HÍRKLIKKSzerző: MILLEI ILONA2023.12.25.
A vallás egyidős az emberrel, az emberi tudat, az emberi gondolkodás része. Szemben minden más élőlénnyel, egyedül az emberi agy képes transzcendálni, térben és időben egyaránt kilépni az „itt és most” világából – vallja Gábor György. A vallásfilozófus szerint az emberiségnek ahhoz van szüksége a vallásra, hogy folyamatosan bizonyos alapkérdésekre kereste, keresi a választ. A vallás, a hit önmagában se nem rossz, se nem jó, de attól a pillanattól kezdve, amikor az elkezd intézményesülni, amikor megjelenek a különböző egyházak, egyházi érdekek, lehet számítani arra, hogy ezt kihasználják, és visszaélnek vele. És ezt teszi a politika is.
Valójában mit tudunk a vallás kialakulásáról, mikor szegődött az ember mellé a vallás, mint olyan?
Ez azért fontos kérdés, mert erre a válaszok nagy általánosságban tévedésen alapulnak. Én nem fogadom el azt az állítást, hogy a vallás a történelem, az emberi fejlődés egy pillanatában jelent meg. Ezt többnyire azzal magyarázzák, hogy amikor az ősember bizonyos, általa értelmezhetetlen, de félelmetesnek tűnő természeti jelenségekre – dörgés, villámlás stb. – próbálta megtalálni a választ, akkor ezek mögött valamilyen túlvilági erőt, vagy erőket gondolt el. Olyanokat, amelyekkel érdemes jóban lenni, hogy elkerülje őt a veszedelem. Ezzel szemben, szerintem a vallás, a vallási tudat az nem az emberi fejlődésnek vagy a történelemnek egy adott pillanatában jött létre, hanem egyidős az emberrel. Egyszerűen azért, mert minden más élőlénnyel szemben, az emberi agy transzcendálni képes. Egyedül az emberi agy képes arra, hogy térben és időben egyaránt, folyton és bármikor kilépjen az „itt és most” világából. Ez az, ami alapvetően szembeállítja az állatvilággal, és ennek köszönhető a tudomány, ugyanis a tudomány szintén transzencendálás. Hiszen a tudós is valami olyan dologhoz akar eljutni, aminek a tárgya ismeretlen. Azért kell felfedezni. Hozzátenném még, hogy egyedül az emberi agy gondolkodik azon, hogy mi volt előtte, és mi lesz utána. Vagyis, hogy mi volt az én életem előtt, ha volt egyáltalán valami velem, és mi lesz az én életem után, ha lesz egyáltalán valami velem. Egyedül az ember tud fantáziálni azon, hogy a halálom után mi fog történni, hová kerülök, ha kerülök bárhová is. Mindezért én az emberi tudat, az emberi gondolkodás részének tekintem a vallási gondolkodást, és nem valamilyen fejlődés révén létrejövő valaminek...
HÍRKLIKKSzerző: MILLEI ILONA
2023.12.25.
Az Orbán-rendszerrel erkölcsi, esztétikai, morális, gazdasági és politikai értelemben is baj van. A legnagyobb bűne azonban az, hogy a hogy a lelkeket megrontotta. Így összegezte beszélgetésünk tartalmát Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint – aki cikkünk első részében elmondta, hogy a sajátos magyar kormányzást Orbán Putyintól tanulta – ez a mostani rendszer akkor változhat meg, ha a nemzetközi helyzet úgy alakul. Akkor is évtizedekbe telik, mire újra fölépül itt egy normális világ
A beosztotti tehetetlenség vonatkozik a cselekvésre is?
Igen. Nem tudnak igazából cselekedni addig, amíg nem mondják meg nekik, hogy mit csináljanak. Amikor világossá válik, mondjuk egy kormányülésen, hogy egy adott dologért ki a felelős, és mi a határidő, akkor tudják, hogy azt nekik meg kell csinálni. És nemhogy nyilvánosan, hanem még azt megkerülve se vethetnek föl kérdést vagy kételyt. Például gondoljunk Hende Csabára. Az egykori honvédelmi miniszterre az volt bízva, hogy csináljon kerítést. Ő pedig azt mondta, hogy ilyen nagy kerítést ennyi idő alatt nem lehet megcsinálni, mire rögtön leváltották. Neki ugyanis nem az a feladata, hogy nemet mondjon, hanem, hogy csinálja meg, vagy legalábbis csináljon úgy, mintha csinálná, és a végén mondja azt, hogy megcsinálta. Még akkor is, ha esetleg nem csinálta meg teljesen, de az ne derüljön ki. Egy másik példa, a World Press Fotó kiállítás. A kormány nem azt akarta, hogy kevesebb gyerek lássa a fotókiállítást, magasról tett rá, hogy hányan látják, mert magasról tett a gyerekekre. A kormány nem velük foglalkozott, hanem azokkal a választókkal, akik nemhogy nem jártak még a Nemzeti Múzeumban, hanem 200 kilométerre laknak onnan. Ők pedig azt érzékelték ebből az egészből, hogy Budapesten fertő van, alkalmatlan a fővárosi vezetés, de a kormány megvédi őket ezektől. Igaz, hogy nincs veszély, de „a kormány megvéd”. A ’22-es választást tulajdonképpen azért nyerték meg, mert az volt a fő üzenetük, hogy megvédenek minket a háborútól. Az volt a hangulat, hogy baj van, jön a háború, pedig egyáltalán nem volt közel, és ezt a kormány kihasználta. Most is megvéd minket a nyugati világ kergeségétől, mert a nyugati világ eltévelyedett, megkergült, gender propagandát hirdet. Nem azokat a gyerekeket védi, akik bementek a World Press kiállításra, legyen ezer, vagy tízezer a számuk. Az pont nem érdekli a kormányt, mert cserébe nyert százezer új szavazót. Ez érdekli, csak ezt az ellenzék nem ismeri fel...
