2023. november 9., csütörtök

„A MAGYAR KÜLPOLITIKA CSŐDJE” – ABLONCZY ÉS MAGYARI EU-PÉNZEKRŐL, DONALD TUSKRÓL ÉS TÜRK TANÁCSRÓL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.11.09.


200. adásához érkezett HetiVálasz podcastunk. A kerek alkalmon ismét állandósult szerkesztőségi trióban igyekszünk magyarázatot adni az elmúlt hetek néhány fontos nemzetközi, ám hazánkat is érintő ügyére: EU-pénzek, lengyel választás, a miniszterelnök pekingi és kazahsztáni útja meg az ukrajnai fejlemények. Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból

Hogy áll most a Brüsszel–Budapest-szappanopera?

Magyari Péter: „Évad vége van. Csomó olyan határidő egymást követi a következő hetekben, amelyek mind, ha nem is nagyon nagy, de kisebb fordulatokat hozhatnak abban az ügyben, hogy Magyarország hozzáfér-e bármihez abból a rengeteg pénzből – 2021 és 2030 között 30 milliárd euró –, amelynek egyelőre semmilyen részéhez nem tud. Természetesen nem az EU-ról beszélnénk, ha ez teljesen igaz lenne, hiszen az EU-nak az a lényege, hogy mindig van egy kivétel, ami erősíti a szabályt. Van egy bizonyos nagyon csekély előfinanszírozási rész, amit egyébként ebből a keretből már most is le lehet hívni és le is hív a magyar kormány, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy jogállamisági problémák miatt ettől a pénztől el van zárva a magyar kormány, és most a következő hetekben lehetnek olyan döntések, fejlemények, vizsgálati eredmények, amelyek alapján a pénz egy részéhez talán hozzá lehet férni. A lehívások ugyanakkor idén még biztos, hogy nem kezdődhetnek meg.”

Hogyan értelmezzük azt, hogy a lengyel Donald Tusk érdekében – bár még nem is miniszterelnök, de az EU-s pénzt ő is szeretné hazavinni – állítólag megmozdult a brüsszeli bürökrácia, Magyarországot viszont továbbra is térdepeltetik?

Ablonczy Bálint: „A magyar külpolitika komoly csődje, hogy ez egyáltalán bekövetkezhetett. Nagyon komoly félremérése, arrogáns lekezelése a brüsszeli rendszernek. Azt gondoltuk, hogy az idők végezetéig mindent meg tudunk úszni, és majd lekommunikáljuk valahogy, meg jogi szöszöléssel meg tudjuk oldani. Csak az a baj, hogy a szürke öltönyös bürokraták elkezdték ezt a politikai játékot játszani. Németország befolyása és védőernyője eltűnt, a németekkel – az állítólag rossz hangulatú Scholz–Orbán-találkozó óta – komoly kapcsolat nincs, ellenben a konfliktusok folyamatosan jelen vannak. Ebből próbálunk valahogy úgy kimanőverezni, hogy azért lehetőleg ne kelljen visszabontani azt az építményt, ami az elmúlt években Magyarországon fölépült.”

Lehet-e jó lengyel–magyar viszony Donald Tusk hatalomra kerülésével?

Magyari Péter: „Ha nem lenne ez a rettenetesen rossz személyes viszony Tusk és Orbán között, akkor ők valójában továbbra is potenciális szövetségesek lehetnének. Egyrészt azért, mert a kohéziós és agrárpénzekért vívott küzdelemben nagyon hasonlóak az érdekeink, és miközben Tusk európai figura, aki jóban van a brüsszeli intézményekkel, egy csomó mindenben hasonlóan óvatos, mint a magyar kormány: migráció, atomenergia. Számos olyan dolog van, amiben jól tudnának egymásra támaszkodni ezek a kormányok, ha nem lennének ezek a rossz ízű, személyeskedésig menő viták. Nem tudjuk, hogy ezen túl fognak-e tudni lépni a praktikusság jegyében, de azon se csodálkoznék nagyon, ha elindulna egy látványos békülési folyamat.”

Mi olvasható ki Orbán Viktor pekingi és kazahsztáni látogatásaiból?

