2023. november 30., csütörtök

BÁNÓ ÉS BOLGÁR: PETSCHNIG MÁRIA ZITA

TV13/ BÁNÓ ÉS BLOGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2023.11.29.



A műsor vendége: PETSCHNIG MÁRIA ZITA

UKRÁN FILMES KATONANŐ: „PECHÜNK VAN A ROHADT SZOMSZÉDDAL, DE SZABADOK LETTÜNK”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.11.30.



Pechünk van a rohadt szomszéddal, de szabadok lettünk – összegzi Ukrajna elmúlt tíz évét Alisza Kovalenko. Az ukrán dokumentumfilmes, akinek harmadik alkotásával indult az idei Verzió Filmfesztivál, maga is megjárta a frontot; kisfiának leveleket írt és videónaplót vezetett, ha nem térne haza. Végül túlélte a harkivi harcokat, és befejezte Nem tűnünk el című moziját, amelyet sorra mutatnak be a nagy európai fesztiválokon. Jelent-e többletet egy magyarországi vetítés? Miért fogott fegyvert édesanyaként? Hogyan változatta meg a saját sorsát meg a filmjéét 2022. február 24., és hogyan képzeli a béke első napját? Interjúnk.


A veterán ukrán sportújságíró és Himalája-mászó, Valentin Scserbacsov elhatározza, a 2014 után frontvonalba került keletukrán területeken gyerekeket toboroz, és a legelhivatottabbaknak életük élményét adja: elviszi őket Nepálba, az Annapurna alaptáborába. E ponton lép a képbe Alisza Kovalenko dokumentumfilmes, aki az ötfősre szűkült élcsapat mindennapjait veszi filmre. A Luhanszk megyei ipari szürkeségen egycsapásra átszüremlik a remény: talán van kiút a meddőhányók árnyékából. Legalább egy hegymászás erejéig. Szigorú bányászszülők, kétkedő nagyikák, bányászklubi karácsony, menthetetlen posztszovjet hanyatlás, s közben a két állandóság: a Himalája reménye az öt tini lelkében meg a fegyverropogás. Mindezt az teszi igazán nyomasztóvá, hogy tudjuk, a film ukrajnai helyszínei a forgatás óta orosz megszállás alá kerültek. A Nem tűnünk el festményszerű képeivel lényegében az utolsó átfogó dokumentálása a végső pusztulás előtt még úgy-ahogy ketyegő luhaszki életnek. S ezen a szorongáson az annapurnai napfelkelte csak néhány pillanatra old valamennyit, mert a legvégén megtudjuk: a film öt főszereplője közül hárman menekültté váltak – volt, akinek Kovalenko segített kijutni –, kettőről 2022. február 24-e óta nem tudni.

Talán nem véletlen: az idei – már a 20. – Verzió Filmfesztivál november 22-i nyitányán Alisza Kovalenko Nem tűnünk el-jét játszották a Corvinban. A rendező, aki 2022 tavaszán maga is harcolt a harkivi fronton, a megnyitó után még néhány napot Budapesten töltött. Lapunk ekkor találkozott vele...

HEGYI IVÁN: A FUTBALL MAGA LETT A POLITIKA, DE MÉGISCSAK EGY JÁTÉK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2023.11.30.


Egy olasz ember szájából nem hangzik jól, ha oktatja a magyarokat magyarságból ezen, nincs mit vitatkozni, de hangsúlyosan visszavett belőle, így a dolog el van intézve – mondta röviden a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Hegyi Iván sportújságíró arról, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány a bolgárok elleni mérkőzést követően egy interjúban kijelentette, sok magyar van, akik nála jóval kevésbé szereti a válogatottat és jó lenne, ha ők szégyenkeznének.

Hegyi Iván elmondta, „távol tartottam magam a politikától, de a futball maga lett a politika, hiszen stratégiai ágazattá avatták hivatalosan, de a foci mégiscsak egy játék.”

Azt nem tudom elképzelni, hogy egy válogatott meccsen valaki a magyarok ellen szurkol – tette hozzá, és emlékeztetett, ha a válogatott nyer, ha Szoboszlai kötényt ad, azt nem Orbán nyeri és nem Orbán adja.

Hegyi Iván a műsorban beszélt arról is, hogy miért van óriási különbség a bajnoki és a válogatott
meccsek nézőszámai között, és arról is, hogyan változott meg a foci világa az elmúlt években.

THURÓCZY SZABOLCS: LÉGYPAPÍROS EZ A DEMOKRÁCIA

24.HU / INTERJÚ
Szerző: NAGY JÓZSEF
2023.11.30.


Nagyinterjú Fradiról, hűségről és hiányzó Üllői úti szobrokról, kalapozó színházcsinálókról és az Aranybulla vs. Aranyélet meccsről, hazáról és maradásról, Bödőcsről és kanadai fentanilos utcáról, kisgatyáról és kacsatáncról.


Felhívtalak, lényegében ismeretlenül, hogy interjúzzunk annak örömére, hogy megélte századik előadását a Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című regényéből készült monodráma a Hatszínben, melyet te játszol. Javasoltam, már másnap üljünk le beszélgetni, azt felelted, nem jó, reggel repülsz Kanadába a darabbal, ahonnét október 3-án térsz haza, de 4-én délelőtt mehet az interjú. Mire mondtam, hogy az meg nekem nem jó, mert utazom, kérdezted, hová, mondtam, Fradi-meccsre Firenzébe, kérdezted, mivel, mondtam, autóval, kérdezted, hányan leszünk a kocsiban, mondtam, hogy hárman, te meg kapásból rákérdeztél, beférsz-e negyediknek. Befértél. Az alkalmazkodókészségedről annyit, hogy a szállásunkon már első este Caramelt énekeltél nekünk alsógatyában.

Rövid az élet, szeretem felgyorsítani az eseményeket.

A meccs előtt és után legalább húsz fradista szelfizett veled a Fiorentina stadionjában, egyikük úgy kezdte a barátkozást, hogy te vagy a csengőhangja, amikor is az Aranyéletben azzal a rigmussal lépsz be egy autószerelő műhelybe, hogy „mocs-kos lilák!”, majd a szakival közösen úgy folytatjátok, hogy…

„Új-pest nem Pest, ta-nya-köz-pont!” Első évad, első rész. Tasnádi István rendező direkt nekem írta bele a forgatókönyvbe. Külön szerencse, hogy a legjobb Fradi-blog, az Üllői 129. kirakta a jelenetet, ami azonnal szétfutott a fradisták között. Fradi-őrült vagyok, a munkámon és a családomon kívül kevés dolog hoz akkora izgalomba, mint a futball...

AMÍG NEM MONDJÁTOK KI, HOGY FASISZTA DIKTATÚRA, NEM MUTATJÁTOK MEG A HATALOM VALÓDI ARCÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.11.29.


Előfizetésre szóló felhívásban jelentette meg Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője lapjának legfontosabb írását, amelyben végre elmondja az Orbán-rendszer jellegét, de ezúttal is gondosan megkerüli, hogy nevén nevezze azt. Ezzel továbbra is Orbán hazugságának a cinkostársai maradnak, pedig nem kellene ennek így lennie.

Az államvédelmi hatóság (ismertebb nevén: ÁVH, náci megfelelője: Gestapo) felállítására volt szükség ahhoz, hogy idáig is eljussunk. A „szuverenitásvédelemnek” nevezett támadás kellett ahhoz, hogy a rendszer lényegét leírja a vezető liberális online újság, de azt sem az állítások súlyának megfelelő nyilatkozatban vagy felhívásban, hanem előfizetés indokaként.

Mert Uj Péter fontos kijelentéseket tett:

1. Az Orbán-rendszer demokráciának álcázza magát.
2. Csak látszólag szabad a nyilvánosság.
3. Csak látszólag működik a jogállam.
4. A rendszer csak látszólag leváltható, csak látszólag szabad választásokon.
5. Az Országgyűlés nem valódi Országgyűlés, hanem központi utasításra termelő 
    törvénygyár.
6. Az ügyészség az igazságszolgáltatás felülről vezérelt politikai eszköze.
7. A sajtó elfoglalt része nem sajtó, hanem lejáratókampányokat és dicshimnuszokat     
    rendelésre közlő kommunikációs felület.
8. A rendszer szuverenitásvédelemnek a saját hatalmi monopóliumának védelmét
    nevezi.

Uj Péter kimondja, hogy minden csak látszat, semmi nem valóságos. Ebből azonban az következik, hogy

1. Az Orbán-rendszer nem demokrácia.
2. Nem szabad a nyilvánosság.
3. Nincs jogállam.
4. A rendszer nem leváltható, nincsenek szabad választások.
5. Nincs valódi Országgyűlés.
6. Az ügyészség politikai fegyver.
7. A sajtó elfoglalt része propagandagyár.
8. A rendszer fenyegetéssel és erőszakkal védi hatalmi monopóliumát.

Ez számunkra nem újdonság. De Uj Péter akár hiszi, akár nem, a magyar lakosság nagy részének az. Nevetséges, hogy forradalmi tettként kell 13 évvel az alkotmányos rend megdöntése után ünnepelni, hogy a vezető magyar liberális lap legalább azt leírja, hogy minden csak látszat. De azt már nem írja le, hogy a látszat nem valóság.

