Csaba László közgazdász szerint egyértelműen nem lehet meghatározni, hogy megszorításokkal él-e az Orbán kormány. A CEU professzora azért azt is elmondta, a kormány hosszabb ideje kettős politikát folytat, egyszerre fúj hideget és meleget. Majd hozzátette „régen klasszikus megszorításnak hívták azt, amikor leállítják a beruházásokat, s engedik, hogy a bérek növekedése jelentősen elmaradjon az árak emelkedésétől”. Az elnevezésnél ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy a kormányzat eközben elkezdett költekezni, s a kiszámíthatósága is nagyon sokat veszített az amúgy sem sziklaszilárd hiteleségéből.
Szeretném tisztázni, hogy a folyamatokat pártatlan, szakértői szemmel követő elemző szerint kinek van igaza a megszorítások körüli vitában. Hogyan értékeljük a kiigazításokat, a különadók bevezetését, a beruházások befagyasztását, a szociális és családi juttatások, támogatások kurtítását stb.? Netán a rendszerváltás óta a legsúlyosabb megszorításként, esetleg dehogyis?
Ennek megválaszolásához kicsit messzebbről indulok el, onnan, hogy rögzítem: recesszióban volt a magyar gazdaság. Igaz, elkezdték technikai recessziónak hívni, s egy darabig még úgy is tűnt, hogy ez megállja a helyét, de később bebizonyosodott, valóságos recesszió alakult ki a magyar gazdaságban. Ennek pedig a legfőbb oka a kormányzat költekezése volt. Persze butaság lenne azt mondani, hogy a nemzetközi piacon tapasztalható bizonytalanságnak, kamatszint-emelkedésnek, inflációnak nincs semmilyen hatása, hiszen egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar, nyilván van. De ezeknek a hatása biztosan kisebb, mint a kormányzati politikáé. Ebben pedig valóban érvényesült egy kényszerű visszafogás, s emellett egy nem szándékolt mellékhatás is. Ez utóbbi – amit a bírálói felrónak a Magyar Nemzeti Banknak – a túlságosan magas kamatszint, az, hogy emiatt túlságosan drágán lehet csak pénzhez jutni. Ez ugyan még igaz is, de csak részben, hiszen egy csomó területen kamatstopot tartanak fenn. Emellett tovább folytatják a költekezést az előző időszak döntéseinek a következményeként. Az eredmény pedig elsősorban a kormányzati politikának, másodsorban a költségvetési politikának, harmadrészt pedig a nemzetközi körülményeknek és az ebből adódó bizonytalanságoknak a következménye...
Kiderült, kit szán Orbán a "szuverenitásvédelmi" hatóság élére: Lánczi Tamás ex-századvégest, akinek az irányítása alatt nullázódott le az egykor szebb napokat is látott Figyelő, és aki most épp a közmédia online igazgatója.
Miután hetekig nem lehetett semmit tudni hollétéről, Oroszország egyik legrettegettebb börtönéből került elő Alekszej Navalnij. Ezért aztán részletesen is írtunk arról, mit lehet tudni a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, a Harp faluban lévő IK-3 (becenevén „sarki farkas”) fogolytelepről.
Az egészséges létére kerekesszékbe kényszerített, és gyerekként kopaszra borotvált Gypsy Blanchard esete milliókkal ismertette meg a Münchausen by proxy szindrómát. Büntetéséből 8 és fél évet kellett ténylegesen letöltenie, szabadulására időzítve pedig részletesen írtunk a történetéről.
A Dekameron 2023-nál kevés szórakoztatóbb, látványosabb, bravúrosabb előadás készült idén, ami közben járványról, háborúról és klímakatasztrófáról is szól. Igen, bábokon keresztül - írtuk lelkendező bábdarab-kritikánkban.
Megjelent a 444 dedikáltan nőket érintő témákkal foglalkozó podcastjának, a Tyúkólnak a hatodik része, kifejezetten popkulturális témákra fókuszálva, azaz szóba kerültek dél-koreai és magyar szappanoperák, leszbikus csókjelenetek, öregedő színésznők és a valóságshow-k szomorú valósága.
És ha már popkulturális tartalmak: nálunk debütált online a sepsiszentgyörgyi Raklap együttesről szóló zenés dokumentumfilm Dé:Nash főszereplésével, és folytatódott a magyar dokumentumfilmeket bemutató Jeti Mozi is, Oláh Kata filmjével, a Digitális nomádommal.
