2023. november 14., kedd

VAN EGY TELEPÜLÉS MAGYARORSZÁGON, AHOL NETTÓ 698 EZER AZ ÁTLAGKERESET - DE VAN OLYAN MEGYE IS, AHOL MINDÖSSZE 239 EZER

HVG
Szerző: hvg.hu
2023.11.14.


A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset, ami kedvezményekkel együtt nettó havi 285 ezer forintot jelentett. Ez azonban alacsonyabb a KSH által számított 332,5 ezer forinthoz képest, mely a teljes állásban foglalkoztatottak adata.

Településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (370 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (304 ezer forint), majd a városok (273 ezer forint) következtek, a legalacsonyabb érték pedig a községekben volt (243 ezer forint). Ez azt jelenti, hogy a budapesti munkavállók átlagosan 22 százalékkal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, 36 százalékkal többet, mint egy városi munkavállaló és 52 százalékkal többet, mint egy községi munkavállaló - számolgatott az adóhatóság adatai alapján a GKI Gazdaságkutató ZRT.

A legmagasabb érték Gosztolán volt, ahol átlagosan 689 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, amihez egyedül Tornakápolna állt közel 667 ezer forintos értékkel. Az átlag csak ezen a két településen haladta meg a 600 ezer forintot, de ki kell emelni, mind a két település alacsony lélekszámú. A legjobb havi nettó kereset a fővárosban a II. kerületben volt (568 ezer forint), a városok közül Diósdon (436 ezer forint), a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérváron (346 ezer forint).

Megyék tekintetében a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol havi 315, illetve 304 ezer forintot kerestek. Szintén magas eredmények születettek még Fejér (301 ezer forint), Komárom-Esztergom (299 ezer forint), és Vas megyében (284 ezer forint). A legalacsonyabb kereseteket Szabolcs-Szatmár-Bereg (222 ezer forint), Békés (234 ezer forint), Nógrád (239 ezer forint) illetve Somogy megyében (239 ezer forint) érték el.

A statisztikák és az átlagok furcsaságát jól mutatja az is, hogy Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.

Cikkünk megjelenése után reagált a NAV és a KSH:

HOGY MŰKÖDIK AZ OROSZ SZABÁLYOZÁS, AMELYHEZ GYAKRAN HASONLÍTJÁK A FIDESZ SZUVERENITÁSVÉDELMI TERVEIT?

LAKMUSZ
Szerzők: NEUBERGER ESZTER, TOTTH BENEDEK
2023.11.14.


A Putyin-rezsimben komoly hagyománya van a kormánytól független civil szféra, a maradék ellenzék és a független sajtó törvényi szintű ellehetetlenítésének. A Meduza nevű orosz lap munkatársa elmondta, mi történt velük, miután “külföldi ügynökök”, majd “nemkívánatos szervezet” lettek.


Mára ígérte a Fidesz a már korábban belengetett, szuvernitásvédelminek nevezett törvénycsomag benyújtását. Az új szabályozás azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetné, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közel két hónapja, a Fidesz-KDNP esztergomi kihelyezett frakcióülése után, arról beszélt, hogy a törvénycsomag kifejezett célja olyan szervezetek és személyek, “baloldali újságírók”, civil szervezetek (a frakcióvezető szóhasználatával “álcivilek”) és politikusok (“dollárpolitikusok”) “életének megnehezítése” lesz, akik külföldi támogatásból működnek és “politikai hatalomra” törekednek.

A törvénycsomag várható tartalmáról három részletet árult el Kocsis:

- alkotmánymódosítással az alaptörvénybe foglalnák Magyarország szuverenitásának védelmét, mint “minden eszközzel” elérni kívánt célt,

- szigorítanának a választásokon induló, de pártnak nem minősülő civil szervezetekre vonatkozó elszámolási szabályokon,

- és a büntető törvénykönyv módosításával vonnák felelősségre azokat, “akik külföldön dollárért árulják a saját hazájukat”.

Kocsis bejelentése óta a nyilvánosság lényegében a sötétben tapogatózott az törvénycsomag tartalmát illetően. A Fidesz által elhintett kevés információmorzsa alapján azonban több elemzés is született ez idő alatt a kormánypárt tervezett “szuverenitásvédelmi” intézkedéseiről. Jelentős részük (például itt, itt, itt és itt) “orosz mintát” vélt felfedezni a magyar lépések hátterében és az Oroszországban 2012 óta életben lévő “külföldi ügynök törvényhez” kezdte hasonlítani a tervezett magyar intézkedéseket.

Ebben a cikkben első körben bemutatjuk, hogy pontosan mit tartalmaznak a gyakran hivatkozott orosz törvények, és milyen hatással vannak egy független orosz sajtóorgánum működésére. Amint nyilvánosságra kerül a “szuverenitásvédelmi” törvényjavaslat pontos szövege, azt tudjuk majd egy következő elemzésen részletesen összevetni az itt bemutatott orosz szabályozással.

Az előkép: a 2006-os NGO-törvény

Oroszországban már a 2000-es évek közepén hoztak olyan törvényeket, amelyekkel az orosz kormányzat kifejezetten a tőle független nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) célozta. Ez volt a Kreml reakciója a posztszovjet térségben (Grúziában, Ukrajnában vagy Kirgizisztánban) zajló “színes forradalmakra”, amelyekben fontos szerepet játszottak ilyen szervezetek.

A Vlagyimir Putyin elnök nevéhez fűződő, 2006-os orosz NGO-törvény adminisztratív eszközökkel próbálta megnehezíteni a külföldi vagy külföldi támogatást felhasználó kormányfüggetlen szervezetek munkáját. A törvény szerint:

- meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt minden olyan szervezettől, amelynek “céljai és célkitűzései veszélyt jelentenek az Orosz Föderáció szuverenitására, politikai függetlenségére, területi integritására, nemzeti egységére, egyedi jellegére, kulturális örökségére és nemzeti érdekeire”,

- kizártak az alapításra jogosultak köréből minden olyan személyt, akit az állami szervek "nemkívánatosnak" tartottak,

- homályosan megfogalmazott indokokkal tiltották be külföldi civil szervezetek programjait,

- korlátozták a pénzbeli támogatások átutalását,

- a szervezetek extra adminisztratív terheket kaptak a nyakukba: éves jelentést kellett készítenük a tevékenységükről és minden felhasznált anyagi forrásukról.

A törvényt aztán 2009-ben, közvetlenül Barack Obama amerikai elnök oroszországi látogatása előtt, Dimitrij Medvegyev elnöksége idején hirtelen felpuhították: törölték belőle például azt a passzust, amely alapján a nyilvántartásba vételt bármely veszélyesnek ítélt civil szervezettől megtagadhatták. A törvény azonban továbbra is súlyos adminisztratív terheket rótt a nem kormányzati szervezetekre...

JOGSZABÁLYOKKAL KIKÖVEZETT ÚTON SZÁGULD A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER A SEMMIBE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.14.


A mai magyar Janus-arcú oktatási rendszer úgy tesz, mintha még működne, például felvételi határidőket szab, Arany János Tehetséggondozó Programot indít hátrányos helyzetű diákoknak. Aztán egy 8. osztályosoknak jóindulattal indított felvételi tréningen feketén-fehéren kiderül, hogy az ügyes, kedves, teljesíteni kívánó gyerekek fele rendkívül hiányosan teljesít. Az ok: nincs fizikatanár, nincs kémiatanár, a gyerek a 6. és 7. osztályban szerette a biológiát, ezen az úton szeretne továbbmenni, de az idén már a magyar szakos tanítja azt is, noha nemigen ért hozzá. A gyerekéért még tenni akaró szülő pedig azt érzi, az iskolában kézzel fogható a félelem, és ennek nyomában a végső elkedvetlenedés.

A nyolcadikos, tovább tanulni készülő diákok számára egy fontos dátum közeleg, nevezetesen november 15. Az Oktatási Hivatal azon a napon teszi közzé a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét. A diákok a központi írásbeli vizsgát az ország bármelyik vizsgát szervező intézményében megírhatják, nem kell feltétlenül abban az iskolában, ahová be szeretnének kerülni.

A központi írásbeli felvételi vizsgára november 30-áig lehet jelentkezni közvetlenül abban a vizsgát szervező intézményben, ahol azt szeretnék megírni. Jó azonban, ha azt is szem előtt tartják, hogy a központi írásbelire jelentkezés nem váltja ki a középiskolába jelentkezést. Azt legkésőbb 2024. február 21-ig lehet megtenni.

Ám van még egy dátum, ami fontos lehet, december 8.-ig lehet pályázni az Arany János Tehetséggondozó Programba. A tájékoztató szerint ennek keretében „lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést”. A programba olyan tehetséges diákok jelentkezését várják, akik kilencedik évfolyamon tervezik folytatni a tanulmányaikat, emellett pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, hátrányos helyzetűek, vagy olyan településen élnek, aminek az állandó lakosságszáma nem haladja meg az ötezer főt.