Amíg csak a látszatról beszél, még mindig leplezi a valóságot, és akarata ellenére erősíti a látszatot, mert abból nem lehet megérteni, hogy ami csak látszólagos, az nincs. Ezért nem igaz, hogy az Orbán-rendszer hibrid-rendszer, mert ami a hibrid demokratikus része lenne, az is csak látszat, az is Orbán uralma alatt áll, vagyis nincs, ezért ez nem hibrid rendszer.

Miért az olvasónak kell kitalálni, hogy ha valami csak a demokrácia látszata, akkor az nem demokrácia? S miért az olvasónak kell kitalálni, hogy ami nem demokrácia, az diktatúra? A szavaktól, amiket megértenek az emberek, miért félünk? Miért félünk kimondani, hogy az a rendszer, amiben egy ember korlátlan hatalma érvényesül, az diktatúra?

Miért kell a diktatúrát autokráciának nevezni? Miért kell szépíteni, tompítani, leplezni és álcázni? Miért kell ezzel Orbánt támogatni, ha diktatúrájának ereje éppen az álcázásban van?
...

STEFANO BOTTONI: KIHASZNÁLJA A VÁLSÁGOT A HATALOM MEGSZÁLLOTTJA

MÉLYVÍZ / KLIKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.11.26.


A manipuláció és a propaganda ereje mellett ráérzett a nyugati liberális-demokrata konszenzus válságára a magyar miniszterelnök. Ez a legsúlyosabb és a legkomolyabb dolog, ami megtörténhetett az utóbbi 15-20 évben. Erre alapozva jutott hatalomra, és kezdett leválni az ország a nyugati térképről – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Stefano Bottoni, akinek nemrég jelent meg „A hatalom megszállottja, Orbán Viktor Magyarországa” című könyve. A szerző olasz-magyar történészként rajzolta meg azt a jelent, ami éppen előttünk zajlik. Rendes kiadót nem találtak, ezért egy hetilap segítségével látott napvilágot a már 10 ezer példány felett eladott könyv, amely néhány előrejelzést is tartalmaz. Ezekről a szerző annyit mondott „remélem bejönnek”.

MAGYAR CSÚCSGAZDAG PÉLDÁJA MUTATJA, HOGYAN FALJA FEL A GAZDASÁGOT A NER

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.11.30.


Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott. Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. Ahogy a G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Az egyre gyakoribb bizniszek, és a nehezen magyarázható hatalmas pénztranszfer egyaránt azt a narratívát erősítették, hogy Jellinek valójában a miniszterelnök családjának frontol, sőt előfordult, hogy egyenesen strómannak bélyegezték az ingatlanmilliárdost. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan kerül ilyen pozícióba valaki, aki ismerősei szerint még néhány évvel ezelőtt is elzárkózott a kormányközeli körökkel való üzleteléstől, megpróbáltuk feltárni a két milliárdos kapcsolatának alakulását.

Több mint féltucat olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik az érintetteket, illetve motivációikat és részben ráláttak a közös ügyleteikre is. A beszélgetésekből elég jól kirajzolódott, hogy mikor billent át az ellenállás együttműködésbe, és az is, hogy mi lehetett ennek a hátterében.

A Tiborcz-Jellinek kapcsolat alakulásánál sokkal fontosabb üzenete volt azonban ezeknek a beszélgetéseknek: a történet egyáltalán nem egyedi. Szinte kivétel nélkül mindenki arról beszélt, hogy

a magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe.

Utóbbi az esetek jelentős részében azt jelenti, hogy az érintetteknek – vagy önszántukból, vagy némi ráhatásra – együtt kell működniük olyan szereplőkkel, akik köztudottan, vagy sejthetően erős politikai támogatást élveznek.

Az elmesélések szerint Jellinek Dániel története elég szemléletesen mutatja ezt a folyamatot. Ebben a cikkben a milliárdos példáján, és hazai üzletemberek elmesélései alapján mutatjuk be, hogyan látja és éli meg a hazai gazdasági szféra ezt a folyamatot.

A self-made milliárdos

Jellinek Dániel neve ugyan szélesebb körben csak akkor vált ismertté, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, az ingatlanszektorban ekkor már legalább másfél évtizede fontos szereplő volt. Még akkor is, ha az ágazat kevésbé látványos részén tevékenykedett: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba fektetett be.

A vele készült interjúk, és a róla írt portrék is egy self-made milliárdos képét festik le, azaz olyan emberét, aki saját erőből gazdagodott meg. Ez pedig ismerősei elmesélése szerint nagyrészt meg is állja a helyét*.

A sikerek ellenére Jellinek sokáig kerülte a nyilvánosságot. Utólagos visszaemlékezése szerint már a 2000-es évek közepén felkerülhetett volna a gazdaglistákra, ám egyáltalán nem szorgalmazta ezt és nem jelent meg a médiában sem. A politikával sem kereste a kapcsolatot, sőt ismerősei egybehangzó állítása szerint kifejezetten büszke volt arra, hogy egyedül, politikamentesen csinálta meg a szerencséjét.

„Úgy pozicionálta magát, hogy ő az a fiatal, feltörekvő, angolszász típusú üzletember, akinek nem kellett politikai támogatás egy milliárdos birodalom felépítéséhez”.

– fogalmazott egy forrásunk...

„MINDEN ÉS MINDENKI HIBÁS” – N. RÓZSA ERZSÉBET IZRAEL ÉS A HAMÁSZ BÉKELEHETŐSÉGEIRŐL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.11.30.


A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.


Részletek a műsorból:

Amikor ezt az adást rögzítjük, még tart a humanitárius szünet vagy tűzszünet Izrael és a Hamász háborújában. Volt, van ennek bármi jelentősége egy tartós tűzszünet, netán béke szempontjából?


Mindenképpen. Most először engedtek el egyszerre sok túszt. Eddig ez nem volt jellemző. […] A humanitárius tűzszünet nemcsak azt jelenti, hogy abbahagyták a lövöldözést, hanem azt is, hogy valamilyen módon, ha nyilván nagyon minimálisan is, de biztosítva van valamiféle segélyszállítmányozás a körbezárt gázai övezetbe.

A Hamász célja Izrael megsemmisítése, Izrael célja a Hamász megsemmisítése. Előbbi nyilván nem sikerülhet – utóbbi igen?

Úgy gondolom, hogy ezt nem lehet megcsinálni. […] Szokás mondani, hogy a Hamász olyan, mint a Vörös Brigádok szélsőbaloldali olasz terrorista csoport volt. De ez így nem igaz. A Hamász katonai szárnyára nyugodtan mondhatjuk, hogy terrorcselekményeket hajt végre, vagyis módszertanában terrorista. Ugyanakkor a Hamász kórházakat üzemeltet, közigazgatást szervezet, adót szed. Ezeket valakinek működtetnie kell továbbra is.

Ki a felelős a Közel-Kelet állapotáért?


Minden és mindenki hibás. […] Az arab országok is hibásak, amelyek időről-időre napirendre teszik a békét, legutóbb a szaúdi béketerv formájában, amikor az összes arab ország plusz a palesztinok megállapodtak abban, hogy ha Izrael visszavonul az 1967-es tűzszüneti vonalak mögé, akkor cserébe minden arab állam elismeri Izraelt. […] Az a probléma, hogy az izraeli belpolitikai helyzetben nincs olyan kormány vagy miniszterelnök, aki ezt el tudná fogadni. […] A nemzetközi közösség felelőssége is nagy. Ne felejtsük el, hogy Palesztina mandátumterületért – tehát a Jordán folyó és a Földközi-tenger közé eső területért, ahol a két államnak meg kéne valósulnia – az első világháború után a Népszövetség égisze alatt létrehozott mandátumrendszer keretében a britek voltak a felelősek. […] A legutóbbi palesztin-izraeli háborús helyzet azzal kezdődött, hogy kelet-Jeruzsálemben izraeli telepesek kidobtak az utcára a lakásaikból palesztin családokat. Az izraeli rendőrség pedig ott állt, és végignézte. […] Az arab érdek elvileg az lenne, hogy a helyzet nyugvópontra jusson, meg legyen oldva a palesztinok ügye, bármilyen módon – de nem tudják megoldani. Végig lehet nézni az elmúlt 80 évet, nagyjából mióta az ENSZ megalakult. Hányszor futottak neki ennek az arab országok? És nem sikerült.

Nagyon sok rendezési kísérlet történt már az elmúlt évtizedekben, úgy tűnik, már mindent megpróbáltak, mégsem működött. Mi lehet akkor a kiút?

A kétállami megoldást azért még nem próbálták ki. Az lehet a megoldás. […] De sajnos jelenleg nem látok egyetlen egy olyan forgatókönyvet sem, ami reális és megnyugtató, mindkét oldal számára elfogadható lenne.

Európa nyugati részén olykor elvadult Izrael-ellenes tüntetések vannak. Meddig fokozódhat a helyzet az utcákon?

Egyetértek azzal, hogy az európai országok számára ez komoly belbiztonsági kihívás, de továbbmegyek: az arab országok számára is komoly kihívás! A 2020-as Ábrahám-megállapodások keretében négy arab ország egyezett meg Izrael állammal egymás elismeréséről és a kapcsolatok felvételéről. […] És most náluk is belpolitikai kihívás, hogy milliós tömegek kimennek tüntetni Izrael-ellenes jelszavakkal. Vagy ott van például az az Egyiptom, amely tíz éve az arab tavaszban rendszeres, sokmilliós tüntetések helyszíne volt: ők sem szeretnének ilyeneket látni. Mára majdnem az összes arab ország tudja: Izrael ott volt, ott van, meg tudja magát védeni.

ÚJRA AZ EREDETI STÁB KEZÉBEN VANNAK A NÉPSZABADSÁG JOGAI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.11.30.


Levédette nepszabadsag.eu internetes címet a Népszabadság Egyesület. Kelen Károly, az egyesület elnöke szerint azért volt erre lehetőségük, mert a jogokat birtokló Mediaworks öt évig nem használta a márkanevet, ezért az szabadon hozzáférhetővé vált. Bár a jogok az eredeti stábhoz kerültek vissza, jelenleg még csak terveik vannak arra vonatkozóan, hogyan tudnák a Népszabadság nevéhez méltó módon folytatni a lap történetét.


A törvény szerint, ha a jogtulajdonos öt évig nem használ egy védjegyet, akkor bárki más bejegyezheti a saját nevére és elkezdheti használni azt. A Népszabadság kiadásának és védjegyének jogai 2016. október 8-án kerültek a Mediaworks birtokába, ugyanakkor az ezt követő öt évben nem jelent meg az újság, ezért a Népszabadság Egyesült indítványozta a védjegy visszaszerzését – mondta Kelen Károly.

Egyrészt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) kérték a védjegyet bejegyeztetni az egyesület nevére, ami meg is történt. Másrészt pedig a magyarországi védjegyeket nyilvántartó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) indítottak eljárást a Mediaworks ellen. A médiavállalat ekkor azzal védekezett, hogy ők használták a védjegyet, nevezetesen a Népszabadság online teljes anyagának archiválását végezték el, ugyanakkor ez nem számít védjegyhasználatnak – emlékezetetett a bezárt napilap utolsó olvasószerkesztője.

Érdekesség, hogy a Mediaworks nem sokkal a lap hivatalos megszűnése előtt egy jelzáloghitel-szerződést kötött, ennek fedezetéül pedig a Népszabadság védjegyet használták. "Sejtettük, illetve tudtuk, hogy ez így van, de nem volt rá bizonyíték, ők (Mediaworks) saját maguk szolgáltattak arra bizonyítékot ebben a perben, hogy annak idején a Népszabadság – amiről azt állították, hogy gazdasági okból szűnt meg – olyan értéket képviselt, hogy egy nagyon nagy értékű hitelnek a fedezetéül szolgált" – fogalmazott Kelen Károly.

Bár a lap jogai jelenleg a volt munkatársakat tömörítő Népszabadság Egyesület kezében vannak, még nem határozták el, hogy mit kezdjenek vele. Kelen szerint dolgoznak rajta, hogy a Népszabadság régi minőségéhez méltó módon használják a védjegyet.

A DK SZÍNHÁZBA MEGY

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.30.


Áll a bál a Katona József Színházban. Kedvezményesen vehettek jegyet a DK tagok, amit Orbán sajtója már úgy tálalt egy Fidesz-csicska szavaival, hogy „Budapest tényleg mindenkié vagy csak a DK-párttagoké?” Ennek nyomán pedig felrémlett Gyurcsány, ahogyan királyságot vezet be a fővárosban, aminek a közepén meg ott csücsül az erkélyen a másik, akié viszont az ország. Hallatlan, mi több, olyan súlyú az ügy, hogy fegyelmi vizsgálatot követel, ami zajlik is, és ami röhej. Több okból. Tragikus, még több okból.

Mielőtt elgondolkodnánk a kultúra és a pártok, a színház és a közönség kapcsolatán, elsőként azt kell megkérdeznünk magunktól, s így ekképp a tágabb közösségtől is, a Fidesz vajon folyamodott-e ilyen kedvezményért. Tagjai akartak-e ekképp színházba menni, de a pénztáros gúnyosan képen röhögte őket ebbéli igyekezetükben azt mondván, hogy ilyen kedvezményt ők nem kaphatnak, csakis a lipsik. Vagy DK-ról lévén szó a patás Gyurcsány katonái. Ha ez – a kedvezmény kérése – a fideszisták részéről nem történt meg, akkor mi a baj?

Semmi amúgy. Mert ahogyan a tetemre hívott színház – aki igazgatójának, Máté Gábornak a lemondását követelik emiatt habzó szájjal – elmesélte a Magyar Nemzet című fideszharsonának, amely orgánum az égre szóló botrányt kirobbantotta – más szervezeteknek, cégeknek, egyebeknek is adtak ilyet, ha azok kérték. Bevett szokás ez már mindenütt, és most azt meg sem említjük a Nemzeti Színház székeit hogyan, miféle csábításokkal meg ingyenjegyekkel igyekszik föltölteni a magyar kultúra bástyája, Vidnyánszky.

Huszonnyolc DK-s élt egyébként azzal a lehetőséggel, hogy húsz-harminc százalékkal olcsóbban mehet színházba, és nem tudjuk, mi a baj. Hogy ezzel anyagi romlásba döntötték a teátrumot, vagy az, hogy egyáltalán színházba járnak, vagy az, hogy a Katonába, amit egyébként a Fidesz nem igazán szeret, mert nem tartozik a turulszaros népnemzeti vonalhoz. Ezzel a botránnyal tehát – ami nem az -, lehet ütni a nyerészkedő DK-n, a színházon, dupla haszon és tripla hangzavar, ami nagyon jól jön a Fidesznek, mert ez a lételeme.

Egyébiránt Baranyai Krisztina, Ferencváros független polgármestere is beállt a Fidesz sodrába, aki szerint ez azért súlyos ügy, mert a főváros kultúráját a DK irányítja, s ezek szerint, ha jól értjük, visszaélt a hatalmával, és indokolatlan kedvezményekhez juttatta a tagjait. Megkárosította a fővárost, azon keresztül kies hazánkat. Miattuk nem lehet a pedagógusoknak béremelést adni. Továbbá, hogy a szemét Gyurcsány színházjegyet mutyizott a párttagoknak, és nem jachtot meg kurvákat. De most majd lehet tanulni a Fidesztől, aki meg igen.

Azt lehet megtanulni a fasisztáktól, hogyan lehet egy ilyen semmi üggyel szétszedni az ellenzéket meg egymásnak ugrasztani, ami nagyon jól jön majd mindenféle választásokon, de leginkább azon, ami a nyáron következik, és épp a fővárosban kellene közös listán indulni, ha egyáltalán le akarják győzni a Fideszt. Viszont ez nem egészen biztos, mert például Donáth Anna, a Momentum oszlopa, aki nagyobbra nőtt, mint kellett volna neki, nem szó szerint, de azt mondta, neki büdös Gyurcsány. A DK a hazugság pártja, ilyenek.

S ezért ő soha többet olyan listán nem szerepel, amin Gyurcsány – így a DK – ott van. Ez az, így kell ezt, ha azt akarjuk, hogy Orbán örökké hatalmon maradjon – egyébként így is ott fog -, de azért arra a látszatra ügyelni kellene, hogy szándékunkban áll őt elzavarni. Baranyai Krisztina is adja a Fidesz alá a lovat, „ez egy nagyon súlyos ügy” – mondja, a KESMA lapok meg eltelten mosolyognak, mert nem nekik kell műbalhét csinálni, megteszi azt az ellenzék maga. Értem én, hogy nem elég tisztességesnek lenni, de annak is kell látszani, de ez nem az az ügy.

Miközben gőzerővel zajlik az ország kifosztása, letarolása és bekebelezése, amikor száz és ezermilliárdokat lopnak el, huszonnyolc kedvezményesen megvett színházjegy miatt erkölcsbajnokot játszani minimum öntökönszúrás, de ezt megszokhattuk. És nem az a baj, hogy egy ügy mellett kiállnak, akik azt hiszik, hogy ettől lesznek makulátlanok és jobbak a Fidesznél, hanem az, hogy nincs ügy. Bármilyen csoportosulás kap és kaphatna ilyen kedvezményt, hogy ez épp a DK, az vörös posztó lehet, csak épp indifferens.

Az ügyet, ahogy mondtuk, a Magyar Nemzet robbantotta ki rá jellemző módon, miszerint keresték a színházat, de nem válaszolt nekik. Később kiderült, hogy volt válasz, csak a „cikk írójának elkerülte a figyelmét”. Ebben a válaszban pedig tételesen fel lett sorolva, ki mindenki élt a neki hasonképp felkínált lehetőséggel (NAV, MTA, Mol, Richter, etc.), ami nem baj, a DK viszont igen. Mindebből csak az szűrhető le, ami az általános irány ma, hogy a Gyurcsány rohadt anyját, az ellenzék pedig ebbe erkölcsi bajnokként beleáll. Nincs több kérdés, csak a jelző: delikát.

HIÁBA A NAGY KÓRHÁZI ADÓSSÁGRENDEZÉS, LESZ OLYAN INTÉZMÉNY, AHOL AZUTÁN SEM TUDJÁK FIZETNI A PIACI BESZÁLLÍTÓKAT - VAN, AHOL CSAK A TARTOZÁSOK NEGYEDÉT RENDEZTÉK

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.11.30.


Az állami kórházak és az alapítványi egyetemek adóssága 71 százalékának a kifizetésére adott forrást a magyar állam – derül ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának gyorselemzéséből. A tartozásokra fordítható 90 milliárd forint kifizetése után még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság. Ez az összeg januárra elérheti az 50 milliárdot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kedden tette nyilvánossá azt az adatsort, amely intézményenként közli, hogy melyik kórház mekkora összeget kaphat számlái kiegyenlítésére. A mezőny erősen szór, van olyan intézmény, amely mindössze adósságainak 25, és olyan is, például a Szent Imre kórház, amely a kifizetetlen számláinak 95 százalékára kapott támogatást. Rásky László szerint az a kórház,

amely csak a tartozásai 25 százalékára kapott fedezetet, biztosan nem tud fizetni a piaci beszállítóknak.

Érdekessége a listának, hogy az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt kaptak adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek. A legnagyobb adóssága, 11,2 milliárdos tartozása a Debreceni Egyetemnek van, itt az állami támogatásnak köszönhetően mintegy nyolcmilliárd forintnyi számlától szabadulhatnak meg. Hasonló összeggel, 7,8 milliárd forinttal adósodott el a pécsi és a szegedi orvosképzéssel foglalkozó egyetem is, e két intézménynek 6,2 milliárdot utalt a NEAK. A legkisebb, 1,2 milliárd forintos tartozása a Semmelweis Egyetemnek van, 914 milliós tartozásukat fizeti most ki az állam. Az egyházi kiskórházak – Betegápoló Irgalmas Rend, MRE Bethesda Gyermekkórház, Siklósi Kórház Humán-egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Szeretetkórháza, Budapesti Szent Ferenc Kórház – eladósodásáról nincs adat,

viszont ők összesen 2,6 milliárd forinttal részesednek az adósság kiegyenlítésére szánt összegből.

Nemrég jelent meg az a kormányrendelet, amely a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosít fedezetet. A célra 90 milliárd forintot szántak, noha már november végén a leg­óvatosabb becslések szerint is az egészségügyi intézményeknek, beleértve az alapítványi fenntartású orvosi egyetemeket,

120-130 milliárdos a tartozásuk...

ÖNSORSRONTÓ AUTOKRÁCIA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.30.


Rogán, a Nagy Testvér, kötöttpályás álmok és rémálmok és cringebeefek: itt a 444 napindító hírlevele.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, ahogy szoktuk, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:





Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Önsorsrontó autokrácia

Az ukrajnai háború kitörése óta a magyar kormány külpolitikailag egyre jobban elszigetelődött, Orbán mégis kitart az oroszbarátság és a Nyugat-ellenes szólamok mellett. Most is európai jobboldali trendfordulóban reménykedik, amire van esély ugyan, de már többször csalódnia kellett, miközben az EU-ban és NATO-ban bizonyos területeken már perifériára szorult Magyarország, egyes szektorokban „megvalósult a szoft-Huxit”. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a kormány külpolitikai manővereiről beszélgetett Uj Péterrel.

A mindent látó állam

Rogán óriási digitalizációs programot jelentett be, a magyar állampolgárok minden fontosabb irata és adata egy állami felhőbe kerülhetne. Szerdai cikkünkben részletesen írtunk a felmerülő kételyekről, amik még Kövér Lászlót is zavarják, és hogy a csúcsminiszter nem segít eloszlatni az aggályokat.

A hatalom arcai

A független médiát csak az olvasói tarthatják életben. Csak az előfizetés (illetve az olvasói támogatás) lehet biztos és független gazdasági alap – főszerkesztőnk, Uj Péter írása (+ VIDEO) arról, hogy miért fontos és miért érdemes támogatni a megmaradt független sajtót.

Az élet itthon és a pokoli Nyugaton

Ott voltunk Bécsben, ahol a CÖF a Nyugatra ment magyaroknak igyekezett elmagyarázni, mi a baj a Nyugattal. Az eseményt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete székházában rendezték meg nagyjából húsz-huszonöt, nagy többségében idősebb korú néző előtt. Ők elvileg mind Ausztriában élő magyarok, de azért találkozhattunk olyannal is, aki Zalaegerszegről keveredett ide. Egyikük azt is elmondta, hogy azért költözött Bécsbe, mert már unta "a demokráciának hazudott diktatúrát", és itt megfizetik a munkáját, de mégiscsak elege van abból, hogy magyar bevándorlóként muszlim bevándorlók között kell élnie, szóval magától értetődő, hogy elment az eseményre.

Budapesti hír volt, hogy határozatban tiltakozott a Fővárosi Közgyűlés a választási rendszer várható átírása ellen: a Fidesz ugyanis pár hónappal a választás előtt a kormánypárnak amúgy gyanúsan remekül jövő mihazánkos javaslattal szabhatja a maga számára kedvezőbbé a választási szabályokat. Hogy milyen hatással járhat a tervezett változtatás, arról a Vox Populi blogon jelent meg részletes elemzés. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos hír volt, hogy a Momentum egyetlen vidéki polgármestere egy DK-s rendezvényen nevezte hülyeségnek, amit Donáth Anna csinál, és kapcsolódik a fővároshoz az a hír is, hogy a DK arra kérte Karácsonyt, hogy Budapest vendégmunkások helyett magyarokat alkalmazzon, illetve hogy vizsgálat indult a Katona József Színházban a DK-s kedvezmények miatt.

Szerdán kiderült az is, hogy a Politico szokásos éves összesítése szerint Orbán már csak a harmadik legnagyobb kerékkötő Európában, hogy az EU-ban egyedül nálunk csökkent az eladott új autók száma, és írtunk arról, hogy Balásy Gyula is százmilliókat keresett az alig haladó Paks II beruházáson. Valamint kiderült, amit már hetek-hónapok óta találgattak a gazdasági sajtóban: tényleg francia segítséggel vásárolná meg a repteret a magyar állam.

Ezek mellett írtunk arról is, hogy

- a parlamentnek kell eldöntenie, hogy léteznek-e szkíták,

- úgy tűnik, a diplomások aránya egyenes arányban van egy település átlagkeresetével,

- Vitályos államtitkár mintha elfelejtette volna a tavalyi népszavazás eredményét,

négy év letöltendő börtönt kapott Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke,


- és beszámoltunk arról is, hogy Noár megkérdezte Krúbitól, hogyan ne legyen cringe.

Vonat

Nyolc év szünet után újraindult a személyszállítás Szeged és Szabadka között. Leteszteltük a vasútvonalat, amely már pár órával azután hazugságba hajszolta a MÁV-ot, hogy Lázár János felavatta. És írtunk arról is, hogy régóta dédelgetett kötöttpályás álmokat valósítana meg a kormány a rákosrendezői mini-Dubaj keretében.

Jövőképek

A Szegedet Szabadkával összekötő, kedden átadott régi-új vasútvonal után most egy ellenzéki kampánygyűlés kedvéért látogattunk az egykor magyar többségű városba. Aleksandar Vučić államelnök megemelte a december 17-i előrehozott parlamenti választás tétjét, mivel azt ígérte: lemond, ha a Szerb Haladó Párt veszít. A kilenc párt alkotta koalíció biztos befutó helyén van egy szerb polgári, liberális, antinacionalista párt tagja, Öreg Anna. A civilben sikeres állatorvos-vállalkozó úgy érezte, nem akarja megvárni, amíg valaki így vagy úgy, de elüldözi saját hazájából, inkább tesz érte, hogy Szerbia és a soknemzetiségű Vajdaság jobb hellyé váljon.

A világ

Szerdán a Hamász bejelentette, hogy meghalt legfiatalabb, 10 hónapos túsza.
Kfir Bibas négy éves bátyjával és édesanyjával együtt vesztette életét, a Hamász állítása szerint egy izraeli bombázás végzett velük a Gázai övezetben.

Közben Törökország állítólag már csak hetekre van a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásától, ami érdekes helyzetbe hozhatja majd a magyar kormányt is. És írtunk arról is, hogy aknára lépve halhatott meg egy orosz tábornok, valamint hogy csak azt engednék be Oroszországba, aki megígéri, hogy nem szidja Putyint és a rendszert, továbbá hogy őrizetbe vettek egy orosz nőt, aki 14 kiló kaviárral ült ki a Vörös térre.

És írtunk arról is, hogytúlterhelik a kínai kórházakat a gyerekek körében terjedő légzőszervi megbetegedések,
jógával és telefonos játékokkal élték túl a bezártságot az indiai alagútban rekedt munkások,
nyolc katonával a fedélzetén lezuhant egy amerikai repülőgép Japánban,
Bolsonaro leváltása óta sokkal kevesebb fát vágnak ki az Amazonasban,
és állítólag meggyőzhetők lennének a tálibok arról, hogy nyissák újra a lányiskolákat.

Tudományok

Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke, akinek cikkét a Qubit közölte.

És szintén a Qubit írt arról, hogy óriási dilemma elé állították az EU-t a kínai elektromos autók. És ebben a bizonytalan helyzetben Magyarország elköteleződése a kínai gyártók iránt nemcsak gazdaságilag és környezetvédelmileg megkérdőjelezhető lépés, de politikai hazardírozásnak is tűnik.

ITT OLVASHATÓ