Berecz András, az elementáris humorú mesemondó, énekes, a Művészbejáró vendége december 31-én, vasárnap, a szokásos időponttól eltérően, a 14 órakor. Bölcs, költői, gyermekien játékos, akár pajzán ahogy mesél, telivér élettel teli. Remekül anekdotázik, telis-tele van jobbnál jobb történetekkel, lenyűgözően ízes a beszéde.
15:00 Kovátsműhely
Szilveszter délután a szokottnál előbb 15 órától a Kovátsműhely vendége Lajsz András, az egyik leghíresebb magyar bartender, mixer, aki azt is elmeséli, hogy ő milyen italt ajánl nekünk szilveszter éjjelére. És annyi életkedvet kívánunk hallgatóinknak is a következő évre, mint amennyi neki van.
16:00 Anno Budapest
Anno Budapest: év végi buli - leltár, sírva vigadás és a többiek, Panxnotded Miklóssal és vendégeivel december 31-én délután négytől, este nyolcig
20:00 Hitler ABBA-t énekel - hangjáték
Szilveszter este 8 és 10 óra között sírva nevetést hoz O. Horváth Sári színműve, amely most hangjátékként debütál a Klubrádióban. Az ötszereplős előadás két idősíkon halad. A dráma és az abszurd humor váltja egymást jelenetről jelenetre. Hitler szándékosan elrajzolt karakterével párhuzamosan jelenik meg Angela Merkel szintén túlzóra írt figurája. Minden mindennel összefügg, talán csak azok a dolgok tévesek, amelyekben biztosak voltunk.
A darabot íróként és rendezőként is jegyző O. Horváth Sári sok más következtetés mellett arra jut, hogy vezérnek lenni nagyon fárasztó dolog, és másokra nézve igen veszélyes tud lenni. Az évszám és a helyszín persze szabadon választott. Hitler ABBA-t énekel – szilveszterkor, este nyolckor.
22:00 Koccintsunk!
Koccintsunk! Este 10 órától éjfélig válogatást hallhatnak az idei Szörp-Szóda Fesztivál emlékezetes pillanataiból.
Január 01.
00:00 Boldog Új Évet!
Boldog Új Évet! Éjfél után két óra zenével indul a szökőév. Lesz benne minden és mindenki, akit szeretünk Leonard Cohentől Dés Lászlóig, Yardbirdstől a Loksiig, Lang Györgyitől Azahriáig.
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2023.12.30.
Orbán és a NER működését ismerők biztosak lehetnek abban, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem azzal kezdi, hogy jönnek a „fekete autók”, bebörtönöznek bárkit. Ellenkezőleg, a cél az, hogy az új államvédelmi hatóság belesimuljon a rendszerbe, belekonszolidálják a NER-be, mint annak szerves és legitim részét részét, hogy így legyen hiteles a munkája.
Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé veszélyes, mint ahogyan a fogadtatása előrejelezte, épp fordítva: amikor megkezdi az ÁVH és a Gestapo újkori keveréke a működését, már senki nem kérdőjelezi meg, hogy az jogállami és törvényes, miközben a nyílt totális diktatúra eszköze lesz. Pontosan olyan lesz, mint a NER egésze, másnak látszik, mint ami.
Lánczi Tamás feladata az lesz, hogy belekonszolidálja a szuverenitásvédelemnek nevezett fasiszta diktatúra államvédelmi erőszakszervezetét a rendszerbe, miközben ki kell építenie a szervezet struktúráját, működési módját, módszereit, ideológiai- és propagandahátterét, s tartalommal töltse meg a működését.
Gátlástalan propagandista hazudozóként ez nem lesz nehéz, most a feladata az lesz, hogy minden mást kriminalizáljon és kiirtson. Lánczi akkor bukik meg a hivatalában, ha nincs elég türelme kivárni, amíg beindulhat a gépezet, és túl korán, idő előtt elkezdi listázni és kontroll nélkül, a titkosszolgálatot használva üldözni bárkit, aki cáfolja a hazugságaikat.
