ORBÁNÉK ÉS A TITKOS PÉNZESZSÁKOK: MIÉRT BÚJNAK A SZUPERGAZDAGOK MAGÁNTŐKEALAPOK MÖGÉ?

PARTIZÁN VIDEÓ
Szerző: PARTIZÁN
2023.12.13.

A magántőkealap az új offshore: segítségükkel akár több százmilliárdos vagyonokat is el lehet rejteni, a magántőkealapok tulajdonosait ugyanis nem kell felfedni a nyilvánosság előtt. A magántőkealapok ennek megfelelően gombamód elszaporodtak Magyarországon, és a hatásuk is egyre nagyobb: számításaink szerint ma már majdnem 400 cég tartozik a kormányközeli szereplők által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy közel félezer cég termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznot. De a NER 13. évében mi értelme van a magántőkealapozásnak? A sokadik kétharmad után miért van szüksége bárkinek arra, hogy magántőkealapok mögé rejtse a vagyonát? Az eddig sem rengette meg a NER hatalmát, hogy kiderült, egyesek a semmiből lettek milliárdosok. De akkor mi értelme a rejtőzködésnek? Talán még a NER is strómanol valakinek? Legújabb oknyomozó adásunkban többek között erre keressük a választ. 

Nézd, olvasd, hallgasd - minden péntek reggel: https://csapat.partizanmedia.hu/forms...

ITT NÉZHETŐ MEG

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: NÖVEKEDÉSI ÁLMOK A ZSÁKUTCÁBAN – JELENTÉS 2023 GAZDASÁGI EREDMÉNYEIRŐL

HÍRKLIKK
Szerző. PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.12.14.

A szebb jövő ígéretével próbálja a kormány palástolni az idei év gazdasági kudarcait. Éppen úgy, mint az előző rendszerben tették, amikor a hiányosságokat a kommunizmus mézesmadzagjának elhúzásával vélték elfedhetőnek. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem keresték a hibák okait (a rendszerüket tökéletesnek gondolták), így a szükséges cselekvéssorról sem esett szó. Akárcsak ma Orbánék, akik tökéletesnek vélik a rendszerüket és tévedhetetlennek mutatkoznak a kommunikációs térben. Így fogalmuk sincs a hibák gyökeréről, nem akarnak és nem tudnak semmit sem korrigálni, csak ígérgetnek, most éppen azt, hogy jövőre visszaáll a magyar gazdaság a dinamikus növekedés pályájára.

2023 főbb makrogazdasági kudarcai

1. Növekedés helyett visszaesés

Nagy Márton tavaly nyáron azt hangoztatta, hogy Magyarország nem fog a recesszió eszközéhez nyúlni, nem úgy, mint Európában mások, mert – a többiekkel ellentétben – nem akarjuk, hogy a munkanélküliség ismét úrrá legyen. Orbán Viktor – ezt megerősítve – azt hajtogatta, hogy 2023-ban vissza lehet térni a pandémia előtti dinamikus növekedési pályára. Ezen elvárásoknak megfelelően – a legoptimistább feltételezések mentén (2022-ben véget ér az ukrajnai háború, megnyílnak az unió pénzcsapjai, kedvezően alakul a külső konjunktúra, esnek az árak) – négy százalékos növekedést hoztak ki a tervasztalon. Ám a magyar gazdaság teljesítménye az idén visszaesik. Az első háromnegyed évi 1,3 százalékos csökkenés az unióban a harmadik legnagyobb, ahol egyébként – Nagy Márton jóslatával ellentétben – növekedés volt, 0,6 százalékos. Vagyis megvan az a mintegy két százalékpontos ütemkülönbség az unió és közöttünk, ami a kormány szerint ahhoz kell, hogy 2030-ra felzárkózzunk az európai átlaghoz. Csak éppen ellenkező előjellel, azaz nem a mi javunkra, s ez momentán lecsúszást jelent.

A recessziónk még mélyebb lenne, ha nem segítette volna a Jó Isten a tavalyi aszály után a mezőgazdaság termelését. A kormány csak két ponton játszott szerepet a bruttó hazai termék javításában, de egyik sem szolgált a dicsőségére. Egyrészt a közösségi egészségügy évek óta tartó lepusztításával a lakosság növekvő hányadát terelte a magánegészségügy felé, s miközben a termelési és szolgáltatási ágazatokban mindenütt zuhant a kibocsátás, a „humán egészségügyi, szociális ellátás” ágazat teljesítménye az idén tovább emelkedett, mert megnőtt a kereslet a magánorvoslás iránt. Másrészt a kormány helytelen gazdaságpolitikája miatt kikényszerülő belső keresletmegszorítás visszavetette az importot, s az export enyhe emelkedése mellett, így a nettó export valamelyest mérsékelte a recessziót.

A kormány meg sem kísérli a GDP idei visszaesését megmagyarázni (a háborún, a szankciókon és Brüsszelen kívül), mert akkor évekre visszanyúlóan derülnének ki a kormányzati politika hatalmi szempontokat követő gazdasági tévedései. Ehelyett a momentán a legfőbb gazdaságirányító szerepét betöltő Nagy Márton a következőt állította: hazánk 2024-ben Európa egyik legnagyobb gazdasági növekedését fogja elérni, s mivel nálunk „stabil, kiszámítható és biztonságos a környezet”, ezért az orosz gáz nélkül kiszolgáltatott németek Magyarországra fognak jönni. Minthogy a 2022-re vonatkozó jólétérzeti felmérés szerint Ausztria után Németországban érzik legjobban magukat az emberek (Magyarország eszerint is Európa hátsó fertályába került), gazdasági főminiszterünk hatalmas fordulatot vár hazánk javára a következő évben.

2. Hamvába hullt az infláció várt stagnálása

A kormány eredetileg 5,2 százalékra prognosztizálta idénre a drágulást (a 2022. évi 5,1 százalék után). Ezzel szemben 18 százalék közelében fog inflációnk teljesülni, ami az unióban a legmagasabb lesz. Igaz, az év utolsó hónapjaiban egy számjegyűvé vált, de ehhez – a kabinet dicsekvéseivel ellentétben – a kormánynak semmi köze nem volt. Ellenkezőleg, számos döntésével rendre az inflációt fűtötte (kamatstop, hiteltörlesztési moratórium, megtakarítás-ösztönzés tompítása, adóemelések, árstopok, majd azok feloldása, kötelező árcsökkentés előírása, fellazított költségvetési politika, Baross Gábor programok, gyármentő program stb. révén pénzpumpálás a gazdaságba, ütközések a monetáris politikával).

A drágulás csökkenését a tavaly magasra szökött infláció kiesése, a zuhanó energiaárak következtében enyhülő költségnyomás és a háztartások visszafogott kereslete váltotta ki. Ám még így sem dicsekedhetünk Európában a legnagyobb dezinflációval (az infláció ütemének csökkenésével), hiszen például a letteknél az év eleji 20 százalék feletti áremelkedés októberre kb. a tizedére esett vissza (2,3 százalékra). Nem nevezném sikernek azt, hogy a magyar infláció egész évben a legmagasabb volt az unióban. Csökkenése korántsem jelenti kiiktatódását gazdaságunkból, és főleg nem lehet remélni, hogy vissza tudunk térni a 2021 előtti árakhoz.

3. Szétesett költségvetések

A 2022 nyarán elfogadott idei költségvetés néhány hónap múlva már tarthatatlanná vált. De Varga Mihály ennek ellenére ragaszkodott az előirányzott 3,5 százalékos deficitcél tartásához, mondván, hogy a 2020 utáni nagy kiszakadásokat követően, rendbe kell tenni a fiskális politikát. Mindaddig, amíg a kormány az elmúlt év végén nem állt elő ennél lazább, a GDP arányában 3,9 százalékra taksált hiánycéllal. Ugyanekkor a Magyar Közlönyben rendeletileg felülírták a teljes 2023. évi költségvetést – nem mellesleg: alaptörvény-ellenesen –, ami még a jobboldal köreiben is kiverte a biztosítékot. Hogy ne lógjon ki annyira a lóláb, végül mégis a szokott formában bemutatták az idei költségvetés átdolgozott változatát, amit a parlament fejbólintó jánosai március végén el is fogadtak. Ám ez a variáns is csak három napot élt, mert a Brüsszelnek elküldött papír már több száz milliárd forinttal nagyobb kamatszolgálatot tartalmazott annál, mint amire az országgyűlésben rábólintottak.

Noha az élet még az átdolgozott variánst sem tudta visszaigazolni, újabb költségvetési változatot erre az évre már nem mutattak be. Október elején Varga Mihály csak a deficitcél további lazításával állt elő (5,2 százalékra emelés), miközben sajtótájékoztatója címmondatának tartalma az volt, hogy a kormány kiáll a szigorú költségvetési politika, a deficit csökkentése mellett. Az első tizenegy hónapban felhalmozódott hiány ismeretében az új hiánycél teljesítése is kétséges…

4. Újra megjelent az eladósodási csapda

Minthogy három éve tologatja maga előtt és halogatja Orbán Viktor az uniós követelmények teljesítését, a megcsappanó közösségi ingyen-pénzeket piaci hitelekkel pótolják – 2022-től növekvő mértékben, és – sajnos – emelkedő kamatokkal. Ennek okán az idei kamatszolgálat – amely majdnem a duplája lesz az eredetileg előirányzottnak – a bruttó hazai termékhez viszonyítva, a legrosszabb időkre emlékeztet. Háromezer milliárd forint feletti nagysága meghaladja az uniótól jobb időkben kapott pénzek összegét. Már csak az emelkedő kamatok okán is eladósodási spirálba keveredünk, hiszen kifizetésükre újabb hiteleket kell felvennünk. S a kölcsönadók – a rászorultságunkat látva – megemelik hozamelvárásaikat, amihez újabb kölcsönökért kell folyamodnunk… és kezdődik minden elölről. Ezt, a magyar gazdaság nem túl távoli gyakorlatából ismert zsákutcás finanszírozási modellt – amelyet már meghaladottnak véltünk – csak úgy lehetne megtörni, ha a felvett kölcsönöknek legalább a kamatát a reálgazdaság ki tudná termelni. Erre azonban 2023-'24-ben nincs esélyünk, mert a nyugati, fejlett technikát, termelékenység-emelkedést hozó működőtőke mára már elvesztette irántunk a bizalmát, és lassan el is pártol tőlünk. Ami pedig helyette keletről jön, annak az idecsábítása egyrészt súlyos százmilliárdokba kerül, másrészt nagy az energia-, víz-, munkaerő- és területigényessége (mindebből szűken vagyunk), viszont alacsony a hozzáadott érték termelése. A termelési, szolgáltatási paletta leszűkítése a jármű- és akkumulátorgyártásra a finanszírozási zsákutca mellett a reálgazdaság zsákutcáját jelenti.

Kilátások 2024-re

...

ITT OLVASHATÓ

MEGCSELEKEDTÉK, AMIT MEGKÖVETELT BRÜSSZEL – EZ VAN A ZSAROLÓS EMBERKEDÉS MÖGÖTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.12.13.

Úgy tudjuk, az Európai Bizottság órákon belül bejelenti, hogy a jogállamisági problémák miatt befagyasztott támogatások jelentős részét megnyitják Magyarország számára. Ezzel mintegy 10 milliárd euró válik hozzáférhetővé a következő években. A magyar kormány mindent megtett azért, hogy úgy nézzen ki, a pénzt kizsarolta magának, és nem úgy szerezte meg, hogy végrehajtotta a brüsszeli előírásokat. Pedig utóbbi sokkal közelebb áll a valósághoz.

Hónapok óta azzal van tele a világsajtó, hogy Orbán Viktor zsarolja az EU-s intézményeket, hogy lehívhassa a jogállamisági problémák miatt befagyasztott pénzek jelentős részét – az elvben hozzáférhető keret harmadáról, 30-ból 10 milliárd euróról van szó. Csakhogy ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy nem az Ukrajnát vagy az EU költségvetési felülvizsgálatát fenyegető zsarolás nyomán válik hozzáférhetővé ez a sok pénz, hanem azért, mert a magyar parlament és a kormány olyan törvényeket és határozatokat fogadott el, amelyeket elvártak tőlük az Európai Bizottságban. Hogy a brüsszeli igények teljes kielégítése időben egybeesik egy fontos, Ukrajna és az EU költségvetése szempontjából meghatározó döntéseket igénylő EU-s csúccsal, az nagyban segítette a magyar kormányt abban, hogy kiharcolt, és nem megszolgált eredményként lehet keretezni a bizottsági döntést a pénzek megnyitásáról. Érdemes azonban megnézni, mi is történt a valóságban.

A nagy zsarolós elmélet legfontosabb alapja Orbán Viktor két levele, amelyeket Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt. A magyar miniszterelnök november 16-án kelt első levele arról szól, hogy semmilyen döntést sem szabad hoznia a Tanácsnak Ukrajna és az orosz szankciók ügyében, amíg nem beszélik át, hogy az eddigi intézkedésekkel mire mentek; hogy van-e reális esélye annak, hogy Ukrajna megnyeri a háborút; hogy elhiszik-e az EU-s vezetők, hogy Amerika hosszú távon segíti az ukránokat. Nem arról szól a levél, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása korai még, hanem arról, hogy sem katonai, sem pedig pénzügyi támogatást nem lenne szabad adni Ukrajnának addig, amíg ezeket a tagállamok át nem beszélik, és egy új stratégiát meg nem határoznak.

A levél utolsó bekezdéséből idézünk: „Az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy alapvető döntéseket hozzon a javaslatban szereplő biztonsági garanciákról vagy további pénzügyi támogatásról Ukrajna részére, illetve hogy kiálljon a szankciós politikája megerősítése mellett, vagy egyetértésre jusson a bővítési folyamatról, amíg nem jutunk egyetértésre az Ukrajnát érintő jövőbeli stratégiánkat illetően.” (A „javaslat” szó a decemberi csúcs napirendjére vonatkozik.) Ez a levél ugyan nem jelent meg nyilvánosan, de idézett belőle részleteket a Politico november 22-én, és eljutott a teljes szöveg hozzánk is.

Aztán december 4-én Orbán Viktor újabb levelet írt az elnöknek, amelyben kifejti: bár nagy a várakozás, hogy a Bizottság javaslata alapján a december 14-15-i csúcson döntenek majd Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről és az EU-s költségvetés kiegészítéséről, a magyar miniszterelnök jelzi, hogy egyik döntést sem tudja támogatni. Ennek a levélnek a teljes szövege nyilvános, a Politico teljes terjedelmében lehozta...

ITT OLVASHATÓ

KETTŐ DARAB ORBÁN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.14.

Mint tegnap is mondtuk, pörögnek a harci dobok, akárha rosseb. Mindemellett, amikor ezek hangzavaráról újólag mesélnénk kicsit, jegyezzük meg, benne van a pakliban, hogy hamarosan nem tehetünk ilyesmit, mert elvisz minket a nagy, fekete autó. Elfogadták ugyanis – ahogyan ez borítékolható volt – a szuverenitásvédelmi törvényt, amely laza és megengedő fogalmazásával mindenkire alkalmazható, akinek nem tetszik a képe, nagy a pofája, lekókad a füle, zöld a szeme, vagy nincsen rajta sapka.

Voltaképp ezzel teljesedett ki az a folyamat, amelynek az eleje az az Orbán sziporka volt, miszerint ő soha nem vetemedne arra, hogy elhallgattassa a más véleményen lévőket. Ha akkor ezt mondta, most sem tenne másként, csak a törvény készült el. De erről az ország nagy része nagy valószínűséggel nem is hallott, és ez az a réteg, amelynek nem is fog hiányozni a normális sajtó, mert eddig sem fogyasztott olyat. Most, hogy a diktatúra újabb lépcsőfokot lépett a totális felé, megint csak az a forgatókönyv, mint eddig mindig.

Akiben még pislákol valami józan ész és morális tartás, illetve valami kis felelősséget érez az ország sorsa iránt, közleményeket ad ki, protestál és felszólít, miközben a fideszisták dörzsölik a tenyerüket, hogy ez is megvan, mégsem lett nagyobb baj. Mint ahogyan többet már nem is lesz, a tiltakozások elülnek, a törvény működni kezd, még jobban fogy a levegő, aminek már most is híján vagyunk, és a nap vidáman fog sütni a temetésünkön. De mégis csak a dobokról akarunk mesélni, amelyek püffögése sok mindent megmutat.

Pénzekkel, azok ellopásával, immoralitással, hazugsággal és más cuki kurvaságokkal, amelyek a NER velejét alkotják, már nem igazán foglalkozunk, ehelyett arra szeretnénk rámutatni valami utolsó segélykiáltásként, hátha valaki mégis felébred alapon, hogy ma már ott tartunk, nem is fél óra elteltével állítanak egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat, hanem egyidőben mondanak valamiről gyökeresen eltérőt, hogy már erre sem kell figyelniük. Két Orbánunk van, a főnök, a Viktor, és a csinovnyikja, a Balázs nevű.

Ők ketten adták elő a mutatványt, amelynek a végösszege valami olyan korlátok és fékek nélküli aljasság, ami unikum, illetve a mai viszonyok között hungarikumnak mondható, de az elnevezés teljesen mindegy...

