Orbán Viktor még inkább jobbra tolódik – állapítja meg Cathrin Kahlweit a liberális szemléletű, müncheni Süddeutsche Zeitungban közölt kommentárjában, annak kapcsán, hogy kedden kerül az Országgyűlés elé az úgynevezett "szuverenitásvédelmi" törvény. Mint írja, a tervezet konkrét tartalmát illetően egyelőre csak utalások hangzottak el, de azok alapján szélsőjobboldali mintára lehet gondolni. Kahlweit már önmagában a szuverenitástörvény fogalmán is megütközött, szerinte ilyesmire rendszerint csak olyan rezsimeknek van szükségük, amelyeknek kell valamilyen ellenség, vagy legalábbis ellenfél.
Egy másik, szintén széles körben szemlézett német lap, a Die Welt Györkös Péternek, Magyarország berlini nagykövetének a cikkét közli a bevándorlás témájában. A diplomata, aki korábban a brüsszeli magyar EU-misszió élén képviselte az orbáni Európa-politikát, meglehetősen erős jelzőt használ: azt írja, hogy a migrációs kérdéskörben véget kell vetni az európai plüssállatka-politikának, és biztosítani kell a saját határok megvédésének elrettentő képességét. „Mi, magyarok már megszoktuk, hogy migrációs ügyekben az EU nyomást gyakorol ránk. De, minden tiszteletünk mellett, a bevándorlás kulturális kérdés, és minden társadalomnak lehetőséget kell adni arra, hogy saját maga döntse el, kivel képes együtt élni” – fogalmaz Györkös, és szerinte ebből az következik, hogy Brüsszelnek le kell tennie az érkezők tagállamok közötti úgymond kényszerelosztásáról.
Kedden tanácskoznak az európai uniós országok védelmi miniszterei Brüsszelben. A Reuters erről szóló előzes áttekintése szerint a jelenlegi formájában aligha éli túl az eszmecserét Josep Borrellnek az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az a júliusban tett javaslata, hogy képezzenek négy éven át évi 5-5 milliárd eurós pénzügyi alapot Ukrajna katonai megsegítésének a céljából. A 20 milliárdos Ukrajna-alap abba az átfogóbb uniós Békekeretbe illeszkedne, amely mindenfajta kifelé irányuló katonai támogatás megtérítésére szolgál az EU-tagok számára. Diplomaták azt mondták a hírügynökségnek, hogy számos tagállam, köztük a nehézsúlyú Németország is fenntartásokat hangoztatott ekkora összegű uniós kötelezettségvállalást illetően. „Azt még nem mondom, hogy a terv halott, természetesen mindent lehet tovább javítani” – idéz a Reuters egy vezető diplomatát. Van olyan vélekedés is, hogy egyelőre csak egy-egy évre vállalnának kötelezettséget EU-szinten.
A beszámoló kitér arra, hogy Magyarország hónapok óta akadályozza az említett Békekeret félmilliárd euróval való feltöltését. Ennek eredeti oka az volt, hogy Ukrajna feketelistára tette az OTP-t. Miután Kijevben levették a magyar bankot erről a listáról, Magyarország arra nézve követel garanciákat, hogy később sem kerül arra vissza. Az összképhez tartozik az is, hogy az EU-országok szintén vitát folytatnak egy olyan javaslatról, amely 50 milliárd euró gazdasági – tehát hangsúlyozottan nem katonai – jellegű támogatást irányozna elő Kijev számára.
Az EurActiv brüsszeli hírportál beszámol arról, hogy Ausztriában, ha most tartanának választásokat, a legtöbb szavazatot, 29 százalékot a szélsőjobboldali Szabadságpárt, az FPÖ kapná. Ez 13 százalékponttal több, mint a 2021-es parlamenti választáson elért eredménye, és felülmúlja eddigi rekordját, az 1999-ben szerzett 26,9 százalékot is. A jobbközép Néppárt és a Szociáldemokrata Párt 20 és 25 százalék között mozog. A Zöldek a maguk 9 százalékával most 4 százalékponttal gyengébbek, mint 2021-ben, a liberális NEOS 11 százaléka viszont 3 százalékpontos javulást mutat. Az országban jövő ősszel esedékes a törvényhozási választás, előtte pedig, júniusban, mint minden EU-országban, európai parlamenti választást tartanak. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a múltban rendre megfigyelhető volt az FPÖ magas népszerűségi rátája, majd a választási kampányok utolsó heteiben a párt valósággal összeomlott.
Végül pedig említsük meg, hogy a cseh és a szlovák sajtó nagy tisztelettel adózik a hétvégén, 85 éves korában elhunyt Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter emlékének. A neves hercegi dinasztia cseh ágának Prágában született és most Bécsben meghalt reprezentánsáról – mint az az osztrák Der Standard külföldi sajtószemléjében olvasható – a cseh Lidové Noviny azt írja, hogy az általa vallott konzervatív értékekből – a tudás tiszteletéből, az igazsághoz, a hithez és a szeretethez való ragaszkodásból - soha nem engedett, mégis egész élettörténete a kulturális sokszínűség szép példája. A pozsonyi Sme szerint páratlan jelenség volt a csehszlovák térségben, és bizony Szlovákiának is nap mint nap szüksége lenne egy Schwarzenbergre, aki felelősséget érez a közjóért, és morális iránytűt jelent a társadalomnak.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
