FUGA: BUDAPEST 150 - BESZÉLGETÉLSSOROZAT A TILOS RÁDIÓVAL KÖZÖSEN

FUGA
Moderátor: Consti

Előadó: LUGOSI ANDRÁS, várostörténész
2023.01.02-

BUDAPEST 150 – Egy amerikai léptékben fejlődő metropolisz: Budapest mikrotörténete a nagyvárossá válástól a szovjet kivonulásig – 12 TÉTELBEN

1. Hogyan lett Pest-Budából metropolisz? A pesti nagy árvíztől a városegyesítésig

A 19. századi urbanizáció egyik legfontosabb következménye a modern nagyvárosok létrejötte volt előbb az európai és amerikai kontinensen, majd a 20. században a Földgolyó egészén. Ebbe a globális történetbe ágyazódik Pest, majd Budapest nagyvárossá válása is. De mi is az a nagyváros, vagy metropolisz? Vajon a lakosságszám, a szegregáció, a bűnözés, a prostitúció vagy éppenséggel a zsidó bevándorlás tesz egy metropoliszt metropolisszá Közép-Európában? Beszélgetés sorozatunk első részében azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen demográfiai, gazdasági, kulturális és politikai változások vezettek Pest nagyvárossá válásához.

2. A városegyesítés története: utazás Pest-Budáról Budapestre, avagy hogyan váltak a német elődvárosok magyar fővárossá

Bár a politikai eseménytörténet centrikus történelemszemlélet hajlamos úgy tekinteni az 1849-es orosz intervenció után berendezkedő Habsburg neoabszolutizmust, mint ami gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból is megakasztotta Magyarország modernizációs fejlődését, ebből nem sok minden igaz. Budapest esetében látni fogjuk, hogy az 1850-60-as években a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére Pest-Buda fejlődése töretlen, s míg a balparton 106 ezerről a katonasággal együtt 210 ezerre nő a népesség száma, addig a jobb parton is 50 ezerről 60 ezerre nő a lakosság száma, ami együttvéve már majdnem háromszorosa a metropoliszok népessége korabeli alsó határának tekintett 100 ezres nagyságnak. Jelentős a gazdasági fejlődés is, megindul a zsidóság tömeges bevándorlása, és az asszimiláció, a magyar etnikumú, vagy legalábbis a magyar anyanyelvű népesség arányának növekedése a Terézvárost kivéve, ami a német és jiddis nyelvű zsidó lakosság nagy számú betelepülése miatt elnémetesedik, is jól megfigyelhető. Az 1867-es kiegyezéssel a politikai hatalomba visszatérő liberális nacionalista nemesi elit Pest-Budán komoly modernizációs válsággal küzdő nagyvárosi társadalommal találja szemben magát, a cselédek, napszámosok és kézművesek több tízezresre duzzadó, és folyamatosan növekvő rétegeivel, azok megélhetési, lakhatási és közegészségügyi problémáival, valamin gyakran normaszegő viselkedésével, a botrányos méretűvé váló prostitúcióval és a szakadatlanul növekvő bűnözéssel. Ehhez jött még az 1872-es kolerajárvány, valamint az 1873-as tőzsdekrach, de Pest, Buda és Óbuda egyesítésének mindezek a nem kis nehézségek sem állták útját. A beszélgetés során ugyanakkor azt is nyomon követjük, hogyan és miért magyarosodott el a német elődvárosok egyesítéséből született Budapest.

3. Hogyan épült Budapest? A főváros építészeti szövetének átalakulása a reformkortól a kommunizmus bukásáig.

4.Statisztika mint biopolitika, avagy Budapest és a metropoliszok tudománya: lakáskérdés, közoktatás, közegészségügy és a járványok elleni küzdelem 

5. Budapest első turisztikai reprezentációi, avagy a nagyvárosi turizmus születése: az 1885-ös országos kiállítástól a Millenniumon és a párizsi világkiállításon át Budapest fürdőváros víziójáig

Sorozatunk 5. részében a nagyvárosi turizmus történetét követjük nyomon annak születésétől a két háború közötti fürdőváros-koncepció kialakulásáig. A 19. században minden nagyváros, főként azok, amelyek fővárosként is funkcionáltak, előbb-utóbb szembekerültek azzal a kihívással, hogy miként mutassák be szépségüket, egyedi értékeiket és modernségüket a világ közvéleménye számára. Miközben Budapestnek mint nagyvárosi központnak és nemzeti fővárosnak a létrehozása zajlott, óhatatlanul felmerült az az igény is, hogy Bécsnek mint birodalmi fővárosnak az árnyékából megpróbáljon kitörni az új magyar főváros és a turizmus segítségével megmutassa magát a világnak. Az este folyamán Kőrösy József és Thirring Gusztáv Budapestet bemutató turisztikai szövegei, valamint a millenniumi és párizsi világkiállítás Budapest pavilonjának reprezentációi alapján megkíséreljük bemutatni, hogy milyennek látták Budapestet a kortársak. Mire voltak büszkék, a nagyvárosi fejlődés milyen árnyoldalait próbálták megmutatni a turistáknak és a kiállítások közönségének, és miről hallgattak?

6. A kávé- és pálinkamérések világa, avagy a modern budapesti munkásosztály őstörténete 

7. Kéjhölgyek a kávéházban: a bordélyrendszer története Budapesten 1850-1928

8. „Akár a vadvirág, ott akarok nyílni, ahová tartozom” avagy hogyan lett Budapest zsidók és keresztények városává?

„Megmondjam, hogy én mit akarok? Nem azt, hogy befogadjanak a hatalmasok vagy éppenséggel a Te elnyomottjaid. Nem akarok mást, csak büszke akarok lenni az anyanyelvemre, és az ablakon kinézve azt a tájat akarom látni, amelyet ismerek és szeretek. Akár a vadvirág, ott akarok nyílni, ahová tartozom.” Sors (Sonnenschein) Valéria In: A napfény íze. Rendezte: Szabó István 

Sorozatunk előző részeiben sokszor elhangzott már, hogy Pestet a 18. században az évente négy alkalommal megrendezésre kerülő országos vásár tette a modern Magyarország gazdasági központjává. Az azonban kevéssé ismert, hogy a zsidó kereskedők sokáig csak a városfalon kívül teríthették ki áruikat. Bár a magyarországi zsidók az 1780-as években már Pesten tartották országos tanácskozásaikat a nagy vásárok alkalmával, Pest városa csak 1786-ban adott először letelepedési engedélyt zsidó felekezetű személyeknek. Innen azonban még hosszú út vezetett 1840-ig, amikor végül minden akadály elhárult már a zsidók Pestre való szabad beköltözése előtt. 1840 után pedig – az Európa más országaiban is végbement emancipációval párhuzamosan – felgyorsult az a folyamat is, amelynek következtében a magyarországi zsidóság helyét a magyar zsidóság váltotta fel. Az egyenjogúvá válás, az integráció és az asszimiláció rétegzett, közel sem mindig egy irányba mutató változásait tekintjük át a beszélgetés első részében, figyelembe véve a befogadás ellentmondásait, valamint a magyar zsidóságnak a modernizáció kihívásaira adott válaszait is, amely végül a magyar zsidóság ortodox, status quo ante és neológ irányzatokra való szétszakadásához vezetett. A beszélgetés ezt követő részében a budapesti zsidóság térbeli eloszlásának jellegzetességeit tekintjük át, amelyet összevetünk a közép-európai nagyvárosi zsidóság hasonló térbeli mintázataival is. Ennek során felvetjük azt a kérdést is, hogy mivel azonosul az, aki asszimilálódik. Az azonosulás lehetséges irányait kutatva jutunk majd el ahhoz a belátáshoz, hogy az asszimiláció nem annyira az egyének lelkében (Szekfű Gyula) vagy a népiség kollektív tudattalanjában (Mályusz Elemér), hanem alapvetően a térben lezajló folyamat.

