Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.11.12.
2023. november 12., vasárnap
„A MEGÉLHETÉSI VÁLSÁG MIATT LÁNGOLNIA KELLENE AZ ORSZÁGNAK”
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.11.12.
Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az internetadó és az olimpia tervétől, valamint a vasárnapi boltbezárástól eltekintve nemigen találta magát szemben olyan jelentős társadalmi erővel, amely meg tudta volna gátolni törvényeit, intézkedéseit. Ennyire tehetetlen, szolgalelkű, elvakultan jobboldali lenne a magyar társadalom? Nos, egyáltalán nem erről árulkodik a CEU Demokrácia Intézet és a Közélet Iskolája Alapítvány együttműködésével készülő mozgalomtörténeti adatbázis, a mozgalmak.hu oldalon elérhető Küzdelmeink története. Hosszú időbe telik majd feldolgozni, hány demonstrációra került sor, hány civil és egyéb szervezet adott hangot társadalmi véleményeknek, törekvéseknek, tiltakozásoknak a rendszerváltás óta, és az utóbbi tizenhárom évben is. Mi az oka, hogy nem sikerült több eredményt elérni? Egyebek között erről faggattuk Horváth Esztert, a CEU Demokrácia Intézet kutatóját...
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.11.12.
MEGELŐZŐ SZERELÉS IS LEHET ORBÁNÉKTÓL A SZUVERENITÁSVÉDELMI TÖRVÉNY
TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2023.11.12.
Bár Orbán Viktor focistaként ízig-vérig csatár, könnyen lehet, hogy ő és pártja most inkább védekező pozícióban játszik, és épp egy brutális megelőző szerelést igyekszik végrehajtani az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel. A törvénytervezetről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője beszélt először szeptemberben, akkor azt mondta, ezzel szeretnének „borsot törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá.
A bejelentés és a készülő törvényjavaslat abban az értelemben lehet megelőző szerelés, hogy jó eséllyel az Európai Unió egyik épp készülő rendeletére reagál – még a rendelet elfogadása előtt.
Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében nyújtott be egy rendelettervezetet a tömegtájékoztatás szabadságáról, és annak rendelkezései finoman szólva sem a Fidesz szája íze szerint valók. Mivel az Európai Unió jogszabályalkotási folyamata lassú és bonyolult, a tervezetet még mindig nem fogadták el, de a szöveg az elmúlt egy évben rendületlenül haladt az EU-s bürokrácia útvesztőiben. Október elejére el is készült a tagállamok és az Európai Parlament álláspontja, azaz már csak ezt a kettőt kell összedolgozni és megszavazni (nem mintha ez kis feladat lenne).
A rendelettervezet jelenlegi formájában több ponton is fenyegetést jelent Magyarországon a fideszes médiabirodalomra. A két legfontosabb, hogy garanciákat írna elő a közmédia függetlenségére nézve, és jócskán nehezítené, hogy a kormány állami hirdetésekkel támogassa a hozzá közel álló szerkesztőségeket.
A javaslat alapfeltevése, hogy az Európai Unió tagállamaiban nem egységesek a médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályok, van, ahol könnyebb és van, ahol nehezebb újságot írni – holott az EU minden állampolgárának joga, hogy megfelelő minőségű információkhoz jusson. Emellett az Európai Bizottság szerint folyamatos támadások érik a média függetlenségét és a szerkesztői szabadságot, tagállami lépések miatt sokszor torzul a médiapiac, ráadásul a nemzeti médiaszabályozó hatóságok együttműködése sem megfelelő.
„Bár a problémák súlyossága Unió-szerte eltérő, összességében megnehezítik a médiaszolgáltatók számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák a belső piacban rejlő lehetőségeket, biztosítsák a gazdasági fenntarthatóságot, és megfelelően betöltsék társadalmi szerepüket az emberek és a vállalkozások tájékoztatásában” – áll a tervezet indoklásában.
A rendelet viszonylag hosszú, rengeteg dolgot szabályoz, de a magyar médiapiac szempontjából a közmédia függetlensége és az állami hirdetések szabályozása a legfontosabb...
Szerző: SARKADI ZSOLT
2023.11.12.
A bejelentés és a készülő törvényjavaslat abban az értelemben lehet megelőző szerelés, hogy jó eséllyel az Európai Unió egyik épp készülő rendeletére reagál – még a rendelet elfogadása előtt.
Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében nyújtott be egy rendelettervezetet a tömegtájékoztatás szabadságáról, és annak rendelkezései finoman szólva sem a Fidesz szája íze szerint valók. Mivel az Európai Unió jogszabályalkotási folyamata lassú és bonyolult, a tervezetet még mindig nem fogadták el, de a szöveg az elmúlt egy évben rendületlenül haladt az EU-s bürokrácia útvesztőiben. Október elejére el is készült a tagállamok és az Európai Parlament álláspontja, azaz már csak ezt a kettőt kell összedolgozni és megszavazni (nem mintha ez kis feladat lenne).
A rendelettervezet jelenlegi formájában több ponton is fenyegetést jelent Magyarországon a fideszes médiabirodalomra. A két legfontosabb, hogy garanciákat írna elő a közmédia függetlenségére nézve, és jócskán nehezítené, hogy a kormány állami hirdetésekkel támogassa a hozzá közel álló szerkesztőségeket.
A javaslat alapfeltevése, hogy az Európai Unió tagállamaiban nem egységesek a médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályok, van, ahol könnyebb és van, ahol nehezebb újságot írni – holott az EU minden állampolgárának joga, hogy megfelelő minőségű információkhoz jusson. Emellett az Európai Bizottság szerint folyamatos támadások érik a média függetlenségét és a szerkesztői szabadságot, tagállami lépések miatt sokszor torzul a médiapiac, ráadásul a nemzeti médiaszabályozó hatóságok együttműködése sem megfelelő.
„Bár a problémák súlyossága Unió-szerte eltérő, összességében megnehezítik a médiaszolgáltatók számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák a belső piacban rejlő lehetőségeket, biztosítsák a gazdasági fenntarthatóságot, és megfelelően betöltsék társadalmi szerepüket az emberek és a vállalkozások tájékoztatásában” – áll a tervezet indoklásában.
A rendelet viszonylag hosszú, rengeteg dolgot szabályoz, de a magyar médiapiac szempontjából a közmédia függetlensége és az állami hirdetések szabályozása a legfontosabb...
EGY TANKERÜLETBEN FELMONDOTT MINDEN TIZEDIK TANÁR, A KORMÁNY ELHALLGAT FONTOS ADATOKAT
G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.11.12.
Lesújtó iskolai eredményekkel, általános bizonytalanságban indult el a státusztörvény elfogadását követő tanév, egy romló közoktatásban, az új szerződések miatt a tanárszakszervezetek, de még a kormányközeli pedagóguskar is jelentős számú felmondásra számított. Ellentétben a kormánnyal, amely azóta is kitart álláspontja mellett: nincs tanárhiány, nincs gond az oktatásban, a státusztörvény pedig növeli a tanári pálya vonzerejét.
Erre egyébként lényegében minden oktatatási szakértő szerint hatalmas szükség is lenne, függetlenül attól, hogy milyen súlyúnak tekinti a tanárhiány problémáját – ami valóban összetett és relatív fogalom. Ahogy azt sem vitatja jóformán senki sem, hogy a mindenféle összehasonlításban – belföldi, európai, nemzetközi, reálértéken vagy váráslóerő-paritáson – a magyar tanárbérek borzasztóan alacsonyak.
Status quo
A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-étől életbe lépő új jogviszonyra is eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilakozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.
Ebben a helyzetben októbertől a Belügyminisztérium azt kezdte hangsúlyozni, hogy mindösszesen 1200 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt, ami elenyésző kisebbség, durván a tanárok 1 százaléka, következesképp a pedagógusuk 99 százaléka igent mondott rá. A két nagy szakszervezet viszont kitart amellett, hogy a távozók száma jelentős és valójában több ezres.
A következőkben kontextusba helyezzük ezeket a számokat és megpróbálunk válaszolni arra a kérdésre, hogy sokan vagy kevesen mondtak fel az iskolákban.
Ehhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a tankerületi központoktól kikért adataiból indulunk ki – ezek többsége hivatalosnak tekinthető tankerületi adatszolgáltatás, de a szakszervezet egy-egy titkolózó tankerület esetében nem hivatalos, tanárokról származó adatokat is felhasznált.
Felmondáshullámok
A Közép-Pesti Tankerületből például csak szeptemberben 103-an mondtak fel, januártól szeptemberig pedig 160-an. A tankerület teljes közalkalmazotti létszáma tavaly októberben 4700 fő volt, innen tehát durván 3,5 százalék távozott a tanárkezdéskor.
Az is igaz, hogy ez a szám 3 éves időintervallumban nem kiugró: a Közép-Pesti Tankerületből 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott. Ez azt is jelentheti, hogy egyrészt eleve nagy a fluktuáció, másrészt a potenciális távozók nagy része már leléphetett tavaly, a pedagógus szakszervezetek és a kormány státusztörvény előtti összefeszülésekor.
Jelentős még a Belső-Pesti Tankerületben csak szeptemberben felmondott 41 fő, a Külső-Pesti Tankerület több mint 49 fője*, a Ceglédi Tankerületben felmondott 39 fő, a Dunakeszi Tankerületben felmondott 43 fő, az Érdi Tankerület 47, vagy a Győri Tankerület 43 fője.
Csak szeptemberben valamivel több* mint 1200-an mondtak fel a teljes állásban alkalmazott tanárok az állami szektorban. Ezt a számot használja érvelésében – ahogy látni fogjuk, csúsztatva – a kormány.
Ismerjük még a július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített számait is*. Ez az adat már összesen legalább 2471 fő.
Például a Tatabányai Tankerületi Központban a nyári felmondási időszak két hetében és szeptemberben összesen 220-an mondtak fel – a bő 2200 közalkalmazottból. Ez 10 százalékos veszteség, és kiugró adat, ugyanis 2022-ben “csak” 158-an, 2021-ben 159-en távoztak.
Mivel 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, a fenti, csak a július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám jelentősnek tűnik. Még akkor is, ha feltehetően ebben a 6 hétben mondhattak fel arányaiban legtöbben idén...
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.11.12.
Erre egyébként lényegében minden oktatatási szakértő szerint hatalmas szükség is lenne, függetlenül attól, hogy milyen súlyúnak tekinti a tanárhiány problémáját – ami valóban összetett és relatív fogalom. Ahogy azt sem vitatja jóformán senki sem, hogy a mindenféle összehasonlításban – belföldi, európai, nemzetközi, reálértéken vagy váráslóerő-paritáson – a magyar tanárbérek borzasztóan alacsonyak.
Status quo
A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-étől életbe lépő új jogviszonyra is eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilakozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.
Ebben a helyzetben októbertől a Belügyminisztérium azt kezdte hangsúlyozni, hogy mindösszesen 1200 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt, ami elenyésző kisebbség, durván a tanárok 1 százaléka, következesképp a pedagógusuk 99 százaléka igent mondott rá. A két nagy szakszervezet viszont kitart amellett, hogy a távozók száma jelentős és valójában több ezres.
A következőkben kontextusba helyezzük ezeket a számokat és megpróbálunk válaszolni arra a kérdésre, hogy sokan vagy kevesen mondtak fel az iskolákban.
Ehhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a tankerületi központoktól kikért adataiból indulunk ki – ezek többsége hivatalosnak tekinthető tankerületi adatszolgáltatás, de a szakszervezet egy-egy titkolózó tankerület esetében nem hivatalos, tanárokról származó adatokat is felhasznált.
Felmondáshullámok
A Közép-Pesti Tankerületből például csak szeptemberben 103-an mondtak fel, januártól szeptemberig pedig 160-an. A tankerület teljes közalkalmazotti létszáma tavaly októberben 4700 fő volt, innen tehát durván 3,5 százalék távozott a tanárkezdéskor.
Az is igaz, hogy ez a szám 3 éves időintervallumban nem kiugró: a Közép-Pesti Tankerületből 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott. Ez azt is jelentheti, hogy egyrészt eleve nagy a fluktuáció, másrészt a potenciális távozók nagy része már leléphetett tavaly, a pedagógus szakszervezetek és a kormány státusztörvény előtti összefeszülésekor.
Jelentős még a Belső-Pesti Tankerületben csak szeptemberben felmondott 41 fő, a Külső-Pesti Tankerület több mint 49 fője*, a Ceglédi Tankerületben felmondott 39 fő, a Dunakeszi Tankerületben felmondott 43 fő, az Érdi Tankerület 47, vagy a Győri Tankerület 43 fője.
Csak szeptemberben valamivel több* mint 1200-an mondtak fel a teljes állásban alkalmazott tanárok az állami szektorban. Ezt a számot használja érvelésében – ahogy látni fogjuk, csúsztatva – a kormány.