ITT OLVASHATÓ

PÉNZEK, KAMIONOK, CSÚCSOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.14.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:

- Orbán a garancia, hogy éjszakába nyúlik az EU-csúcs

- Dühös magyar és kimerült ukrán kamionosok néznek farkasszemet Záhonynál

- Megakadtak a tárgyalások Orbán álmáról, egyelőre távolodni látszik a reptérvásárlás

- Történelmi pillanat a klímacsúcson: a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

EU-ügyek

Csütörtökön és pénteken Brüsszelben tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők. Többek között Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós költségvetés kiegészítéséről is meg kellene egyezniük, de a magyar miniszterelnök ellenállása küzdelmes tárgyalásokat vetít előre. A Néppártot vezető Manfred Weber már utalt is rá, hogy Orbán áruló, és Magyarország nélkül is jóvá kell hagyni a támogatást Ukrajnának

Közben feloldott Brüsszel 10,2 milliárd eurónyi magyar uniós támogatást, de 21 milliárdot továbbra is zárolnak, míg Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa arról beszélt, hogy hazugságokat tartalmaz a magyar kormány nemzeti konzultációja.

Az élet itthon és a közelben

Itthon közben a független sajtó mellett civil szervezetek is együtt álltak ki a szuverenitásvédelmi törvény ellen, miközben Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója a 444-nek elmondta, hogy az, hogy a kormány mennyire éri el a célját az új törvénnyel, nagyban függ attól, hogy a célba vett személyek és szervezetek mennyire ijednek meg.

A csütörtöki EU-csúcs előtt Orbán a Parlamentben magyarázta el, miért blokkolja minden létező eszközzel Magyarország, hogy Ukrajna közeledhessen az EU-hoz. Ugyanitt nem szólalhatott fel az ukrán nemzetiségi szószóló. Ugyanezen napon Orbánnal megjelent egy „interjú” is a pártsajtóban, ahol a miniszterelnök kifejtette, hogy Ukrajna vesztésre áll, a nyugati világnak pedig erre szerinte nem volt terve.

A lengyel és a szlovák blokád után Záhonynál, a magyar–ukrán határon is megjelentek a tiltakozók. Az alig több mint tucatnyi magyar kisvállalkozónak az a baja, hogy az ukrán fuvarozók miatt elvesztették a munkájukat. Az érdekképviselet nem jelent meg a tiltakozáson, ők a tárgyalás hívei. Videóriportunk a helyszínről.

A ferihegyi repülőtér állami kézbe vétele Orbán Viktor régi vesszőparipája, bár 2011-ben már az ő kormányzása idején adták el az akkori állami kisebbségi részt. Sokáig úgy tűnt, idén összejön a vásárlás, néhány hete már azt is hivatalosan lehetett tudni, hogy magyar–francia összefogással. Az elmúlt hetekben nagy pénzgyűjtésben volt a kormány, a korábbi hírek úgy szóltak, hogy november végéig tető alá hozzák az üzletet. A tárgyalások azonban lapunk információi szerint egy fontos stratégiai kérdés miatt megakadtak, ráadásul év végére az államkassza is kiürült.

Budapesttel kapcsolatos hír volt, hogy vita nélkül átment a Rákosrendező beépítésére vonatkozó állásfoglalás, illetve hogy félbeszakadt a fővárosi közgyűlés ülése, majd Karácsonyék elindultak a Várba, hogy kiálljanak V. Naszályi Márta mellett.

És írtunk arról is, hogy

- 24 kórházigazgatót tett lapátra Pintér, de egyiknek sem árulták el a nevét,

- csak egyetlenegy képviselő akadt, aki támogatta a szkíta feltámadást a parlamentben,

- 13,7 milliárd uniós támogatásból oltatna covid ellen a kormány,

- első fokon öt év börtönt kapott a József körúti gázoló

- Nagy István agrárminiszter pedig kifejtette, hogy a rovarevéssel feladnánk a

   hagyományainkat, önazonosságunkat.

Klímacsúcs

Nem volt teljesen eredménytelen a dubaji COP: az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást. Igaz, Áder János szerint az egész találkozónak nem volt semmi értelme.

Hír volt még a világból, hogy

- az önvezető funkció hibája miatt visszahívják az összes Teslát Amerikában,

- nem jelentkezett a 15,5 milliárd forintos nyereményéért a floridai lottónyertes,

- valamint hogy Ferenc pápa azt szeretné, ha a Vatikánon kívül temetnék el.

ITT OLVASHATÓ