NEM ALAPTALANUL FÉLNEK A MAGYAROK AZ AKKU-ÚJRAHASZNOSÍTÁSTÓL AZ ÓLOMAKKUMULÁTOROK ESETE ALAPJÁN

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.01.23.

Az akkumulátorgyártás hazai és európai terjedését egyre több helyen kísérik az üzemek környezetvédelmi és az egészségügyi hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek és az ebből fakadó tiltakozások, amelyek nemrég az akkumulátorok újrahasznosítását tervező beruházásokat is elérték. Egy szlovén vállalat, az Andrada a Miskolc melletti Alsózsolcán akart egy nagyobb feldolgozót létesíteni 10 milliárdos beruházással, egészen letaglózó arányú, 4,7 milliárdos állami támogatás mellett, de ez a helyiek tiltakozását követően meghiúsult; most Sóskúton próbálkoznak.

Az újrahasznosítás fogós kérdés, hiszen egyfelől az akkuipar fenntarthatóságának növelése végett szükséges és hasznos tevékenységről van szó. Másfelől az elhasznált vagy gyári hibás akkuk feldolgozása alacsony haszonnal, jelentős környezetterheléssel, egészségügyi veszélyekkel jár, és a fentiekből fakadóan gazdasági és foglalkoztatási hozadéka is alacsony Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának összefoglalója szerint.

A kockázatokat Magyarország esetében jelentősen csökkenti, hogy hazánkban globális összevetésben szigorú környezet-, egészség- és munkavédelmi szabályok vannak érvényben, és az Európai Unió formálódó akkuipari szabályozása is etalonnak ígérkezik.

A másik oldalon viszont a szabályok betartatásával és a kormány által kiemelten kezelt akkugyártóknak nyújtott kiskapukkal kapcsolatban számos esetben komoly aggályok merültek fel.

- A CATL debreceni beruházásánál például üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen vegyi anyagokat használnak majd a feldolgozás során;

- a gyártási hulladék feldolgozásával foglalkozó dél-koreai SungEel mindkét hazai – Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén működő – üzemét megbírságolták már tűzesetek, rákkeltő anyagokkal történő veszélyeztetés, talaj-, levegő- és vízszennyezés miatt;

- az Átlátszó pedig arról írt, hogy Gödön 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik a Samsung SDI akkumulátorgyára.

Bár ezek jelentősen eltérnek az elektromos autók motorját hajtó, jellemzően lítium-ionos akkumulátoroktól, a feldolgozással kapcsolatos jövőbeli potenciális problémákat illetően hasznos tapasztalatokkal szolgál a belsőégésű motoros autókban is megtalálható, az elektromos rendszerek működtetésére szolgáló savas ólomakkumulátorok újrahasznosítása.

Ez a „körforgásos gazdaság” szempontjából sikersztori, miután az akkuk döntő részét újrahasznosítják, és az új akkumulátorok ólomtartalma szinte kizárólag újrahasznosított forrásból származik. Ugyanakkor az utóbbi években számos kutatás bizonyította, hogy az újrahasznosítók „szennyezési menedékekbe”, azaz laza környezetvédelmi szabályozással bíró fejlődő országokba (vagy tartományokba és városokba) telepedtek, és ott mérhető környezeti és egészségügyi károkat okoztak, sőt a diákok eredményeit is rontották. Utóbbi jelenség azt is felveti, hogy a szennyező ipari tevékenységek ösztönzése még a szegény országoknak sem áll érdekében, mert ezzel humán tőkéjüket és így növekedési kilátásaikat is rontják...

ITT OLVASHATÓ