Először vélhetően csak irányelveket határoz meg, amihez mindenkinek tartania kell magát, beleneveli a társadalomba és a közéletbe a szuverenitás fasiszta és náci elméletét, aminek a végén olyan természetes igazságnak kell tűnnie, hogy már a villamoson mindenki tudja, mi sérti a „szuverenitást”, s azonnal tudja mindenki, hol kell feljelentést tennie.
Éppen azelőtt, hogy a rezsim hivatásos hazudozói elkezdenének bezzegelni, hogy nem lett az SZVH mégsem ÁVH, nem tépik le senki körmeit, elkezd a szervezet dolgozni, megtalálja azokat a célszemélyeket, akiket már most is tudnak, hogy elinduljanak a próbaeljárások, s teszteljék, hogyan reagálnak a „zemberek”. A „zemberek” pedig jól fognak reagálni.
Ha Lánczi jól végzi a dolgát, akkor egy zemberként háborodik fel az ország a gondosan és jól felépített koncepciós eljárásokon, amelyek szaporodnak, durvulnak, a propaganda úgy uszít és működik majd, mint a legklasszikusabb kommunista, fasiszta, náci diktatúrákban, ahogy Orbán fasiszta rendszere természetessé vált, ehhez is hozzászoknak a zemberek.
„Vesszen Hannibál! Vesszen Nyúl!” Itt tartunk.
A 444.hu oldalán Rényi Pál Dániel kiváló jellemrajzot készített az új ÁVH-főnökről. Lánczi a kiváló NER-katona, akiből a legkisebb szuverenitás is hiányzik, kézzel vezérelhető, könnyen irányítható, viszont kellőképpen arrogáns és kíméletlen, lefelé tapos és felfelé nyal, arra is alkalmas lesz, amiről teljesen megfeledkeztünk: az SZVH a belső ellenséget is megfigyeli.
Lánczi kiválóan alkalmas arra, hogy rettegett SZVH-főnök legyen belőle, aki a paranoiás vezér jobbkeze és végrehajtó embere legyen. Érdemes lesz figyelni Lánczi beosztottjaira is, akik az erőszakszervezet végrehajtói lesznek, s feladatuk, hogy működőképessé tegyék a szervezetet, mert Lánczi a véresszájú inkvizítor szerepén kívül mindenre alkalmatlan.
Lánczi eddig mindent szétvert, ahova betette a lábát. Az SZVH lesz az első, ahol építenie kell valamit. Ehhez majd kap megfelelő embereket. A hideg, rideg államvédelmi főnököt viszont kiválóan alakítja majd, alig várja, hogy megnyíljon a lehetőség a nyílt támadásra. Megint megtalálták a megfelelő embert a feladatra, de a NER tömegével termeli ezeket...
Egy február végi szombat délután kellemes idő volt, ezért elmentem biciklizni a budai hegyekbe, közben a Facebookon élőben közvetített kormányinfót hallgattam. Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen elmeállapot szükséges hozzá, hogy ilyenkor kormányinfót hallgassak, de hát ez van, ez érdekel.
Utólag viszont kiderült, hogy az évem talán legsikeresebb anyagához kaptam ihletet a kormányinfóval.
A fideszesek több olyan érvet is felhoztak, amikről tudtam a kamara álláspontját, de én nem voltam elég információ birtokában ahhoz, hogy meggyőződjek a megalapozottságukról. A videó alatt több kommentelő is szóvá tette, hogy az anyagból nem derült ki, hogy a vitában kinek van igaza. Vagyis hiányzik a legelemibb információ.
Elkezdtem nézegetni az egy héttel korábbi híreket, majd egy ponton beugrott, hogy azon az ominózus szombati kormányinfón a köztévé riportere kérdezett először, épp a MOK ügyéről. Lassan kezdett összeállni a fejemben, hogy én valójában ott bringázás közben hallottam először a MOK elleni vádakról. Akkor nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, utólag viszont összeraktam, hogy ez volt az egyik első építőkockája annak a médiakampánynak, amit a következő két napban akkorára fújt a fideszes média, hogy visszakézből törvényt is módosítottak miatta.
A sztori ott hevert a földön.