9. A bűnös nagyváros és a nagyvárosi bűnözés Budapesten

Budapest mint rendészeti probléma: 

1. Thaisz Elek, főkapitány és a fővárosi rendőrség botrányos története. 

2. Thaisz bukása és a Budapesti Detektívtestület megalakulása. 

3. A Székesfővárosi Államrendőrség és a budapesti bűnözés története.

10. Queering Budapest 

Évfordulós beszélgetéssorozatunk 10. részének tárgya a budapesti homoszexuálisok története lesz. A garantáltan foliamentes esemény legjobb ismereteink szerint az első alkalom, amikor a homoszexuálisokról, mint a főváros történetének szerves részét alkotó társadalmi csoportról esik szó. Az első probléma rögtön ebből adódik, miszerint lehet-e egyáltalán történelme egy olyan kisebbségnek, amelynek szexuális orientációját már magában is normaszegőnek tekintették évezredekig, nem beszélve arról, hogy az azonos neműek közötti szexuális aktusok pedig büntetőjogi szankciókat vontak maguk után. Az emiatt is látenciában tartott szexuális magatartások helyzete azonban radikálisan megváltozik a 19. században a nagyvárosok születése nyomán. A metropoliszok olyan városi teret hoznak létre, amelyben a melegek a korábbinál hatékonyabban tudnak megvalósítani egyszerre két dolgot: egyrészt elbújni potenciális üldözőik elől, másrészt az elbújás körülményei között is megtalálni a potenciális szerelmi és/vagy szexuális partnereket. Az előadás ebben az értelemben egyszerre érvel két dolog mellett: egyrészt amellett, hogy a nagyvárosok és a melegkultúra születése egymással szorosan összefüggő történeti folyamat volt, másrészt amellett, hogy az előbújás (coming out) korszakát az elbújásé előzte meg. Történetünket Berta József ellen, természet elleni fajtalanság vádjával 1867-ben indított budai büntetőeljárással kezdjük, amely a kutatás jelenlegi állása szerint az első ilyen ügy, amit ismerünk. Majd Guthi Soma századfordulós regényével, a Homosexuális szerelemmel folytatjuk vizsgálódásainkat, de figyelmünket kiterjesztjük a korszak egyéb fontos rendőrségi és sajtóforrásaira is, amelyek alapján képet alkothatunk a száz évvel ezelőtti, a homoszexualitással szemben toleráns, de a kifejezetten homofób álláspontokról egyaránt. Ezek után báró Révay Ferenc végrendeletének megtámadása során keletkezett polgári peres iratok segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy miképpen befolyásolja egy hagyaték végrendeleti örökségének kérdését az örökhagyó és az örökös mássága az első világháború alatti években. A Tanácsköztársaság alatt működő Budapesti Forradalmi Törvényszék Kísérleti Kriminológiai Osztályának iratanyagában fennmaradt, Fekete Gyuláról szóló esettanulmány segítségével pedig kitekintést teszünk a homoszexuális prostitúció világába is. Tormay Cécile és gróf Zichy Raffaelné, szül. őrgróf Pallavicini Edina románca nyomán, amely egy válópernek és egy hozzá kapcsolódó rágalmazási pernek is elindítója volt, azt vesszük szemügyre, hogy miként gondolt egy előkelő ház paraszti sorból verbuválódott cselédsége és mások a leszboszi szerelemről az 1920-as években. Egy Kovács Imrével az 1970-es évek végén New York-ban készült interjú alapján azt a kérdést is megpróbáljuk új megvilágításba helyezni, hogy a Tormay-ügybe a MANSz vezetőinek védelme érdekében vélhetőleg beavatkozó, de legalábbis azt megkísérlő kormányzónak és a hatalmi elitnek milyen információk állhattak rendelkezésükre a fővárosi leszbikus és biszexuális körökről a második világháború idején. Körképünket pedig egy a Horthy korszakban született, és végül az 1950-es években nemet váltó sakkozólány történetének ismertetésével zárjuk majd.

11. A holokauszt és Budapest szovjet ostroma

A Dohány utcai zsinagóga két tornya 1859-től kezdve az asszimiláció igenlését jelképezte. A sokáig a zsidó emancipáció mintaországának számító Magyarországon ez volt az első kéttornyos zsinagóga, amelynek megépülését még számos követte szerte az országban. S bár a zsidók hitvallása szerint a Messiás eljöveteléig nem lehet templomot építeni, a Nagyzsinagógát számtalanszor hívták templomnak, még az Orczy ház konzervatív rabbijai is, akiknek a tetszését finoman szólva sem nyerte el ez a keresztény templomhoz túlságosan hasonló épület. Mindezek alapján aligha kétséges, hogy zsidók és keresztények együttélésének nincs ennél meghatározóbb szimbóluma.
1944 óta azonban a budapesti holokauszt tragédiájának is szimbolikus emlékhelye. Sorozatunk 11. epizódjában a zsidótörvények, a német megszállás és Budapest szovjet ostromának történetét tekintjük át. Figyelmünk középpontjában az üldözöttek élményei és tapasztalatai állnak, valamint az eseményeknek a budapesti keresztény és zsidó átlagemberek közötti kapcsolatrendszerére gyakorolt hatása. Külön hangsúlyt helyezünk a zsidó férfiak és keresztény nők közötti szerelem történetére, amely 1941 végétől fajgyalázásnak minősülő és büntetőjogi szankciókat maga után vonó cselekménynek minősült. Felidézzük a 2015-ben egy Kossuth téri lakásból előkerült fal mögötti iratok históriáját, és azoknak a csillagos házak kijelölésében játszott szerepét. Nyomon követjük a budapesti zsidóság kijelölt kényszerlakhelyekre költöztetését, a Zsidónegyedbeli nagygettó és az újlipótvárosi nemzetközi gettó kialakításának, működésének és felszabadításának történetét, de nem feledkezünk meg a budai tömeggyilkosságokról és az embermentők tevékenységéről sem.

Zárásképpen személyes példákon keresztül mutatjuk be azt is, hogy milyen hatással volt az ostrom a budapesti lakosságra: a hidak felrobbantása, a főváros építészeti szövetének elpusztítása, a német katonai erőfeszítések értelmetlensége és a megszálló szovjet hadsereg katonái által elkövetett szexuális erőszak. A beszélgetés során elhangzó egyes részletek alkalmasak lehetnek a nyugalom megzavarására.

ITT NÉZHETŐ MEG  

+

Budapest: The Taste of Europe. Timelab & Havasi collaboration

KARÁCSONY GERGELY: A 150 ÉVES BUDAPEST LEHETŐSÉG ÉS FELELŐSSÉG IS

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.11.16.

Budapest 150 éves. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének. évfordulóját látványos programsorozattal ünnepli a főváros. Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester mondta: „már csak néhány napot kell aludni, és jön a nagy nap, Budapest születésnapja. És bár meglehetősen idős az ünnepelt, de azért még nem nőtte ki a bulizós korszakát.” De Budapest azt a történelmi tapasztalatot is igyekszik bemutatni és megünnepelni, hogy a város életében mindig azok voltak a sikeres periódusok, amikor az itt élők csoportjai képesek voltak együttműködni egymással.

Jónéhány program várja a budapestieket a főváros születésnapja alkalmából. Csak néhányat említünk: fényinstalláció keretében megnyílik a Városháza udvara, újra nyit a felújított Merlin Színház, a 49-es vonalán bulivillamos közlekedik, számtalan cukrászdában kapható lesz a Budapest torta, bemutatják az évfordulóra készült Budapest nagyregényt és többek között a Budapesti Fesztiválzenekar csodálatos zenészei klasszikus zenével töltik majd meg a budapesti bárokat, lesz rengeteg kiállítás, rengeteg koncert. „Egy szó, mint száz, ünnepeljünk együtt, ünnepeljük meg ezt a csodálatos várost!” – mondta Karácsony Gergely.

Az ünneplés valójában már vasárnap elkezdődött, mint minden rendes háztartásban, nagytakarítással. Sikerrel is zárult, mintegy hatvan tonna hulladékot gyűjtöttek össze vasárnap a Budapesti Közművek, más fővárosi közszolgáltató cégek munkatársai és az önkéntesek.

Ma a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zenészei kilépnek a koncerttermekből, és belevetik magukat a budapesti éjszakába, azzal az eltökélt szándékkal, hogy kivételes csütörtök estét szerezzenek Budapest legkedveltebb bárjai, kávézói és klubjai közönségének. A BFZ művészei mellett ezúttal hangszerükkel érkeznek kedvenc helyeikre a Zeneakadémia nemzetközi hallgatói, és a partnerországok követségei által szervezett fiatal külföldi művészek is.

A zene éjszakájának ingyenes minikoncertjei a Duna mindkét oldalán várják a zeneimádókat az ősz legkötetlenebb komolyzenei eseményén. Tucatnyi helyszínre költözik majd be a zene, nemcsak a belvárosban, hanem külsőbb kerületekben is. A részvétel mindenütt ingyenes, de ahol lehet, érdemes mihamarabb asztalt foglalni, mert a helyek hamar elfogynak.

Szintén ma tartják a 150. évfordulóra születetett Budapest Nagyregény sajtónyilvános bemutatóját is a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Tükörtermében. A novemberben megjelenő Budapest Nagyregény 23 szerző 23 története Budapest egy-egy kerületéről, egy nagyszabású irodalmi alkotás Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. A Budapest Nagyregény tavaly év végén meghirdetett civil történetgyűjtő kampányában is több százan vettek részt. A fővárosiak lakóhelyükhöz köthető személyes, családi történetekkel, helyi legendáriummal gazdagították az anyaggyűjtés munkáját.

Karácsony Gergely főpolgármester szavaival: „a benne élőktől válik Budapest azzá, ami.” A szerzők – a budapesti kerületek sorrendjében –: Cserna-Szabó András, Krusovszky Dénes, Vámos Miklós, Tompa Andrea, Bartók Imre, Fehér Renátó, Kemény Zsófi, Szvoren Edina, Simon Márton, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Háy János, Németh Gábor, Tóth Krisztina, Karafiáth Orsolya, Kiss Noémi, Grecsó Krisztián, Dunajcsik Mátyás, Závada Péter, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Kemény István, Dragomán György.

Holnap 150 forintos jeggyel utazhat mindenki a fővárosi tömegközlekedési eszközökön, aki a Budapest Go applikációban megvásárolta a főváros egyesítésének 150. születésnapjára szóló olcsó jegyet. Ugyanennyiért a BKV Földalatti Vasúti Múzeumának állandó és időszakos kiállítását is meg lehet nézni ezen a napon.

Budapest 150. születésnapja alkalmából egyébként újra elindul a bulivillamos is. A város egyik legkülönlegesebb, mozgó bulihelyszíne – amelyet egy GANZ ipari csuklóson rendeznek be – mától szombatig 17 és 23 óra között járja a várost Kelenföld és a Deák Ferenc tér között. Le- és felszállni csak a végállomásokon, a Kelenföld vasútállomás és a Deák tér megállókban lehet. Egyszerre nyolcvanan bulizhatnak a születésnapi különjáraton, akik – előzetes regisztrációval – érkezési sorrendben szállhatnak fel a bulivillamosra. Regisztrálni az ÉnBudapestem applikációban lehet...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZES BOSSZÚ: IVÁNYI MAFFIÓZÓ, NOÁR ÉS NAGY ERVIN NEM BOKSZOLHATNAK, MERT NEM FIDESZESEK

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.11.15.

A Mandiner szerint Iványi Gábor maffiózó, Molnár Áron (noÁr) és Nagy Ervin pedig nem bokszolhatnak a Sztárbox című műsorban, mert nem fideszesek. Ugyanis a portál szerint felháborító, hogy olyanok bokszolnak, akik kritizálják a kormányt.

ITT NÉZHETŐ MEG

A PILLANATNYI SIKEREK HOSSZÚ ÁRNYÉKA

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.11.16.

Magyarországon megszűnt a recesszió, a gazdaság a háborús és a szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt, az unió gyöngélkedésével szemben is erősödni tudott – adta közre Varga Mihály a harmadik negyedévi GDP adat megjelenését követően. Néhány nappal korábban Nagy Márton minisztériuma afölött triumfált, hogy a kormány korábban teljesítette a vállalását, és már októberre egy számjegyűvé tette az inflációt – többek közt a multik nyerészkedő politikája ellenére is.

Az idézett kormányzati megnyilvánulások a tények alapján erősen megkérdőjelezhetők, mert a téves állítások mellett legfeljebb féligazságok. De a kommunikációban, a választópolgárok megnyerése céljából, a kormányzati munka sikerességének bizonyítékaként tálalhatók. Összességében ugyanis arra utalnak, hogy a rossz külső körülmények (háború, szankciók, gyenge uniós teljesítmény, a multik nyerészkedése) ellenére, minden rendben megy a magyar gazdaságban, és ez a kabinetnek köszönhető.

Jelen írás arra vállalkozik, hogy a fellengzős kormányzati kijelentéseket (szédelgő feldicsérést) szembesítse a tényekkel.

Véget ért a recesszió?

A KSH adatai szerint a magyar gazdaságban csak a technikai értelemben vett recesszió számolódott fel, azaz az előző negyedévhez képest már nem esett vissza a bruttó hazai termék. A hivatal most, utólag módosított adatai alapján, ez már az előző negyedévben megtörtént, ugyanis felülvizsgálták a második negyedév számait, és úgy találták, hogy akkor nem zsugorodott már 0,3 százalékkal a GDP, mint korábban közölték, hanem stagnált. Két egymást követő negyedév vonatkozásában ez elég nagy változás, és feltűnő, hogy a feljavított adat más szám korrekciójában nem köszön vissza. Nem mellesleg a Statisztikai Hivatal GDP számításainak hitelességét nem erősítette (sőt!), hogy az új elnök ténykedése alatt nemrég két régi, GDP-számításokkal foglalkozó szakember munkaviszonya megszűnt.

A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék továbbra is visszaesést jelzett – bár a korábbiaknál kisebb mértékűt. 2023 első háromnegyed évében a GDP 1,3 százalékkal zsugorodott, ami korántsem utalt a tényleges recesszió kiiktatódására, szemben azzal, hogy az a „gyenge” unióban 0,6 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt – a rendelkezésre álló adatok szerint – még kilenc uniós országban csökkent az előző évhez mérten a teljesítmény. A visszaesés mértékét tekintve, ráadásul a magyar volt hátulról a harmadik legnagyobb Észtország és Írország recesszióját követően. Romániában és Bulgáriában ugyanakkor két százalékos növekedés mutatkozott, több mediterrán országban pedig ennél is nagyobb. De az utóbbi években oly sokszor lemaradt Szlovákia is képes volt egy százalékkal növekedni. Történt ez annak ellenére, hogy a GDP gyarapodását felmutató országok, akárcsak az unió egésze, rendre mind érintettek voltak a háború és szankciók által.

A kormány legutóbbi programja szerint ahhoz, hogy az unió átlagához (vagy annak kilencven százalékához?) 2030-ra felzárkózzunk, a magyar gazdaságnak legalább két százalékponttal gyorsabban kell fejlődnie, mint a közösség egészének. 2023 első háromnegyed évének adatai szerint ez a két százalékpont majdnem megvan (1,9), a szépséghibája csak az, hogy nem a mi javunkra, így felzárkózás helyett momentán a leszakadás tendenciája jelent meg...

ITT OLVASHATÓ

LATTMANN: JÖHET A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY 2.0

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: Selmeci János
2023.11.15.

A kormány új törvényjavaslata szerint egy nem EU-, vagy EGT-tagállamból érkező gazdag ember sok pénzért vásárolhat magának évekre szóló tartózkodási engedélyt. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint ez nagyon aggasztó és nyugodtan hívhatjuk letelepedési kötvény 2.0 programnak. Hozzátette: az eredeti programnál is komoly kétségeket vetett fel az EU-ban, hogy mennyire korrekt az, ha egy uniós tagállam úgy próbál pénzt szerezni, hogy az uniós állampolgárságot árulja ki.

Egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott, több mint 250 oldalas javaslatcsomagba került be egy új befektetési tartózkodási jogi kategória, amely nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy ha valaki nagy összegben befektet Magyarországon jelentős milliókért vásárol, és például ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet is vásárol jelentős milliókért, akkor Magyarországon tartózkodhat. Ezt a Portfolio.hu úgy kommentálta, hogy „Újranyílhat Magyarország a luxusbevándorlók előtt”. A hvg.hu szerint az alapítványi egyetemeket finanszírozhatja ebből a kormány.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász az Esti gyorsban kijelentette, hogy ezt nyugodtan hívhatjuk letelepedési kötvény 2.0 programnak, és nagyon aggasztó, mert sokan fogalmaztak meg komoly kételyeket az eredeti programmal kapcsolatban is. Úgy fogalmazott: az tágra nyitott kapu volt olyan államok hírszerzése számára, amelyeket és hírszerzőiket nem látják szívesen az Európai Unió területén. Persze, az volt a hivatalos álláspont, hogy van nemzetbiztonsági ellenőrzés, de „a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem volt különösebben alapos” – fogalmazott, hozzátéve: komoly kérdéseket vet fel, hogy ez az új koncepció milyen lehetőségeket nyit meg.

Amikor futott az említett program az országban, akkor az egyik legsúlyosabb probléma volt, hogy a letelepedés nem teszi kizárttá, lehetetlenné akár az állampolgárság megszerzését sem. Az EU-ban akkor már magas szinten volt némi „mozgás, érdeklődés” azzal kapcsolatban, hogy mennyire korrekt az, ha egy uniós tagállam úgy próbál pénzt szerezni, hogy konkrétan az uniós állampolgárságot árulja ki. Jelezte, muszáj megjegyezni, hogy ez nem csak Magyarországot érintette, hanem Cipruson is működött nagyon hasonló program. Lattmann Tamás azt mondta: attól tart, hogy ez a mostani tervezet is EU-s vizsgálatokat, további feszültségeket hozhat magával, bár ez természetesen még a jövő zenéje.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

SZTORIBAN: MAGYAR LOVAST AZ OLIMPIÁRA? MIRE MENT EL HÁROMMILLIÁRD FORINT A CSEKONICS LOVASPROGRAMBAN?

SZABAD EURÓPA / SZTORIBAN (PODCAST)
Műsorvezető: FAZEKAS PÁLMA
2023.11.15.

A kormány csaknem hárommilliárd forintból olimpiai lovasprogramot indított azzal a céllal, hogy 1996 után legyen újra magyar díjugrató az olimpián. A programot – bírálói szerint – szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték.

ITT HALLGATHATÓ MEG

AZ OROSZ KÉMFŐNÖK FIA MAGYAR LAKCÍMET KAPOTT. MÉGHOZZÁ ROGÁN RÉGI JÓBARÁTJÁNAK CÉGES INGATLANÁBAN

DIREKT36 / TELEX
Szerző: PANYI SZABOLCS
20232.11.10.

Budapest belvárosának egyik felkapott bevásárlóutcájában, a Fashion Streetnek is nevezett Deák Ferenc utcában többek között olyan nyugati divatmárkák – Tommy Hilfiger, Zara Home, COS – boltjai sorakoznak, melyek Ukrajna megtámadása után kivonultak Oroszországból, vagy felfüggesztették működésüket. A COS-t is tulajdonló svéd vállalatcsoport közleménye boltjaik bezárásakor például úgy fogalmazott, hogy mélyen aggasztják az ukrajnai tragikus fejlemények, és kiállnak a szenvedők mellett.

Miközben az oroszok többsége ezekhez a divat- és lakberendezési cikkekhez már akkor sem juthatna hozzá, ha esetleg lenne rá pénze, a Kreml háborús gépezetét irányító egyik kulcsfigura családjának adott esetben csak métereket kellene megtennie egy bevásárláshoz.

Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme (a pontos címet személyiségi jogi okokból nem írjuk le).

Ezt egy, a Pest Megyei Kormányhivatal által 2022. június 15-én kiállított dokumentum bizonyítja, amelyet a Direkt36-tal egy nyílt forrású nyomozásokkal (OSINT, vagyis open-source intelligence) foglalkozó ukrán csoport, a Molfar osztott meg. A Molfar Ukrajna megtámadása óta az orosz háborús atrocitások felderítése mellett az orosz elit rejtett nyugati vagyontárgyainak felderítésével is foglalkozik.

A Molfar megbízott egy Marathon Investigations nevű görög magánnyomozó irodát, amely a több EU-s országra is kiterjedő vizsgálódásai során rábukkant azokra a híradásokra, miszerint a Nariskin család tagjai letelepedési engedélyhez jutottak Magyarországon a nemzetbiztonsági és pénzügyi okokból egyaránt aggályos letelepedési kötvényprogram keretében. Ezt korábban a Direkt36 derítette ki a 444.hu-val és az orosz Novaja Gazeta napilappal közösen.

Az akkori kutatásokból még nem derült ki, hogy Nariskinék pontosan hol telepedtek le Magyarországon, vagyis hogy hol a lakcímük. A Molfar által megbízott magánnyomozó iroda úgy szerezte meg az erről szóló dokumentumot, hogy idén tavasszal egy Juscutum nevű ukrán jogi tanácsadó iroda segítségével beadtak egy kérelmet a magyar hatóságokhoz, amelyben kikérték Szergej Nariskinnek és egy másik orosz nemzetbiztonsági vezetőnek, valamint a családtagjaiknak esetleges magyarországi állami nyilvántartásokban szereplő adatait...

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

Klubrádió: Az orosz kémfőnök családja nyáron még Budapesten volt bejelentve

ÍGY SZABNÁ ÁT A KORMÁNY AZ ADÓZÁST AZ ŐSZI ADÓCSOMAGGAL

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.11.15.

A parlament elé október 31-én benyújtott őszi adócsomag számos változtatást tartalmaz 187 oldalon keresztül – ezek közül emeltük ki az EY szakértőjével, Bajusz Dániellel azokat, amelyek talán a leginkább hatást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők életére a jövőben. Nézzük mi van a Túró Rudi áfacsökkentésén és a lottónyeremény adómentessé tételén túl...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZÁZMILLIÁRDOS LOPOTT VAGYONA NEM JÁTÉK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA

2023.11.15.

...Mindenki tudja, hogy Mészáros Orbán strómanja, ami önmagában egy szervezett bűnözői csoportot jelent az elkövetőkkel együtt, amely sok százmilliárdos közvagyont lopott el. Orbánnak már bankok, az energiaipar, a stratégiai üzletágak, kastélyok vannak a birtokában.

Azzal a hazugsággal, hogy az ország vagyonát „nemzeti kézbe” kell adni, a „tulajdonosi szerkezetet” mesterségesen át kell alakítani, Orbán saját családja és strómanjai nevére íratta a magyar közvagyon és a stratégiai üzletágak jelentős részét, míg a többi felett is közvetlen hatalmat gyakorol, miután az állami vagyont is sajátjaként kezeli. Csak egyes részeit nem írta a strómanjai nevére, mert nem szükséges. Kisajátította az egész országot, és a saját hasznára működteti. Mindehhez csinált egy fasiszta országot náci ideológiával.

Az ország vagyonának „nemzetiesítése” már önmagában törvénytelen, ellentétes minden demokratikus normával, alkotmányos elvvel, önkényes beavatkozás a tulajdonviszonyokba, és a szabad verseny, a szabad piac felszámolásával egyenlő. Nemcsak teljhatalma van az ország elvileg négy évre választott vezetőjének, hanem saját tulajdonává tette az országot. Orbán önmagával kereskedik, önmagával kerül üzleti kapcsolatba, mindenki mást kiszorít. Az egész vállalkozás antiszemita háttere nyilvánvaló, ezért támogatja a magyar nép.

A kódolt magyarázat, indoklás és logika szerint, ami Orbán kezében van, az nincs a zsidók kezében, „zsidók” alatt értendő minden külföldi, nyugati vagy hazai vállalkozás, ami szabad és piaci törvények szerint működne. Ez minden tekintetben szabad és plurális országot jelentene, ahol nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában, civilszférában, ideológiában és a politikában is szabad versenyt, nyitottságot, sokszínűséget és szabadsáot jelentene. Egy ilyen ország virágzik, az ellentéte bukásra, csődre, katasztrófára, halálra van ítélve.

Az ideológiai, világnézeti és politikai uralom szükségszerűen vezet mindenkor elnyomáshoz, jogfosztáshoz, s az anyagi javak területén is törvénytelenséghez, a tulajdonviszonyokba való beavatkozáshoz és a szabad verseny felszámolásához. Minden az államot elfoglaló és kisajátító érdekcsoport kezébe kerül, mely tulajdonaként bánik az országgal, ennek során szervezett bűnözői csoporttá válik, végül önmagát is felfalva dönti katasztrófába, vezeti egy háborúba vagy mészárlásba az országot. Ez a fasizmus rövid életgörbéje.

Orbán százmilliárdos vagyona ennek a modellnek a legnyilvánvalóbb bizonyítéka, ami nem csupán a jogállam teljes hiányáról, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás csődjéről, Polt Péter és sóhivatala paprikajancsijellegű működéséről, hanem a biztos tragikus végről szól. Az a tó, amelynek nincs szabad és tiszta befolyása és kifolyása, amelybe nem engednek tiszta vizet és nincs belőle kiáramlás, megposhad, elmocsarasodik és kidöglenek belőle a halak. Ez történik akkor is, ha ilyen egy gazdaság és egy politikai rendszer.

Orbán a magyar történelem legnagyobb bűnözője, aki az egész országot ellopta, aki nem csupán a politikai hatalmat sajátította ki, hanem az egész országo:, szőröstül-bőröstül, az ország egész vagyonát magánosította, egy részét strómanjai révén saját tulajdonba vette, más része esetében az állam a strómanja, az állam nevén van, de az övé. Ez a felosztás is csak arra való, hogy szimuláljon egy piacot, gazdasági működést, amelyben szinte csak az ő tulajdonában levő vagyon és az általa mozgatott gazdasági szereplők vesznek részt.

Ennek szimbolikus alakja a miniszterelnök-maffiafőnök lánya, Orbán Ráhel, aki ebben az egész NER-bandában magasan a legpofátlanabb szereplő, aki alig titkoltan birtokolja az állami tulajdon feletti rendelkezést, saját strómanokat tart az államigazgatásban, aki aztán az asztal mindkét oldalán ülve önmagával tárgyal, szerződik, egybemosva az állami és a „magánszférát”, a legarcátlanabbul rabolva ki az országot, a fatolvaj, pipiskedő, bunkó és tahó, „arisztokratát” játszó ocsmány férjével együtt. Így nyelik be az egész országot.

Ahogy ennek aránya növekszik, amilyen mértékben szorítanak ki, fojtanak meg, tesznek jelentéktelenné mindenki mást, aki nem tartozik ebbe a körbe, a vég annál közelebb, és az ország pusztulása annál nagyobb lesz. Annak arányában gyengül meg minden ideológia és világnézet, párt és civilszervezet, cég és gazdasági vállalkozás, szűnik meg a normális élet, tűnik el a szabadság, ahogy kebeleznek be mindent. Orbán százmilliárdos vagyona ezért nem játék, nemcsak erkölcsileg és büntetőjogilag értékelhető (életfogytiglani büntetésben mérhető) tétel, hanem az ország befulladásának súlyos előjele.

Márpedig Orbán rohamléptekkel halad a totális diktatúra, a totális hatalom irányába azzal, ahogy a gazdasági eszözöket, tulajdonlást, anyagi erőforrásokat birtokba veszi, másokat elvág azoktól elvág és kiszorít. Bélyeget helyez mindenkire, célponttá teszi és kivégzi. Erről szól a szuverenitástörvény, amely mindennek a szabadságát megfojtja, a szellemisége átjár és magában foglal mindent, ami kicsit is korlátozhatja, befolyásolhatja a korlátlan uralmát, ami nincs az irányítása, kontrollja és befolyása alatt. Orbán zárja le a kétoldali zsilipeket.

Amint ezt tökéletesen megvalósítja, légmentesen elzárja az országot minden szabadságtól, az ország egészséges működése megszűnik. Megfullad benne minden és mindenki, mi majd a sajtó feladatát ellátva kívülről jelezzük, hogy egymás után döglenek meg a „halak”. Már látjuk a légszomjjal küszködőket. Hogy a magyarok is megértsék: ha minden Orbáné lesz, másnak nem marad semmije. Márpedig a levegőt is elveszik mindenkitől, az is nekik kell.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNNAK MÁR A TELJHATALOM SEM ELÉG, MINDEN LÉTEZŐ FILLÉRRŐL TUDNI AKAR

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2023.11.13.

- Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz.

- Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”.

- Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb.

- Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.

Kocsis Máté még június végén - stílszerűen, a hatalom által megtört, Mészáros Lőrinc pénzelte Indexnek adott interjújában - jelentette be, hogy a kormány újabb támadásra készül kijelölt politikai ellenfeleivel, a civil szférával és a független nyilvánossággal szemben. A Fidesz frakcióvezetője, aki kormányfüggetlen lapnak sosem ad interjút, az Indexnek arról beszélt: törvényi eszközökkel is meg kell akadályozni, hogy pártok akármilyen formában külföldről támogatáshoz juthassanak, ezért egyszerre készülnek az alaptörvény és a Btk. módosítására is. Később utalt rá, hogy a jogszabályok civil szervezetekre és sajtótermékekre is vonatkozhatnak majd.

Júniusban, amikor az interjú megjelent, már hónapok óta épült a „guruló dollárok” narratívája. A kampányt a titkosszolgálatokat és a kormányzati nyilvánosságot tavaly óta egy kézből irányító Rogán Antal kommunikációs miniszter vezényli, kiindulópontját pedig az a tavaly novemberi titkosszolgálati jelentés adja, ami szerint az Action for Democracy amerikai lobbiszervezet 3 milliárd forintot küldött magyarországi szervezeteknek a 2022-es kampány során. Erre a jelentésre épült az elmúlt egy év kormányzati kommunikációja, és jó eséllyel ez marad velünk a jövő évi választásokig. Az ilyen titkosszolgálati megoldások – ahogy az a Magyar Jeti egész estés filmjéből, a Valótlanulból is kiderül – eddig is visszatérő elemei voltak a kampányoknak, az viszont, hogy a 30 milliárd forinttal feltőkésített titkosszolgálatokat és a propagandát Rogán Antal egy kézből irányíthatja, új minőséget jelent a Fidesz-kampányokon belül is.

Januárban megkezdődött a mindent beterítő dollárbaloldalazás. A megafónerek dollárokban úszkáló videókkal árasztották el a közösségi médiát, később a kormánypárti képviselők, végül a miniszterelnök is használni kezdte a kifejezést. Kocsis március végén a Mandiner kérdésére már utalt rá: új törvényekkel készülnek fellépni a „dollárbaloldallal és támogatóival” szemben. Néhány héttel később a Rogán felügyelte Nemzeti Információs Szolgálat friss információkat hozott nyilvánosságra az ellenzéki kampányfinanszírozásról szóló jelentésükből. A Karácsony Gergely-féle 99 mozgalomnak juttatott 506 millió forint heteken át uralta a szalagcímeket a fideszes nyilvánosságban...

ITT OLVASHATÓ

MIT ADTAK NEKÜNK AZ ELLENZÉKI VEZETÉSŰ KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK? 2. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.11.16.

(Az írás első része itt olvasható.)

Harcos Fidesz-ellenes amazon, progresszív balos és a kerület minden lakójának gondját megoldó házmester: három karakteres ellenzéki polgármester Budapestről. Cikkünk második részében folytatjuk politikájuk mélyebb rétegeinek feltárását. Mutatnak-e alternatívát a Fidesz kormányzásához képest?

Három nagyobb önkormányzatot, budapesti kerületet választottunk ki elemzésre, a II.-at, a VIII.-at és a IX.-et. Mindháromban 2019-ben vette át az ellenzék az irányítást. Három, markánsan különböző politizálási mód jellemzi őket.

Cikkünk első részében megvizsgáltuk a három önkormányzat átláthatóságát, azt, hogy mennyire és hogyan vonják be polgáraikat a döntésekbe, és az eltérő polgármesteri szerepfelfogásokat.

Most a politikai/hatalmi politizálás és a szakpolitikák elemzése, a polgármesterek pártpolitikai támogatottsága és választói hátterük megcélzása, valamint a civil szervezetekhez és a helyi nyilvánossághoz való viszonyuk a témánk.

Kerületenként öt-hét politikussal, háttéremberrel és a kerületben aktív civillel folytattam háttérbeszélgetéseket. A Fidesz politikusai egyik kerületben sem válaszoltak a megkeresésre. Különösen támaszkodtam a közgazdász-szociológus, de nem ebbéli, hanem évtizedes civil résztvevő/aktivista minőségében megkeresett Bódis Lajos információira, értékeléseire és az általa az évek során kikért sok közérdekű adatra.

Politikai kormányzás vs. szakpolitika

Értelmezhető-e ma Magyarországon a jobb- vagy baloldali várospolitika? Urbanisztikai szempontból élhetőbb vagy kevésbé élhető városok vannak. Egy önkormányzat elosztáspolitikai mozgástere minimális, meglévő vagyona és intézményei működtetésével tud különböző társadalmi vagy kulturális/világnézeti csoportokat megszólítani, illetve települését stratégiailag elindítani egy társadalompolitikailag is értelmezhető irányba, ahogy ez Középső-Ferencvárossal vagy a Corvin-negyeddel történt.

Vannak a jobb-bal tengelyen könnyen elhelyezhető ügyek is: mennyire támogatja az egyházi közösségeket, ad-e telket templomépítésre, milyen jellegű civil szervezeteket támogat? Minden városvezető tudja, hogy a közösségek támogatása, életre segítése vagy életben tartása fontos, mert kialakítja a lokalitás érzését, a kötődést az általuk irányított közösséghez. Ennek megteremtéséhez kommunikáció, rendezvények, programok és a mi szó sűrű használata szükséges.

Politikai oldaltól függetlenül elvárt, hogy polgárbarát, elérhető legyen az önkormányzat, gyorsan válaszoljanak a levelekre, működjenek a közszolgáltatások (amelyekből sokat államosítottak már).

A fentebbi „kötelezőkön” kívül mivel tudja egy helyi politikus megfogni az embereket? Számít, hogy ki kátyúz jobban?

Valamennyire igen. „Az aszfalt a képviselők fekete aranya” – mondogatják polgármesterek. A fővárosi problémalistákon az ezredforduló óta a közlekedés áll az első helyen: az utak állapota, ma pedig már a parkolás a kitüntetett feladat. „Persze nem az számít, hogy ki aszfaltoz jobban, de elvárt minimum, hogy a kátyúkat betömöd” – mondja a már idézett régi polgármester. Egy kerület kb. félmilliárdot költ utak kátyúzására, és egymilliárdot felújításra. Ami alig látszik meg.

A közutaknál szerethetőbbek a közterek. „Fontosak, mert azt látják az emberek, azok alapján ítélnek a munkádról. Hogy milyen színvonalú a mentálhigiénés ellátás az idősek napközijében, azt csak az érintettek érzékelik” – mondja a régi városvezető. A játszóterek állapota ma már kiemelt mérőpont.

A ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina eredményei közé sorolják a Bakáts tér – még az előző vezetéstől örökölt pénzből, de módosított tervekkel megvalósított – felújítását, ami 1,2 milliárd forint volt (ebből háromszázmillió fővárosi támogatás). A stadionpénzes egészségügyi rendelő épül, megújult az Ecseri úti metrófelszín is.

Józsefváros is gyalogosbaráttá tett utcákat, felújított tereket, a II. kerület nagy projektje pedig a Margit körút revitalizálása, amihez különféle szervezeteknek, vállalkozásoknak adja kedvezményesen bérbe az üresen álló önkormányzati üzlethelyiségeket...

ITT OLVASHATÓ

NEM A SZEGÉNYSÉG A MEGHATÁROZÓ, A GAZDAGOK IS A BŰNÖZÉS FELÉ FORDULNAK, HA ROMLIK AZ ÉLETSZÍNVONALUK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.11.16.

- Növekvő infláció mellett a gyilkosságok is gyakoribbá válnak Magyarországon. Erre jutott Kó József kriminológus, aki azt elemezte, milyen társadalmi-gazdasági tényezők hatnak az emberölések számára.

- A rendszerváltásig stabilan nagyjából évi 200 gyilkosság történt, utána viszont ez a szám felugrott 300-ra. A 90-es évek végétől csökkenni kezdett a gyilkosságok száma, tavaly viszont újra növekedés volt megfigyelhető.

- A Covid idején a tartós összezártság ellenére nem emelkedett az erőszakos bűncselekmények és az emberölések száma.

- Tévhit, hogy a szegénység determinál a bűnözésre. A vagyonosabbak is követnek el bűncselekményeket, ha romlik az életszínvonaluk.

- Egy ideje a világon mindenhol csökken a bűnözés, azonban egyre több az időskorú elkövető.

- Interjú Kó József kriminológussal, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársával.

Meglepte, hogy ennyire erős összefüggés van az infláció alakulása és az emberölések száma között? Miért pont az inflációt vizsgálta?

A kriminológia régóta vizsgálja, hogy milyen tényezők állnak az emberölések mögött. Ezek az elméletek többnyire a konkrét esetekből indulnak ki, az én megközelítésem más volt. Arra voltam kíváncsi, milyen háttértényezők alakítják az emberölések számát társadalmi szinten. Két okból is megleptek az eredmények. Egyrészt a társadalomtudományokban alkalmazott modell, amit én is használtam, általában közepes magyarázóerővel szokott bírni, de ebben az esetben az erre szolgáló mutató értéke jóval magasabb volt, mint általában lenni szokott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy hosszú idősorokkal dolgoztam, mivel az 1960-os évektől kezdve vizsgáltam az emberölések számát 2021-ig bezárólag. Másrészt azt várnánk, hogy a gazdasági tényezők alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények számára hatnak, de nem így van. A modellben az infláció mellett a munkanélküliség és a GDP alakulását is vizsgáltam, de az emberölések számának alakulása az inflációval mutatta a legerősebb kapcsolatot.

Az infláció megjeleníti a többi gazdasági jelenséget is, jó fokmérője annak, hogy az emberek egyre rosszabbul élnek. A megélhetési problémák miatt több feszültség lehet egy kapcsolatban, ami odavezethet, hogy emberölésig fajul egy vita vagy veszekedés. Az emberölések túlnyomó többségét, körülbelül 80 százalékát családon belül vagy ismeretségi körben követik el. A krimikben látott sorozatgyilkosságok gyakorlatilag nem léteznek. Nemcsak Magyarországon nem jellemzők a sorozatos elkövetések, hanem más országokban sem. Még az Egyesült Államokban sem mindennaposak a sorozatgyilkosságok, ahol egyébként gyakoribb az ilyesmi.

A KSH adatai szerint 2019 után megint nőtt az emberölések száma: abban az évben 60 emberölés volt, 2022-ben viszont már 89. Ez már az elmúlt években látott rekordmagas infláció hatását jelzi?

Igen, számomra is úgy tűnik, hogy úgy változik az emberölések száma, ahogyan a modell jósolja. Nehéz a jövőbe látni, a magas infláció a növekedés, az alacsony munkanélküliség viszont a csökkenés irányába hat, de ha az alkoholfogyasztási adatok nem változnak, akkor a következő 1-2 évben arra számíthatunk, hogy valamelyest nőni fog a gyilkosságok száma...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRRISSEBB HÍREK A TELEXEN

APASZEREP, FÉRFIHISZTI

UNISZEX / KLUBRÁDIÓ (PODCAST)
Műsorvezetők: KEREKES BORI, kováács gellért
2023.11.13.

Persze nem mindenkire igaz, de egy felmérés szerint az apák összességében még mindig nehezebben mondják ki gyerekeiknek a szeretlek szót, mint az anyák. Pedig ahogy minden más női- és férfiszerep, az anyaság és az apaság is átalakulóban van. Az Uniszexben Kertész András operaénekes, kommunikációs szakemberrel, az Apaidő blog és podcast vezetőjével beszélgettünk apaságról, férfihisztiről és az örök második szerepéről.

Az apaság - remélhetőleg halványulóban lévő- érzelmi távolságtartása egy egészen gyakorlati jelenségben gyökerezik. Az 1800-as évek végére tehető, hogy munkahelyek elkezdtek elválni az otthontól.A családi gazdaságokat felváltotta az ipari termelés. Innentől kezdve az apák erősen korlátolt mennyiségű időt tudtak együtt tölteni gyerekeikkel, a hosszú, megfeszített munkanap után pedig megjelent az otthoni nyugalom iránti elvárás. A nők igyekeztek nyugodt légkört teremteni férjeiknek, megkímélve őket a gyerekekkel kapcsolatos teendőktől. A gyerekeket tiszteletteljes engedelmességre nevelték az apával szemben.

Az apák az otthonuktól távol, munkával töltött ideje mára sem csökkent, egyedül az otthoni munkavégzés fellendülése hozott némi változást. Kevesen tudják, hogy az Európai Unióban a férfiak átlagosan kevesebb mint heti tíz órát töltenek fizetetlen munkavégzéssel vagy gondozással. Magyarul ennyi időt fordítanak a családra, ennyi jut a gyerekekre, a feleségre, a mosásra, takarításra, kertre, mindenre. Ha az édesapák szombat, vasárnap 4-4 órát vannak a családdal, akkor ez azt jelenti, hogy hétköznaponként napi 24 percet tudnak áldozni életük legfontosabb területére a rengeteg munka mellett.

Kertész András kommunkiációs szakember úgy döntött, hogy ez nincs rendjén. Kisfia születése után egy évig minden szerdát a gyerekkel töltött, nem dolgozott. Azt mondja, fontos, hogy egy apa szavakkal is kifejezze a szeretét, de szerinte a gyerekeknek mindig az anyjuk lesz az első, holtverseny sincs, az apáé csak a második hely lehet. Vállalja, hogy néha elhatalmasodik rajta a férfihiszti, de dolgozik rajta, hogy legalább utólag helyrehozza, ha hibázott.

Az apaszerepek átalakulásáról bővebben hallhatnak az adásban...

ITT HALLGATHATÓ MEG

„VISSZATÉRTÜNK A SZOCIALIZMUSBA” – ITT A NAGY KULTÚRPOLITIKAI KIBESZÉLŐ!

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.11.16.

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Miért „orosz szint” L. Simon László leváltása?

Zsuppán András: „A fő állításom az, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nevezett jogszabály rosszabb, mint a hírhedt orosz propagandatörvény, mert az kifejezetten a homoszexualitás népszerűsítését tiltja. Ellenben a magyar jogszabály a megjelenítését is tiltja 18 éven aluliak számára. Elvileg tehát sokkal szélesebb hatályú, és lehet azon vitatkozni, hogy jogilag mi a helyzet, de mégis azt látjuk, hogy a gyakorlatban ezek szerint nem lehet olyan könyvet 18 év alattiak számára forgalomba hozni, és nem lehet olyan kiállításra beengedni 18 éven aluliakat, ahol ez a téma megjelenik. L. Simon László másként gondolta. Máig azt mondja, hogy nem sértette meg a kiállítás a gyermekvédelmi törvényt, de a jogalkalmazó – a saját minisztere – szerint meg megsértette.”

Zsuppán András: „Szeretném javasolni a fővárosnak, hogy az egyik intézményében – mondjuk a Budapesti Történeti Múzeumban vagy az újranyíló Merlin Színházban – csináljon egy normális, ízléses és jó minőségű fotókiállítást, amin ez a téma hangsúlyosan megjelenik. Engedjen be rá minden 18 év alattit, perelje be az állam a fővárost, és derüljön ki a bíróság előtt, hogy mi a helyzet! Most ugyanis az állam maga értelmezi ezt a törvényt; nincsenek abban a helyzetben az állami intézményvezetők, hogy ennek ellenálljanak, mert látjuk, hogy mi történik velük, ha ezt teszik. (…) Kétségbeesetten bizonygatják a lojalitásukat a Néprajziéhoz hasonló akciókkal. Visszatértünk a szocializmusba (…), pillanatokon belül visszajön az a fajta öncenzúra, hogy »ez a téma, ez teljes tabu, erről nem szabad beszélni, ez nincs is«.”

Stumpf András: „Ezt átgondolták a kormányban is, és nekik ez nagyon-nagyon jó lenne. Az lenne a legjobb, ha ezek az ügyek elkerülnének Strasbourgba, Brüsszelbe, ott lenne erről téma. Gyönyörűen meg lehet mutatni, hogy lám-lám, ezek tényleg át akarják operálni a kicsiny magyar gyerekeket. Lehetne folytatni ezt a teljesen kamu, de politikailag nagyon jövedelmező harcot Brüsszel ellen, és ez újabb gyúanyag lenne ehhez. Win-win, mert akkor valóban kiderülne, hogy a bíróságok – amelyek még Magyarországon azért függetlenek – ezt hogyan értelmezik. Bár azt sem értem, hogyan mehetett ez át: miért nem alaptörvény-ellenes, hogy konkrétan megkülönböztetsz valakit a szexuális irányultság alapján, miközben benne van az alaptörvényben, hogy ilyet nem tehetsz?”

