Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.29.
Exkluzív háttér.
Ritka alkalom, hogy nagy energetikai cégek az üzleti vitáikat kivigyék a sajtó elé, ám idén ez történt a magyar Mol és a horvát állami Janaf között elmérgesedő alkudozás esetén. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója többek között így fogalmazott az Indexnek adott, január 2-án megjelent interjújában: „Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek a kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét. (…) Kíméletlenül megsarcolnak minket. Egyszerűen azért, mert megtehetik.”
Hernádi panasza arról szólt, hogy nem sikerült megegyezni a horvát olajvezetékes céggel a 2024-re érvényes tranzitdíjról. Azaz nincs megállapodás arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja el a horvát kikötőbe rendelt nyersolaját a Mol, hogy azt Százhalombattán, illetve Pozsonyban feldolgozhassa. A Mol e két finomítója látja el a magyar és a szlovák benzinkutak nagy részét, de sokat szállítanak Pozsonyból Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba is.
A két finomító alapvetően orosz nyersolajjal működött, és a Barátság nevű vezetéken, Ukrajna felől vásárolták az olajat. A háború miatt azonban az orosz függést fokozatosan csökkenteni kell. Jelenleg egyetlen alternatívája van a két finomítónak, hogy ne csak a Barátság orosz olaját használhassa, ez pedig az Adria nevű vezeték, amelynek horvátországi szakaszát a Janaf horvát állami vállalat üzemelteti.
Mivel Magyarországnak és Szlovákiának sincs tengerpartja, és a horvátországi Omišalj kikötőn kívül másik tengerparti olajterminállal csővezeték sem köti össze a két országot, ezért a horvát kapcsolat nélkülözhetetlen a Mol finomítói számára az orosz forrás kiváltásához.
Hernádi Zsolt interjújára reagálva a Janaf másnap kiadott egy közleményt, ami úgy kezdődik, hogy „határozottan visszautasítjuk” a Mol vezetőinek panaszait. A horvátok azt állították, hogy minden ügyfelük egyforma, ellenőrizhető módszertan alapján meghatározott díjszabást kap.
Erre válaszul a Mol is kiadott egy közleményt, amelyben jelezték, hogy a horvátok által emlegetett „ellenőrzött módszertan” a díjszabás meghatározására számukra ismeretlen, ilyet a Janaf sosem mutatott.
A Janaf erre a horvát sajtóhoz juttatott el közleményt. Többek között azt fejtegették, hogy 2023-ban nagyon drága lett az áram, a vezeték üzemeltetésének költségeit ez jelentősen emelte, illetve bővíteni kellett a vezeték kapacitását a nagyobb forgalom miatt, és a rendszert különösen drága fenntartani, mert tenger alatti és hegyvidéki szakaszai is vannak, továbbá a díjban benne van a kikötői szolgáltatás is, azaz a tankerhajók árujának fogadása. Úgyhogy a Mol ne hasonlítsa össze az áraikat más vezetékekkel, ahol másmilyenek a földrajzi viszonyok, és kevesebb féle szolgáltatás jár.
A Mol szerint a Janaf nagyságrendileg négyszer annyit kér a vezeték használatáért, mint amennyi a régióban jellemző. A vállalatnak legalább négy országban van rálátása a szállítási szolgáltatások tényleges díjára...
Ritka alkalom, hogy nagy energetikai cégek az üzleti vitáikat kivigyék a sajtó elé, ám idén ez történt a magyar Mol és a horvát állami Janaf között elmérgesedő alkudozás esetén. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója többek között így fogalmazott az Indexnek adott, január 2-án megjelent interjújában: „Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek a kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét. (…) Kíméletlenül megsarcolnak minket. Egyszerűen azért, mert megtehetik.”
Hernádi panasza arról szólt, hogy nem sikerült megegyezni a horvát olajvezetékes céggel a 2024-re érvényes tranzitdíjról. Azaz nincs megállapodás arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja el a horvát kikötőbe rendelt nyersolaját a Mol, hogy azt Százhalombattán, illetve Pozsonyban feldolgozhassa. A Mol e két finomítója látja el a magyar és a szlovák benzinkutak nagy részét, de sokat szállítanak Pozsonyból Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba is.
A két finomító alapvetően orosz nyersolajjal működött, és a Barátság nevű vezetéken, Ukrajna felől vásárolták az olajat. A háború miatt azonban az orosz függést fokozatosan csökkenteni kell. Jelenleg egyetlen alternatívája van a két finomítónak, hogy ne csak a Barátság orosz olaját használhassa, ez pedig az Adria nevű vezeték, amelynek horvátországi szakaszát a Janaf horvát állami vállalat üzemelteti.
Mivel Magyarországnak és Szlovákiának sincs tengerpartja, és a horvátországi Omišalj kikötőn kívül másik tengerparti olajterminállal csővezeték sem köti össze a két országot, ezért a horvát kapcsolat nélkülözhetetlen a Mol finomítói számára az orosz forrás kiváltásához.
Hernádi Zsolt interjújára reagálva a Janaf másnap kiadott egy közleményt, ami úgy kezdődik, hogy „határozottan visszautasítjuk” a Mol vezetőinek panaszait. A horvátok azt állították, hogy minden ügyfelük egyforma, ellenőrizhető módszertan alapján meghatározott díjszabást kap.
Erre válaszul a Mol is kiadott egy közleményt, amelyben jelezték, hogy a horvátok által emlegetett „ellenőrzött módszertan” a díjszabás meghatározására számukra ismeretlen, ilyet a Janaf sosem mutatott.
A Janaf erre a horvát sajtóhoz juttatott el közleményt. Többek között azt fejtegették, hogy 2023-ban nagyon drága lett az áram, a vezeték üzemeltetésének költségeit ez jelentősen emelte, illetve bővíteni kellett a vezeték kapacitását a nagyobb forgalom miatt, és a rendszert különösen drága fenntartani, mert tenger alatti és hegyvidéki szakaszai is vannak, továbbá a díjban benne van a kikötői szolgáltatás is, azaz a tankerhajók árujának fogadása. Úgyhogy a Mol ne hasonlítsa össze az áraikat más vezetékekkel, ahol másmilyenek a földrajzi viszonyok, és kevesebb féle szolgáltatás jár.
A Mol szerint a Janaf nagyságrendileg négyszer annyit kér a vezeték használatáért, mint amennyi a régióban jellemző. A vállalatnak legalább négy országban van rálátása a szállítási szolgáltatások tényleges díjára...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.