BAYER ZSOLT NAGYAPJA ÉS EMLÉKEZETE

TELEX

Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.01.29.

A vele egyet nem értők szüleiről és nagyszüleiről előszeretettel író Bayer Zsolt többször írt már a saját anyai nagyapjáról is – de nem a valóságot. Márpedig, ha Bayer szerint „csak meghatározza az emberfiát a családja”, érdemes lehet azon is elgondolkodni, mennyiben határozta meg Bayer Zsoltot anyai nagyapja, a testüregmotozó kiskőrösi nyilasból lett kommunista besúgó. Azzal az állítással ugyanis, amely szerint az emberre jelentős hatással van családi környezete, e sorok írója is egyetért.

Bayer Zsolt rendszeresen fel szokta emlegetni politikai ellenfelei szüleinek és nagyszüleinek valós vagy vélt viselt dolgait. Részesült ebben a kitüntetésben Bauer Tamás, Donáth Anna, Fekete-Győr András, Rényi Pál Dániel, Dobrev Klára és még ki tudja, ki. Bayer meg is indokolta, hogy miért tartja a (nagy)apák és fiúk témakört fontosnak. „Önmagában természetesen semmit sem jelent, hogy ki az apja valakinek, de ha nem következik be hamar a nyílt és látványos lázadás, akkor azért csak meghatározza az emberfiát a családja. Így határozta meg szerinte Bauer Tamást az apja, a »körmös Bauer«1, a keményvonalas kommunisták egyik legszadistább kihallgatótisztje.”2 2023. február 6-án nemes egyszerűséggel Az unokák címmel írt cikket arról, hogy Donáth Anna, illetve Dobrev Klára lényegében „ugyanaz”, mint nagyszüleik.

Vizsgáljuk meg akkor Bayer Zsolt anyai nagyapját, Gyimes Károlyt, akit szerzőnk a keresztény középosztály prototípusának tart: „vidéki körorvos, amilyen csak a regényekben van. Szivarfüst, jó ebéd, bor meg savanyú víz, gonddal kötött nyakkendő, tekintély, boldog békeidők. Úgy képzelem, összenézett olykor bűnösen a cselédlánnyal, és mosolygok olyankor, nem is tudom, miért…”5

2004-ben Tamás Gáspár Miklós egy cikke Bayer Zsoltot önvallomásra ingerelte. TGM írása szerint: „Az újfasiszta fiatalok a rendszerváltás árvái. A mi szerencsétlen gyermekeink. Ők az új polgári középosztály elkószált, borzas, aranyos kölykei.”3

Bayer válasza tagadó volt: „Nem. Sok-sok nem. Mert mindjárt és mindenekfelett: nincsen új polgári középosztály. Hogy miért? Mert legelőbb a perzsaszőnyegeket és a festményeket vitték el édesanyáméktól. Azzal rendezték be a kiskőrösi pártházat. Aztán elvették a házat. Végül pedig elvitték nagyapámat. Akik a perzsaszőnyegek és a festmények elrablásával kezdik, a nagyapák elvitelével végzik.”4 Bayer szerint a választóvonal nem zsidók és nemzsidók, hanem a polgári középosztály és a lumpenprolik között húzódik. Ezt azzal illusztrálja, hogy a családja régiségeit az 1950-es években megvásárló „zsidó handlét” (aki nála szintén a középosztályhoz tartozik) a „régi polgári középosztály mentette” a vészkorszakban. „Nyilasnak meg a lumpenproli ment, aki aztán átöltözött ávósnak. Az az oly sokat emlegetett »kis ország, egy csőcselék« – na, az mind rohadt lumpenproli. Nem munkás: lumpenproli. Hagyomány, érték, műveltség, tartás nélkül. Itt a törésvonal, nem ott, ahol ez a velejéig rothadt, nagyon aljas és lenyűgözően ostoba kis értelmiségünk sejti vagy sejteti. Igen, a lumpenproli előbb nyilas volt, aztán ávós lett. Mások meg rossz pálinkát mértek a magyar parasztnak Kazárföldön, kifosztották uzsorakamattal, aztán beköltöztek nagypapa házába, és elmentek ávós őrnagynak meg III/III-as besúgónak. Mert tényleg összenő, ami összetartozik.”

Az idézet utolsó két mondata közötti van némi bakugrás, a „lumpenproli” ugyanis biztos nem mért pálinkát Kazárföldön, azaz Kárpátalján – amit Bayer ír, az csakis a falusi zsidó kereskedőkre vonatkoztatható, mint ahogyan az ezt követő állításokat is nehéz másképp dekódolni, mint antiszemita utalásokat – amiben a bayeri életmű egyébként is igen gazdag. A továbbiak magyarázni is fogják, hogy mi is az eredője ennek a magatartásnak...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN