Szerző: MELLÁR TAMÁS
2023.12.16.
2023. december 16., szombat
MELLÁR TAMÁS: MI AZ BAJ AZZAL, AHOGYAN HIVATALOSAN ELSZÁMOLJÁK A FÖLDGÁZ ÁRÁT?
G7.HU
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2023.12.16.
Az utóbbi hetekben sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket a KSH vezetékes gáz árindexével kapcsolatban. Én is közöltem egy hevenyészett számítást, amely arra próbált rámutatni, hogy mennyiben és miért abszurd a hivatalos statisztikai által közreadott óriási (33,5 és 34 százalékos) gázárcsökkenés. Mivel a téma körüli vita nem csitul, és a hivatal nem adott elfogadható magyarázatot a közölt árindexére, ezért ismét nekiveselkedtem a témának...
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2023.12.16.
AZ UNIÓS PÉNZCSAPOK MEGNYÍLTAK, MÉGSEM LESZ EGYSZERŰ TÖBB FIZETÉSEMELÉST ADNI A TANÁROKNAK
TELEX
Szerzők: HALÁSZ NIKOLETT, MÁRTON BALÁZS
2023.12.16.
„A kormány az Európai Bizottság döntését a jövő heti kormányülésen a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt”
– válaszolta megkeresésünkre a Területfejlesztési Minisztérium, miután kiderült, hogy szerdán az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek egy jelentős részét.
A hír hallatán sokan egyből arra gondoltak, megnyílt a kapu a nagyobb mértékű tanárbéremelés előtt, ugyanis a kormány ezt régóta az uniós források megérkezéséhez kötötte. Viszont a helyzet nem ilyen egyszerű.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban és ezen a héten is 700 ezer forintos bruttó átlagbért ígért januártól a tanároknak, ha megjönnek az uniós források. Ezek nélkül csak a tíz százalékos béremelés garantált a jövő év elejétől. Viszont ha a kormány nem tudja előfinanszírozni a béremelést, akkor bizonytalan, hogy Gulyás ígéret mikor teljesülhet. Utánajártunk, hogy az uniós pénzek folyósításának bejelentése után mikor, miből és mennyi pénzt kereshetnek a tanárok...
Szerzők: HALÁSZ NIKOLETT, MÁRTON BALÁZS
2023.12.16.
– válaszolta megkeresésünkre a Területfejlesztési Minisztérium, miután kiderült, hogy szerdán az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek egy jelentős részét.
A hír hallatán sokan egyből arra gondoltak, megnyílt a kapu a nagyobb mértékű tanárbéremelés előtt, ugyanis a kormány ezt régóta az uniós források megérkezéséhez kötötte. Viszont a helyzet nem ilyen egyszerű.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban és ezen a héten is 700 ezer forintos bruttó átlagbért ígért januártól a tanároknak, ha megjönnek az uniós források. Ezek nélkül csak a tíz százalékos béremelés garantált a jövő év elejétől. Viszont ha a kormány nem tudja előfinanszírozni a béremelést, akkor bizonytalan, hogy Gulyás ígéret mikor teljesülhet. Utánajártunk, hogy az uniós pénzek folyósításának bejelentése után mikor, miből és mennyi pénzt kereshetnek a tanárok...
ORBÁN VIKTOR JÓL KALKULÁLT, DE NEM KAPJA MEG INGYEN A PÉNZT
SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.12.16.
Merőben más színben tüntetheti fel az EU-csúcs eredményeit, ha mint azt egyesek tudni vélik, valóban a befagyasztott magyar pénzek álltak a háttérben. Lehetett-e, vagy sem háttéralku Orbán Viktor, Ursula von der Leyen és más kulcsszereplők között? Elemzésünkben egyebek között erre a kérdésre keressük a választ.
Mondhatni pimaszul magasra emelte a téteket Orbán Viktor az Európai Tanács eheti ülése előtt, amikor belengette a vétót a csúcstalálkozó két legnagyobb horderejű döntése, az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése és a többéves keretköltségvetés felülvizsgálata, továbbá annak részeként az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi támogatás ellen. A két vétófenyegetésből végül csak egyet váltott valóra, a döntés elhalasztását a pénzügyi csomagról. Eközben félreállt az ukrán csatlakozási tárgyalások útjából, jól tudva azt, hogy a következő hónapokban és években még számos lehetősége lesz a folyamat lassítására.
Orbán és az ukránok sem távozhattak üres kézzel
Két félidőből áll a mérkőzés...
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.12.16.
Mondhatni pimaszul magasra emelte a téteket Orbán Viktor az Európai Tanács eheti ülése előtt, amikor belengette a vétót a csúcstalálkozó két legnagyobb horderejű döntése, az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése és a többéves keretköltségvetés felülvizsgálata, továbbá annak részeként az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi támogatás ellen. A két vétófenyegetésből végül csak egyet váltott valóra, a döntés elhalasztását a pénzügyi csomagról. Eközben félreállt az ukrán csatlakozási tárgyalások útjából, jól tudva azt, hogy a következő hónapokban és években még számos lehetősége lesz a folyamat lassítására.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor pénzért pénzt fog kérni januárban?
A magyar vezető szívéhez közel álló futball nyelvére lefordítva akár úgy is meg lehetne vonni a kétnapos brüsszeli pszichodráma mérlegét, hogy „kiegyeztek döntetlenben”. Fél Európa ugyanakkor még két nappal a csúcs befejezése után is csak találgat, miért srófolta fel ennyire a magyar vezető a téteket az Európai Tanács ülése előtt, megkockáztatva egy még a saját tábora előtt is dicstelen visszavonulást. Úgy tudjuk, még viszonylag magas kormányzati körökben is megdöbbentek Orbán meghátrálásán és annak módján. (A magyar miniszterelnök egy előre egyeztetett koreográfia szerint, Olaf Scholz német kancellár tanácsára a szavazás idejére elhagyta a tárgyalótermet, egyfajta konstruktív tartózkodást gyakorolva).
Miért nem az ukrán tárgyalások megkezdését vétózta meg, és miért éppen a pénzügyi csomagot? Mint a reakciókból is látjuk, eddig nagyon eltérő értékelések jelentek meg a magyar miniszterelnök szerepléséről, a nyugati és a magyar sajtó egy része egyenesen Orbán bukásaként tálalta a történteket.
Az eddigi rendelkezésre álló információk azonban egy sokkal árnyaltabb képet sugallnak az eseményekről, amelyek vélhetően egy hosszabb, több hónapos folyamatba illeszkednek és amelyeknek csak a teatralitást sem mellőző végjátékára koncentrál most majdnem mindenki.
Előrebocsátjuk, hogy mivel az események a nyilvánosság teljes kizárásával és csak egy nagyon szűk kör bevonásával történtek, nem szolgálhatunk pontos és koherens megfejtéssel, legfeljebb több EU- és más forrásokkal folytatott beszélgetés alapján lehetséges opciók felvázolásával.
A csúcson történteknek létezik egy egyszerűbb és egy jóval bonyolultabb, már-már a konteók határát súroló olvasata. Kezdjük az egyszerűbbel. Az Európai Tanács ülése előtt többé-kevésbé nyilvánvaló volt, hogy az EU-nak két véglet között kellett megtalálnia a megoldást: Orbán kettős vétófenyegetése és Ukrajna politikai és pénzügyi támogatása között. Úgy, hogy a két forgatókönyv eleve nem tűnt reálisnak: Ukrajna nem távozhatott üres kézzel, hiszen az az Unió egész eddigi politikájának hitelességét aláásta volna. De, reálisan az sem volt elvárható, hogy a magyar vezető mindkét kérdésben engedjen. Ezért már az állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött összejövetele előtt többé-kevésbé világos volt, hogy miután senki sem szenvedhet totális vereséget, és senki sem nyerheti túl magát, kompromisszumot kell találni, ha úgy tetszik, döntetlenben kell kiegyezni.
Ebből a logikából kiindulva Orbán azért szabhatott előzetesen két ultimátummal felérő feltételt, mert tisztában volt azzal, hogy ha óriási nyomás is nehezedik majd rá a csúcson, az egyiket megtarthatja. Az viszont nem volt világos, hogy melyik volt számára a fontosabb: Ukrajna elgáncsolása már a startvonalon, vagy a Kijev számára még fontosabbnak tűnő pénzügyi támogatás blokkolása. A miniszterelnök a másodikat választotta, és politikai tanácsadója nem is hagyott kétséget afelől, hogy miért: így könnyebben össze tudja majd kapcsolni az EU által még befagyasztott, általunk 22 és fél milliárd euróra becsült források sorsát az ukrán pénzekkel. Hiszen előre megmondta, hogy politikai döntéseket nem keverünk pénzügyiekkel, márpedig a bővítés kőkemény stratégiai politikai kérdés. A csúcs előtt egy uniós tagállam nevének mellőzését kérő nagykövete is leszögezte, hogy „nem fogunk politikai döntésért pénzt kifizetni”.
Miért nem az ukrán tárgyalások megkezdését vétózta meg, és miért éppen a pénzügyi csomagot? Mint a reakciókból is látjuk, eddig nagyon eltérő értékelések jelentek meg a magyar miniszterelnök szerepléséről, a nyugati és a magyar sajtó egy része egyenesen Orbán bukásaként tálalta a történteket.
Az eddigi rendelkezésre álló információk azonban egy sokkal árnyaltabb képet sugallnak az eseményekről, amelyek vélhetően egy hosszabb, több hónapos folyamatba illeszkednek és amelyeknek csak a teatralitást sem mellőző végjátékára koncentrál most majdnem mindenki.
Előrebocsátjuk, hogy mivel az események a nyilvánosság teljes kizárásával és csak egy nagyon szűk kör bevonásával történtek, nem szolgálhatunk pontos és koherens megfejtéssel, legfeljebb több EU- és más forrásokkal folytatott beszélgetés alapján lehetséges opciók felvázolásával.
A csúcson történteknek létezik egy egyszerűbb és egy jóval bonyolultabb, már-már a konteók határát súroló olvasata. Kezdjük az egyszerűbbel. Az Európai Tanács ülése előtt többé-kevésbé nyilvánvaló volt, hogy az EU-nak két véglet között kellett megtalálnia a megoldást: Orbán kettős vétófenyegetése és Ukrajna politikai és pénzügyi támogatása között. Úgy, hogy a két forgatókönyv eleve nem tűnt reálisnak: Ukrajna nem távozhatott üres kézzel, hiszen az az Unió egész eddigi politikájának hitelességét aláásta volna. De, reálisan az sem volt elvárható, hogy a magyar vezető mindkét kérdésben engedjen. Ezért már az állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött összejövetele előtt többé-kevésbé világos volt, hogy miután senki sem szenvedhet totális vereséget, és senki sem nyerheti túl magát, kompromisszumot kell találni, ha úgy tetszik, döntetlenben kell kiegyezni.
Ebből a logikából kiindulva Orbán azért szabhatott előzetesen két ultimátummal felérő feltételt, mert tisztában volt azzal, hogy ha óriási nyomás is nehezedik majd rá a csúcson, az egyiket megtarthatja. Az viszont nem volt világos, hogy melyik volt számára a fontosabb: Ukrajna elgáncsolása már a startvonalon, vagy a Kijev számára még fontosabbnak tűnő pénzügyi támogatás blokkolása. A miniszterelnök a másodikat választotta, és politikai tanácsadója nem is hagyott kétséget afelől, hogy miért: így könnyebben össze tudja majd kapcsolni az EU által még befagyasztott, általunk 22 és fél milliárd euróra becsült források sorsát az ukrán pénzekkel. Hiszen előre megmondta, hogy politikai döntéseket nem keverünk pénzügyiekkel, márpedig a bővítés kőkemény stratégiai politikai kérdés. A csúcs előtt egy uniós tagállam nevének mellőzését kérő nagykövete is leszögezte, hogy „nem fogunk politikai döntésért pénzt kifizetni”.
Ehhez kapcsolódóan: Tipikus, hogy Magyarország Putyin kottáját követi a brit külügyi vezető szerint
Két félidőből áll a mérkőzés...
HIÁBA A SOK ÉRINTETT, MÁRA SZINTE TELJESEN ELÉRTÉKTELENEDETT AZ EGYEDÜLÁLLÓ ANYÁKAT SEGÍTŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.16.
- Magyarországon közel kétszázezer 18 évnél fiatalabb gyereket nevelő egyszülős háztartás van, ezek kilencven százalékában nők nevelik egyedül gyermekeiket.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.16.
- Hiába a rengeteg háztartás, az egyedülálló szülőket célzó állami támogatások mára elinflálódtak, a Fidesz-kormányok kiemelt családtámogatási eszköze, a családi adókedvezmény pedig eleve a tehetősebb családoknak kedvez, és az egyedülálló anyák nehezebben tudják érvényesíteni maximális mértékét.
- Pedig kutatásokból is látni, hogy az egyedülálló anyák társadalmi megítélése még mindig pozitív itthon, ezért is lehet, hogy nem elvették, csupán hagyták elinflálódni a támogatásaikat.
- Interjú Herka Boglárka szociológussal.
Az egyszülős háztartások a szegénység által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok közé tartoznak az Európai Unió országaiban. Szegénységi arányuk ugyanakkor jelentős különbséget mutat, és ezek a különbségek nagymértékben függnek attól, hogy a jóléti rendszerek mennyire igyekeznek segíteni őket – állítja disszertációja elején Herke Boglárka, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa.
Ezért adódott fontos kérdésként, hogy itthon mi a helyzet az egyedülálló anyák támogatásával: Herke a kutatása során nemcsak azt nézte meg, hogy miként alakultak az elmúlt időszakban az őket célzó szociálpolitikai támogatások Magyarországon, hanem azt is vizsgálta, hogy a társadalom mit gondol az egyedülálló anyák helyzetéről, és hogy mennyire vélik jogosultnak őket a támogatásra. Mint a kutatás végére kiderült, a családpolitikai intézkedések és a társadalmi percepció egyáltalán nincsenek összhangban egymással.
A 444-nek Herke Boglárka elmondta: kutatása során kifejezetten az egyedülálló anyákra koncentrált. Egyrészt, mert Magyarországon a 2016-os mikrocenzus adatai alapján közel kétszázezer 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelő egyszülős háztartás van, és ezek kilencven százalékában nők nevelik egyedül a gyermekeiket. Másrészt, mert a nők munkaerő-piaci helyzete még mindig kedvezőtlenebb itthon: átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és ez a tény hatással van az egyszülős családok helyzetére is. Mint Herke fogalmazott, a magyarországi adatokból látni, hogy az anyák inkább azok, akik csak részmunkaidőben helyezkednek el, ami az egyszülős családok esetében összefügg azzal is, hogy az egyedülállók körében magasabb a kisgyermeket nevelők aránya, míg a 10 százaléknyi egyedülálló apa jellemzően nagyobb, legalább iskoláskorú gyereket nevel...
Az egyszülős háztartások a szegénység által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok közé tartoznak az Európai Unió országaiban. Szegénységi arányuk ugyanakkor jelentős különbséget mutat, és ezek a különbségek nagymértékben függnek attól, hogy a jóléti rendszerek mennyire igyekeznek segíteni őket – állítja disszertációja elején Herke Boglárka, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa.
Ezért adódott fontos kérdésként, hogy itthon mi a helyzet az egyedülálló anyák támogatásával: Herke a kutatása során nemcsak azt nézte meg, hogy miként alakultak az elmúlt időszakban az őket célzó szociálpolitikai támogatások Magyarországon, hanem azt is vizsgálta, hogy a társadalom mit gondol az egyedülálló anyák helyzetéről, és hogy mennyire vélik jogosultnak őket a támogatásra. Mint a kutatás végére kiderült, a családpolitikai intézkedések és a társadalmi percepció egyáltalán nincsenek összhangban egymással.
A 444-nek Herke Boglárka elmondta: kutatása során kifejezetten az egyedülálló anyákra koncentrált. Egyrészt, mert Magyarországon a 2016-os mikrocenzus adatai alapján közel kétszázezer 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelő egyszülős háztartás van, és ezek kilencven százalékában nők nevelik egyedül a gyermekeiket. Másrészt, mert a nők munkaerő-piaci helyzete még mindig kedvezőtlenebb itthon: átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és ez a tény hatással van az egyszülős családok helyzetére is. Mint Herke fogalmazott, a magyarországi adatokból látni, hogy az anyák inkább azok, akik csak részmunkaidőben helyezkednek el, ami az egyszülős családok esetében összefügg azzal is, hogy az egyedülállók körében magasabb a kisgyermeket nevelők aránya, míg a 10 százaléknyi egyedülálló apa jellemzően nagyobb, legalább iskoláskorú gyereket nevel...
CSER-PALKOVICS ANDRÁS: VAN ÖSSZEFÜGGÉS A GYENGE PISA-EREDMÉNYEK ÉS AZ ELMÚLT TÍZ ÉV OKTATÁSPOLITIKÁJA KÖZÖTT - SZÉKESFEHÉRVÁR FIDESZES POLGÁRMESTER SZERINT BAJ AZ ERŐTELJES KÖZPONTOSÍTÁS
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.15.
– Nem örültem, amikor az iskolákat elvették az önkormányzatoktól és átkerültek a tankerületi központok fenntartásába. De az igazi baj az az erőteljes központosítás, amely ezt követően kialakult – vallotta be Cser-Palkovics András. Székesfehérvár fideszes polgármestere egy péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen a budapesti Kossuth Klubban beszélt erről, ahol Pikó Andrással, Budapest VIII. kerületének ellenzéki polgármesterével és Gémesi Györggyel, Gödöllő városvezetőjével vitatták meg az önkormányzatok és a köztoktatás közötti kapcsolat lehetőségeit és kihívásait. A politikus hozzátette: már a tankerületi rendszer bevezetése előtt kritikusan viszonyult a fenntartóváltáshoz, szerinte azt nem országosan egyszerre, hanem több lépcsőben kellett volna megvalósítani, elsősorban azokra a településekre és iskolákra fókuszálva, ahol valóban gondok voltak a fenntartással, működéssel.
Szóba kerültek a 2022-es PISA-eredmények is, melyek szerint a magyar diákok teljesítménye szinte semmit sem javult a 2012-2016-os jelentős visszaesés óta. Székesfehérvár polgármestere azt is elismerte, biztos, hogy van összefüggés az eredmények és az elmúlt bő tíz év oktatáspolitikája között. Ezzel Gémesi György is egyetértett, véleménye szerint a tankerületi rendszer az alapcéljait sem valósította meg, a pedagógusok bérezése továbbra sem kiegyensúlyozott, és az oktatási egyenlőtlenségeket sem sikerült csökkenteni. Pikó András is megerősítette, szélsőségesen nagyok a különbségek a települések között és társadalmi szinten is, úgy látja, önmagában a közoktatás sem kerülhet jobb állapotba az ország állapotánál.
Az önkormányzatok és az iskolák, tankerületi központok kapcsolatáról Cser-Palkovics András elmondta, Székesfehérvárnak jó kapcsolata van a tankerülettel, meg tudják találni azokat az utakat, amelyek mentén együtt tudnak működni, fejleszthetnek, de szerinte a tankerületi igazgatóknak és az iskolaigazgatóknak sincs elegendő mozgásterük, ami okoz nehézségeket. Arra a kérdésre, ha nem kormánypárti, hanem ellenzéki városvezető lenne, vajon akkor is jó együttműködés lehetne-e a tankerület és a város között, azt felelte, nem szeretne naiv lenni, biztosan nehezebb lenne. Gémesi György hangsúlyozta: az oktatás szerinte nem pártpolitikai kérdés, Gödöllőnek is jó szakmai kapcsolata volt a korábbi, szerinte jobboldali tankerületi igazgatóval. Ugyanakkor a mostani tankerületi vezetőt „totál alkalmatlannak” tartja, amivel az önkormányzat nem tud mit kezdeni.
– A tankerületi igazgatókat nem politikai, hanem rátermettségi alapon kellene kinevezni, ebből a szempontból mindegy, hogy jobb- vagy baloldali...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.15.
Szóba kerültek a 2022-es PISA-eredmények is, melyek szerint a magyar diákok teljesítménye szinte semmit sem javult a 2012-2016-os jelentős visszaesés óta. Székesfehérvár polgármestere azt is elismerte, biztos, hogy van összefüggés az eredmények és az elmúlt bő tíz év oktatáspolitikája között. Ezzel Gémesi György is egyetértett, véleménye szerint a tankerületi rendszer az alapcéljait sem valósította meg, a pedagógusok bérezése továbbra sem kiegyensúlyozott, és az oktatási egyenlőtlenségeket sem sikerült csökkenteni. Pikó András is megerősítette, szélsőségesen nagyok a különbségek a települések között és társadalmi szinten is, úgy látja, önmagában a közoktatás sem kerülhet jobb állapotba az ország állapotánál.
Az önkormányzatok és az iskolák, tankerületi központok kapcsolatáról Cser-Palkovics András elmondta, Székesfehérvárnak jó kapcsolata van a tankerülettel, meg tudják találni azokat az utakat, amelyek mentén együtt tudnak működni, fejleszthetnek, de szerinte a tankerületi igazgatóknak és az iskolaigazgatóknak sincs elegendő mozgásterük, ami okoz nehézségeket. Arra a kérdésre, ha nem kormánypárti, hanem ellenzéki városvezető lenne, vajon akkor is jó együttműködés lehetne-e a tankerület és a város között, azt felelte, nem szeretne naiv lenni, biztosan nehezebb lenne. Gémesi György hangsúlyozta: az oktatás szerinte nem pártpolitikai kérdés, Gödöllőnek is jó szakmai kapcsolata volt a korábbi, szerinte jobboldali tankerületi igazgatóval. Ugyanakkor a mostani tankerületi vezetőt „totál alkalmatlannak” tartja, amivel az önkormányzat nem tud mit kezdeni.
– A tankerületi igazgatókat nem politikai, hanem rátermettségi alapon kellene kinevezni, ebből a szempontból mindegy, hogy jobb- vagy baloldali...
– mondta...
ORBÁN VIKTOR ENNÉL NAGYOBB SZÍVESSÉGET NEM TETT MÉG A KREMLNEK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.12.15.
Elképesztő fordulatokat hozott a csütörtök esti EU-csúcs Brüsszelben. A magyar miniszterelnök megtette, amit még sohasem a háború kitörése óta: egyedül akadályozott meg egy világpolitikai jelentőségű döntést, rontva az ukrán ellenállás esélyeit.
Pénteken hajnali 4 körül eldőlt, hogy az EU egyelőre nem tudja tovább támogatni Ukrajna kormányát. A 27 tagállamból 26-nak a vezetője ugyan elkötelezte magát, hogy 2027 végéig összesen 50 milliárd eurót kapjon a kijevi kormány, de egyetlen ország vezetője nem támogatta a döntést. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétót emelt. Formálisan az EU költségvetésének módosítását akadályozta meg, de ez elsősorban Ukrajnát érinti, mert az új költségvetésből a legnagyobb tétel a háborúban álló ország segítésére ment volna.
Ez teljesen új módszer a magyar kormány részéről. Eddig is sokszor jelezte ugyan a budapesti vezetés, hogy Oroszország győzelmére számít ebben a háborúban, ezért pazarlásnak érez minden Ukrajna támogatásába fektetett eurót és minden Oroszország ellen kivetett szankcióból eredő veszteséget, de
Az olajembargó esetében állt még ehhez a legközelebb tavaly nyár elején, de akkoriban legalább Szlovákia és Bulgária is érdekelt volt a szankció fellazításában.
Bóka János EU-ügyi miniszter ugyan többször is elmondta az elmúlt hetekben: az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyét nem használja zsarolásra a magyar kormány, hogy megszerezze a jogállamisági eljárások miatt befagyasztott támogatásokat, péntek reggeli interjújában Orbán Viktor mégis arra utalt, hogy pontosan ez történik: „Most egy rendkívüli helyzet van, mert a többi ország módosítani akarja a hétéves futó költségvetést, amit én megvétóztam tegnap, illetve megakadályoztam, hogy a döntés megszülessen. Most lesz két hónap, talán több is, és akkor megint össze fogunk jönni, és megnézzük, hogy mi történt. Magyarország tényleg megkapta-e a forrásokat, mi van a többivel, ezeket majd meg fogjuk beszélni. Én mindig is azt mondtam, ha valaki módosítani akarja a költségvetési törvényt, és ők akarják, számos okból, akkor ez Magyarországnak egy remek alkalom arra, hogy világossá tegye, hogy meg kell kapnia azt, ami neki jár. Nem a felét, meg a negyedét, hanem meg kell kapnia az egészet. Tehát mi egy tisztességes elbánásra tartunk igényt, és most jó esély van arra, hogy ezt érvényesítsük is.”...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.12.15.
Pénteken hajnali 4 körül eldőlt, hogy az EU egyelőre nem tudja tovább támogatni Ukrajna kormányát. A 27 tagállamból 26-nak a vezetője ugyan elkötelezte magát, hogy 2027 végéig összesen 50 milliárd eurót kapjon a kijevi kormány, de egyetlen ország vezetője nem támogatta a döntést. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétót emelt. Formálisan az EU költségvetésének módosítását akadályozta meg, de ez elsősorban Ukrajnát érinti, mert az új költségvetésből a legnagyobb tétel a háborúban álló ország segítésére ment volna.
Ez teljesen új módszer a magyar kormány részéről. Eddig is sokszor jelezte ugyan a budapesti vezetés, hogy Oroszország győzelmére számít ebben a háborúban, ezért pazarlásnak érez minden Ukrajna támogatásába fektetett eurót és minden Oroszország ellen kivetett szankcióból eredő veszteséget, de
sohasem fordult még elő, hogy egyedül akadályozzon meg egy nagy horderejű döntést.
Az olajembargó esetében állt még ehhez a legközelebb tavaly nyár elején, de akkoriban legalább Szlovákia és Bulgária is érdekelt volt a szankció fellazításában.
Bóka János EU-ügyi miniszter ugyan többször is elmondta az elmúlt hetekben: az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyét nem használja zsarolásra a magyar kormány, hogy megszerezze a jogállamisági eljárások miatt befagyasztott támogatásokat, péntek reggeli interjújában Orbán Viktor mégis arra utalt, hogy pontosan ez történik: „Most egy rendkívüli helyzet van, mert a többi ország módosítani akarja a hétéves futó költségvetést, amit én megvétóztam tegnap, illetve megakadályoztam, hogy a döntés megszülessen. Most lesz két hónap, talán több is, és akkor megint össze fogunk jönni, és megnézzük, hogy mi történt. Magyarország tényleg megkapta-e a forrásokat, mi van a többivel, ezeket majd meg fogjuk beszélni. Én mindig is azt mondtam, ha valaki módosítani akarja a költségvetési törvényt, és ők akarják, számos okból, akkor ez Magyarországnak egy remek alkalom arra, hogy világossá tegye, hogy meg kell kapnia azt, ami neki jár. Nem a felét, meg a negyedét, hanem meg kell kapnia az egészet. Tehát mi egy tisztességes elbánásra tartunk igényt, és most jó esély van arra, hogy ezt érvényesítsük is.”...
IVÁNYI GÁBOR: OLYAN ORSZÁGBAN SZERETNÉK ÉLNI, AHOL NEM HALNAK MEG AZ UTCÁN EMBEREK
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.16.
Ha nem dolgozunk azon, hogy odafigyeljenek a többiekre, akkor újra az embertelenség veszi át az uralmat ezen a világon. Egyebek között ezt mondta Iványi Gábor lelkész az MSZP székházában tartott „Európai Szocialisták egy jobb életért – A munkavállalók ereje” című konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén. Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke beszélt a szegénységről, a hajléktalanságról és a szegények felemeléséről is.
Iványi Gábor azzal kezdte, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy „itt lehetek azokkal, akiknek hozzám hasonlóan bal oldalon dobog a szívük”. Aztán egy történettel válaszolt a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Harangozó Gábor – az MSZP alelnöke – kérdéseire: Mit kellene tennie az államnak, hogy jobb esélyeik legyenek a rászorulóknak? Van-e még Magyarországon szolidaritás? Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke felidézte, hogy a Horváth Mihály téri templom elől eltűnt a padon fekvő Jézus-szobor. „Arra gondoltam, a kereszt: igen, a padon fekvő hajléktalan: nem” – mondta és tragikomikusnak nevezte a jelenséget. Emlékeztetett rá, hogy Budapesten 2018-ban, az Alaptörvény-módosítás idején megpróbálták száműzni a hajléktalanokat a belvárosi padokról. „Én se örülök, hogy a hajléktalanok az utcán kénytelenek lakni, az utcán kénytelenek meghalni. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol legalább nem az utcán halnak meg emberek” – fogalmazott Iványi Gábor.
Majd azzal folytatta, „higgyétek el, nem kívánnak sokat a szegények. Nincsenek nagy álmaik”. Szerinte „valami kis alapvető boldogsághoz szeretnének jutni” a rászorulók. Hozzátette, szerencse kérdése is, hogy ki tartozik a szegények közé és nem csak munkanélküliekről, földdel nem rendelkezőkről, hanem a gyerekekről és a nőkről is szó van ilyenkor. „Őket is a veszélyeztetettek közé szoktuk sorolni, pedig erősebbek és alkalmasabbak is számos feladatra, mint mi. Örülök is, hogy a párt listáját egy nő vezeti az uniós választásokon” – célzott Tüttő Kata személyére, aki az MSZP EP-listavezetője.
A lelkész elképesztőnek tartja, hogy Magyarországon intézkedéseket és törvényeket hoznak a szegények ellen, hecckampány folyik ellenük. Eközben „elárasztják hajléktalanokkal a kerületeket”, mert egy fővel sincsenek többen, mint 20 évvel ezelőtt. „Vannak emberek, akik nem tudnak megkapaszkodni, de ők is társaink ezen az úton. Egy államnak az erejét, egy országnak a méltóságát valójában az mutatja, hogy mit tesz azokkal, akik nem tudnak gondoskodni magukról” – hívta fel a figyelmet...
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.16.
Iványi Gábor azzal kezdte, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy „itt lehetek azokkal, akiknek hozzám hasonlóan bal oldalon dobog a szívük”. Aztán egy történettel válaszolt a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Harangozó Gábor – az MSZP alelnöke – kérdéseire: Mit kellene tennie az államnak, hogy jobb esélyeik legyenek a rászorulóknak? Van-e még Magyarországon szolidaritás? Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke felidézte, hogy a Horváth Mihály téri templom elől eltűnt a padon fekvő Jézus-szobor. „Arra gondoltam, a kereszt: igen, a padon fekvő hajléktalan: nem” – mondta és tragikomikusnak nevezte a jelenséget. Emlékeztetett rá, hogy Budapesten 2018-ban, az Alaptörvény-módosítás idején megpróbálták száműzni a hajléktalanokat a belvárosi padokról. „Én se örülök, hogy a hajléktalanok az utcán kénytelenek lakni, az utcán kénytelenek meghalni. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol legalább nem az utcán halnak meg emberek” – fogalmazott Iványi Gábor.
Majd azzal folytatta, „higgyétek el, nem kívánnak sokat a szegények. Nincsenek nagy álmaik”. Szerinte „valami kis alapvető boldogsághoz szeretnének jutni” a rászorulók. Hozzátette, szerencse kérdése is, hogy ki tartozik a szegények közé és nem csak munkanélküliekről, földdel nem rendelkezőkről, hanem a gyerekekről és a nőkről is szó van ilyenkor. „Őket is a veszélyeztetettek közé szoktuk sorolni, pedig erősebbek és alkalmasabbak is számos feladatra, mint mi. Örülök is, hogy a párt listáját egy nő vezeti az uniós választásokon” – célzott Tüttő Kata személyére, aki az MSZP EP-listavezetője.
A lelkész elképesztőnek tartja, hogy Magyarországon intézkedéseket és törvényeket hoznak a szegények ellen, hecckampány folyik ellenük. Eközben „elárasztják hajléktalanokkal a kerületeket”, mert egy fővel sincsenek többen, mint 20 évvel ezelőtt. „Vannak emberek, akik nem tudnak megkapaszkodni, de ők is társaink ezen az úton. Egy államnak az erejét, egy országnak a méltóságát valójában az mutatja, hogy mit tesz azokkal, akik nem tudnak gondoskodni magukról” – hívta fel a figyelmet...
ORBÁN ÉS VUČIĆ EGYMÁSTÓL TANULNAK, A VAJDASÁGBAN MÁR KÖZÖS A KLIENSI HÁLÓZATUK
444.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.12.16.
- Vasárnap megint előrehozott választásokon akarja megerősíteni pártja hatalmát Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke.
Ugyanaz, mint a magyar választások előtt, amikor a VMSZ és a Fidesz képviselői lobbiznak, hogy a kettős állampolgárok Orbán Viktor pártjára szavazzanak. Még a szavazólapokat is úgy osztogatták, ami az egész folyamat törvényességét is komolyan megkérdőjelezi. Klasszikus kölcsönügyletről van szó, az egész Orbán-Vučić kapcsolatnak általában is ez a lényege. A szerb uralkodó rezsim segít Orbánnak, hogy a legtöbb szavazatot kapja, és aztán ugyanez történik fordított szereposztásban...
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.12.16.
- Vasárnap megint előrehozott választásokon akarja megerősíteni pártja hatalmát Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke.
- A szerb ellenzék most vagy soha hangulatban van, de a közvélemény-kutatások szerint ezúttal sincs túl sok esélyük. Miben bízhatnak mégis?
- Ma már Vučić Orbán legközelebbi szövetségese, a szerb kormány újrázását magyar kormányközeli aktivisták is segítik. Mi áll a barátságuk mögött?
- A Vajdasági Magyar Szövetség klientúrarendszerét Orbán és Vučić együtt működteti és használja, a helyi magyar ellenzék teljesen elsorvadt, a magyarság drámai fogyása ellenére.
- A Vajdasági Magyar Szövetség klientúrarendszerét Orbán és Vučić együtt működteti és használja, a helyi magyar ellenzék teljesen elsorvadt, a magyarság drámai fogyása ellenére.
- Magyar-szerb viszony, geopolitika, autoriter együttműködések: választás előtti interjú Srđan
Cvijić-tyel, a Belgrade Centre for Security Policy nemzetközi tanácsadó bizottságának elnökével
Miközben Magyarországon szuverenitásvédelmi törvényt hoztak, Lázár János miniszter magyarországi aktivistákat küld Szerbiába a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányához, Vučićot és a szerb kormányt is támogatva. Mi az ő szerepük a szerb választásokon?
Miközben Magyarországon szuverenitásvédelmi törvényt hoztak, Lázár János miniszter magyarországi aktivistákat küld Szerbiába a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányához, Vučićot és a szerb kormányt is támogatva. Mi az ő szerepük a szerb választásokon?
Ugyanaz, mint a magyar választások előtt, amikor a VMSZ és a Fidesz képviselői lobbiznak, hogy a kettős állampolgárok Orbán Viktor pártjára szavazzanak. Még a szavazólapokat is úgy osztogatták, ami az egész folyamat törvényességét is komolyan megkérdőjelezi. Klasszikus kölcsönügyletről van szó, az egész Orbán-Vučić kapcsolatnak általában is ez a lényege. A szerb uralkodó rezsim segít Orbánnak, hogy a legtöbb szavazatot kapja, és aztán ugyanez történik fordított szereposztásban...
VALAKI ELNÉZETT EGY NULLÁT: NEM 700, HANEM 70 EZER MODERNA-VAKCINÁT VENNE A KORMÁNY KÉTMILLIÁRDÉRT
TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2023.12.14.
Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam.
Most azonban maga Müller Cecília erősítette meg, amire korábban kerülő úton jutottam – azaz hogy csak régebbi, a most keringő variánsok ellen kevésbé hatásos vakcinák érhetők el itthon. Az országos tisztifőorvos darabra pontosan elárulta, hogy hány vakcina van még az országban, és ezek mikor járnak le. Na persze nem nekem mondta el mindezt, hiába kérdeztem az elmúlt hónapokban többször is, hanem egy közbeszerzési eljárás dokumentációjában. Ugyaninnen több más újdonság is kiderül, de kezdjük a legfontosabbal:
De akad itt még sok más érdekesség:
Az NNGYK már az ajánlattételi felhívásban azt írja, hogy „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során mindösszesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre, amely kizárólag a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mennyiség”. Hozzáteszi még, hogy „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”.
A közbeszerzés leírásából a pontos mennyiség is kiderül: 72 727 adag plusz minimum 27 százalék úgynevezett árurabattként. Az árurabatt a vonatkozó kormányrendelet szerint a „termék közbeszerzésekor áruban meghatározott kedvezmény”. Azaz az ajánlatkérő előírhatja, hogy aki ajánlatot tesz egy közbeszerzésre, annak kötelezően biztosítania kell meghatározott mértékű plusz árut az alapmennyiségen felül. Ebben az esetben a 27 százalék további minimum 19 637 adagot jelent, így összesen legalább 92 364 adag vakcináról van szó. A Moderna nyertes ajánlata nettó ára 1 999 992 500 forint.
Mivel a konferenciáról, ahol Takács Péter a vakcinabeszerzésről beszélt, nem találtunk nyilvános felvételt, az állításait csak másodkézből ismerhettük meg. Ezért megkerestük az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumot, hogy nyelvbotlás volt-e az államtitkár részéről a 700 ezer adag, és erre a bő 70 ezerre célzott-e, ami a közbeszerzési eljárásból kiolvasható alapmennyiség; vagy esetleg létezik egy másik megállapodás a Modernával, amely nem található meg a közbeszerzési adatbázisban. A minisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri emailes és telefonos megkeresésünkre sem reagált. Kérdéseinket az NNGYK-nak is elküldtük, tőlük sem kaptunk választ...
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2023.12.14.
Most azonban maga Müller Cecília erősítette meg, amire korábban kerülő úton jutottam – azaz hogy csak régebbi, a most keringő variánsok ellen kevésbé hatásos vakcinák érhetők el itthon. Az országos tisztifőorvos darabra pontosan elárulta, hogy hány vakcina van még az országban, és ezek mikor járnak le. Na persze nem nekem mondta el mindezt, hiába kérdeztem az elmúlt hónapokban többször is, hanem egy közbeszerzési eljárás dokumentációjában. Ugyaninnen több más újdonság is kiderül, de kezdjük a legfontosabbal:
bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár néhány napja azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, a jelek szerint egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer (kedvezménnyel együtt 92 ezer) adagról van csak szó.
De akad itt még sok más érdekesség:
- Az államtitkár azzal indokolta, hogy a Modernától vásárol vakcinát a kormány, hogy a konkurens Pfizer nem is tett ajánlatot. Azt nem tette hozzá, hogy az ajánlatkérés eleve a Moderna vakcinájára szólt, így nem érhette váratlanul a kormányt, hogy erre csak a Modernától érkezett ajánlat.
- A kormány épp perben áll a Pfizerrel, mert az ukrajnai háborúra hivatkozva nem akar fizetni a szerződésben rögzített régebbi vakcinaszállítmányért. A közbeszerzési iratok szerint azonban a Modernától most ennél drágábban venne vakcinát – a beszerzés sürgősségét pedig részben épp az ukrajnai háborúval indokolja.
- Már szeptemberben azonosították itthon a világszerte leginkább figyelt vírusvariánst, az XBB.1.5-öt, csak ezt elmulasztották közölni.
- Decemberben teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon.
70 lehet az a 700
Az új vakcinabeszerzésről egészen a múlt hétig szinte nem is lehetett hallani. Takács egy múlt csütörtöki konferencián adott elő, itt kapta el néhány kérdésre a Covid elleni oltásokról a Népszava. Az államtitkár a lap beszámolója szerint azt mondta, a kormány 700-800 ezer adagot vásárolt a Moderna legfrissebb oltóanyagából, amelyet a legutóbbi domináns vírusvariánshoz adaptáltak. Elsőre nem tűnik különösebben érdekesnek ez az állítás, két okból mégis figyelemre méltó.
Egyrészt azért, mert épp a múlt héten derült ki az is, hogy a hazai oltási kampány gerincét adó Pfizer–BioNTech-vakcina gyártói még januárban beperelték a magyar kormányt, amiért az nem akar fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy most mégis vakcinát rendel a kormány.
Másrészt maga a mennyiség is meghökkentőnek tűnik. Bár jóval kevesebb, mint a Pfizernél visszamondott 3 millió, az hosszabb időtávon lett volna lehívható, rövid távon pedig nem tűnik indokoltnak 700-800 ezer vakcinát venni, pláne hogy Takács Péter arra is utalt, hogy nem a teljes lakosságnak, hanem csak a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak szánják. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint 2023-ban, október elejéig (eddig van adat) összesen 17 862 adag Covid-oltást adtak be Magyarországon, tehát elég életszerűtlen lenne, hogy a kormány rendkívüli eljárásban, sürgősséggel akarjon beszerezni ennél csaknem 40-szer többet, 700 ezer adagot, amelyet ráadásul csak egy szűkebb rétegnek szán.
Takács Péter a Népszava beszámolója szerint azt is mondta, hogy az oltóanyag a közbeszerzési eljárás befejeződésével válik elérhetővé a lakosságnak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az eddigiektől eltérően nem egy közös uniós megállapodás keretében rendelne vakcinát a kormány, hanem közbeszerzéssel. Megnéztük hát a közbeszerzési adatbázist, hogy van-e nyoma ennek az üzletnek. Bár az államtitkár a Népszava tudósítása szerint már múlt időben beszélt a vásárlásról, szerződést nem találtunk róla, a megindított eljárások között azonban meglett: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 21-én indított közbeszerzést, amelyre november 30-ig lehetett ajánlatot tenni. Nem nyílt közbeszerzésről, hanem úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról van szó, amelyben az ajánlatkérő az általa felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
Az új vakcinabeszerzésről egészen a múlt hétig szinte nem is lehetett hallani. Takács egy múlt csütörtöki konferencián adott elő, itt kapta el néhány kérdésre a Covid elleni oltásokról a Népszava. Az államtitkár a lap beszámolója szerint azt mondta, a kormány 700-800 ezer adagot vásárolt a Moderna legfrissebb oltóanyagából, amelyet a legutóbbi domináns vírusvariánshoz adaptáltak. Elsőre nem tűnik különösebben érdekesnek ez az állítás, két okból mégis figyelemre méltó.
Egyrészt azért, mert épp a múlt héten derült ki az is, hogy a hazai oltási kampány gerincét adó Pfizer–BioNTech-vakcina gyártói még januárban beperelték a magyar kormányt, amiért az nem akar fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy most mégis vakcinát rendel a kormány.
Másrészt maga a mennyiség is meghökkentőnek tűnik. Bár jóval kevesebb, mint a Pfizernél visszamondott 3 millió, az hosszabb időtávon lett volna lehívható, rövid távon pedig nem tűnik indokoltnak 700-800 ezer vakcinát venni, pláne hogy Takács Péter arra is utalt, hogy nem a teljes lakosságnak, hanem csak a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak szánják. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint 2023-ban, október elejéig (eddig van adat) összesen 17 862 adag Covid-oltást adtak be Magyarországon, tehát elég életszerűtlen lenne, hogy a kormány rendkívüli eljárásban, sürgősséggel akarjon beszerezni ennél csaknem 40-szer többet, 700 ezer adagot, amelyet ráadásul csak egy szűkebb rétegnek szán.
Takács Péter a Népszava beszámolója szerint azt is mondta, hogy az oltóanyag a közbeszerzési eljárás befejeződésével válik elérhetővé a lakosságnak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az eddigiektől eltérően nem egy közös uniós megállapodás keretében rendelne vakcinát a kormány, hanem közbeszerzéssel. Megnéztük hát a közbeszerzési adatbázist, hogy van-e nyoma ennek az üzletnek. Bár az államtitkár a Népszava tudósítása szerint már múlt időben beszélt a vásárlásról, szerződést nem találtunk róla, a megindított eljárások között azonban meglett: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 21-én indított közbeszerzést, amelyre november 30-ig lehetett ajánlatot tenni. Nem nyílt közbeszerzésről, hanem úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról van szó, amelyben az ajánlatkérő az általa felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
A közzétett dokumentumokban azonban a hírekben megjelentnél egy nagyságrenddel kisebb mennyiségről van szó.
Az NNGYK már az ajánlattételi felhívásban azt írja, hogy „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során mindösszesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre, amely kizárólag a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mennyiség”. Hozzáteszi még, hogy „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”.
A közbeszerzés leírásából a pontos mennyiség is kiderül: 72 727 adag plusz minimum 27 százalék úgynevezett árurabattként. Az árurabatt a vonatkozó kormányrendelet szerint a „termék közbeszerzésekor áruban meghatározott kedvezmény”. Azaz az ajánlatkérő előírhatja, hogy aki ajánlatot tesz egy közbeszerzésre, annak kötelezően biztosítania kell meghatározott mértékű plusz árut az alapmennyiségen felül. Ebben az esetben a 27 százalék további minimum 19 637 adagot jelent, így összesen legalább 92 364 adag vakcináról van szó. A Moderna nyertes ajánlata nettó ára 1 999 992 500 forint.
Mivel a konferenciáról, ahol Takács Péter a vakcinabeszerzésről beszélt, nem találtunk nyilvános felvételt, az állításait csak másodkézből ismerhettük meg. Ezért megkerestük az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumot, hogy nyelvbotlás volt-e az államtitkár részéről a 700 ezer adag, és erre a bő 70 ezerre célzott-e, ami a közbeszerzési eljárásból kiolvasható alapmennyiség; vagy esetleg létezik egy másik megállapodás a Modernával, amely nem található meg a közbeszerzési adatbázisban. A minisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri emailes és telefonos megkeresésünkre sem reagált. Kérdéseinket az NNGYK-nak is elküldtük, tőlük sem kaptunk választ...
BEINDULT AZ ÉV VÉGI PÉNZSZÓRÁS, KAPOTT PÉNZT A HUNGARORING, JUTOTT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE IS - TÖBB TÍZ MILLIÁRD FORINTOT CSOPORTOSÍTOTT ÁT A KABINET A KÖLTSÉGVETÉSBEN
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.12.15.
Megkezdte a kormány a szokásosnak mondható év végi költségvetési padlássöprést, a csütörtökön megjelent egyetlen határozatban több tízmilliárd forintos átrendezésről, kiadásnövelésről döntöttek. Hogy lesz-e folytatása a költekezésnek – volt olyan év, amikor az év utolsó napjaiban közel ezermilliárd forintot költöttek el –, meglehetősen kétséges. A kormány költségvetési mozgástere ugyanis a nullával egyenlő.
November végén az államháztartás hiánya meghaladta a 4074 milliárd forintot. Ez minden idők legmagasabb november végi deficitje és 120 százaléka az eredetileg tervezett 3400 milliárdnak.
Az Orbán-kormány ugyan ősszel 4166 milliárdra emelte az év végi hiánycélját, de jelenleg még ennek teljesítése is lehetetlennek tűnik.
Sajátosak az egyes meghozott költségvetési kiadási döntések: a kormány most tartotta fontosnak, hogy 12,9 milliárd forintot átcsoportosítsanak a Hungaroring Zrt. „szakmai feladatainak támogatására”. A határozat nem részletezi, hogy mire kell a pénz. A Hungaroring Zrt. vezérigazgatója, Gyulay Zsolt októberben jelentette be, hogy hamarosan megkezdik a pálya és a teljes infrastruktúra rekonstrukciójának második ütemét. A beadott legolcsóbb, 78,9 milliárd forintos ajánlatot két NER-hez köthető építőipari cég konzorciuma, a Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. tette, ezzel ők kapták a megrendelést. Az Orbán-kormány arról is döntött, hogy plusz 2,9 milliárd forinttal megfejeli a honvédelmi tárca a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatását”. Az Energiaügyi Minisztérium 21,2 milliárdot kapott közelebbről nem részletezett „térségi fejlesztési feladatokra”, vagyis nem nevesített beruházások indítására és folytatására.
A Miniszterelnökség 12,2 milliárd forint plusztámogatást kapott közelebbről szintén nem részletezett nonprofit, civil és társadalmi szervezetek támogatására. A szokásos gyakorlat szerint ilyenkor a tárca dönt a támogatások elosztásáról, így nem tudni, hogy az év utolsó napjaiban mely „civil” szervezetekhez vándorol a közpénz.
Egyértelműbb, mely cégek gazdagodnak a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadásokon, amit most további 2,5 milliárd forinttal fejelt meg a kormány. Október végéig 38,4 milliárdot már elköltöttek a kormányzati propagandára, de az év végére 51,9 milliárdos költéssel számolnak. Most ezt a keretet növelték meg 2,5 milliárddal. A kormány 10,6 milliárd forintot vett ki a rezsivédelmi alapból, ezt a pénzt költségvetési szervek kapták meg energiaköltségeik kompenzálására. A fenti kiadásokon felül kevésbé vitatható célokra is jutott a pénzesőből: 12,4 milliárdot kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság beruházások indítására, illetve folytatására, illetve 11 milliárdot kapott a Kulturális és Innovációs Minisztérium a nem állami felsőoktatás (alapítványi egyetemek) támogatására...
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.12.15.
November végén az államháztartás hiánya meghaladta a 4074 milliárd forintot. Ez minden idők legmagasabb november végi deficitje és 120 százaléka az eredetileg tervezett 3400 milliárdnak.
Az Orbán-kormány ugyan ősszel 4166 milliárdra emelte az év végi hiánycélját, de jelenleg még ennek teljesítése is lehetetlennek tűnik.
Sajátosak az egyes meghozott költségvetési kiadási döntések: a kormány most tartotta fontosnak, hogy 12,9 milliárd forintot átcsoportosítsanak a Hungaroring Zrt. „szakmai feladatainak támogatására”. A határozat nem részletezi, hogy mire kell a pénz. A Hungaroring Zrt. vezérigazgatója, Gyulay Zsolt októberben jelentette be, hogy hamarosan megkezdik a pálya és a teljes infrastruktúra rekonstrukciójának második ütemét. A beadott legolcsóbb, 78,9 milliárd forintos ajánlatot két NER-hez köthető építőipari cég konzorciuma, a Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. tette, ezzel ők kapták a megrendelést. Az Orbán-kormány arról is döntött, hogy plusz 2,9 milliárd forinttal megfejeli a honvédelmi tárca a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatását”. Az Energiaügyi Minisztérium 21,2 milliárdot kapott közelebbről nem részletezett „térségi fejlesztési feladatokra”, vagyis nem nevesített beruházások indítására és folytatására.
A Miniszterelnökség 12,2 milliárd forint plusztámogatást kapott közelebbről szintén nem részletezett nonprofit, civil és társadalmi szervezetek támogatására. A szokásos gyakorlat szerint ilyenkor a tárca dönt a támogatások elosztásáról, így nem tudni, hogy az év utolsó napjaiban mely „civil” szervezetekhez vándorol a közpénz.
Egyértelműbb, mely cégek gazdagodnak a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadásokon, amit most további 2,5 milliárd forinttal fejelt meg a kormány. Október végéig 38,4 milliárdot már elköltöttek a kormányzati propagandára, de az év végére 51,9 milliárdos költéssel számolnak. Most ezt a keretet növelték meg 2,5 milliárddal. A kormány 10,6 milliárd forintot vett ki a rezsivédelmi alapból, ezt a pénzt költségvetési szervek kapták meg energiaköltségeik kompenzálására. A fenti kiadásokon felül kevésbé vitatható célokra is jutott a pénzesőből: 12,4 milliárdot kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság beruházások indítására, illetve folytatására, illetve 11 milliárdot kapott a Kulturális és Innovációs Minisztérium a nem állami felsőoktatás (alapítványi egyetemek) támogatására...
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK A FELTÁMADT PINOKKIÓTÓL A CRINGEBOXIG - A 444 HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.16.
Interjúk, podcastok, Vörösmarty téri gasztroterror és kávézni kiküldött Orbán: itt van a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása egy nagyon sűrű hét végére.
Jó reggelt, szép hétvégét, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása. Gőzerővel robogunk bele az ünnepi szezonba, de addig is, még utolsó lendülettel összeszedtük az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, esetleg szórakoztatóbb anyagait.
Sokféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni.
Klímacsúcs
Véget ért a dubaji klímacsúcs, eredményekkel és kiskapukkal. A Qubit írt arról, hogy a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról, valamint arról is, hogy a korábbi csúcsokhoz képest minden eddiginél magasabb károsanyag-kibocsátással járt a dubaji klímakonferencia.
Vékony ténybeli alap
Ács Dániel egy korábbi bírósági ítéletről írt, melyre a pestisrácokos Huth Gergely hivatkozott a Partizánban. Tanulságos történet médiaviszonyokról és a magyar igazságszolgáltatás állapotáról.
Cringebox
Winkler Róbert leült, és megnézte a Sztárboxot. Tanulság? Van sportértéke annak, amit látni, de ha valaki szereti a bokszot, ezeket a meccseket nézni jobban fáj, mint egy kemény testütés.
Gasztronomia erős gyomrúaknak
Nyílt sisakos, kompromisszumokat nem ismerő alámerülés a Vörösmarty téri karácsonyi vásár ételes standjai közé: Szily László olyan közelről fotózta a kiállított mintatányérokat, ahonnan alighanem nem lett volna már szabad.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.16.
Sokféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni.
Hírünk a világban
Pénteken a nyugati világ szinte összes nagyobb online sajtóterméke Orbán Viktort ábrázoló fotóval indult, hiszen a magyar miniszterelnök az EU-csúcson több rendkívülit is húzott. Beharangozó cikkünkben előre megmondtuk, hogy Orbán jelenléte miatt hosszú csúcsra lehet számítani, és úgy is lett: Orbán előbb kiment a teremből, amikor a többi tagállam miniszterelnöke zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Ukrajnával és Moldovával, majd az éjszaka megvétózta az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást.
Orbánt nemcsak nyugati vezetők, de kárpátaljai magyar politikusok is próbálták kérni arra, hogy ne gáncsolja Ukrajna EU-s segítését. Egyikükkel, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetőjével, Zubánics Lászlóval interjút is készítettünk, a mélyebb kontextus megértéséhez érdemes azt is elolvasni.
És a héten vendégcikkében Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arról írt, hogy Kárpátalja mindig is az ország legszegényebb területei közé tartozott, ám a háború kitörése óta 180 százalékos munkahely-növekedés következett be. Emellett nem csupán a csempészet futott fel, hanem többek közt az IT-szektor is, sokan már Ukrajna Szilícium-völgyeként emlegetik a megyét.
A szuverenitására olyannyira kényes magyar kormány ezúttal éppen Szerbiában kampányol nagyon nyíltan az egyik jelölt mellett, részletesen bemutattuk, hogy hogy az MTVA hogyan tesz meg mindent Vučić és a VMSZ sikeréért.
Pénteken a nyugati világ szinte összes nagyobb online sajtóterméke Orbán Viktort ábrázoló fotóval indult, hiszen a magyar miniszterelnök az EU-csúcson több rendkívülit is húzott. Beharangozó cikkünkben előre megmondtuk, hogy Orbán jelenléte miatt hosszú csúcsra lehet számítani, és úgy is lett: Orbán előbb kiment a teremből, amikor a többi tagállam miniszterelnöke zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Ukrajnával és Moldovával, majd az éjszaka megvétózta az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást.
Orbánt nemcsak nyugati vezetők, de kárpátaljai magyar politikusok is próbálták kérni arra, hogy ne gáncsolja Ukrajna EU-s segítését. Egyikükkel, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetőjével, Zubánics Lászlóval interjút is készítettünk, a mélyebb kontextus megértéséhez érdemes azt is elolvasni.
És a héten vendégcikkében Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arról írt, hogy Kárpátalja mindig is az ország legszegényebb területei közé tartozott, ám a háború kitörése óta 180 százalékos munkahely-növekedés következett be. Emellett nem csupán a csempészet futott fel, hanem többek közt az IT-szektor is, sokan már Ukrajna Szilícium-völgyeként emlegetik a megyét.
A szuverenitására olyannyira kényes magyar kormány ezúttal éppen Szerbiában kampányol nagyon nyíltan az egyik jelölt mellett, részletesen bemutattuk, hogy hogy az MTVA hogyan tesz meg mindent Vučić és a VMSZ sikeréért.
Kabotázs
Szintén az ukrajnai háborúhoz kapcsolódott videoriportunk Záhonyból: a lengyel és a szlovák blokád után ugyanis itt is, a magyar–ukrán határon is megjelentek a tiltakozók. Az alig több mint tucatnyi magyar kisvállalkozónak az a baja, hogy az ukrán fuvarozók miatt elvesztették a munkájukat. Az érdekképviselet nem jelent meg a tiltakozáson, ők a tárgyalás hívei, míg a kamionosok szerint valójában a kormánynak van érdekképviselete.
Szintén az ukrajnai háborúhoz kapcsolódott videoriportunk Záhonyból: a lengyel és a szlovák blokád után ugyanis itt is, a magyar–ukrán határon is megjelentek a tiltakozók. Az alig több mint tucatnyi magyar kisvállalkozónak az a baja, hogy az ukrán fuvarozók miatt elvesztették a munkájukat. Az érdekképviselet nem jelent meg a tiltakozáson, ők a tárgyalás hívei, míg a kamionosok szerint valójában a kormánynak van érdekképviselete.
Az élet itthon
Vitézy Dávid bő egy éve mondott le a közlekedési államtitkári pozícióról. Most interjút készítettünk a főpolgármester-jelöltségen gondolkozó volt államtitkárral, aki vasútellenesnek tartja a DK-t, és sok mindent másképp csinálna, mint Lázár János miniszter.
A héten elfogadta a parlament a "szuverenitásvédelmi törvényt". Arról, hogy mire lehet jó ez a jogszabály a Fidesznek, a TASZ ügyvezető igazgatója beszélt nekünk, közben pedig a 444 is csatlakozott a független sajtó többi szereplőjéhez, és közös állásfoglalásban szögeztük le: a „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát.
Közben a repülőtér felvásárlásának sztorija is megakadni látszik: nemrég még úgy tűnt, idén összejön a vásárlás, és az elmúlt hetekben nagy pénzgyűjtésben volt a kormány. A tárgyalások azonban lapunk információi szerint egy fontos stratégiai kérdés miatt megakadtak, ráadásul év végére az államkassza is kiürült. A héten az egymással is rivalizáló gazdasági miniszterek, Varga Mihály és Nagy Márton is 2024-es reptérvásárlásról beszéltek, ráadásul Nagy kedden újra elővette a korábban elengedett katari szálat.
Írtunk arról is, hogy Matolcsy György jegybankja újabb tízmilliárdokkal dobja meg Matolcsy fiának barátját, Somlai Bálintot, valamint hogy pár hete 360 millió forintnyi támogatást osztott ki az NKA Szépirodalmi Kollégium, és a pénz több mint egyhatoda egyetlen helyre ment. Annak a Böszörményi Zoltánnak az érdekeltségeihez, akinek a 2010-es években többször is adósa volt a kollégiumot vezető Orbán János Dénes.