Ismerjük még a július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített számait is*. Ez az adat már összesen legalább 2471 fő.
Például a Tatabányai Tankerületi Központban a nyári felmondási időszak két hetében és szeptemberben összesen 220-an mondtak fel – a bő 2200 közalkalmazottból. Ez 10 százalékos veszteség, és kiugró adat, ugyanis 2022-ben “csak” 158-an, 2021-ben 159-en távoztak.
Mivel 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, a fenti, csak a július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám jelentősnek tűnik. Még akkor is, ha feltehetően ebben a 6 hétben mondhattak fel arányaiban legtöbben idén...
A FASISZTA KAMU RENESZÁNSZA
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VICSEK FERENC
2023.11.10.
Elbutítani a népet, ez volt a zsarnokság leghatalmasabb eszköze legrégibb időktől mostanáig. A zsarnoknak hatalma csak a nép tudatlanságán fekszik.
Szerző: VICSEK FERENC
2023.11.10.
Báró Eötvös József
A politikai propaganda hatékonyságát elemző tanulmányok az elmúlt évtizedekben Magyarországon elsősorban azt vizsgálták, hogy miként alakította át a médiarendszert a politika, ehhez az alkotmányos kereteket, azon belül a jogszabályi környezetet, valamint a gazdasági hátteret, annak érdekében, hogy az állami propagandagépezet a lehető leghatásosabban szolgálja a kormánynak a hatalomban maradását.[1] Az így kialakult „nemzeti agymosoda”[2] hatékonyságának mérésére dolgozta ki a Dimenzió Média Alapítvány a Politikai Propaganda Indikátor mérőszámot, amelynek révén tetten érhető lett, hogy a kormányzati propaganda teljes arzenáljának bevetésével milyen mértékben téríthető el egy közösség véleménye ahhoz képest, mint ha a polgárok tárgyilagos, kiegyensúlyozott tájékozódási lehetőségek között alakították volna ki a véleményüket. Viszonylag pontosan sikerült megállapítani, hogy a választók hány százaléka hozott döntést manipulált információk alapján. A DMA kutatása például megállapította, hogy 2022-ben, pár héttel a választás előtt, a baloldaliak/demokraták egyharmada is hitelt adott a politikai propagandagépezet által terjesztett, amúgy többszörösen cáfolt állításnak, miszerint ha Márki-Zay Péter megnyerné a választást, akkor katonákat küldene Ukrajnába. Azt állítja a kutatás, hogy a 2010 után létrehozott tájékoztatási rendszerben a választók perdöntő többsége úgy alakította ki a pártokról a véleményét, hogy alig jutott manipulációtól mentes információkhoz, illetve a hamis hírek cáfolatához. Ami súlyos alkotmánysértés, hiszen az Alaptörvény szerint a manipulációtól mentes információkhoz való hozzáférés joga alapjog.[3] A Politikai Propaganda Indikátor segítségével viszonylag pontosan meg tudjuk mondani, hogy a választók hány százaléka hozott döntést manipulált információk alapján. Nem a megérzéseinkre hagyatkozunk tehát, amikor azt állítjuk: a közös pénzből finanszírozott, de durván egyoldalú kormányzati propaganda túlsúlya (és gátlástalansága) érdemben befolyásolta a választók többségét a választások előtt. A PPI mérési eredményei kétségessé teszik, hogy a 2022-es országgyűlési képviselő-választás törvényes és tisztességes lett volna Magyarországon.
