Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.01.15.
A bérnővérek egyéni vállalkozók
A bérnővérek azok az egészségügyi dolgozók, akik szabadidejükben főállásukon kívül más kórházakban is dolgoznak, vagy eleve nincs is főállásuk, hanem közvetítőn keresztül mennek oda, ahol éppen kellenek. A bérnővérek egyéni vállalkozók, akik annak a cégnek számláznak, amelyik kirendeli őket adott kórházakba. A kórházak pedig a közvetítő cégeknek fizetnek a nővérek szolgálataiért. A bérnővéri munka azért lehet vonzóbb alternatíva, mert kötetlenebb, mint a főállású foglalkoztatás, és órabérben jobban lehet vele keresni. Viszont van azért hátránya is: azoknak a bérnővéreknek, akiknek nincsen más főállásuk, nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője korábban azt mondta, hogy az egészségügyben a nővérek 10-15 százaléka bérnővérként dolgozik. Ez pedig azt is jelenti, hogy elég nehezen lehet pótolni a hiányukat. Elmondása szerint a budapesti kórházakban volt olyan időszak, amikor éjszakai vagy hétvégi műszakokban az ápolók fele bérnővér volt. Főleg a fővárosban jelent nehézséget a zavartalan betegellátás megszervezése a bérnővérek alkalmazása nélkül.
A bérnővérek azok az egészségügyi dolgozók, akik szabadidejükben főállásukon kívül más kórházakban is dolgoznak, vagy eleve nincs is főállásuk, hanem közvetítőn keresztül mennek oda, ahol éppen kellenek. A bérnővérek egyéni vállalkozók, akik annak a cégnek számláznak, amelyik kirendeli őket adott kórházakba. A kórházak pedig a közvetítő cégeknek fizetnek a nővérek szolgálataiért. A bérnővéri munka azért lehet vonzóbb alternatíva, mert kötetlenebb, mint a főállású foglalkoztatás, és órabérben jobban lehet vele keresni. Viszont van azért hátránya is: azoknak a bérnővéreknek, akiknek nincsen más főállásuk, nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője korábban azt mondta, hogy az egészségügyben a nővérek 10-15 százaléka bérnővérként dolgozik. Ez pedig azt is jelenti, hogy elég nehezen lehet pótolni a hiányukat. Elmondása szerint a budapesti kórházakban volt olyan időszak, amikor éjszakai vagy hétvégi műszakokban az ápolók fele bérnővér volt. Főleg a fővárosban jelent nehézséget a zavartalan betegellátás megszervezése a bérnővérek alkalmazása nélkül.
Az új szolgálati jogviszony a nővéreknek volt a legrosszabb
De miért lehetetlenítették el a bérnővérek alkalmazását, ha ennyire szerves részei az egészségügyi ellátásnak? A válasz több részből áll. Egyrészt a bérnővéri rendszer megszűnéséhez hozzájárult a katatörvény szigorítása. Ugyanis a bérnővérek, ahogy már említettük, egy közvetítő cégnek, nem magánszemélyeknek számláztak. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke korábban azt mondta a Népszavának, hogy tíz–húszezren lehetnek azok, akik az egészségügyben katás vállalkozókként dolgoztak. Sok bérnővér helyzete ellehetetlenült, mivel egyéni vállalkozóként nem tudtak tovább katásként adózni, miközben anyagilag ez lett volna a legkedvezőbb számukra.
Másrészt a kormány régóta tudatosan szeretné beterelni a bérnővéreket az egészségügyi szolgálati jogviszony alá. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021 márciusában vezették be. A törvény része volt az orvosok nagymértékű béremelése, és számos más változás. Az új jogviszonyt a szakdolgozók 96,3 százaléka írta alá, több mint 106 ezer ember.
Az új státuszról szóló szerződést 4000 orvos és ápoló nem írta alá. Sokan azért kritizálták az új jogviszonyt, mert a bevezetése után csak engedéllyel lehetett másodállást vállalniuk az orvosoknak, és az egészségügyi szakdolgozókat át lehetett vezényelni más intézménybe, ha a betegellátás biztosítása miatt erre szükség volt. Az új szolgálati jogviszony éppen a nővéreket érintette a legrosszabbul, mert az ő bérük az orvosokéval ellentétben nem emelkedett, viszont sokan úgy érezték, a munkaterheik növekedtek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.