Írtunk arról, hogy bármit is állít a magyar kormány az ún. Soros-tervről, valójában egymás után építik le a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok irodáit Európában, a berlini központban 160 munkavállalóból 34-en maradtak, és nagyarányú elbocsátásokra készülnek Londonban és Brüsszelben is, a barcelonai irodát már bezárták. És téma volt a héten az is, hogy az évek óta migránsozó Orbán-kormány most kiszolgáltatott ázsiai vendégmunkások tízezreivel rajzolja át a magyar munkaerőpiacot.
A Qubit öt ábra segítségével segített értelmezni a friss Eurostat-adatot, azaz hogy miért számít Magyarország az EU második legszegényebb államának. És ha már szegénység és állami segítségek: írtunk arról is, hogy hiába a sok érintett, mára szinte teljesen elértéktelenedett az egyedülálló anyákat segítő állami támogatás, és podcastformátumban foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy kinek jelent majd segítséget az új CSOK (spoiler: nem az igazán rászoruló családoknak.)
A héten elfogadta a parlament a "szuverenitásvédelmi törvényt". Arról, hogy mire lehet jó ez a jogszabály a Fidesznek, a TASZ ügyvezető igazgatója beszélt nekünk, közben pedig a 444 is csatlakozott a független sajtó többi szereplőjéhez, és közös állásfoglalásban szögeztük le: a „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát.
Közben a repülőtér felvásárlásának sztorija is megakadni látszik: nemrég még úgy tűnt, idén összejön a vásárlás, és az elmúlt hetekben nagy pénzgyűjtésben volt a kormány. A tárgyalások azonban lapunk információi szerint egy fontos stratégiai kérdés miatt megakadtak, ráadásul év végére az államkassza is kiürült. A héten az egymással is rivalizáló gazdasági miniszterek, Varga Mihály és Nagy Márton is 2024-es reptérvásárlásról beszéltek, ráadásul Nagy kedden újra elővette a korábban elengedett katari szálat.
Írtunk arról is, hogy Matolcsy György jegybankja újabb tízmilliárdokkal dobja meg Matolcsy fiának barátját, Somlai Bálintot, valamint hogy pár hete 360 millió forintnyi támogatást osztott ki az NKA Szépirodalmi Kollégium, és a pénz több mint egyhatoda egyetlen helyre ment. Annak a Böszörményi Zoltánnak az érdekeltségeihez, akinek a 2010-es években többször is adósa volt a kollégiumot vezető Orbán János Dénes.
Írtunk arról, hogy bármit is állít a magyar kormány az ún. Soros-tervről, valójában egymás után építik le a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok irodáit Európában, a berlini központban 160 munkavállalóból 34-en maradtak, és nagyarányú elbocsátásokra készülnek Londonban és Brüsszelben is, a barcelonai irodát már bezárták. És téma volt a héten az is, hogy az évek óta migránsozó Orbán-kormány most kiszolgáltatott ázsiai vendégmunkások tízezreivel rajzolja át a magyar munkaerőpiacot.
A Qubit öt ábra segítségével segített értelmezni a friss Eurostat-adatot, azaz hogy miért számít Magyarország az EU második legszegényebb államának. És ha már szegénység és állami segítségek: írtunk arról is, hogy hiába a sok érintett, mára szinte teljesen elértéktelenedett az egyedülálló anyákat segítő állami támogatás, és podcastformátumban foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy kinek jelent majd segítséget az új CSOK (spoiler: nem az igazán rászoruló családoknak.)
Klímacsúcs
Véget ért a dubaji klímacsúcs, eredményekkel és kiskapukkal. A Qubit írt arról, hogy a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról, valamint arról is, hogy a korábbi csúcsokhoz képest minden eddiginél magasabb károsanyag-kibocsátással járt a dubaji klímakonferencia.
Vékony ténybeli alap
Ács Dániel egy korábbi bírósági ítéletről írt, melyre a pestisrácokos Huth Gergely hivatkozott a Partizánban. Tanulságos történet médiaviszonyokról és a magyar igazságszolgáltatás állapotáról.
Cringebox
Winkler Róbert leült, és megnézte a Sztárboxot. Tanulság? Van sportértéke annak, amit látni, de ha valaki szereti a bokszot, ezeket a meccseket nézni jobban fáj, mint egy kemény testütés.
Gasztronomia erős gyomrúaknak
Nyílt sisakos, kompromisszumokat nem ismerő alámerülés a Vörösmarty téri karácsonyi vásár ételes standjai közé: Szily László olyan közelről fotózta a kiállított mintatányérokat, ahonnan alighanem nem lett volna már szabad.
Színház
Presser Gábor zeneszerző és Sztevanovity Dusán szövegíró A padlás óta először dolgozott együtt musicalen, és hogy a Pinokkió hasonló kultikus darab lesz-e, az lehet, hogy csak évtizedek múlva dől el, de remekül szórakozni addig is lehet rajta.
Presser Gábor zeneszerző és Sztevanovity Dusán szövegíró A padlás óta először dolgozott együtt musicalen, és hogy a Pinokkió hasonló kultikus darab lesz-e, az lehet, hogy csak évtizedek múlva dől el, de remekül szórakozni addig is lehet rajta.
Podcast
Szexista reklámok vs. femvertising, reklámpiaci dilemmák és médiapluralizmus, kormányzati plakátok és bébifókák – így készülünk az ünnepekre. Ja, és esett némi szó szőrtelenítésről is. Azaz új résszel jelentkezett a Tyúkól podcast.
A Nem rossz könyvek podcast új része pedig csak a jövő héten érkezik, de a karácsonyi vásárlási rohamra is gondolva, szöveges formátumban is összeszedtük a kedvenc könyveinket az idei évből, hátha valakinek pont ez a fajta segítség hiányzott.
A Nem rossz könyvek podcast új része pedig csak a jövő héten érkezik, de a karácsonyi vásárlási rohamra is gondolva, szöveges formátumban is összeszedtük a kedvenc könyveinket az idei évből, hátha valakinek pont ez a fajta segítség hiányzott.
MIRE MENT ORBÁN A KEMÉNYKEDÉSSEL BRÜSSZELBEN?
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.12.16.
...-Érdemes megnézni, hogy pontosan mit is ért el a magyar kormány a mostani csúcstárgyaláson előadott keménykedéseivel.
A kabinet valóban megkapta szerdán a neki járó pénzek egy részét. Ezek a kohéziós alapból származó pénzek, amelyeket nem fagyasztott be a többi tagország. Az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt korábban nem tudtunk hozzáférni ezekhez. Erről részletesen itt írtunk.
Az Európai Parlamenttől a brüsszeli lapokon át a Fidesz környékéig sokan beszéltek arról, hogy az Európai Bizottság ennek a pénznek a kifizetésével akarta rávenni Orbánt a vétó elengedésére. Ennek azonban sok értelme nem lenne, mivel a magyar kormány egyrészt nem ezért dobta a vétóját, másrészt minden egyes követelést teljesített, amit a pénzek felszabadításáért a bizottság támasztott.
Ezért nincs értelme annak sem, hogy Orbán most a kondicionalitási mechanizmussal befagyasztott és a Helyreállítási Alapból származó pénzeket is Ukrajna támogatásáért cserébe szeretné megkapni. Egyrészt ezekről a horizontális feljogosító feltételekkel ellentétben nem a bizottság, hanem a többi tagállam szavazata dönt. Másrészt, ami ennél is fontosabb, itt nem teljesítettük az elvárásokat, így nem is tudják felszabadítani ezeket a forrásokat.
A most felszabadított pénzekért cserébe a kormánynak négy szupermérföldkövet, az igazságügyi reform négy részét kellett teljesítenie. Megtették. A többi felszabadított pénzért cserébe
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.12.16.
A kabinet valóban megkapta szerdán a neki járó pénzek egy részét. Ezek a kohéziós alapból származó pénzek, amelyeket nem fagyasztott be a többi tagország. Az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt korábban nem tudtunk hozzáférni ezekhez. Erről részletesen itt írtunk.
Az Európai Parlamenttől a brüsszeli lapokon át a Fidesz környékéig sokan beszéltek arról, hogy az Európai Bizottság ennek a pénznek a kifizetésével akarta rávenni Orbánt a vétó elengedésére. Ennek azonban sok értelme nem lenne, mivel a magyar kormány egyrészt nem ezért dobta a vétóját, másrészt minden egyes követelést teljesített, amit a pénzek felszabadításáért a bizottság támasztott.
Ezért nincs értelme annak sem, hogy Orbán most a kondicionalitási mechanizmussal befagyasztott és a Helyreállítási Alapból származó pénzeket is Ukrajna támogatásáért cserébe szeretné megkapni. Egyrészt ezekről a horizontális feljogosító feltételekkel ellentétben nem a bizottság, hanem a többi tagállam szavazata dönt. Másrészt, ami ennél is fontosabb, itt nem teljesítettük az elvárásokat, így nem is tudják felszabadítani ezeket a forrásokat.
A most felszabadított pénzekért cserébe a kormánynak négy szupermérföldkövet, az igazságügyi reform négy részét kellett teljesítenie. Megtették. A többi felszabadított pénzért cserébe
további kéttucatnyi mérföldkövet kellene teljesíteni.
Ezekről a bizottság szintén a napokban állapította meg, hogy nem teljesítettük őket. Márpedig itt a bizottságnak kellene azt mondania, hogy minden rendben, szavazhatnak rólunk a tagállamok. Nagyon nehéz lenne eladni, hogy hirtelen ezek nem számítanak, és enélkül is fizessék ki Magyarországot.
Vagyis valójában a magyar kormány semmit nem nyert a mostani keménykedéssel. Az egyetlen engedményt azért kaptuk, mert az igazságügyi reformmal kapcsolatban úgy táncoltunk, ahogy a bizottság fütyült.
Vagyis valójában a magyar kormány semmit nem nyert a mostani keménykedéssel. Az egyetlen engedményt azért kaptuk, mert az igazságügyi reformmal kapcsolatban úgy táncoltunk, ahogy a bizottság fütyült.
SZÉKY JÁNOS: A LEGKORRUPTABB
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2023.12.15.
A NAV információinak alapján a Gazdaságkutató Intézet kiszámította, hogy 2022-ben a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt a legnagyobb 370 ezer forinttal. Ezt követték a megyei jogú városok 304 ezer forinttal, majd a városok következtek (273 ezer forint), a legkevesebbet pedig a községekben keresték, átlagosan 243 ezer forintot. Az éhenhaláshoz sok, a tisztes polgári életvitelhez kevésnél is kevesebb. Ez, csak szólok, a munkaviszonyban álló szerencsések keresete, nincs benne a nyugdíj átlagjövedelmet csökkentő hatása. Az országos átlag is szégyen, de a községi és kisvárosi adat borzalmas. Azt jelenti, hogy Magyarország nagyobbik felén, főleg a budapesti agglomeráción kívül, európai mérce szerint a nyomor uralkodik.
Hasonló az aránytalanság a településtípusok között, ha a felsőfokú végzettségűek arányát és a vállalkozások (köztük a társas vállalkozások) számát nézzük. Illetve nem is csupán hasonlóság ez, hanem az állampolgárok képzetlensége és a szabad vállalkozás gyengesége a csekély jövedelem lényegi oka.
És a különbség, a kisebb települések leszakadása fokozódik, sőt még fokozódni fog, visszacsatolással. Például mert a nemzedékek közötti mobilitás Magyarországon kirívóan rossz, diplomás nagy eséllyel diplomás gyermekéből lesz. Például mert az infláció s a közterhek miatt a cégeknek egyre kevesebb a pénzük, s olcsóbb és gyorsabb mesterséges intelligenciával dolgoztatni, ezért a szolgáltató vállalkozások nagy része tönkremegy. (Ismerek alföldi faluban élő webfejlesztőt, aki visszament vasutasnak, az állami alkalmazotti lét sanyarú biztonságába egy közmondásosan rosszul működő óriásvállalathoz, mert különben nem tudná eltartani a családját.)