A gátlástalanság nem egy odavetett szó, hanem kommunikációelméleti értelemben használt fogalom, az új, a szélsőséges, a kíméletlen, a karakter-bérgyilkosságot is egyre gyakrabban bevető, a radikális politikai mozgalmak egyik fegyvernemeként is jól bevált kommunikációs stratégia és taktika tömör kifejezése. A DMA kutatása arra is rámutatott, hogy a hatalom megtartásához csak részben elég a valóság elgörbítése, a tömegek félrevezetése, a tájékoztatási rendszer viszonylagos kiegyensúlyozottságának felszámolása, a cáfolatok terjedésének korlátozása. Szerves része ennek a kommunikációs és egyben politikai propagandamodellnek, hogy a konkurenciát támadó szövegek a zsigerekig hatóak legyenek. Védelmet ígérjenek az olyan fenyegetettségekkel szemben, amelyeket a politikai propagandakampányokat megrendelők vetítenek az általuk uralt vászonra, a tömegek tudatába. A hasonló ideológiát követő mozgalmak úgy értek el, érnek el világszerte sikert, hogy a közösségek, a nemzetek számára legfontosabb alapértékek fenyegetettségével riogatnak. A zsigeri reakciók kiváltására azok az állítások a legalkalmasabbak, amelyek a megcélzott csoport valamelyik identitását fenyegetik. Ösztönös reakciókat vált ki az emberek többségéből a nemzeti, a nemi, a faji, a vallási, a családi, a generációs, a világnézeti, az egzisztenciális, a politikai, tehát az alapvető identitások verbális sérelme. Federico Finchelstein állítja a Fasiszta hazugságok[4] című könyvében: „A fasizmus történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rasszista hazugságok szélsőséges, politikai motivációjú erőszakhoz vezetnek.” Mindennapi tapasztalatunk, elég csak az éppen zajló háborúkra gondolni, hogy a személyiség lényegét, a személy identitását bántó mondatok „szövegbombázása” nyomán a tömegekben morális pánik alakul ki, az emberek számottevő csoportja feladja a hagyományos értékrendjét, és a manipuláció kiszolgáltatottjává válik. Az állami médiakommandó bevetése Oroszországban, vagy politikai propagandacsapatok bevetése Angliában, Amerikában, Szerbiában, Brazíliában, Kínában, Vietnámban, Magyarországon stb. része a kommunikációs tér megszállásának, annak érdekében, hogy a virtuális térben létrejött valóság eltakarja a kormányzat tevékenysége nyomán kirajzolódó kudarcos, zsákutcás, reménytelen valóságot...
AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
Lásd még:
VALÓTLANUL: FEKETE KAMPÁNYOK AZ ORBÁN-RENDSZERBEN (MAGYAR JETI FILM)
"L. SIMON LÁSZLÓ KIRÚGÁSA KEMÉNY FIGYELMEZTETÉS A KÓRUSBÓL KIÉNEKLŐ FIDESZESEKNEK"
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.11.
A Hetes Stúdió 2023. november 11-i adásában Rózsa Péter Bolgár Györggyel, Herskovits Eszterrel, valamint Huszka Imrével, a Klubrádió vidéki tudósítójával, a kapost.hu szerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.11.
A Hetes Stúdió 2023. november 11-i adásában Rózsa Péter Bolgár Györggyel, Herskovits Eszterrel, valamint Huszka Imrével, a Klubrádió vidéki tudósítójával, a kapost.hu szerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
FILKLUBRÁDIÓ: VESPA C. MAGYAR FILMDRÁMA (2010) - RENDEZŐ GROÓ DIANA
FILMKLUBRÁDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.11.
2022 szeptemberétől működik ismét a FILMKLUBRÁDIÓ! Az őszi időszakban új helyszínen és új időpontban találkozhat a közönség a műsorra tűzött filmek alkotóival illetve a témák szakértőivel.
A Téma ezen a héten:
A 2010-ben bemutatott Vespa c. magyar filmdráma, melyet Groó Diana írt és rendezett. A filmet 2010. szeptember 23-án mutatták be először a mozikban.
Díjak
A kritikák méltatták a főszereplő Tóth Sándor alakítását, akinek amatőr gyermekszínészként ezt volt az első filmszerepe.
Los Angeles Magyar Filmfesztivál (2010)
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.11.
Minden második héten kedden, 17.00-kor vannak a vetítések és a beszélgetések, mégpedig a korábbi helyszíntől alig 200 méterre, a VI.kerület, Benczúr u. 45. sz. alatt, a IV. emeleti moziteremben. Mindig egy héttel a következő vetítés előtt hirdetjük ki a programot és tesszük közzé a regisztrációs címet.
A 2010-ben bemutatott Vespa c. magyar filmdráma, melyet Groó Diana írt és rendezett. A filmet 2010. szeptember 23-án mutatták be először a mozikban.
A kritikák méltatták a főszereplő Tóth Sándor alakítását, akinek amatőr gyermekszínészként ezt volt az első filmszerepe.
