettségi követelményeiből is eltávolították...

ITT OLVASHATÓ