Fölösleges önmardosásnak tartom azt a sirámot, hogy „az ellenzéknek nincs ajánlata a vidék számára”. Már csak azért is, mert a 2021–22-es nagy – és az eleven gazdaságot gátlástalanul romboló – szavazatvásárlás óta a hatalom már túllépett azon, hogy a választókerületek zömében bármi kézzelfoghatót ajánljon. Minek? Kifejezetten az az érdeke, hogy nyomorban és tudatlanságban tartsa az ország kellően nagy részét, mert az akkor tőle függ...
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2023.12.15.
Hasonló az aránytalanság a településtípusok között, ha a felsőfokú végzettségűek arányát és a vállalkozások (köztük a társas vállalkozások) számát nézzük. Illetve nem is csupán hasonlóság ez, hanem az állampolgárok képzetlensége és a szabad vállalkozás gyengesége a csekély jövedelem lényegi oka.
És a különbség, a kisebb települések leszakadása fokozódik, sőt még fokozódni fog, visszacsatolással. Például mert a nemzedékek közötti mobilitás Magyarországon kirívóan rossz, diplomás nagy eséllyel diplomás gyermekéből lesz. Például mert az infláció s a közterhek miatt a cégeknek egyre kevesebb a pénzük, s olcsóbb és gyorsabb mesterséges intelligenciával dolgoztatni, ezért a szolgáltató vállalkozások nagy része tönkremegy. (Ismerek alföldi faluban élő webfejlesztőt, aki visszament vasutasnak, az állami alkalmazotti lét sanyarú biztonságába egy közmondásosan rosszul működő óriásvállalathoz, mert különben nem tudná eltartani a családját.)
Fölösleges önmardosásnak tartom azt a sirámot, hogy „az ellenzéknek nincs ajánlata a vidék számára”. Már csak azért is, mert a 2021–22-es nagy – és az eleven gazdaságot gátlástalanul romboló – szavazatvásárlás óta a hatalom már túllépett azon, hogy a választókerületek zömében bármi kézzelfoghatót ajánljon. Minek? Kifejezetten az az érdeke, hogy nyomorban és tudatlanságban tartsa az ország kellően nagy részét, mert az akkor tőle függ...
ORBÁN KIKÉNYSZERÍTI AZ EU-BÓL, HOGY MEGOLDÁST TALÁLJON ELLENE
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Ez nyílt terrorizmus, egy önkényuralmi rendszer, ahogy a valóságot puhítók szeretik mondani, egy autokratikus rendszer, valójában egy diktatúra terrorizálja és markában tartja az Európai Uniót és egész Európát. Nem mellesleg az orosz maffiaállam, Putyin szolgálatában, s Európa, a szabad Nyugat elpusztítására. Ez abszurd és elfogadhatatatlan. Az élet meghaladta az EU alapítóinak elgondolásait. Senki nem számított arra, hogy majd fasiszta fordulat állhat be egy uniós tagállamban, akitől nem lehet megszabadulni, nem lehet korlátozni, ellenben egy fasiszta diktatúra terrorizálhatja egész Európát a demokrácia nevében, az uniós vétójoggal visszaélve. Ezt a hibát korrigálni kell mielőbb, mielőtt valami váratlan tragédia nem segíti hatalomra Orbán fasiszta szélsőjobboldali szövetségeseit. Orbán vagy Európa. Ez most már nemcsak a magyarok, hanem egész Európa választása. A magyarok Orbánt választották, Európa nem teheti ugyanezt. Különben lángba borul a világ és az oroszok a Szajnában mossák a véres csizmájukat. Nincs mire várni, be kell fejezni a trükközéseket és taktikázást.
Hiába próbálja az EU halogatni a reformot és a döntést, hogy Orbánt, Putyin emberét, akit a nyugati sajtó már nyíltan Oroszország szövetségesének nevez, megfossza a vétójogától, amivel Európa biztonságát, az Európai Unió működését és az európai értékek védelmét is veszélyezteti. Orbán arroganciája rákényszeríti, hogy megoldást találjon az önvédelemre.
Másik oldalról Orbán pedig az arroganciájával Magyarország uniós tagságának elvesztését gyorsítja, mert ez azt jelenti. Az EU nyilván nem hozhat olyan döntést, hogy a tagállamok egyikét, amely nem felel meg az uniós követelményeknek, az ellenség érdekeit képviseli, s az Európai Unió nyílt ideológiai ellensége, megfossza az egyenlő jogoktól, amíg az EU tagja.
Ezért a problémát csak az egész EU átszervezésével lehet megoldani, ami nagyon jót tenne az egész EU-nak, Orbántól függetlenül is. Ezt még azelőtt kellene megtennie, hogy Orbán a magyar adófizetők pénzével és más országok szuverenitásának megsértésével csatlóssá tett kelet-európai és balkáni országokkal el nem foglalja az egész Európai Uniót, mert akkor a demokratikus országok lépnének ki belőle. Ez az EU megszűnésével járna.
A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország hamarosan az EU soros elnöke lesz, ami erre az udőre lebénítja az EU-t, s Orbán ezt az ellentétes folyamatok segítésére próbálja használni. Első lépésben ezeket a próbálkozásait kell kivédeni, a vétójogot ezúttal épp arra használva, amire való. De folyamatosan dolgozni kell az EU reformján, hogy azt mielőbb bevezessék.
Az eddig nyilvánosságra került tervek többlépcsős EU-t és integrációt tartalmaznak, ebben Orbán Magyarországa még csak tagja sem lenne az EU-nak, csak valahol a holdudvarban dekkolhatna. Az ukrán uniós csatlakozás és anyagi támogatás, az uniós költségvetés vétója világossá tette, hogy a probléma nem halasztható tovább. Az nem megoldás, hogy Orbán a jogállam megszüntetése miatt visszatartott pénzekkel zsarolja Európát.
Mint látható, ez erkölcsileg is tarthatatlan, amire számos ország fel is hívta a figyelmet, másrészt nem old meg semmit. Ha megkap minden pénzt, akkor mással zsarol, hogy az ő fasiszta törvényeit ne csupán elnézzék, hanem az EU törvényeibe iktassák. Soha nem lesz vége, ha ezt nem állítják meg...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.15.
Hiába próbálja az EU halogatni a reformot és a döntést, hogy Orbánt, Putyin emberét, akit a nyugati sajtó már nyíltan Oroszország szövetségesének nevez, megfossza a vétójogától, amivel Európa biztonságát, az Európai Unió működését és az európai értékek védelmét is veszélyezteti. Orbán arroganciája rákényszeríti, hogy megoldást találjon az önvédelemre.
Másik oldalról Orbán pedig az arroganciájával Magyarország uniós tagságának elvesztését gyorsítja, mert ez azt jelenti. Az EU nyilván nem hozhat olyan döntést, hogy a tagállamok egyikét, amely nem felel meg az uniós követelményeknek, az ellenség érdekeit képviseli, s az Európai Unió nyílt ideológiai ellensége, megfossza az egyenlő jogoktól, amíg az EU tagja.
Ezért a problémát csak az egész EU átszervezésével lehet megoldani, ami nagyon jót tenne az egész EU-nak, Orbántól függetlenül is. Ezt még azelőtt kellene megtennie, hogy Orbán a magyar adófizetők pénzével és más országok szuverenitásának megsértésével csatlóssá tett kelet-európai és balkáni országokkal el nem foglalja az egész Európai Uniót, mert akkor a demokratikus országok lépnének ki belőle. Ez az EU megszűnésével járna.
A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország hamarosan az EU soros elnöke lesz, ami erre az udőre lebénítja az EU-t, s Orbán ezt az ellentétes folyamatok segítésére próbálja használni. Első lépésben ezeket a próbálkozásait kell kivédeni, a vétójogot ezúttal épp arra használva, amire való. De folyamatosan dolgozni kell az EU reformján, hogy azt mielőbb bevezessék.
Az eddig nyilvánosságra került tervek többlépcsős EU-t és integrációt tartalmaznak, ebben Orbán Magyarországa még csak tagja sem lenne az EU-nak, csak valahol a holdudvarban dekkolhatna. Az ukrán uniós csatlakozás és anyagi támogatás, az uniós költségvetés vétója világossá tette, hogy a probléma nem halasztható tovább. Az nem megoldás, hogy Orbán a jogállam megszüntetése miatt visszatartott pénzekkel zsarolja Európát.
Mint látható, ez erkölcsileg is tarthatatlan, amire számos ország fel is hívta a figyelmet, másrészt nem old meg semmit. Ha megkap minden pénzt, akkor mással zsarol, hogy az ő fasiszta törvényeit ne csupán elnézzék, hanem az EU törvényeibe iktassák. Soha nem lesz vége, ha ezt nem állítják meg...
SOK HIVATALNOK ALULFIZETETT, DE AKAD ÁLLAMI INTÉZMÉNY, AHOL CSAK A HÁROM FELSŐVEZETŐ ÉVI 50 MILLIÓS TÉTELT JELENT
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.16.
Az ellenzéket szívesen büntető Állami Számvevőszéknél a nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak, de ehhez még még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. Körkép.
A magyarországi fizetések reálértékének emelését nevezte az egyik legfontosabb kormányzati célnak Orbán Viktor miniszterelnök az egyik augusztusi közrádiónak adott interjújában, mondván történelmi lemaradásban vagyunk. De talán nem egyenlő mértékben. A tanárokat, illetve az önkormányzati hivatalokban, szociális ágazatban, egészségügyben dolgozókat most nem említve, úgy tűnik, az államigazgatásban dolgozóknak is különféle kanállal mérnek a közös kondérból.
„A közigazgatás kettészakadt! A felső vezetők bére, juttatásuk mértékének, megállapítása más módszer és más érdekek szerint történik” – háborogtak a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén a munkavállalói oldal képviselői, az érdekvédők szerint a beosztott munkatársak sokasága küzd megélhetési válsággal.
„A központi közigazgatás alig működik, a kormányzás mindennapos szinten is már nyíltan improvizatív, a közszféra túlnyomó része alulfizetett, miközben akadnak olyan hivatalok és hatóságok, ahol eszement pénzköltés, dorbézolás folyik” – hívta fel a figyelmet a Népszava egyik közszolga olvasója, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalban (MEKH) osztogatott fizetésekről írott cikkünk nyomán.
Ahogy abban írtuk: az energiahivatal 6,3 milliárdot költött személyi juttatásokra tavaly, ami a 330 fős létszám mellett havi szinten cirka 1,6 millió forintot jelentett fejenként. A havi illetmény és munkabér mellett ugyanis jutalmak, motivációs és szolgálati elismerés, cafeteria, egészségpénztári hozzájárulás, munkába járást, valamint albérleti költségekre fordítható és egyéb szociális juttatások, illetve további „meghatározott pénzbeni és természetbeni” juttatások illetik meg a dolgozókat.
Ez két szempontból is meglepő: a hivatal a csőd szélén álló közműcégektől beszedett pénzből tartja fenn magát, másrészt szintén a KÉF ülésén a kormányzati oldalról elhangzottak alapján a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a minisztériumoknál és a kormányhivataloknál is reálkereset csökkenés volt 2022-ben, mivel a béremelések mértéke elmaradt az inflációtól.
A kormányzati igazgatási szerveknél 2023-ban végrehajtott béremelés fedezetéül pedig az álláshelyek 10 százalékos csökkentése szolgált.
A fentiek ellenére, ha egy kicsit jobban beletúrunk az állami hivatalok, hatóságok, cégek költségvetési beszámolóiba, rögtön kiderül, hogy akad olyan hely, ahol egészen jól tartják az alkalmazottakat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-ben – az elérhető utolsó Országgyűlésnek benyújtott beszámolója szerint – a 13,7 milliárdos kiadásából összesen 9,6 milliárdot költött személyi juttatásokra. (Ez a foglalkoztatottakra költött teljes összeg, amelybe a különféle munkavállalói és munkaadói adók és járulékok is beleértendők.) Az akkori 493 fős létszámot véve alapul, ez fejenként átlagosan 1,62 millió havonta. Az ÁSZ honlapján fellelhető adatok szerint az idén 9,358 milliárdot költenének 525 foglalkoztatottra. A nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak – vagyis 3,25 millióba kerülnek fejenként és havonta –, amihez még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. De van normatív jutalom, céljuttatás, projektprémium, készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat és jubileumi jutalom is. A diplomás nem vezetőkre jutó juttatás összege 827 ezer, a fizikai dolgozóké ennek cirka a fele. Terveik szerint jövőre 10,9 milliárdra emelkedik a személyi juttatások kiadási tétele, a foglalkoztatottak száma 548 főre nő, felsővezetőből is eggyel több lesz.