A sikeresen pályázók megyéjük egy olyan iskolájába és kollégiumába nyerhetnek felvétel, amely részt vesz az Arany János Tehetséggondozó Programjában, s ott egy speciális program alapján készítik fel őket az érettségire és a felsőoktatásra. Ennek része, hogy bizonyos tantárgyakból emelt óraszámban tanulhatnak, de önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban is részt vesznek, segítik őket a nyelvvizsga megszerzésében, de akár jogosítványt is térítésmentesen szerezhetnek. Az ott tanuló diákok ösztöndíjban is részesülnek, aminek összege a tanulmányi eredménytől függően általában havi 20-40 ezer forint.

Ahhoz, hogy egy diák oda bekerüljön, a kért dokumentumokon túl, részt kell vennie egy központi írásbeli vizsgán. Ezen kívül írni kell egy önéletrajzot is, amiben a jelentkező az életkörülményeiről, családi hátteréről, az eddig elért iskolai, művészeti és sporteredményeiről, hobbijairól és a jövőbeli terveiről is számot ad, valamint arról is írnia kell, miért szeretne részt venni ebben a programban. A jelentkezési lapot az Oktatási Hivatal honlapjáról lehet majd letölteni 2023. november 30-tól. A pályázatokat 2023. december 8-ig kell benyújtani.

Ez mind nagyon szép, a tehetségeket igenis támogatni kell, főleg a hátrányos helyzetűeket. Csak a valóság, az szól mindig közbe. A következő Facebook-bejegyzést egy nem pedagógusként dolgozó pedagógus írta: „Szeretném, ha mindenki megértené. Felvételi tréninget tartottunk 8. osztályosoknak. Ügyesek, kedvesek, helyesek, szeretnének jól teljesíteni. Egy részük felkészült, egy másik részük a választott vizsgatémában rendkívül hiányosan teljesít. Amikor arról beszélünk, mire kellene még az éles vizsgáig hangsúlyt fektetni, sorra kiderül: nincs fizikatanár, nincs kémiatanár, 6.-ban, 7.-ben szerette a biológiát, ezen az úton szeretne továbbmenni, de az idén már a magyar szakos tanítja azt is, aki nemigen ért hozzá. Egy tizennégy fős csoportban a gyerekek fele érintett. Nem indulnak egyenlő esélyekkel már az első nagy megmérettetésen sem, holott ugyanolyan ügyesek, kedvesek, helyesek és szeretnének jól teljesíteni. Ez probléma, nagy probléma, a lefóliázott könyvek tartalma kevésbé. Sírni tudnék.”

Valóban sokunknak sírni volna kedvünk...

LANTOS CSABA MINISZTER EGYKORI TITKOS ÜZLETÉRE IS FÉNY DERÜLT AZ ÓRIÁSI CIPRUSI KISZIVÁROGTATÁSBÓL

TELEX
Szerzők: PETHŐ ANDRÁS, MARTON KAMILLA
2023.11.14.


Elegáns körülmények várták Lantos Csabát, amikor 2009 februárjában egy rövid, kétnapos üzleti útra érkezett a ciprusi Limassolba. A jelenleg az Orbán-kormány energiaügyi minisztereként szolgáló üzletember a város egyik legelegánsabb szállodájában, a Four Seasonsben szállt meg, egy olyan Superior kategóriájú szobában, amelynek ablakai a közeli Afrodité strandra néztek.

Lantos azért utazott Ciprusra, hogy ellátogasson a Meritservus nevű céghez, amely arra szakosodott, hogy külföldieknek ciprusi cégeket hozzon létre, és segítse őket abban, hogy akár titokban üzleteljenek ezeken keresztül.

Lantosnak akkor már két éve volt egy ilyen cége. A Bretonhorn Ltd. nevű társaság 2007 és 2009 között Lantos magyarországi vagyonkezelő cégének, a Futurmednek volt a tulajdonosa. A Futurmedet azután hozta létre az üzletember, hogy távozott az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi posztjáról, és ennek a cégnek a révén kezdte el építeni saját üzleti vállalkozásait, többek között az egészségügy területén.

A miniszter korábbi ciprusi cégéről eddig nem jelentek meg információk a nyilvánosságban. A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként szerzett róla tudomást, amelyet a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Paper Trail Media nevű német tényfeltáró szerkesztőség vezetett. A Cyprus Confidential nevű nyomozás alapját olyan belső iratok képezték, amelyek ciprusi üzleti ügyek intézésével foglalkozó cégektől, köztük a Meritservustól szivárogtak ki.

Az iratokból az derül ki, hogy a 2000-es években még kifejezetten népszerű volt a ciprusi cégek használata a magyar üzleti elit köreiben. A kiszivárgott fájlok között is feltűnnek az egy időben Bajnai Gordon egykori miniszterelnök által vezetett Wallis befektetői csoport ciprusi üzleteivel és Simor András korábbi jegybankelnök ciprusi cégével kapcsolatos iratok. Ezekről ugyanakkor már akkoriban részletesen beszámolt a sajtó, és sokat foglalkozott vele az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is. Orbán Viktor ezekre az üzletekre utalva kezdte el Simort és másokat „offshore lovagnak” nevezni.

Lantos ugyan csak 2022-ben vállalt hivatalos politikai pozíciót a miniszteri poszt elfoglalásával, de már régóta tagja volt a Fidesz hátországának. Pár éve bekerült a 4iG tanácsadói testületébe is, amelyről nemrég mutattuk be, hogy milyen komoly prioritást jelent Orbán Viktor számára...

VÍZ ALATT ÉGŐ TESLÁT LÁTTÁL MÁR?

TC HÍRADÓ (109.) / TOTALCAR VIDEÓ
Szerző: BAZSÓ GÁBOR (NINO KAROTTA)
2023/11/14.



Tovább herélődött az Euro 7 
Végre van 30 milliós Golf 
Új Ford Capri 
Víz alatt égő Teslát láttál már? 
Budapesten is lesznek autómegosztós helyek 
Ide jön a világ legnagyobb Kínai villanyautógyára 
Droker jú sotazótri 
Hammond nem töri össze a Neverát 
Nől a nyomás az autóiparban 
Napelemes gépkocsi a csőben 
Újra lesznek röpülő szivarok

PIKÓ ANDRÁS: EDDIG CSAK EGY RENDSZERHIBA VAGYOK, DE HA MÉG EGYSZER MEGVÁLASZTANAK, EZ A POLITIKA MINTA LESZ

NÉPSZAVA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2023.11.14.


A polgármester szerint a Fidesz politikájának antitézisét csinálják Budapest VIII. kerületében: nem lopják el a pénzt, viszonylag őszintén beszélnek. Videóinterjú.


Ha én öt évig vagyok polgármester, akkor nagyon egyszerűen fogalmazva nem leszek több, mint egy rendszerhiba. Amennyiben még egyszer megválasztanak, és ezt a politikát tudjuk folytatni, akkor onnantól kezdve mintává válik – jelentette ki Budapest VIII. kerülete, Józsefváros ellenzéki polgármestere lapunknak adott videóinterjújában.

Pikó András szerint – aki a Momentum támogatásával újra indul a jövő évi önkormányzati választásokon – részben ez az oka, hogy „el akarják törölni” a föld színéről mindazt, amit csinálnak. Elmondása szerint

a Fidesz alapvetően úgy működik, hogy fontos, befolyásos politikusainak mindenfelé „hűbérbirtokokat” adományoz. Budapest VIII. kerülete számára ez Kocsis Máté volt polgármester, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője,

akinek egy személyes ügy és politikai bosszú kérdése. Pikó András ennek a jelét látja abban, hogy még a 2019-es választási kampány alatt a stábjára küldték a rendőrséget, de abban is, hogy az ellenzéki győzelem után azonnal 1,125 milliárd forint fejlesztési forrást elvettek Józsefvárostól...

„HA A PALESZTINOK REMÉNYT LÁTNAK, ELFORDULNAK A TERRORISTÁKTÓL” – AZ IZRAELI TÖRTÉNÉSZ SZERINT KÖZELEG A BÉKE

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.11.14.


Nem mindennap készít történész szakmunkájából filmet a Netflix, Uri Bar-Joseph-fel ez mégis megtörtént. Ő írta meg részletesen Asráf Marvan történetét, aki az egyiptomi felsővezetés tagjaként kémkedett Izraelnek és 1973-ban figyelmeztette a zsidó államot a küszöbönálló támadásra. A katonai-titkosszolgálati vezetés jelentős része nem hitt neki; akárcsak ötven évvel később, amikor a Hamász támadása előtt sokasodó vészjelzéseket hagyták figyelmen kívül. Uri Bar-Joseph professzor a Válasz Online-nak adott interjújában arról is beszél, ki felügyelheti a Gázai övezetet a háború után és a mindkét oldalon most jelenlévő gyűlölet ellenére szerinte miért nyílik belátható időn belül rég nem látott esély a kétállami megoldásra
.

Az izraeli titkosszolgálatokat a világ legjobbjai közé szokás sorolni. Miért nem jelezték előre a veszélyt?

– Az állam megalapítása óta ez a legnagyobb hírszerzési kudarc. Továbbmegyek: elég régóta foglalkozom a titkosszolgálatok történetével és úgy vélem, a második világháború 1939-es kitörése óta nem történt ehhez hasonló eset. Az őrök elaludtak. Az október hetedikét megelőző általános lelkiállapotot hadd világítsam meg egy történettel. Pár héttel az októberi terrortámadás előtt a katonai hírszerzés konferenciáján adtam elő az 1973-as jom kippúri háborúval kapcsolatos hírszerzési csőd okairól. Arról, hogy a csoportgondolkodás miként altatja el az éberséget, hogy csontosodik meg egy koncepció és ez mennyire gátolja az új helyzet felismerését. Az előadásomat követő prezentáció a mesterséges intelligencia dilemmáit boncolgatta. Az ezt követő a beszélgetések szinte kizárólag a mesterséges intelligenciáról szóltak, a hírszerzési kudarcokhoz vezető emberi tényezők szinte senkit nem érdekeltek. Azt hiszem, valahol itt kell keresnünk a Hamász terrortámadásához vezető hírszerzési, katonai és politikai kudarc okait.

Izrael állandó fenyegetettségben él, az állam elvben megkülönböztetett figyelmet szentel a biztonsági előrejelzéseknek. Hogyan működik ez az immunrendszer?

– Talán egy orvosi példával lehet a legegyszerűbben bemutatni. Amikor önnek egészségügyi problémája van, orvosa megvizsgálja és elmondja a diagnózisát. Az egy szakértő véleménye, függetlenül attól, hogy tetszik-e ez önnek vagy sem. Esetünkben a titkosszolgálat az orvos, a politikai döntéshozó a páciens. A titkosszolgálat bemutatja a megszerzett, elemzett, feldolgozott információkat, ám a döntést mindig a politikus hozza meg. Elfogadja a jelentést? Elutasítja? Ha elfogadja, milyen döntést hoz meg az alapján? A hírszerző tisztnek az a feladata, hogy prezentálja a valóságos helyzetet az információ felhasználójának, legyen szó egy tábornokról vagy a miniszterelnökről. A döntéshozó a jelentést figyelmen kívül hagyhatja, de akkor a felelősség az övé. Ha azonban a hírszerző tiszt hanyagul gyűjtötte az információkat és rosszul értelmezte azokat, ezáltal hamis képet festett a döntéshozóknak, neki kell elszámolnia...

A jelenlegi helyzetért az orvos vagy a páciens a felelős?

– Alighanem még az asszisztens is! Persze nem látunk teljesen tisztán. Azt, hogy ki mit tudott és mit nem, egy alapos vizsgálatnak kell kiderítenie a háború után. A titkosszolgálatok tizenöt éve követik figyelemmel a gázai övezetet, mégsem tudtak arról, hogy a Hamász katonai parancsnokai terrortámadásról döntöttek. Mivel ez az alapinformáció hiányzott, az előzetesen regisztrált vészjósló jeleket – a gyakorlatozást, a védőkerítés felmérését és így tovább – képtelenek voltak szélesebb összefüggésben értelmezni. Izraeli rádióamatőrök például lehallgatták a gyakorlatozással járó hamászos rádióforgalmat, ezt jelezték is a katonai hírszerzésnek, mégsem történt semmi...

KILÉP A FÉNYRE MÉSZÁROS LŐRINC A TV2 CÉGBIRODALMÁBAN?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.11.14.


Ha a Gazdasági Versenyhivatal is rábólint, Mészáros Lőrinc cégbirodalma bekebelezi a TV2-csoport, a közmédia, a Hír TV és az ATV hirdetései felületeit is értékesítő Atmediát. A felcsúti milliárdos korábban is tulajdonos volt a vállalatban, így első ránézésre nem történik nagy változás, a lépés mégis fontos lehet. A tranzakcióval egy olyan folyamat is elindulhat, amely kitisztázza a teljes TV2-csoport eddig zavaros tulajdonosi viszonyait, és végső tulajdonosként itt is kilép a fényre Mészáros Lőrinc.

Kellett egy tévé

A saját média kiépítése a 2010-es kormányváltás óta prioritás a Fidesz számára. Ebben a folyamatban különösen fontos volt egy saját kereskedelmi tévécsatorna, hiszen ezen keresztül lehet a leghatékonyabban tömegekhez eljuttatni a politikai üzeneteket. Viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a két külföldi tulajdonban lévő csatorna közül a TV2 lehet a reális célpont. A csatorna azóta legalább négyszer tulajdonost váltott, és olyan, még NER-mércével mérve is durva cégjogi kavarások zajlottak körülötte, hogy sokszor évekig nem lehetett tudni, ki áll mögötte ténylegesen.

A TV2 a kormányváltás idején még a ProSiebenSat1-é volt. A német médiacsoport csak 2013 végén értékesítette a magyar érdekeltséget, amit papíron az akkori cégvezetés vásárolt meg. A menedzsment önálló tulajdonszerzését azonban már akkor is sokan kétkedve fogadták: Fidesz-közeli érdekeltségeket sejtettek a háttérben. Pár évvel később kiderült, hogy nem is alaptalanul: az akkor még a Fidesz gazdasági gépezetét irányító Simicska Lajos egyik széfjében valóban pihent egy olyan opciós szerződés, amely alapján átvehette volna a menedzsmenttől a TV2-t.

Erre végül azért nem került sor, mert

az időközben a miniszterelnökkel látványosan szakító Simicskát egyszerűen kijátszották.

A TV2 köré már akkor egy kusza céghálót építettek, amit addig kavartak, hogy a korábbi Fidesz-pénztárnok opciós szerződése végül nem a csatornára, hanem csak egy kiürített cégekre vonatkozott. Így mire Simicska 2015 őszén lehívta volna az opciót, eladták alóla a TV2-t a vele ellentétben Fidesz-szempontból megbízható Andy Vajnának*.

Bár az ekkor már jó ideje filmügyi kormánybiztosként működő Vajna azt mondta, 15 éves álmát valósított meg a TV2 megszerzésével, a kezdetektől voltak olyan vélemények, miszerint ő sem teljesen önszántából vette meg a csatornát: arra politikai hátországnak volt szüksége. A tulajdonosváltás után a kezdetektől ezt a narratívát erősítette a TV2 működésének szisztematikus átalakítása. Később pedig az is kiderült, hogy hiába volt a filmmogul bizalmi ember, nem hagyták teljesen önállóan mozogni a médiabirodalomnál.

A Simicskás fiaskóból tanulva szinte azonnal beépítettek egy biztosítékot a rendszerbe, amit Vajna 2019-es halála után azonnal élesítettek is.

Sőt, valójában már évekkel előtte. Ahogy a G7 négy éve megírta, a filmügyi biztos már 2016-ban eladta a TV2-t, ami csak azért nem derült ki egészen a haláláig, mert az új tulajdonos nem vette a nevére a céget. A háttérben maradó üzleti kör előlegként fizetett ki 2016 és 2018 között közel 20 milliárd forintot, ezért nem jegyezték be részvényesként. A trükközésben sokat segített az is, hogy Vajna – szintén okulva a korábbiakból – masszív céghálót épített a csatorna köré, nehezen átláthatóvá téve a pénzügyi manővereket.

Ilyen előkészületeket követően a filmügyi biztos halála után a TV2 viszonylag gördülékenyen cserélhetett hivatalosan is gazdát, és kerülhetett ahhoz az üzleti körhöz, amely a látható jelek szerint most is birtokolja. A médiabirodalom a TV2-csoport mellett időközben kiegészült az Atmediával és az IKO Műsorgyártóval, amely azóta is szakmányban gyártotta az olyan produkciókat a csatornának, mint a Sztárban Sztár leszek!, a Farm VIP vagy éppen a Szerencsekerék. Az egész birodalom köré pedig egy talán minden korábbinál bonyolultabb céghálót építettek, aminek a végén, nagyjából 2019 közepe óta Vida József és üzlettársai állnak...

BRÜSSZELI HÁZI FELADAT; MÉLTATLAN PEDAGÓGUSBÉREK; KORMÁNYZATI KAPCSOLATOK A FRANCIA SZÉLSŐJOBBAL - A HÉT LEGFONTOSABB CIKKEI (SZABAD EURÓPA)

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.11.12.


Az Európai Bizottság szerint az Orbán-kormány még nem végezte el a házi feladatát. „Méltatlan, ami a tanárokkal történik” – Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Így épült ki Orbánék kapcsolata az új francia szélsőjobboldallal. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.


Az Európai Bizottság szerint az Orbán-kormány még nem végezte el a házi feladatát

Továbbra is fennállnak a kockázatok Magyarországon az Európai Unió költségvetésére vonatkozóan – jelentette ki két parlamenti szakbizottság közös meghallgatásán kedden Johannes Hahn, az EU illetékes biztosa. Az osztrák tisztségviselő lényegében cáfolta, hogy az Európai Bizottság politikai alkura készülne Budapesttel cserébe azért, hogy Orbán Viktor ne tegyen keresztbe a hétéves büdzsé felülvizsgálatának. Információink szerint az EP újabb vitát tűz szerdán a plenáris ülés napirendjére a magyar helyzetről, de ezúttal határozat nélkül.

Arról is írtunk, hogy az Európai Bizottság választ vár a kormányzattól a Kúria elektronikus ügyelosztási rendszerével, illetve az azzal kapcsolatban feltett kérdéseire, hogy a magyar bíróságok valóban minden korlátozás nélkül az Európai Bírósághoz fordulhatnak-e előzetes döntéshozatal céljából. A biztosi testület ezek fényében alakíthatja ki az álláspontját a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjáról, legkorábban a november 20-i héten.

„Méltatlan, ami a tanárokkal történik” – Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa

Talán ő a legrégebben hivatalban lévő állami intézményvezető: már huszonnégy éve fogadja az oktatási jogok megsértésével kapcsolatos panaszokat. Aáry-Tamás Lajost elsősorban a mostani közoktatási helyzet értékelésére kértük, de szóba kerültek az egyházi iskolák, a szegregáció, illetve az is, hogy a tíz miniszter közül, akik alá beosztva dolgozott, melyikkel volt a legtöbb dolga.

Egy másik cikkünkben arról számoltunk be, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint már 2150-en távoztak az oktatási rendszerből január óta. Az érdekképviselet az ország valamennyi tankerületétől megkérdezte, hány dolgozójuk ment el idén. Felmérésük szerint a közép-pesti tankerületben csak szeptemberben 103 tanár mondott fel. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium szerint a pedagógusok több mint 99 százaléka elfogadta az új jogviszonyról szóló szerződést.

Így épült ki Orbánék kapcsolata az új francia szélsőjobboldallal


Egy magyar közérdekű alapítvány egykori vendégkutatója játszott a színfalak mögött fontos szerepet azon közvetítői láncban, amely két éve Orbán Viktor asztalához ültette a francia szélsőjobb üdvöskéjét, Éric Zemmourt. Bennfentesek szerint a papíron kormányfüggetlen kutatóintézettel PR-feladatokra is szerződő Erik Tegnért igazából azért fizették, hogy a magyar kormányt népszerűsítse külföldön.

Ukrajna pénzügyi támogatását nem gátolhatja meg a kormány, de az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdését igen

Nemcsak jelképes támogatást jelez, de az európai uniós tagjelöltségért tett erőfeszítések elismerését is, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalás megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával. A friss bővítési országjelentés siker a magyar EU-biztosnak – mondta brüsszeli tudósítónk podcastunk friss részében.

Kedden nyújtja be a Fidesz parlamenti frakciója a „szuverenitásvédelmi” törvényt


Erről Gulyás Gergely beszélt a Kormányinfón. A tájékoztatón emellett szó volt arról is, hogy a kormány nem támogatja az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, és úgy látja, hogy decemberre biztosan egy számjegyű lesz az infláció. A kormány álláspontja az, hogy az emberi életről nem az embernek kell döntenie – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel alkotmányjogász keresetével kapcsolatban.

Tarlós István: A budapesti kampány piszlicsáré ügyekről fog szólni


A volt főpolgármester azt mondja: Pokorni Zoltán jelölése nem lepné meg a Fidesz részéről, miközben az ellenzék helyében Tóth Józsefet, a XIII. kerület vezetőjét indítaná főpolgármesternek. Lázár Jánosról úgy véli: néha nem a pontos helyre sorolja magát a bibliai személyiségek szimbolikus sorában.

Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat

Pedig éppen azért adta koncesszióba a Molnak a kormány a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. A Mol hulladékos leánycégének felső vezetője egy konferencián ismerte el, hogy rosszabb a helyzet, mint a koncesszió előtt. Ugyanezen a rendezvényen az adóhivatal egyik alezredese is hanyatló trendről számolt be; ma már nem ő a főosztályvezető-helyettes.

Ruff Bálint: „Politikai pánikrohamot kapott Donáth Anna”

Szoktak politikusok 180 fokos fordulatot venni, de hogy egy napon belül, az különleges állapot – mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Szerinte amit most csinál Donáth Anna, azt 2019 májusában, a sikeres EP-választás után kellett volna megtennie. Ehhez képest már a 2019-es helyhatósági, majd a 2022-es országgyűlési választásokon is együtt indult a Momentum a DK-val. Podcastunkban emellett terítéken volt Vona Gábor és Jakab Péter pártépítése, hogy miként találta meg a DK a maga KDNP-jét az LMP-ben, hogy miért nem lehet civilként politikát csinálni, és az is, hogy a Fidesznek mire jó a fóliázás.

Hogyan lehet elérni, hogy a Föld se főjön meg, és közben a szélsőségesek se vegyék át az uralmat?

Ha nem jön gyorsan jelentős csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, pár évtizeden belül olyan határértékeket fogunk átlépni, ahonnét már nem lesz visszaút. Mindeközben viszont figyelni kell az ellátásbiztonságra és az energiaárakra is, máskülönben a választók fordulhatnak a könnyen elérhető bűnbakokat kínáló, szélsőséges pártok felé, vagy egyes diktatúrák újabb háborúkat próbálhatnak indítani. De hogyan fogjon össze a világ, és mik lehetnek a reális forgatókönyvek a katasztrófa elkerülésére? Áttekintettük két globális energiamulti és a Nemzetközi Energiaügynökség számításainak főbb elemeit.

„Nincs az a pénz, amiért a szabadságom odaadnám” – interjú a Veresegyház éléről 58 év után távozó Pásztor Bélával

Ha sport lenne a polgármesterség, Pásztor Béla Európa-bajnok lenne. Ötvennyolc éven át volt Veresegyház első embere. Tanácselnökként kezdte, aztán átvezette az egyre fejlődő települést a rendszerváltozáson. De csak a rendszer változott, mellette kitartottak a helyiek, akiket ő maga nagyon akarnok, tehetséges hadseregként jellemez. Azt mondja, bírná még erővel, de 85 évesen inkább visszavonul, hogy a jövő évi önkormányzati választás előtt már legyen lehetősége bizonyítania az utódjának. Nem akar beleszólni az új polgármester dolgába, de ha megkérdezi, elmondja a véleményét.

Szabó Réka: „A táncosok között van, aki most kőfaragónak tanul”


A Tünet Együttes két évtizeden át volt a független magyar és nemzetközi színházi és kulturális élet egyik legfontosabb társulata. Aztán elegük lett a kilátástalanságból, a bizarr adminisztratív terhekből, és abbahagyták a munkát. A Szelfi vendége a Tünet Együttes művészeti vezetője, a matematikus, táncos, koreográfus és rendező Szabó Réka volt, aki most drámacsoportot szervez olyanoknak, akik külső körülmények hatására elveszítették hivatásukat a jelenkori Magyarországon – legyen szó tanárokról, orvosokról vagy újságírókról.

Hónapok óta nem sikerül rendezni a recski sárlavina károsultjainak helyzetét


Június 8-án öntötte el a közeli bánya felől lezúduló sárlavina a recski Hunyadi utca házait. A katasztrófa huszonegy családot, mintegy hatvan-hetven főt érint. Helyzetük csaknem fél éve megoldatlan, noha a kormány félmilliárd forintot különített el erre a célra. A NER-közeli bányát a szabálytalanságok miatt mindössze hárommillió forintra büntették. A Szabad Európa több cikkben foglalkozott a történtekkel. A Sztoriban újabb részében Kertész Ádám foglalta össze, mi történt eddig.

Birodalmi vízió és liberalizmusexport: történészek az orosz és az amerikai imperializmusról

Békés Csaba és Kalmár Melinda történész házaspár beszélgetése arról, hogy mi vezérli Oroszországot és mi az Egyesült Államokat, amikor saját rendszerükkel kompatibilis világot akarnak kialakítani; hogy orosz csatlósállam-függésbe kerülhetett-e Magyarország, valamint hogy az ökológiai krízis boríthat fel minden hatalmi struktúrát a világban.

AZ ARGENTIN MODELL: HOGYAN VISZIK CSŐDBE A GAZDASÁGOT SARLATÁNOK ÉS POPULISTA DEMAGÓGOK?

MAGYAR NARANCS
Szerző: LÁSZLÓ GÉZA
2023.11.13.


Érdemes felidézni az elmúlt évtizedek argentin gazdaságpolitikai fejleményeit: a 2001-es államcsőd időszakát és az államadósság azóta tartó, időnként egészen unortodox menedzselésének történetét. Már csak azért is, mert e történetnek van némi relevan­ciája Magyarországról nézve is.


Argentína az október 22-i választásokra készül. Két közgazdász áll a közvélemény-kutatások élén. Az egyikük Sergio Massa, a gazdasági miniszter – tekintettel arra, hogy az éves infláció 100 százalék fölött jár, nem lehet könnyű dolga a kampányban –, a másik különleges figura, akit mintha Urbán Lászlóból, Orbán Viktorból és Bayer Zsoltból, azaz egy libertariánus közgazdászból, egy populista politikusból és egy szélsőjobbos propagandistából gyúrtak volna össze. Javier Milei szerint nincs szükség központi bankra, honfitársáról, Ferenc pápáról pedig olyanokat szokott nyilatkozni, amihez képest Bayer kommentjei pápasimogatásnak tűnnek. (Az argentin választások október 22-i első fordulójából ők ketten jutottak tovább. A második fordulót november 19-én tartják. – A szerk.)

Argentína gazdasága nemcsak az ilyen új látványosságok, vagy a magas infláció miatt érdemes a magyar közönség figyelmére, hanem azért is, mert az államadósság tavalyi, legutóbbi átstrukturálásakor az ország a valaha volt legnagyobb IMF-hitelt vette fel. Érdekesség az is, hogy ekkor az IMF egyik legádázabb kritikusa, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz is megdicsérte a washingtoni intézményt a növekedéspárti konstrukcióért, és még azt is hozzátette, hogy ha az IMF nem létezne, akkor újra ki kellene találni.

Ám az argentin infláció és a gazdaság összképe azóta sem megnyugtató, s a nemzetközi befektetők nem véletlenül lettek roppant idegesek, amikor Milei az élen végzett az előválasztáson. A populista és a szakmai érvek csatájában erős déjà vu érzés fogott el, és arra gondoltam, érdemes lenne visszajátszani az elmúlt évtizedek argentin gazdaságpolitikai fejleményeit: a 2001-es államcsőd időszakát és az államadósság azóta tartó, időnként egészen unortodox menedzselésének történetét. Már csak azért is, mert e történetnek van némi relevan­ciája Magyarországról nézve is – de a párhuzamokkal ezúttal is kéretik óvatosan bánni!
...

HA ÉRTELMES DOLGOKRA KÖLTENÉNK, NEM LENNE ILYEN INFLÁCIÓ: POGÁTSA ZOLTÁN ÉS LÁSZLÓ CSABA A VÁLSÁGRÓL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.11.13.



Sok vagy kevés a 9,9%-os infláció? Növekedésnek indulhatnak a bérek? Mennyire van bajban a költségvetés?

Hogy tisztábban lássunk, két eltérő közgazdasági iskola jeles képviselőit kértük, vitassák meg, hogyan jöhetnénk ki a válságból. Pogátsa Zoltán közgazdásszal és László Csaba volt pénzügyminiszterrel, a Corvinus oktatójával jártuk körül a magyar gazdaság kilátásait.

00:00 - Ér valamit az “egyszámjegyű” infláció? 
10:28 - Élelmiszer-drágulás 
14:38 - Energiaárak 
20:08 - Mikor nőhetnek a reálbérek? 
31:34 - Költségvetési hiány 
35:08 - Probléma-e a magas deficit? 
44:00 - Csökkenő fogyasztás 
47:40 - Optimista és pesszimista zárógondolatok

MAGYARORSZÁG BERLINI NAGYKÖVETE: VÉGET KELL VETNI AZ UNIÓ MIGRÁCIÓS "PLÜSSÁLLATKA-POLITIKÁJÁNAK" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.11.14.


Györkös Péter, berlini nagykövet a Die Weltben fejtette ki véleményét az unió migrációs politikájáról. "Szuverenitásvédelmi" törvényre annak a rezsimnek van szüksége, amelyiknek kell valamilyen ellenség – írja egy kommentárban a Süddeutsche Zeitung szerzője. Kedden tanácskoznak az EU védelmi miniszterei, Josep Borrell Ukrajna 20 milliárd eurós katonai megsegítéséről szóló javaslata ebben a formában nem valószínű, hogy túléli a napot. Nemzetközi lapszemle.

Orbán Viktor még inkább jobbra tolódik – állapítja meg Cathrin Kahlweit a liberális szemléletű, müncheni Süddeutsche Zeitungban közölt kommentárjában, annak kapcsán, hogy kedden kerül az Országgyűlés elé az úgynevezett "szuverenitásvédelmi" törvény. Mint írja, a tervezet konkrét tartalmát illetően egyelőre csak utalások hangzottak el, de azok alapján szélsőjobboldali mintára lehet gondolni. Kahlweit már önmagában a szuverenitástörvény fogalmán is megütközött, szerinte ilyesmire rendszerint csak olyan rezsimeknek van szükségük, amelyeknek kell valamilyen ellenség, vagy legalábbis ellenfél.

Egy másik, szintén széles körben szemlézett német lap, a Die Welt Györkös Péternek, Magyarország berlini nagykövetének a cikkét közli a bevándorlás témájában. A diplomata, aki korábban a brüsszeli magyar EU-misszió élén képviselte az orbáni Európa-politikát, meglehetősen erős jelzőt használ: azt írja, hogy a migrációs kérdéskörben véget kell vetni az európai plüssállatka-politikának, és biztosítani kell a saját határok megvédésének elrettentő képességét. „Mi, magyarok már megszoktuk, hogy migrációs ügyekben az EU nyomást gyakorol ránk. De, minden tiszteletünk mellett, a bevándorlás kulturális kérdés, és minden társadalomnak lehetőséget kell adni arra, hogy saját maga döntse el, kivel képes együtt élni” – fogalmaz Györkös, és szerinte ebből az következik, hogy Brüsszelnek le kell tennie az érkezők tagállamok közötti úgymond kényszerelosztásáról.

Kedden tanácskoznak az európai uniós országok védelmi miniszterei Brüsszelben. A Reuters erről szóló előzes áttekintése szerint a jelenlegi formájában aligha éli túl az eszmecserét Josep Borrellnek az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az a júliusban tett javaslata, hogy képezzenek négy éven át évi 5-5 milliárd eurós pénzügyi alapot Ukrajna katonai megsegítésének a céljából. A 20 milliárdos Ukrajna-alap abba az átfogóbb uniós Békekeretbe illeszkedne, amely mindenfajta kifelé irányuló katonai támogatás megtérítésére szolgál az EU-tagok számára. Diplomaták azt mondták a hírügynökségnek, hogy számos tagállam, köztük a nehézsúlyú Németország is fenntartásokat hangoztatott ekkora összegű uniós kötelezettségvállalást illetően. „Azt még nem mondom, hogy a terv halott, természetesen mindent lehet tovább javítani” – idéz a Reuters egy vezető diplomatát. Van olyan vélekedés is, hogy egyelőre csak egy-egy évre vállalnának kötelezettséget EU-szinten.

A beszámoló kitér arra, hogy Magyarország hónapok óta akadályozza az említett Békekeret félmilliárd euróval való feltöltését. Ennek eredeti oka az volt, hogy Ukrajna feketelistára tette az OTP-t. Miután Kijevben levették a magyar bankot erről a listáról, Magyarország arra nézve követel garanciákat, hogy később sem kerül arra vissza. Az összképhez tartozik az is, hogy az EU-országok szintén vitát folytatnak egy olyan javaslatról, amely 50 milliárd euró gazdasági – tehát hangsúlyozottan nem katonai – jellegű támogatást irányozna elő Kijev számára.

Az EurActiv brüsszeli hírportál beszámol arról, hogy Ausztriában, ha most tartanának választásokat, a legtöbb szavazatot, 29 százalékot a szélsőjobboldali Szabadságpárt, az FPÖ kapná. Ez 13 százalékponttal több, mint a 2021-es parlamenti választáson elért eredménye, és felülmúlja eddigi rekordját, az 1999-ben szerzett 26,9 százalékot is. A jobbközép Néppárt és a Szociáldemokrata Párt 20 és 25 százalék között mozog. A Zöldek a maguk 9 százalékával most 4 százalékponttal gyengébbek, mint 2021-ben, a liberális NEOS 11 százaléka viszont 3 százalékpontos javulást mutat. Az országban jövő ősszel esedékes a törvényhozási választás, előtte pedig, júniusban, mint minden EU-országban, európai parlamenti választást tartanak. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a múltban rendre megfigyelhető volt az FPÖ magas népszerűségi rátája, majd a választási kampányok utolsó heteiben a párt valósággal összeomlott.

Végül pedig említsük meg, hogy a cseh és a szlovák sajtó nagy tisztelettel adózik a hétvégén, 85 éves korában elhunyt Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter emlékének. A neves hercegi dinasztia cseh ágának Prágában született és most Bécsben meghalt reprezentánsáról – mint az az osztrák Der Standard külföldi sajtószemléjében olvasható – a cseh Lidové Noviny azt írja, hogy az általa vallott konzervatív értékekből – a tudás tiszteletéből, az igazsághoz, a hithez és a szeretethez való ragaszkodásból - soha nem engedett, mégis egész élettörténete a kulturális sokszínűség szép példája. A pozsonyi Sme szerint páratlan jelenség volt a csehszlovák térségben, és bizony Szlovákiának is nap mint nap szüksége lenne egy Schwarzenbergre, aki felelősséget érez a közjóért, és morális iránytűt jelent a társadalomnak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PILZ OLIVÉR: ALAPJAIBAN VAN BAJ A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERREL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.13.


Vannak még színvonalas iskolák, de vannak, ahol már lényegében a gyerekmegőrzés szintjére degradálódott az oktatás. Így vélekedik Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, aki szerint a rendszerrel van a baj. Mint mondja, nem véletlen, hogy ott jelenik meg a korrupció, ahová a NER beteszi a lábát.


Miközben országszerte egyre nagyobb gond a hiányzó pedagógusok helyettesítése, kiderült, hogy sok helyen hamisítják az eKrétát, miután a sima helyettesítést is úgy írják be, mintha szaktanár tartaná az órát. Ezzel pedig megpróbálják elfedni a pedagógushiányt – legalábbis papíron. Valójában hogyan épül fel ez a rendszer?

