Szerző: SZALAI ANNA
2024.01.18.
Magyarország csaknem 1000 milliárd forintot fordíthatna épületfelújításra, rezsitámogatásra egy új uniós alapból, ha hajlandó lenne szociálisan célzottá tenni a hazai támogatási rendszert. A jelenlegi rezsivédelem ugyanis nem ilyen; mindenkinek jár rászorultságtól függetlenül, ami csúnyán pazarlóvá tette a magyarokat. Jól mutatja ezt a lakossági energiafogyasztás elszabadulása a kormány korábbi rezsicsökkentési intézkedései nyomán. Az áram, a földgáz és a távhő felhasználása 34-43 százalékkal nőtt az energiaárak 20-25 százalékos csökkentése, majd befagyasztása után 2014 és 2021 között – hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország 2023-as jelentésének harmadik, a szociális klímapolitika lehetőségeit ismertető fejezetében, amelyet tegnap ismertetett a két szerző, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a szervezet Margit körúti irodájában.
Még ennél is rombolóbb hatás az épületek elhanyagolása. Az örökké tartó olcsó rezsi illúziója háttérbe szorította a szigetelést, a nyílászáró cseréket, illetve a lakások fűtés- és elektromos rendszereinek felújítását, a hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő korszerűsítéseket. A magyarok többsége benne ragadt régi, széllelbélelt, nagy alapterületű családi házában. Márpedig egy 1980 előtt épült ház 2,5-3-szor annyi energiát fogyaszt, mint egy azonos alapterületű, de korszerű otthon. Az alacsonyan tartott energiaár, bár kétségtelenül drasztikusan csökkentette a hátralékosok számát, keveseket ösztönzött felújításra,
mígnem jött az ukrán háború és a nyomában elszabaduló energiaárak, ami pénzügyileg fenntarthatatlanná tette az állami rezsivédelmet.
Az Orbán-kormány 2022 augusztusától jelentősen átalakította a szabályokat, miközben a magyar lakosságot senki nem készítette fel a gyors váltásra. Valóságos pánik tört ki, amit később felváltott az egyéni alkalmazkodás, amelynek fő eleme a fogyasztás csökkentése és az alternatív fűtésmódokra való áttérés. A Habitat saját – főként a közösségi média és a publikus online oldalakon megjelent tartalmak, illetve az azokra adott válaszok alapján összeálló – kutatásából azt szűrte le, hogy a hamis biztonságérzetet minden átmenet nélkül, sokkszerűen váltotta fel a teljes bizonytalanság, a csalódottság és a felháborodás. Egy másik felmérésük szerint
a rezsiszabályok változása előtti 52 százalékról 76 százalékra nőtt azok aránya, akiknek megterhelő a rezsiszámlák kifizetése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.