A többek között a korhatárkarikák betartását ellenőrző Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadásainak csaknem ötödét költötte munkatársaira még 2022-ben: összesen 11,2 milliárdot. Ez az akkori 718 munkatárssal számítva átlag 1,3 millió forintra jön ki havonta. 2023-ra 13,5 milliárdot, 2024-re 14,4 milliárdot terveztek be a személyi juttatás soron. Ebből vélhetőleg kijön az infláció követő béremelés...
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.16.
A magyarországi fizetések reálértékének emelését nevezte az egyik legfontosabb kormányzati célnak Orbán Viktor miniszterelnök az egyik augusztusi közrádiónak adott interjújában, mondván történelmi lemaradásban vagyunk. De talán nem egyenlő mértékben. A tanárokat, illetve az önkormányzati hivatalokban, szociális ágazatban, egészségügyben dolgozókat most nem említve, úgy tűnik, az államigazgatásban dolgozóknak is különféle kanállal mérnek a közös kondérból.
„A közigazgatás kettészakadt! A felső vezetők bére, juttatásuk mértékének, megállapítása más módszer és más érdekek szerint történik” – háborogtak a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén a munkavállalói oldal képviselői, az érdekvédők szerint a beosztott munkatársak sokasága küzd megélhetési válsággal.
„A központi közigazgatás alig működik, a kormányzás mindennapos szinten is már nyíltan improvizatív, a közszféra túlnyomó része alulfizetett, miközben akadnak olyan hivatalok és hatóságok, ahol eszement pénzköltés, dorbézolás folyik” – hívta fel a figyelmet a Népszava egyik közszolga olvasója, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalban (MEKH) osztogatott fizetésekről írott cikkünk nyomán.
Ahogy abban írtuk: az energiahivatal 6,3 milliárdot költött személyi juttatásokra tavaly, ami a 330 fős létszám mellett havi szinten cirka 1,6 millió forintot jelentett fejenként. A havi illetmény és munkabér mellett ugyanis jutalmak, motivációs és szolgálati elismerés, cafeteria, egészségpénztári hozzájárulás, munkába járást, valamint albérleti költségekre fordítható és egyéb szociális juttatások, illetve további „meghatározott pénzbeni és természetbeni” juttatások illetik meg a dolgozókat.
Ez két szempontból is meglepő: a hivatal a csőd szélén álló közműcégektől beszedett pénzből tartja fenn magát, másrészt szintén a KÉF ülésén a kormányzati oldalról elhangzottak alapján a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a minisztériumoknál és a kormányhivataloknál is reálkereset csökkenés volt 2022-ben, mivel a béremelések mértéke elmaradt az inflációtól.
A kormányzati igazgatási szerveknél 2023-ban végrehajtott béremelés fedezetéül pedig az álláshelyek 10 százalékos csökkentése szolgált.
A fentiek ellenére, ha egy kicsit jobban beletúrunk az állami hivatalok, hatóságok, cégek költségvetési beszámolóiba, rögtön kiderül, hogy akad olyan hely, ahol egészen jól tartják az alkalmazottakat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-ben – az elérhető utolsó Országgyűlésnek benyújtott beszámolója szerint – a 13,7 milliárdos kiadásából összesen 9,6 milliárdot költött személyi juttatásokra. (Ez a foglalkoztatottakra költött teljes összeg, amelybe a különféle munkavállalói és munkaadói adók és járulékok is beleértendők.) Az akkori 493 fős létszámot véve alapul, ez fejenként átlagosan 1,62 millió havonta. Az ÁSZ honlapján fellelhető adatok szerint az idén 9,358 milliárdot költenének 525 foglalkoztatottra. A nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak – vagyis 3,25 millióba kerülnek fejenként és havonta –, amihez még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. De van normatív jutalom, céljuttatás, projektprémium, készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat és jubileumi jutalom is. A diplomás nem vezetőkre jutó juttatás összege 827 ezer, a fizikai dolgozóké ennek cirka a fele. Terveik szerint jövőre 10,9 milliárdra emelkedik a személyi juttatások kiadási tétele, a foglalkoztatottak száma 548 főre nő, felsővezetőből is eggyel több lesz.
A többek között a korhatárkarikák betartását ellenőrző Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadásainak csaknem ötödét költötte munkatársaira még 2022-ben: összesen 11,2 milliárdot. Ez az akkori 718 munkatárssal számítva átlag 1,3 millió forintra jön ki havonta. 2023-ra 13,5 milliárdot, 2024-re 14,4 milliárdot terveztek be a személyi juttatás soron. Ebből vélhetőleg kijön az infláció követő béremelés...
ORBÁN VIKTOR IMMÁR 13 ÉVE A MAGYAR ÉRDEKEK ELÁRULÓJA
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.16.
„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Így reagált Inotai András arra az orbáni indokra, miszerint Magyarország érdekével ellentétes Ukrajna pénzügyi támogatása. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi igazgatója rámutatott: az Orbán Viktor által megvétózott, Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagból – GDP-arányosan – Magyarországra mintegy 550 millió euró jutna, ami más csatornákon egyébként megtérülne. A teljes uniós támogatási összegnek egyébként durván a kétharmada hitel lenne, amit az Európai Központi Bank venne fel, a maradék lenne a közvetlen egyoldalú támogatás, aminek a forrása megvan, benne az évente a tagállamok által az uniós költségvetésbe befizetett összegekkel. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust egyébként én még uniós országban nem éreztem...merthogy közös uniós érdek van ma már” – szögezte le.
„Ukrajna nem kapja meg a magyarok pénzét!” – ezzel a felütéssel jelent meg pénteken délután Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videórészlet a Kossuth Rádióban elhangzott, interjúnak nevezett kinyilatkozásából (teljes terjedelemben itt lehet megnézni-meghallgatni), amit ezúttal Brüsszelből az Európai Unió csúcsértekezletének – jócskán az éjszakai órákba benyúló – első napját követő reggel adott. Biztos, ami biztos, jó, ha az is látja, aki nem hallgatta meg az adást, az közösségi oldalán is kiemelt kijelenése a következőképpen hangzott: „Lényegében a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét akarták odaadni Ukrajnának”.
Ezzel indokolta, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot (és a költségvetés szükséges módosítását is). Ahogy már korábban számos fórumon, ezúttal is arra hivatkozott tehát, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása. De vajon ez a magyarázat megállja-e a helyét? Inotai Andrást kérdeztük.
„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Egyáltalán, ki jogosította fel arra, hogy megmondja, mi a magyar érdek – válaszolta a közgazdász professzor. Majd kifejtette: a magyar érdek ugyanis sokrétű, s attól függ, hogy éppen kit érint. És sokrétű időben is, vannak rövid- és hosszútávú érdekek; vannak olyanok is, amelyek éppen annak mentén formálódnak, hogy valaki a biztonságra játszik, avagy éppen ellenkezőleg, inkább egy nagyot akar nyerni, nem törődve azzal, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust én még uniós országban nem hallottam, nem éreztem” – szögezte le, hozzátéve: ki hallott olyanról, hogy dán érdek, vagy hogy német érdek? Ilyen az unió szintjén, a politikában fel sem merül, merthogy közös uniós érdekek vannak ma már, annak különféle vetületeivel egyetemben. Mint megjegyezte, „Maga Orbán Viktor az, aki immár 13 éve a magyar érdekek elárulója”.
Orbán utalgatott arra is, hogy tőlünk venné el az EU azt a pénzt, amit Ukrajnának ad. Ebben van-e igazság? – kérdeztük. Hogy honnan van az a bizonyos 50 milliárd euró? Inotai szerint ennek egy része eleve megvan az uniós költségvetésben. Egy másik részét az EU félidős költségvetési aktualizálásával kellene előteremteni – ezt Orbán szintén megvétózta. Ennek amúgy a töredéke lenne a közvetlen nemzeti (közte magyar) hozzájárulás, miközben egy másik részét a meglévő alapokból fizetnék. És végül az 50 milliárd euró harmadik részét az Európai Központi Bank által felvett hitel adná, amit ugye nem Magyarország venne fel. Összességében egyébiránt az 50 milliárdból 17 milliárd lenne közvetlen egyoldalú támogatás Ukrajna számára, a maradék 33 milliárd pedig az EKB hitelfelvételéből állna össze. A 17 milliárdnak pedig eleve megvan az uniós forrása, mégpedig a tagállamok által évente az uniós költségvetésbe befizetett összeg. „Ha tehát Orbán azt mondja, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása, akkor nem ismeri az uniós realitásokat” – vonta le a következtetést Inotai András...
Szerző: NVZS
2023.12.16.
„Ukrajna nem kapja meg a magyarok pénzét!” – ezzel a felütéssel jelent meg pénteken délután Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videórészlet a Kossuth Rádióban elhangzott, interjúnak nevezett kinyilatkozásából (teljes terjedelemben itt lehet megnézni-meghallgatni), amit ezúttal Brüsszelből az Európai Unió csúcsértekezletének – jócskán az éjszakai órákba benyúló – első napját követő reggel adott. Biztos, ami biztos, jó, ha az is látja, aki nem hallgatta meg az adást, az közösségi oldalán is kiemelt kijelenése a következőképpen hangzott: „Lényegében a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét akarták odaadni Ukrajnának”.
Ezzel indokolta, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot (és a költségvetés szükséges módosítását is). Ahogy már korábban számos fórumon, ezúttal is arra hivatkozott tehát, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása. De vajon ez a magyarázat megállja-e a helyét? Inotai Andrást kérdeztük.
„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Egyáltalán, ki jogosította fel arra, hogy megmondja, mi a magyar érdek – válaszolta a közgazdász professzor. Majd kifejtette: a magyar érdek ugyanis sokrétű, s attól függ, hogy éppen kit érint. És sokrétű időben is, vannak rövid- és hosszútávú érdekek; vannak olyanok is, amelyek éppen annak mentén formálódnak, hogy valaki a biztonságra játszik, avagy éppen ellenkezőleg, inkább egy nagyot akar nyerni, nem törődve azzal, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust én még uniós országban nem hallottam, nem éreztem” – szögezte le, hozzátéve: ki hallott olyanról, hogy dán érdek, vagy hogy német érdek? Ilyen az unió szintjén, a politikában fel sem merül, merthogy közös uniós érdekek vannak ma már, annak különféle vetületeivel egyetemben. Mint megjegyezte, „Maga Orbán Viktor az, aki immár 13 éve a magyar érdekek elárulója”.
Orbán utalgatott arra is, hogy tőlünk venné el az EU azt a pénzt, amit Ukrajnának ad. Ebben van-e igazság? – kérdeztük. Hogy honnan van az a bizonyos 50 milliárd euró? Inotai szerint ennek egy része eleve megvan az uniós költségvetésben. Egy másik részét az EU félidős költségvetési aktualizálásával kellene előteremteni – ezt Orbán szintén megvétózta. Ennek amúgy a töredéke lenne a közvetlen nemzeti (közte magyar) hozzájárulás, miközben egy másik részét a meglévő alapokból fizetnék. És végül az 50 milliárd euró harmadik részét az Európai Központi Bank által felvett hitel adná, amit ugye nem Magyarország venne fel. Összességében egyébiránt az 50 milliárdból 17 milliárd lenne közvetlen egyoldalú támogatás Ukrajna számára, a maradék 33 milliárd pedig az EKB hitelfelvételéből állna össze. A 17 milliárdnak pedig eleve megvan az uniós forrása, mégpedig a tagállamok által évente az uniós költségvetésbe befizetett összeg. „Ha tehát Orbán azt mondja, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása, akkor nem ismeri az uniós realitásokat” – vonta le a következtetést Inotai András...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)