Az kormányzati elvárás, hogy ne legyen probléma – noha van –, de azokat söpörjük a szőnyeg alá. Ehhez lehet, hogy – mondjuk így –, a Krétát hamisítani kell. Ez vagy fölülről jövő elvárás, de az is előfordulhat, hogy a NER által kinevezett igazgatók így próbálnak megfelelni a NER szabályainak.

Akik ezt a rendszert működtetik – a tankerületek, az intézményvezetők, sőt még a pedagógusok is –, csavarok a gépezetben, és jól akarnak teljesíteni „fölfelé”. Ezért nem a valós helyzetet írják be a Krétába...

Igen, csak a kettő között az a különbség, hogy ez ugyanolyan, mint ami a kommunizmusban volt az a vicc, hogy be kell szolgáltatni hat disznót, közben a fele sem született meg. Pont erről van szó. Pedagógushiány van, ezt a diákok meg a szülők érzékelik, miközben a hivatal meg azt mondja, hogy nincs. Most akkor mi az igazság: Az, amit az a néhány száz, a kormány közelében levő ember mond, vagy pedig az, amit az a másfél-kétmillió ember tapasztal, miután napi szinten – diákként, szülőként – kapcsolatban van az oktatással.

Nekem is Hofi „Mennyit fog a disznó elleni” című kabaréjelenete jutott erről a helyzetről az eszembe. Csak itt maguk az intézményvezetők is kényszerhelyzetben vannak, mit tehetnének?

Például, hogy tömegesen lemondanak, ha ilyenre kérik őket.

Ezt nyilván nem fogják megtenni, pláne azok nem, akik saját elvárásuk alapján adják ki az utasítást

Nyilván nem tudnak mit tenni, mert nincs pedagógus. Csak akkor nem kellene azt hazudni, hogy nincs pedagógushiány. Meg nem kellene átverni a gyereket és a szülőt azzal, hogy nem tartják meg, vagy nem szakszerűen tartják meg az órákat. Napjainkban már pedagógus végzettség nélkül is tarthatnak órát, soha ennyien nem voltak végzettség nélkül a pályán.

Körülbelül 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája


Mellettük pedig több ezer nyugdíjas pedagógus is van az oktatásban. Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás, a PSZ elnöke két évvel ezelőtti számokból ki is számolta, hogy nem is csak 16 ezer, hanem körülbelül 30 ezer oktatási munkát végző hiányzik az oktatásból. Ami most még „megdobódott” jó pár ezer pedagógussal.

Az intézményvezető megpróbálhat új pedagógust is fölvenni?


Megpróbálhat, de honnét? Ez olyan, mint amikor fizikából tanítottuk – most már éppen nem tananyag – a félvezetők működését. Az ugyanis úgy működik, hogy egy elektron felpattan, és egy lyukba beugrik. Az ő helyén marad egy lyuk, és oda beugrik egy másik elektron. Ugyanez történik az oktatásban, ha feláll egy tanár, akkor az ő helyén marad egy lyuk, és oda egy másik iskolából esetleg átmegy valaki, akkor pedig az ő helyén marad egy lyuk. Viszont nincs, aki betömi a lyukat, az mindig megmarad, csak odébb vándorol az egyik intézményből a másikba.

Azoknak a pedagógusoknak, akik nem kívántak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, november 1-jétől már nem kell bejárniuk tanítani. Az iskola azonban november 30-ig nem vehet fel mást a helyükre, még akkor sem, ha lenne rá jelentkező, hiszen még ott vannak státuszban a régiek

Én is így vagyok most, november 30-ig nem járok már be tanítani, a felmondási időmet töltöm. Erre azt kellett volna válaszolni, hogy az intézményvezetők nyugodtan vegyenek föl valakit, mert a 24 kötelező tanórával, meg a szokásos helyettesítésekkel a kollégáknak már nincs lyukas órájuk, hogy helyettesíteni tudjanak. Arra az egy hónapra meg kellett volna emelni ideiglenesen a státust azzal a néhány fővel, aki iskolánként hiányzik. Amikor egy jogszabályt meghoznak, lehet, hogy gondolkodni is kellene, és nem csak arra gondolni, hogyan álljanak bosszút...

GAZDASÁGI TRENDEKRŐL A 10% ALATTI INFLÁCIÓ TÜKRÉBEN ZSIDAY VIKTORRAL ÉS OSZKÓ PÉTERREL

OXO COFEE BREAK
Szerző: OXO HOLDING
2023.11.13.



Az OXO Coffee Break következő részében Zsiday Viktor és Oszkó Péter az aktuális gazdasági trendeket elemzi a pénteken a sajtót uraló októberi 9,9%-os inflációtól indítva a beszélgetést. Az epizód résztvevői kifejtik véleményüket a magyar munkaerő termelékenységéről, kitérnek arra, hogy ez hogyan függ össze az oktatás minőségével, de az is szóba kerül, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja a gazdasági növekedést. Felkeltettük az érdeklődésed? Hallgass bele a beszélgetésbe!

GURULÓ EURÓK: A FIDESZ ÚGY AKARJA VÉDENI A MAGYAR SZUVERENITÁST, HOGY ELLENZÉKBEN MÉG A NÉMET JOBBOLDAL PÉNZÜGYI KÖLDÖKZSINÓRJÁN LÓGOTT

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2023.11.14.


Soros György támogatása csak az induláshoz kellett, Orbán Viktor pártja máig törleszt is a németeknek, de ma nyújtja be azt törvényjavaslatot, amely bűncselekménynek minősíti, ha egy párt külföldről támogatást fogad el.

2008-ban, hosszú ellenzékiségének hetedik évében annyira rosszul állt a Fidesz és a köré csoportosuló szervezeti holdudvar anyagilag, hogy veszélybe került a jobboldali nyilvánosságban már akkor is meghatározó eseménynek számító kötcsei piknik lebonyolítása.

A német CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) azonban a zsebébe nyúlt, és mintegy 1,1 millió forinttal kisegítette a magyar testvérpárt ikerszervezetét, a rendező Polgári Magyarországért Alapítványt. A mából nézve az eset és az összeg is nevetségesnek tűnik, akkoriban viszont még a Fidesz és Kötcse is a mostaninál lényegesen kisebb lábon élt, a támogatás létfontosságúnak bizonyult.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert a Fidesz épp ma készül benyújtani a parlamentnek a szuverenitásvédelminek nevezett törvényjavaslatot.

A tervezetről Kocsis Máté frakcióvezető beszélt először még szeptemberben, akkor azt mondta, ezzel szeretnének „borsot törni” a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és „dollárpolitikusok” orra alá. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón pedig azt mondta, bűncselekménnyé minősítik, ha egy párt külföldről fogad el támogatást, és létrehoznak egy külön hatóságot is ennek figyelésére...

Az említett pikniknek egyébként volt egy másik emlékezetes mozzanata is: Pokol Béla jogászprofesszor (2011-2023-ig ciklusokon át alkotmánybíró a Fidesz jóvoltából) és Dux László szegedi biokémikus professzor (a 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára) vitatkozott azon, hogy hol a civilek helye a politikában. Pokol azt képviselte, hogy „a politikai és a civil kategória élesen el kell váljon egymástól, a civil ne beszéljen bele a politikába”, Dux szerint viszont az az évi tavaszi „szociális” népszavazás sikere éppen azzal a tanulsággal szolgált, hogy „a civileknek hallatniuk kell hangjukat a közéletben, s komoly nyomásgyakorló tényezőként léphetnek föl”. Mint tudjuk, rövid távon Dux álláspontja győzött – a Fideszt csak akkor kezdte el zavarni a civilek részvétele a közéletben, amikor (nagyjából 2014-től) bennük látta meg a politikát hegemonizálni kívánó törekvéseinek egyik akadályát.

Ami a Fidesz-érdekkör külföldről történő finanszírozását illeti, a 2008-as eset nem a kivétel volt, hanem a szabály: a jelenlegi kormánypárt pártalapítványa (és így áttételesen maga a Fidesz is) egyebek mellett a CDU és a CSU pártalapítványainak pénzügyi köldökzsinórján lógva vészelhette át az ellenzéki éveket.

Konrad-Adenauer-Stiftung. 2004: 20 000 euró, 2005: 20 000 euró, 2006: 20 000 euró, 2007: 30.000 euró, 2008: 30 000 euró, illetve 1 106 544 Ft (a kötcsei találkozó támogatása), 2009: 30 000 euró, 2010: 30 000 euró, illetve 3 000 000 Ft (a 2010. május 30-i Kötcsei találkozó támogatása) – ez szerepel a Polgári Magyarországért Alapítvány honlapján, miközben ugyanott visszatérően felbukkannak (esetenként sokmilliós) KAS-támogatások további magyarországi pártközeli rendezvények címén is...

ORBÁN SZÓTÁRÁBAN A SZUVERENITÁS DIKTATÚRÁT JELENT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.11.13.


