Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.01.18.
A képviselők azután szavaztak a dokumentumról, hogy tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságügyi reformot, amely szinte teljesen blokkolta az uniós költségvetés felzárkóztatási támogatásainak kifizetését. Ugyan más feltételek miatt is visszatartják a kohéziós pénzek egy részét, de így is a 22 milliárd eurós összeg nagyjából fele, 10,2 milliárd euró (nagyjából 3900 milliárd forint) vált elérhetővé. A pénzt számlákért cserébe, előfinanszírozott fejlesztésekre fizeti ki az EU, a kormány idén év elején 445 millió eurót (körülbelül 170 milliárd forintot) hívott le.
Az állásfoglalási javaslat vitáját szerdán összevonták a legutóbbi és a következő uniós csúcstalálkozóéval. A tavaly decemberi döntés épp egy nappal előzte meg az utolsó állam- és kormányfői találkozót. A javaslat vitáján számos képviselő úgy látta, hogy az értékelést az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének átengedéséért cserébe adta ki az Európai Bizottság, a magyar kormánypártok ideológiai zsarolásról és júniusi EP-választás kampányára szervezett politikai cirkuszról beszéltek.
Perelnének az igazságügyi reform kipipálása miatt
A dokumentum nem jogszabály, de lehetnek gyakorlati következményei. Az egyik, hogy egy pert kezd előkészíteni az EU bíróságán.
Az EP utasítja a saját jogi bizottságát: „a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges lépéseket” a 10,2 milliárd eurót felszabadító bizottsági döntés miatt és elemezze azt.
A vizsgálatot annak érdekében kezdeményezi, hogy a
„határozat jogszerűségének vizsgálata iránti keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságához”.
Az Európai Bizottság már közvetlenül a döntés kihirdetésekor és a szerdai vitában is azzal érvelt: épp az lett volna a szabálytalan, ha nem dönt a reform elfogadásáról,
Didier Reynders igazságügyi biztos szerint enélkül épp a magyar kormány perelhetett volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.