ÁGH ATTILA: ORBÁN VIKTOR KOMOLYAN VESZÍTETT TEKINTÉLYÉBŐL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.29.

Egy nagyon drasztikus megállapítás szerint, jelenleg Orbán Viktor külpolitikájának mélypontja, durva kudarca érzékelhető és ez szorosan kapcsolódik a gyakran használt blokkosodás fogalmához. Így értékelte Ágh Attila, hogy ezúttal a miniszterelnök politikai igazgatója beszélt arról, hogy Magyarországnak nemet kell mondani a blokkosodásra. A politológus megjegyezte, ezek a politikusok úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az ország tagja különböző blokkoknak, így az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Erre az a magyarázat, hogy megpróbálnak beleszólni abba, kikből álljanak és hogyan működjenek a közösségek, ám ebben jelenleg vesztésre állnak.

Orbán Balázs egy minapi könyvbemutatón arról beszélt, hogy Magyarországnak a következő években, évtizedben bravúros politikai mozdulatsort kell végrehajtania. Magyarázata szerint a világ „blokkosodni készül", egyre több háborús konfliktus, egyre több gazdasági szankció, egyre több ellenségeskedés jellemzi, s ez a kiindulópont nem jó Magyarország számára. Mint mondta, „hazánknak stabil, nyitott, kereskedő világra lenne szüksége", és ennek a világnak a felépítésén kell dolgozni, miközben „a körülöttünk lévő erők egy másik világ felépítésén dolgoznak, ezért nemet kell mondanunk a blokkosodásra".

A blokkosodás fogalmát még 2010 elején vezette be a magyar miniszterelnök a közbeszédbe, akkor, amikor a „keleti nyitás”, illetve a „keleti fordulat” kifejezése megjelent a kommunikációjában – emlékeztetett Ágh Attila. Akkor arról azt mondta, hogy Magyarország nem akar egyetlen blokknak sem teljes tagja lenni, inkább a híd, a közvetítő szerepét kívánja magára ölteni. Azokban az években a hangsúly a keleti fejlődés dicséretén volt, és azon, hogy ezekhez a gyorsan fejlődő országokhoz – Kínához és Koreához – akar országunk kapcsolódni, nem akarja magát bezárni Európába – idézte fel a politológus, majd megjegyezte, ennek azóta sincs pozitív hozadéka, a magyar gazdaság szerkezetét tekintve, ugyanis mintegy 85 százalékban szoros európai kapcsolatrendszerben működik. Bár a keleti importunk nőtt, a keleti exportunk nem, vagyis Magyarország gazdasági kapcsolatrendszere a „nagy hűhó ellenére” nem változott...

ITT OLVASHATÓ