Orbán rátalált a „szuverenitás” fogalmára, amely alkalmasnak látszik arra, hogy szépítsen a diktatúra, az önkény és a zsarnokság fogalmain. A szuverenitás ellentéte a pluralizmus, és a történelem fejlődése – a borzalmas történelmi tapasztalatok alapján – a szuverenitástól a pluralizmus felé haladt. A szuverenitás abszolút monarchiák filozófiai meghatározásaként a „szuverén”, az „uralkodó” korlát nélküli, törvények feletti, abszolút hatalmát jelentette.

Ez azt jelenti, hogy a „szuverén” személy, akit abszolút hatalom és a végső döntés joga illet meg, a szuverenitás megtestesítője. A szuverenitás a mindenki mástól független hatalom, amikor a szuverén személy az akaratát korlátlanul, mindenkire és mindenre kiterjedően, s minden külső korlát, elszámolási kötelezettség nélkül gyakorolja. A modern korban ezt nevezzük diktatúrának, ami a „szuverén” abszolút uralmát jelenti, a „szuverén” személy pedig nem más, mint a diktátor.

Muszáj ezt világossá tenni, mert a „szuverén” és a „szuverenitás” túl szép, emellett legitim történelmi fogalmak, amelyeket legitim és törvényes abszolút monarchiákra alkalmaztak, amelyek még akkor is törvényesek voltak, ha az uralkodónak abszolút jogai voltak. A felvilágosodás a francia forradalom után a legteljesebb mértékben elvetette a szuverén uralkodó által gyakorolt hatalmat. A szuverenitás az állam egészét illeti meg, de a hatalmi ágak szétválasztása és a plurális politikai rendszer keretein belül.

Aki ezt a „szuverenitás” fogalmat elutasítja, megtagadja, az csaló, mert nincs alkotmányos alapja a hatalom kizárólagos gyakorlásának, amit még a Fidesz házi alaptörvénye is tilt, megörökölve az utolsó törvényes magyar Alkotmányból. A népfelség elve eleve kizárja a „szuverén” személy által gyakorolt szuverenitást, korlátlan hatalmat, az annak ellentéte. A jelen korban a „szuverenitás” fogalma diktatúrát takar, a „szuverén” pedig diktátort, ahogy Orbán szuverenitásvédelme sem az állami szuverenitást, hanem az ő diktatúráját védi.

E bevezető után kell a Szuverenitás Konferenciára tekinteni, amely a „szuverenitásvédelmi törvények” megszavazása előtt próbálja a diktatúra fogalmát helyettesítő pozitív csengésű szuverenitás fogalmat a köztudatba csempészni. Az emberek „szuverenitás” alatt magyar állami függetlenséget és külső beavatkozás nélküli önállóságot értenek, miközben nem azt jelenti, hanem a pluralizmus felszámolását, a diktatúra törvényesítését, s Orbán, a diktátor hatalmának és korlátlan uralmának védelmét. Erre irányul a „szuverenitás” törvénye.

A csalás és a megtévesztés alapja az, hogy a külföldről érkező támogatásokat tünteti fel abban a színben, mintha külső beavatkozás lenne Magyarország életébe, és külföldi érdek befolyását jelentené, ami korlátozná Magyarország „szuverenitását”. A cél azonban nem ez, hanem az Orbánnal szemben álló mindenféle politikai ellenzék, civil társadalom és a média korlátozását, mindenféle forrástól való elzárását, amely ahhoz szükséges, hogy munkájukat elvégezzék, ami a hatalom korlátozását, ellenőrzését és a pluralizmus védelmét jelentené.

Magyarul, sikerült megint egy abszolút hazug, hamis fogalmat bevezetniük, amivel a népet becsapják, megtévesztik és félrevezetik, amivel maguk mellé állítják, miközben a néptől az utolsó önrendelkezést, a népfelség gyakorlásához szükséges utolsó eszközöket veszik el. A „szuverén” pontosan olyan, mint Edward király, az angol király, aki vágtat fakó lován, nem alhatik, amíg van bárki, aki veszélyt jelenthet az örökké tartó korlátlan hatalmára, törvény feletti uralmára, a diktatúrájára. Beteg, paranoiás, mint minden diktátor.

Ezért nincs korlátozott diktatúra, s ostobaság hibrid rendszerről beszélni, mert a diktátor természetéből fakad, hogy nem tűr, nem tud elviselni semmiféle pluralizmust, hibriditást, csak az abszolút és korlátlan hatalmat. Minden diktatúra erőszakhoz, teljes elnyomáshoz, és a végén forradalomhoz, öldökléshez vezet. Nem lesz ez másképp Orbán diktatúrájával sem, amely nem a hibriditástól halad a totális uralom felé (Orbánnak már ma is totális uralma van), hanem a látszattól a valóság felé, a demokrácia látszatát is megszüntetve...

KUCSERA ORSZÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZŰCS R. GÁBOR
2023.11.10.


Háy Gyulának a Kucserákról szóló cikke 1956. október 6-án, éppen Rajk László és társai újratemetésének napján jelent meg az Irodalmi Újságban, s bár a szerző a szocializmus tisztaságát féltette ettől az öntelt, buta, csereszabatos kádertípustól, a forradalom leverése utáni „íróperben” hat év börtönt sóztak rá. Ami azt jelzi, hogy telitalálat volt. Hogy épp a szocializmus egyik legfőbb lényegét ragadta meg, azt, amiről Jugoszláviában Milovan Đilas Az új osztály címmel könyvet írt, s ezért őt is börtönnel, illetve kényszermunkával büntették. Az újosztály-elmélet valójában jóval korábbi: azt Mihail Bakunyin fogalmazta meg 1870 körül, ám ő a tudósok által irányított diktatúrát vizionált, s nem zárható ki, hogy ez az elmélete hatott Huxley Szép új világára is. Az újosztály-elméletekről egyébként Szelényi Iván és Peter King Lawrence közös műve ad kitűnő áttekintést.1

Most azonban tegyük félre a tudományt. A rendszerváltozás után ugyanis új Kucsera-osztály alakult ki, melynek összetétele változott ugyan addig, amíg a kormányok is változhattak, de azért aki egyszer bekerült ebbe a társadalmi csoportba, az nem került ki onnan. Érdekes módon nagyjából függetlenül attól, hogy éppen a bal- vagy a jobboldalinak nevezett pártok adták a kormányt. A politikai-gazdasági elit személyi összetétele csekély mértékben változott egészen a 2010-es évek elejéig, legföljebb a hatalomra gyakorolt befolyásuk lett nagyobb vagy kisebb, attól függően, melyik párt vagy pártok adták a kormányt. Ez alól kivétel lehet az Antall-kormány, amely e tekintetben is gyakorlatlan, hadd ne mondjuk, amatőr volt, de az utána következő MSZP–SZDSZ-kabinetben és környékén azért már igen sok volt a (nevezzük nevén) nem csekély politikai kapcsolattal, befolyással rendelkező újgazdag. Hadd ne tévedjünk most a privatizáció ingoványába: véleményem szerint a magyar gazdaság, még mindig a bumfordi sztálini stílusú gazdasági szerkezet hatásaként, a rendszerváltozás környékén olyan állapotban volt, hogy örülni kellett minden vállalatnak, amely egyáltalán külföldi kézbe került. Azt ugyanis nagy valószínűséggel elkerülték a Kucserák, bár némelyiknek azért volt némi szerepe egy-egy üzlet összehozásában, vagy éppen felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi állás mint jutalom megszerzése révén. A többi merüljön a feledés homályába.

Ugorjunk.

Orbán az „elmúltnyócév” alatt felismerte: ott követte el a hibát, hogy nem épített ki magának saját, külön Kucsera-hadat. Ezt a hibát 2010 után korrigálta. Az új had egy része saját „tőkésosztály”, azaz voltaképpen a maga és családja közvetlen érdekeltségi, baráti körébe tartozó, eddig egy kivétellel (Simicska) hozzá feltétlenül hű, mi több: politikai-hatalmi céljainak közvetlenül alárendeltek csoportja. Annak ellenére, hogy akadhat közöttük néhány valódi üzletember is, lényegében állami segítséggel kiépített gazdasági hatalmi bázis. Ebből a szempontból teljességgel lényegtelen, hogy valóban értenek-e az üzlethez, egyáltalán: tudnak-e írni-olvasni. Mára ez a Kucsera-had oly mértékben felhígult, hogy egy „kötcsei pikniken” ők teszik ki a bőséges garnírungot.

Nemcsak valóban nagy halakról, a név szerint ismert vagy (zömmel) nem is ismert milliárdosokról van tehát szó, hanem a cápákkal együtt élő kalauzhalakról. Ilyenek akadnak a kultúra és a művészetek világában. Nézzük, mit ír erről Háy: „Kucseráék mindmáig nem nyugodtak bele, hogy olyan nehezen rendszabályozható, kommandírozható, szabványozható és iktatható valami, mint az irodalom és a művészet, egyáltalán létezik ezen a világon. Így hát számukra az irodalomhoz és a művészethez értő ember eleve megbízhatatlan.”2 De akadnak olyanok, akik csak korábbi vagy jelenlegi baráti-barátnői kapcsolataik révén kerültek a Kucserák közé, mi több, akadnak köztük elvétve valódi szakemberek is, akik tudásukat áruba bocsátva elkucserásodtak, és szakmailag már fabatkát sem érnek, de jól megélnek belőle: „sors bona, nihil aliud”.

