Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.23.
Felháborító az orbáni zsarolás, de az EU-nak fürge észjárással kell fellépnie a tömb bajkeverője körüli ügyekben – írja a Politico amerikai portál európai kiadásában Dalibor Rohac, a washingtoni székhelyű, jobbközép irányzatúként besorolt American Enterprise Institute agytröszt vezető elemzője.
Felidézi azokat a frusztrációt tükröző kijelentéseket, amelyekkel az Európai Parlament több képviselője – így a holland liberális Sophie in ‘t Veld, illetve a német zöldpárti Daniel Freund - reagált arra, hogy az Európai Bizottság feloldott 10,2 milliárd euró zárolt támogatást, cserébe azért, hogy a magyar miniszterelnök ne akadályozza Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait. A bírálat érthető, hiszen a rosszhiszemű Orbán Viktor az EU-ban Vlagyimir Putyin ötödik hadoszlopának számít, és arra használja az uniós alapokat, hogy tovább szilárdítsa a hatalmát – állapítja meg, de hozzáteszi: a realitásoktól elrugaszkodott, hiábavaló elképzelés az Európai Bizottság elleni perindításnak vagy Magyarország szavazati jogtól való megfosztásának a szorgalmazása.
A szerző szerint szükség volt arra, hogy zöld fényt adjanak az ukrán csatlakozási tárgyalásoknak, ám Freundéknak abban igazuk van, hogy Magyarország még számos útkereszteződésnél képes kátyúba juttatni Ukrajna taggá válásának az ügyét.
Rohac hangsúlyozza, hogy a jogállamiság nem pusztán a szabálykövetés technikai jellegű kérdése, amelyet a Bizottság pártatlan szakértőinek kell megítélniük, hanem összetett, többrétegű követelmény, és nem volt mindig megalapozatlan az az elhangzott vád, hogy álszentek a Varsó és Budapest elleni korábbi eljárások. A korrupció sem csak Magyarországot érinti. Brüsszelnek és a tagállamoknak okosan kellene ügyködniük Orbán körül, nem arra van szükség, hogy a cinikus alkalmazkodás és a jogászkodó nagyhangúskodás között ingadozzanak. Ezt az okos ügyködést a szerző úgy értelmezi például Kijev vonatkozásában, hogy szerinte a következő EU-csúcson nem kellene újabb alkudozásba bocsátkozni Orbánnal az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag ügyében, hanem Magyarország kihagyásával a többi 26 tagország, az Európai Bizottság támogatását maga mögött tudva, kormányközi szerződéssel rendezhetné a kérdést. Ha vannak is határai az Orbánnal való kompromisszumkötésnek, az EP-képviselők által olyannyira kedvelt igazságügyi szabálykönyvnél való leragadással Európa nem jut semmire – írja a Politico vendégkommentátora.
Mégis Magyarország lehet az utolsó
A nemzetközi média egyik témája, hogy hamarosan szavaz a török parlament a svéd NATO-csatlakozásról. Az NTV szerint e héten, a CNN Türk szerint már ma esedékes a döntés. Az APA osztrák hírügynökség beszámolója kiemeli, hogy ha Ankarában jóváhagyják a svéd belépést, akkor Magyarország marad az atlanti szövetség utolsó olyan tagállama, amely még nem ratifikálta a lépést. Törökország – emlékeztet az APA – hosszas halogatás után jutott el a döntés küszöbére, miután elégedetlen volt a betiltott Kurd Munkáspárt tagjaival való, állítólag elnéző svéd bánásmóddal. Legutóbb azonban Recep Tayyip Erdogan török elnök már F-16-os amerikai harci gépek Törökországnak történő leszállításától tette függővé a ratifikálást.
A holland miniszterelnök pályázhat a NATO-főtitkári posztra
A bécsi Der Standard terjedelmes írásban tekinti át a nyugat-balkáni helyzetet annak apropóján, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mark Rutte, aki ma még Hollandia miniszterelnöke, de az osztrák lap szerint a hamarosan megürülő NATO-főtitkári posztra pályázik, ezekben a napokban közösen ellátogat Boszniába, Koszovóba és Szerbiába.
A cikk kitér arra, hogy a Balkánon az EU-tagállamok közül Horvátország mellett Magyarország is nagyon aktív. Ezen a héten veszi át Sticz László magyar tábornok a bosznia-hercegovinai Eufor-csapatok parancsnokságát, amit az elmúlt években Ausztria látott el. A Der Standard vitatottnak nevezi a magyar parancsnok hivatalba lépését, arra hivatkozva, hogy – idézem – „a Nyugat-ellenes, populista Orbán Viktor rezsimje a szerb nacionalisták szövetségese Szerbiában, de Bosznia-Hercegovinában is”. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője január 9-ikén, a boszniai Szerb Köztársaságnak – a szövetségi berendezkedésű bosznia-hercegovinai alkotmánnyal ellentétben álló – ünnepnapján bejelentette, hogy az általa vezetett entitás legmagasabb kitüntetését adományozza Orbán Viktornak.
A bécsi Der Standard terjedelmes írásban tekinti át a nyugat-balkáni helyzetet annak apropóján, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mark Rutte, aki ma még Hollandia miniszterelnöke, de az osztrák lap szerint a hamarosan megürülő NATO-főtitkári posztra pályázik, ezekben a napokban közösen ellátogat Boszniába, Koszovóba és Szerbiába.
A cikk kitér arra, hogy a Balkánon az EU-tagállamok közül Horvátország mellett Magyarország is nagyon aktív. Ezen a héten veszi át Sticz László magyar tábornok a bosznia-hercegovinai Eufor-csapatok parancsnokságát, amit az elmúlt években Ausztria látott el. A Der Standard vitatottnak nevezi a magyar parancsnok hivatalba lépését, arra hivatkozva, hogy – idézem – „a Nyugat-ellenes, populista Orbán Viktor rezsimje a szerb nacionalisták szövetségese Szerbiában, de Bosznia-Hercegovinában is”. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője január 9-ikén, a boszniai Szerb Köztársaságnak – a szövetségi berendezkedésű bosznia-hercegovinai alkotmánnyal ellentétben álló – ünnepnapján bejelentette, hogy az általa vezetett entitás legmagasabb kitüntetését adományozza Orbán Viktornak.
Az EU sem egységes a gázai háborúval kapcsolatban
A berlini Tageszeitung, a taz beszámol arról, hogy tegnap Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei találkoztak Izrael, valamint Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia és a palesztin autonómiahatóság külügyminiszterével. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tízpontos béketervet terjesztett elő. Mivel jelenleg nem látják értelmét Izrael és a palesztinok közvetlen megbeszélésének, az uniós miniszterek külön-külön találkoztak Israel Katzcal, illetve Rijád el-Málikivel. A berlini lap az EU-tagországok megosztottságáról írva Izrael-pártinak minősíti Németországot, Ausztriát, Csehországot és Magyarországot, míg a háború mielőbbi befejezését követeli Spanyolország, Írország, Franciaország és Belgium.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.