Mostantól a Mi Hazánk határozza meg, mit lehet bemutatni az állami kulturális intézményekben?

Stumpf András: „Mindig az SZDSZ meg a poszt-SZDSZ vádolta a mindenkori jobboldalt azzal, hogy árvalányhajas, avítt, ócska. Nem mindig volt igazuk, Vidnyánszky Attila például egyáltalán nem volt árvalányhajas. Csakhogy az elmúlt években visszarendeződés látszik azok részéről is, akik egyébként baromi újító, nagyon izgalmas színházat csináltak – mint például Vidnyánszky Attila. A silány színvonalú, de nagy támogatottságú lakodalmas világa lesz a mérvadó, és az lesz a kulturálisan elfogadott kormányzati berkekben. Aki ez ellen volt, például Prőhle Gergely, úgy kipenderítették, mint annak a rendje.”

Mit ígér a Hadtörténeti Múzeum utódjának szánt Magyar Vitézség Csarnoka?

Zsuppán András: „Ez tényleg az árvalányhaj és a retrográdság. Ezen a téren leérkeztünk a gödör aljára. Szalay-Bobrovniczky Kristóf minisztert ennél azért kulturáltabbnak gondoltam, mint amit ebben az ügyben művel. Nagyon szeretném, ha a magyar hadtörténetet bemutató múzeumban méltó módon meg lehetne emlékezni mondjuk arról a rengeteg magyar katonáról, aki életét vesztette a Don-kanyarban, a magyar hadsereg történetének legtragikusabb eseményében. Egy modern hadtörténeti múzeum feladata elsősorban az, hogy megmutassa, hogyan formálta a háború a történelmet, sok esetben tragédiákon, tévedéseken és vereségeken keresztül. A Magyar Vitézség Csarnoka olyan felfogást üzen a hadtörténelemről – meg általában a történelemről –, hogy az nem más, mint aranyló napba burkolózó lovaglás a sztyeppén elfelé. Ez Rákay Philip történelmi filmjeinek szintje.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VESZÉLYES FÜGGŐSÉGEK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.16.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:

- A leggazdagabb magyaroknak két hónapra jut annyi, mint a legszegényebbeknek egész évre

- Anonim blogként indult, mára nagyüzemben csatornázza az orosz dezinformációt a kormánymédiába

- A spanyol kormány nyert, az ország nagyot veszíthet

- Nicsak, ki beszél itt eutanáziáról? Mindenki!

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Az élet itthon

Gulyás Gergely keddre ígérte, csütörtök reggelig sem sikerült benyújtani a kormánynak a "szuverenitásvédelmi" törvénycsomagot, sőt, Bóka János Európa-ügyi miniszter szerdán arról beszélt, hogy a jogszabálytervezet még vita tárgya. Azért a törvénygyár nem állt le, kiderült például, hogy törvénymódosítással törölné el Semjén a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálatot, és egy másik módosítás következtében a jövőben eltérő lehet a vízdíj a lakosság és a cégek esetében Budapesten. És ugyan a "szuverenitásvédelemről" szóló törvénytervezet bármikor megjelenhet, ettől még a "külföldi finanszírozás" is téma lesz a nemzeti konzultációban.

Pénzek

November elején számos adatot tett közzé a KSH Magyarország 2022-es jövedelmi viszonyairól és a magyar háztartások életszínvonaláról: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók egy főre jutó jövedelme tízszer annyival nőtt tavaly, mint a legalsó sávba tartozóké. A leginkább rászorulók jövedelmének bővülése már tavaly is elmaradt az inflációtól. A fővárosiak egy főre jutója kiemelkedik, de két régió is közelebb került hozzá tavaly.

Az Európai Bizottság is közzétette előrejelzését a magyar gazdaság kilátásával kapcsolatban, és jóval borúlátóbbak, mint a magyar kormány: nagyobb hiánnyal és lassabb növekedéssel számolnak. Akadtak azért nyertesek is: kiderült, hogy döbbenetesen nagyot szakíthatnak Mészárosék az autópálya-koncesszión.

Hír volt még itthon, hogy

- corvinusos hallgatók tüntetést szerveznek Ádám Zoltán mellett, azonnali visszavételét követelik,

- kirúgta az Audi a letartóztatott két szakszervezeti vezetőt,

- Magyarországon tartóztatták le a Madridban az észak-koreai követségre betörő fegyveresek egyikét,

- és hogy általános iskolás gyerekeket fenyegettek gázpisztollyal és aláztak meg iskolatársaik a 16. kerületben.

Háborúk

Az EU energetikai biztosa arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem szabadna többé a „háborús bűnös Putyintól” függnie. Arról pedig, hogy az orosz dezinformáció milyen bizarr csatornákon keresztül szivárog be a kormánymédiába, a Lakmusz írt részletesebben. Ha már szövetségi politika meg nemzetközi kapcsolatok: annak továbbra sincs semmi nyoma, hogy a parlament idén szavazhatna a svédek NATO-csatlakozásáról, viszont jó hír, hogy a Gázában rekedt magyarok többségét már sikerült kihozni, Szijjártó Péter szerda esti tájékoztatása szerint már csak egyetlen magyar állampolgárról tudni, aki a heves bombázásoknak kitett területen belül van, de ő önként döntött így. Szerdán kiderült az is, hogy húsz magyar katonát küld Irakba a kormány.

Közben a nemzetközi színtéren is bőven történtek események: találkozott végre Hszi és Biden, izraeli tűzszerészek felrobbantották a Hamász parlamentjét, Erdogan pedig most már egyszerűen csak terrorállamnak nevezte Izraelt, a telepeseket pedig terroristáknak.

A világ

Spanyolországban százezrek tüntettek a katalán szeparatistáknak adott kegyelem ellen, amire a kormánykoalíció felállásához volt szükség. Kormány így tényleg lesz az országban, de a hosszabb távú kilátásokkal és a spanyol jogállammal kapcsolatban bőven merülnek fel kérdések.

Bírósági döntés került a címlapokra Angliában is szerdán: a legfelsőbb bíróság kimondta ugyanis, hogy nem lehet Ruandába deportálni a menedékkérőket. A tervet bevezetni próbáló Rishi Sunak miniszterelnök nem adja fel, jogszabályban mondanák ki, hogy Ruanda igenis biztonságos ország.

Hír volt még emellett, hogy

- Robert Fico kizárná az „ellenséges” sajtót a kormányülésekről,

- Bernie Sandersnek kellett lecsillapítania az összeverekedni készülő republikánus képviselőt és a szakszervezeti vezetőt,

- házimunka elvégzésével is meg lehet bízni az Uber sofőrjeit a jövőben,

- ezreket kellett evakuálni Franciaországban az esőzés okozta áradások miatt

- és hogy kiszabadult a ló a karámjából, vissza kellett fordulnia a teherszállító repülőgépnek.

Viták, tétek

Váratlanul éles tétje lett az Örkény Színház vitaszínházi darabjának, az Istennek: az eutanáziáról szóló előadást Urfi Péter nézte meg, és eleinte a műről magáról tervezett írni, de aztán egyreinkább afelé ment el a szöveg, hogy alakulhatott ki Magyarországon érdemi, ráadásul téttel bíró vita egy ilyen ideológiákkal terhelt kérdésben.

Kiment, bejött

Csányi Gábor gyerekkora kora óta Angliában él, most a Cambridge-i Egyetem professzora, ott is kutat. Matematikát végzett, ma a kémia áll hozzá a legközelebb, közben az anyagok fizikai természetével foglalkozik, mindezt pedig igyekszik mesterséges intelligenciával szimulálni. MACE nevű fejlesztése jelenleg a világon a leggyorsabban és a legprecízebben szimulálja a részecskék viselkedését.

ITT OLVASHATÓ