Szerző: KOVALCSIK TAMÁS
2024.01.26.
Csongrád-Csanád 390 ezer lakosának több mint a fele a megye két legnagyobb ellenzéki vezetésű városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él. A 2019-es önkormányzati és a 2022-es országgyűlési választáson a kormánypártok támogatottsága kizárólag itt volt az 50 százalékos szint alatt (45 és 47 százalék). Így kijelenthető, hogy ez a megye Budapest után az ország legkevésbé fideszes vidéke.
A megye ma is használt nevét 2020. június 4-én kapta meg, amikor Lázár János javaslatára a Csongrád mellé a Csanád név is odakerült. A régi vármegyerendszerre hivatkozva módosították a nevet, viszont a mai Csongrád-Csanád megyében a korábbi Torontál vármegye északi területei is megtalálhatók a Tisza és a Maros torkolatától délre, a két folyó által határolt területen. Így ha a történelemhez tényleg hűek akartak volna maradni, akkor Csongrád-Csanád-Torontál megyének kellett volna elnevezni a közigazgatási egységet. Az időpontból fakadóan azonban a 2019-es önkormányzati választást még a régi elnevezéssel tartották meg, így a térképeinken és a szövegekben a kronológiai szempontból megfelelő nevezéktant használtuk.
A megyei jogú városokon, Szegeden és Hódmezővásárhelyen kívül a megyében még 58 település található, így Csongrád-Csanádban van a legkevesebb település a megyék közül. Ez az alföldi jellegből és a török hódoltság utáni történelmi fejlődésből fakad. Két középváros, Makó és Szentes meghatározó járásszékhelyeknek tekinthetők. Előbbi a hagyma és a ráépülő turisztikai kínálat (például a Hagymatikum), míg utóbbi a település népességszámához képest jelentős kulturális szerepe miatt is kiemelkedik. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tanult többek között Alföldi Róbert, Badár Sándor, Kasza Tibor, Nyáry Krisztián, Péter Szabó Szilvia, Ujréti László, Zsédenyi Adrienn és még sokan mások.
Település- és gazdaságszerkezet tekintetében jelentős szerepe van a Tiszának, amely a megye területét észak-dél irányában, Csongrád és Szentes közötti részről indulva egészen Szeged délnyugati csücskéig osztja ketté. Ebbe folyik bele Szegeden délkeletről Makó irányából a Maros. A folyók mentén a víz által kialakított öntéstalajok a jellemzők, míg a Tiszától nyugatra a homoktalajok, a megye északkeleti részén pedig a magasabb humusztartalmú réti talajok.
De miért fontos ez egy választási földrajzos cikkben? Az egyik legelső választásföldrajzi tanulmányban André Siegfried a talajtípusokkal hozta összefüggésbe a választói magatartást. A talaj ugyanis meghatározza a jellemzően termesztett növényt, az pedig a mezőgazdasági termelés módját (nagyvállalat vagy családi gazdaság), ezeknek pedig különböző fajta képviseletük lehet. Ez Csongrádban is nagyban meghatározza a mezőgazdasági művelés típusát, amely a gazdasági kibocsátást befolyásolja. Humuszos homoktalajokon ugyanis inkább a gyümölcs- és zöldségtermesztés (Szatymazon a barack, Öttömösön a spárga, Domaszéken a répa), míg a magasabb humusztartalmú talajokon a nagy-táblás mezőgazdaság jellemző Hódmezővásárhely-Szentes környékén.
A térképen a településeket ábrázoltuk lakónépességük nagysága alapján. Így akadnak olyan települések, melyek városi jogállásuk ellenére inkább az óriásfalu kategóriába estek lakónépességük okán. Az egeret a településre húzva, vagy rákattintva az adott település lakónépessége is megjelenik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.