Az igaz újkucserák, akik bőven megfelelnek Háy Gyula kiváló írásának, azonban a Pártban vannak. Ez a Párt pontosan leképezi a skizofréniának nevezett elmebetegséget. Két párt, és mégis egy. Egy párt, mégis kettő. És groteszk módon mindkettő Mr. Hyde...


ORBÁN KÉT MACSKA VOLT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.14.


„Nem lehet hazugságban élni” – jelentette ki Orbán Viktor a Századvég folyóirat harmincadik születésnapi konferenciáján, ami alcímként a szuverenitás szót viselte, talán a mostani irány miatt nem egészen véletlenül. És bár már nagyon sokszor gondolta azt az ember, egyáltalán nem érdemes foglalkozni azzal, amit ez az alak a kappanhangján és ajkait nyalogatva nagyon gyakran előad, erre azért már fölkapta a fejét, hogy nocsak.

Mert azonmód, mint valami villámcsapás hasított belé az, ami az idézett mondatból következik, hogy akkor ezek szerint maga Orbán Viktor immár nem is él, ha egyszer hazugságban nem lehet. Mert a szemünk előtt fetreng abban már három évtizede, mostanában azonban egyre inkább súlyosbodóan. Még továbbá az is elhangzott ezen a jeles eseményen, hogy „a liberálisok az új kommunisták”, ami azért már döfi.

Ránéztünk ezen a ponton a Liberális Internacionálé hajdani alelnökére, aki Orbán maga, immár viszont a sokadik alakban. Konzervatívból kereszténnyé, majd illiberális fasisztává alakulva át, és képes azt a szemünkbe mondani, hogy hazugságban élni nem lehet. Holott az a buborék, amit magának kialakított, amiből képtelen kilátni, a hazugság maga, ezért bátorkodtunk megjegyezni, hogy a saját maga által kreált definíció szerint voltaképp nincsen is.

Ennek ellenére vagy tán éppen ezért ez a beszéd, illetve kinyilatkoztatás valójában egy pályaívet rajzolt önmagáról, így az országról is, ami a hazugság maga. S ha kéretlen kelletlen foglalkozunk vele, az azért van, mert ez az alak tulajdonképpen Magyarország, bármennyire is szomorú ezt megállapítani. Ellent vetni ennek a kijelentésnek ugyan lehet, ám, ha alaposabban belegondol az én nyájasom, kettőt lépni nem tud, ahol ne lenne ott a sajnálatos lenyomata.

A sötét árnya vagy árnyéka inkább. Ilyképp, amikor e beszéd kapcsán is megállapítjuk majd Orbánról azt, amit, akkor saját magunkról is készítünk jellemrajzot úgy, hogy voltaképp azok sem mi vagyunk, így a skizofrénia halmozott esete forog fenn dolgozatunkban, mint a szürreális Magyarország képe-mása. Mert összességében az a lehangoló kép, hogy a magyarok nagy része istenként tiszteli ezt a kétséges állagú alakot, a bizonyítvány tehát közös.

Hogy azzal, amit majd alább slágvortokban megmutatunk egy meghasadt elméről, magunkat jellemezzük, hiszen miattunk van hamarosan másfél évtizede hatalmon, mi juttattuk oda, mi tartjuk ott, és nekünk mond ilyeneket: „Akik liberális hegemóniát akarnak, azok történelmi értelemben kommunisták”. Mondhatnánk erre az igazat, miszerint, akik konzervatív hegemóniát akarnak, azok történelmi értelemben nácik. De ennek se lenne semmi értelme.

Hogy e beszéd alapján Orbánnak minimum két énje van, az most már teljesen világos...

SZUVERÉN HOMOFÓBIA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.11.14.


Jó reggelt! Ez a Reggel 4, hírlevelünkben az előző nap legfőbb híreit szedtük össze. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

A csicskáját alázó Orbán, a lengyel választásba beleavatkozó magyar kormány, a tökéletes Mészáros-mottó, az izraeli mindennapok és az újabb kulturális botrány a 444 reggeli hírlevelében.


ORBÁNÁBÁD

Orbánnak már a teljhatalom sem elég, minden létező fillérről tudni akar: szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz, hogy tovább fojtogassa az ellenzéket, a civileket és a független médiavilágot. Egyszerre vetik be legsúlyosabb fegyvereiket: a propagandát és a titkosszolgálatokat.

A Századvég születésnapján beszédet mondott Orbán Viktor, aki szerint „nix ugribugri, hogy egyszer milliárdosok vagyunk, egyszer üzletemberek, aztán meg politikusok vagyunk, aztán már magunk se tudjuk pontosan, hogy mik vagyunk, csak az a fontos, hogy hatalmon maradhassunk”. Előtte félvállról úgy megalázta a buzgó Bohár Dánielt, hogy még Schmidt Máriából is kibuggyant egy kacaj.

Varga Judit itt arról beszélt, hogy a tankok átfordulnak Lengyelország felől Magyarország felé. (A saját szuverenitására finnyás magyar kormány egyébként a lengyelekére már nem olyan érzékeny: nyomasztó videókat futtatott fizetett hirdetésként a lengyel választóknak.)

A homofób magyar jobboldal nagy napjai ezek. Többek között elkordonoztak pár meleg brazilt bemutató fotót a Néprajzi Múzeum kiállításán, a Népszava szerint a Nemzeti Múzeum példája miatt kerítették el egy félig magyar származású brazil fotóművész 1967-es képeit. Azahriah pedig Párizsban magyar ember számára felfoghatatlan plakátot látott (egy tütüt viselő félmeztelen férfi balett-táncos volt), üzent is a Mi Hazánknak.

A péntek esti baleset miatt lemondott Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház éléről, de Csák János kulturális miniszter nem fogadta el a lemondást. A rendőrség nyomozást indított a baleset ügyében. Közben rocksztárként vonult be az utolsó nemzeti múzeumos megbeszélésére a nemrég kirúgott L. Simon László.

- A Fidesznél nem merült fel a választási csalás gyanúja, a Gattyán- és a Gődény-pártoknál igen.

- Szijjártó Péter Brüsszelben egy sajtótájékoztató előtt arról beszélt, hogy Josep Borrell mindig késik, a bencés gimnáziumban megismerkedett volna a térképtartóval.


GAZDASÁG

10 és 20 forintos áresés jön szerdán a benzinkutakon: az üzemanyag-átlagárak szeptember vége óta csökkennek, de januárban literenként 41 forinttal emelkedhetnek az adóemelés miatt.

Máris ritkították a munkásjáratokat az iváncsai akkugyárba, ahol kb. 1500 ember dolgozik, de még nincs termelés.


- Egy fertődi család több tagja is feltűnik különböző Szijjártó-közeli ügyekben.

- Váratlan húzással a Karmelita mellett épülő Honvéd Főparancsnokság egykori épületébe költöztetik a Hadtörténeti Múzeumot.


- Az állam öt év alatt 6 milliárd forint kártérítést fizetett ki, két miniszteri biztos fogja feltárni, miért húzódnak el a perek.

10/10-es szlogennel reklámozzák „Mészáros Lőrinc” szuperbankját.

IZRAEL

Lovas Gergő és Bankó Gábor egy hónappal a Hamász terrorakciója után ment el Izraelbe, ahol gyakoriak a tüntetések, az utcákat a túszok arcképei lepik el. A túlélők között van, aki legalább annyira haragszik a hadseregre és a kormányra, mint a Hamászra.

Izrael védelmi minisztere szerint a Hamász elvesztette az irányítást Gáza felett: Joáv Galant azt mondta, „a hadsereg elér Gázaváros központjába, és megfontolásai alapján szerint cselekszik”.

Megsebesültek a Gázai övezetben rekedt magyarok.

KÜLFÖLD

Rishi Sunak kirúgta a belügyminiszterét a palesztinbarát londoni tüntetések rossz kezelése miatt, David Cameron pedig külügyminiszterként tér vissza.

Autótolvajokra lőttek a Joe Biden unokáját védő titkos ügynökök.

- Még a héten visszakapcsolják a szlovéniai atomerőművet, amit szivárgás miatt állítottak le.

- 44 évesen meghalt meghalt Kevin Turen, az Eufória és az Idol producere.

OROSZORSZÁG

Robbantásos merénylet végzett három orosz tiszttel Melitopolban: az ukrán hírszerzés a helyi ellenálló csoportok „bosszúhadjáratának” minősítette a megszállás alatt álló városban történt merényletet.

- Gyorsult az orosz infláció, bár nem rosszabb a magyar adatnál.

- Két orosz állami hírügynökség is törölte a dél-ukrajnai átcsoportosításról szóló cikket.

SPORT

Plovdiv nem adta oda a stadiont a bolgár-magyar Eb-selejtezőhöz, elmaradhat a csütörtöki meccs.

Nyilatkozott a Liverpool kolumbiai csatárának apja, akit 12 napig tartották fogva a gerillák.