Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.01.19.
Ahogy arról az intézményközi egyezség idején írtunk, a médiaszabadságról szóló jogszabály
- növelné a közmédia szerkesztőségi és működési függetlenségét például azzal, hogy előírná: a vezetőket átlátható, nem részrehajló eljárásokkal kellene kinevezni;
- felállítana egy új uniós médiahatóságot;
- uniós szinten mondaná ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe;
- betiltaná, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy a Magyarországon is használt Pegasushoz hasonló megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre, ami alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással kaphatnának kivételt, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja;
- kötelezné a médiatermékeket, hogy nyilvánosságra hozzák a közvetlen és közvetett tulajdonosaikat egy adatbázisban;
- a közpénzek elköltéséről a médiában nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kellene dönteni nyilvános követelmények alapján, a nemzeti hatóságoknak pedig minden évben nyilvánosságra kellene hozniuk, hová mennyi pénzt adtak;
- a nagy online platformoknak – mint a Facebook vagy az X (a volt Twitter) – meg kellene különböztetniük a független médiát attól, ami nem az;
- ugyanakkor különféle szervezetek hiányosságokat és kiskapukat is láttak a szabályok között.
Benjamin Dalle a Tanács soros elnökségét ellátó belga kormány nevében arról beszélt, hogy a mai nap „mérföldkő az uniós médiaszabadság és -sokszínűség terén, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és médiaszolgáltatók védelme a politikai beavatkozásoktól”. A médiáért is felelős flamand miniszter szerint az új szabályok „garantálni fogják a polgárok jogát, hogy szabad és sokféle információhoz jussanak, valamint meghatározza a tagállamok felelősségét abban, hogy megfelelő feltételeket és keretrendszert biztosítsanak a védelmére”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.