Nem kellett mást tennem, csak rendszerezni annak a pár napnak az eseményeit. Ehhez óriási segítségemre volt a Telex grafikusa Lerch Julcsi, akivel precízen és érzékletesen mutattuk be, milyen gyorsan és szervezetten épített fel a Fidesz és a médiája egy történetet, amire alapozva utána teljesen átalakították a kamarát szabályozó törvényt.
Jelentősen romlott az OECD-országok eredménye a tavalyi PISA-felmérésen. Számos országban nem csak a visszaesés adhat okot aggodalomra, hanem az alulteljesítők magas aránya is. Bár utóbbi Magyarországon nem tér el jelentősen az OECD átlagától, a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti konferenciáján felszólaló kutatók figyelmeztető jelnek tekintik az eredményt.
A PISA-teszt az OECD-országokban (illetve azok partnerországaiban) tanuló 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit vizsgálja. Nem a tananyag elsajátítását méri fel, hanem azt, hogy képesek-e a tanulók alkalmazni a megszerzett tudást, vagyis megmutatja azt is, mennyire lesznek képesek boldogulni a felnőtt életük során. A 2022-es mérés eredményeit idén decemberében hozták nyilvánosságra, ezekből pedig az derült ki, nagy visszaesés következett be az OECD-országok átlagában. Jelenleg már minden negyedik 15 éves nagyon alacsony képességszintű a matematika, természettudományok és az olvasás-szövegértés területén, vagyis a tanulók negyede gyakorlatilag nem éri el a boldoguláshoz szükséges szintet. A legfejlettebb országok közül is sokan rontottak jelentősen a korábbi eredményükön, ilyen például Finnország, Norvégia vagy Németország. A 2022-es magyar eredmények stagnálást jeleznek.
Alapvető problémákat sem fognak megoldani
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának decemberi, PISA-eredményeket elemző konferenciáján a felszólaló szakértők mindannyian kiemelték: magas a tanulók között az alulteljesítők aránya. Bár ezek az arányok nem sokkal térnek el az OECD-országok átlagától, a kutatók szerint ettől függetlenül figyelmeztető jelnek kell tekinteni az alulteljesítők magas arányát – és azt, hogy ez az arány szinte minden területen nőtt az elmúlt tíz évben. Az ebbe a kategóriába tartozó tanulók ugyanis gyakorlatilag analfabétának számítanak a természettudományok, a matematika vagy a szövegértés területén.
A PISA-teszten hat teljesítménykategória van, az egytől hatig tartó skálán a a legjobban teljesítők érik el a 6. szintet. Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) a magyar tanulók szövegértési eredményeivel kapcsolatban kiemelte: Magyarországon az arányuk nagyon alacsony, mindössze a tanulók 5 százaléka képes elérni az 5. vagy 6. szintet. Viszont a legrosszabbul teljesítők aránya magas: a tanulók 26 százaléka 2. szint alatt teljesít. – A legrosszabbul teljesítő tanulók szinte analfabéták, akik alapvető problémákat sem fognak tudni megoldani – mondta Steklács János. Kiemelte: az ennyire rosszul szereplő tanulók aránya az olvasás-szövegértés területén 6,2 százalékkal nőtt 2012 és 2022 között. Szomorú adalék, hogy az alulteljesítők között egyre nagyobb arányban vannak a rossz körülmények között élő családok gyermekei.
Csíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) a matematikai eredmények kapcsán úgy fogalmazott, ezen a területen is beszélhetünk funkcionális analfabétizmusról. Aki itt nem éri el a PISA-teszten a 2. szintet, csak olyan kis szeletét birtokolja a matematikai képességeknek, ami bizonytalanná teszi, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként egy modern társadalomban. Kitért arra is: az Európai Unió is figyeli a PISA-mérésből származó adatokat, és 2030-as célkitűzései között szerepel, hogy 15 százalékra szorítsa le a legrosszabbul teljesítők aránya. Utóbbi most matematikából 29,6 százalék Magyarországon, míg a legmagasabb szintet a magyar tanulók 7,9 százaléka éri el...