Magyar Filmszemle (2010)
- Színészi különdíj – Tóth Sándor
- Legjobb eredeti filmzene – Kardos Dániel
Olympia Nemzetközi Filmfesztivál (2011)
- Legjobb fiatal színész díja – Tóth Sándor
Terra di Siena International Film Festival (2010)
- UNICEF különdíj
Geneva International Film Festival (2010)
- Reflet d'Or – Legjobb rendező díja
Cottbus Filmfesztivál (2010)
- Német Külügyminisztérium Dialóg díja
Los Angeles Magyar Filmfesztivál (2010)
- Legjobb film díja
HERCZOG MÁRIA: KOMOLY KÁROKAT OKOZ A KORMÁNY „CSALÁDBARÁT” POLITIKÁJA
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2022.11.12.
A kormányzati politika egyértelműen bünteti és kirekeszti a szegény családokba születő gyerekeket – mondta Herczog Mária. A Hírklikk arról kérdezte a szociológust, hogy Novák Katalin államfő szerint 2010 óta a kormány intézkedései miatt „családbarát fordulat” történt és már csak több gyereknek kellene születnie. A szakember kifogásolta, hogy nem támogatják a generációk közötti együttműködést, a fiatalok, az idősek életminőségének biztosítását, csak a házasságkötések és a gyerekszám növelésre törekednek, ami sok negatív következménnyel járó irány.
Valóban igaza van az államfőnek?
Magyarországon nem történt „családbarát fordulat” 2010 után, legalábbis a családok túlnyomó része esetében biztosan nem. Kétségtelenül nagy segítséget jelentettek az intézkedések azoknak a jómódú családoknak, amelyek élni tudtak a nyújtott kedvezményekkel, de ők enélkül is boldogulnának. A babaváró hitel, a CSOK, az adókedvezmények, juttatások csak a magas jövedelműeknek, valamint a kellő idejű munkaviszonnyal és biztosítási jogviszonnyal rendelkezőknek elérhetőek. Ez azonban az ő esetükben sem jelent családbarát fordulatot, mivel alapvető szolgáltatások hiányoznak, vagy elégtelenek. Nagyon kevés a bölcsődei férőhely, súlyos munkaerő- és forráshiánnyal küzdenek az óvodák, iskolák, így az ellátások minősége jelentősen romlik, az egészségügy helyzete katasztrofális, sok helyen nincs sem gyermek-, sem felnőtt háziorvos, a szakellátásokra, kórházi kezelésre hosszú várólisták alakultak ki, alig elérhetők a pszichológusok, szociális munkások, a fogyatékkal, krónikus betegséggel élő gyerekek számára nem biztosított az inkluzív, befogadó nevelés, gondoskodás. Sok család számára megoldhatatlan az idős, beteg családtagok gondozása, a segítség hiánya. Ezek a súlyos problémák a magas státuszú családokat is érintik, és nem minden esetben oldhatók meg csak pénzzel...
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2022.11.12.
Valóban igaza van az államfőnek?
Magyarországon nem történt „családbarát fordulat” 2010 után, legalábbis a családok túlnyomó része esetében biztosan nem. Kétségtelenül nagy segítséget jelentettek az intézkedések azoknak a jómódú családoknak, amelyek élni tudtak a nyújtott kedvezményekkel, de ők enélkül is boldogulnának. A babaváró hitel, a CSOK, az adókedvezmények, juttatások csak a magas jövedelműeknek, valamint a kellő idejű munkaviszonnyal és biztosítási jogviszonnyal rendelkezőknek elérhetőek. Ez azonban az ő esetükben sem jelent családbarát fordulatot, mivel alapvető szolgáltatások hiányoznak, vagy elégtelenek. Nagyon kevés a bölcsődei férőhely, súlyos munkaerő- és forráshiánnyal küzdenek az óvodák, iskolák, így az ellátások minősége jelentősen romlik, az egészségügy helyzete katasztrofális, sok helyen nincs sem gyermek-, sem felnőtt háziorvos, a szakellátásokra, kórházi kezelésre hosszú várólisták alakultak ki, alig elérhetők a pszichológusok, szociális munkások, a fogyatékkal, krónikus betegséggel élő gyerekek számára nem biztosított az inkluzív, befogadó nevelés, gondoskodás. Sok család számára megoldhatatlan az idős, beteg családtagok gondozása, a segítség hiánya. Ezek a súlyos problémák a magas státuszú családokat is érintik, és nem minden esetben oldhatók meg csak pénzzel...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)