Szerző: KOROM MILÁN
2024.01.26.
A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) a közelmúltban publikálta a világ legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiáinak listáját, amelyet az elmúlt tíz évben – azaz 2014 és 2023 között – értékesített saját nevelésű játékosok utáni bevételek alapján állított össze. Saját nevelésű játékosnak az számít, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet játszott az adott egyesületben.
A CIES listáján toronymagasan első a portugál Benfica, amely 516 millió eurót kapott a saját nevelésű játékosai – például Bernardo Silva, Rúben Dias, Joao Félix vagy Goncalo Ramos – értékesítéséből. A legjobb tíz között három angol, két-két portugál és francia, egy-egy holland, spanyol, valamint olasz együttest találunk, míg a teljes százas mezőnyben 20 angol, 11-11 spanyol és francia, kilenc-kilenc olasz és brazil, illetve nyolc argentin csapat szerepel.
Egyetlen magyar alakulat sem került be a top százba, amelyet az argentin Lanús zár 53 millió euróval. Lapunk a mértékadó Transfermarkt segítségével utánajárt, hogy az NB I, valamint a magyar csapatok lemaradása mekkora. A játékosok piaci értékére szakosodott oldalból kinyert adatok alapján a vizsgált időszakban a 2013–14-es szezontól napjainkig 68 esetben tudott magyar klub átigazolási díjért el- vagy kölcsönadni magyar futballistát a ligán belül vagy külföldre. A Transfermarkt adatai természetesen csak tájékoztató jellegűek, hiszen hazánkban nem szeretik nagy dobra verni a futballisták vételárát és fizetését sem, így például a portál többek között nem rendelkezik információval arról, hogy a válogatott kerettag Demjén Patrik mennyi pénzért tért vissza Zalaegerszegről az MTK-hoz.
A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor volumenében beárazzák a hazai közeget, hiszen a vizsgált időszakban számításaink alapján a magyar csapatoknak 42 millió euróért sikerült magyar játékosokat értékesíteniük. Ha a CIES által saját nevelésű futballistákra szűkítjük a kört, akkor 35 futballistáról és mindössze 29 millió euróról beszélhetünk. S nem egy csapat, hanem az egész hazai közeg esetében.
Az akadémisták sokszor az NB I-es debütálásig sem jutnak el, a nemzetközi futballban való érvényesülés pedig még inkább távolinak tűnhet számukra. A 29 millió euró annak fényében is meglehetősen csekély, hogy a kormány 2011 óta társasági adó formájában több mint ezer milliárd forintot juttatott el sportszervezetekhez: 2022-ig 356,7 milliárd forinttal gazdagodott a honi labdarúgóélet…
Számításaink szerint egyébiránt a 2013/14-es szezon óta 15 futballistát (lásd a táblázatot) sikerült legalább egymillió euróért eladni (egy kivétellel külföldre), közülük kilencen számítanak saját nevelésűnek. A lista élén szerepel a Ferencvárostól a nyáron a német Frankfurthoz szerződő ifj. Lisztes Krisztián, őt az MTK-nevelés Vancsa Zalán, valamint a nagy reményekkel induló, jelenleg Kisvárdán futballozó Balogh Norbert követi.
Csapatokra lebontva nem meglepő módon a Ferencváros vezeti a listánkat 7,5 millió euróval, a zöld-fehéreket a Debrecen (5,6 millió) és az MTK (5,2 millió) követi – azaz a CIES top 100-as listájáról jelentősen lemaradtak a legproduktívabb hazai csapatok...
Egyetlen magyar alakulat sem került be a top százba, amelyet az argentin Lanús zár 53 millió euróval. Lapunk a mértékadó Transfermarkt segítségével utánajárt, hogy az NB I, valamint a magyar csapatok lemaradása mekkora. A játékosok piaci értékére szakosodott oldalból kinyert adatok alapján a vizsgált időszakban a 2013–14-es szezontól napjainkig 68 esetben tudott magyar klub átigazolási díjért el- vagy kölcsönadni magyar futballistát a ligán belül vagy külföldre. A Transfermarkt adatai természetesen csak tájékoztató jellegűek, hiszen hazánkban nem szeretik nagy dobra verni a futballisták vételárát és fizetését sem, így például a portál többek között nem rendelkezik információval arról, hogy a válogatott kerettag Demjén Patrik mennyi pénzért tért vissza Zalaegerszegről az MTK-hoz.
A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor volumenében beárazzák a hazai közeget, hiszen a vizsgált időszakban számításaink alapján a magyar csapatoknak 42 millió euróért sikerült magyar játékosokat értékesíteniük. Ha a CIES által saját nevelésű futballistákra szűkítjük a kört, akkor 35 futballistáról és mindössze 29 millió euróról beszélhetünk. S nem egy csapat, hanem az egész hazai közeg esetében.
Az akadémisták sokszor az NB I-es debütálásig sem jutnak el, a nemzetközi futballban való érvényesülés pedig még inkább távolinak tűnhet számukra. A 29 millió euró annak fényében is meglehetősen csekély, hogy a kormány 2011 óta társasági adó formájában több mint ezer milliárd forintot juttatott el sportszervezetekhez: 2022-ig 356,7 milliárd forinttal gazdagodott a honi labdarúgóélet…
Számításaink szerint egyébiránt a 2013/14-es szezon óta 15 futballistát (lásd a táblázatot) sikerült legalább egymillió euróért eladni (egy kivétellel külföldre), közülük kilencen számítanak saját nevelésűnek. A lista élén szerepel a Ferencvárostól a nyáron a német Frankfurthoz szerződő ifj. Lisztes Krisztián, őt az MTK-nevelés Vancsa Zalán, valamint a nagy reményekkel induló, jelenleg Kisvárdán futballozó Balogh Norbert követi.
Csapatokra lebontva nem meglepő módon a Ferencváros vezeti a listánkat 7,5 millió euróval, a zöld-fehéreket a Debrecen (5,6 millió) és az MTK (5,2 millió) követi – azaz a CIES top 100-as listájáról jelentősen lemaradtak a legproduktívabb hazai csapatok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.