Ablonczy Bálint: „Miközben mélyen pragmatikusnak hirdetjük magunkat, valójában az ideológiai szövegen túl olyan rettenetesen sokat nem tudunk adni ezeknek az országoknak. Megint látszottak a pragmatikusnak nevezett, ám valójában ideologikus magyar külpolitika korlátai: egy kalap alá vesszük a Keletet – miközben a Nyugat hanyatlik – de például Kazahsztán, amely nagyon szeretné az orosz befolyást csökkenteni, Ukrajna kapcsán egyértelműbben fogalmaz, mint a magyar vezetés. Alijev azeri elnöknek is azért kell mélyen bókolnunk és üdvözölni azt, amit Hegyi-Karabahban csinál, mert olyan sokat valójában nem tudunk adni nekik, és mi sem tudunk kapni tőlük. Picike energia-dealek időről időre lehetnek, de »a sztánoknak« valójában mi nem vagyunk játékosok: retorikai füstfelhőket tudunk adni, de ennél sokkal többet nem.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÖKÉNY MIHÁLY: ÉRTHETETLEN, HOGY MAGYARORSZÁG MIÉRT NEM SZERZI BE AZ ÚJ COVID ELLENI VAKCINÁT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.09.


A Nemzeti Népegészségügyi Központ közzétett egy jelentést arról, hogy az influenzával kapcsolatban beküldött minták háromnegyedében koronavírust mutattak ki. Vagyis a koronavírus ott van – mégpedig nagy számban – a légúti fertőzések mögött, akár az influenzavírussal együtt, akár külön is. Ezért sem érti Kökény Mihály, egykori egészségügyi miniszter, hogy Magyarország miért nem vásárolt az Európai Unióban már jóváhagyott, az új variánsok ellen is nagyobb védelmet nyújtó vakcinából. Szerinte most is, ahogy már annyiszor, a hatalmi politikai szempontok írják fölül a szakmát.


Mit tudunk a Covid-fertőzés jelenlegi állapotáról, mennyire támadó kedvű a vírus?

A Covid világszerte támad. Rengeteg új megbetegedés van. Bár nagyon fertőzőképes, de általában fiatal, más kockázati tényezővel nem, vagy csak mérsékelten sújtott embereknél nem okoz súlyosabb bajt. Az idősebb embereknél, a cukorbetegeknél, elhízottaknál, immunhiányos betegségben szenvedőknél persze nagyobb a kockázat. Mindenütt, így Magyarországon is nagyon sok fertőzés van. Azt, hogy pontosan mennyi, elég nehéz megismerni, mert az adatszolgáltatás már régóta meglehetősen hiányos. Gyakorlatilag a tesztelések nem jelentéskötelezettek, a Covid-fertőzéseket nem tartják nyilván. Csak arról van valami kép, ha nem gyorsteszttel, hanem valamilyen egészségügyi intézményben, vagy külön járványügyi szolgálatba bevont háziorvosoknál történik a tesztelés. Ebből van valamilyen mutatószám, ebből lehet némi pontatlanság árán valamilyen következtetést levonni. Azt viszont lehet tudni, hiszen a közelmúltban – bár eddig nem tette –, a Nemzeti Népegészségügyi Központ közzétett egy jelentést arról, hogy az influenzával kapcsolatban beküldött minták háromnegyedében koronavírust mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy igenis ott van a koronavírus, mégpedig igen nagy számban a légúti fertőzések mögött, akár az influenzavírussal együtt, akár külön is. Vagyis már lehet tudni, amit eddig csak sejtettünk, hisz' van arra mutató adat, hogy Magyarországon változatlanul mégis csak probléma a Covid. Ami azt indokolja, hogy oda kell erre figyelni, nem lehet félvállról venni a védekezést, amit a magyar társadalom már elfelejtett.

Úgy tűnik, hogy a védőoltás körül is vannak zűrök, például nem lehet rá bejelentkezni, a háziorvos azt mondja, ő már nem ad be oltást, el kell menni egy oltópontra, ott vagy van oltás, vagy nincs, nem lehet előre fölhívni. Indokolt-e a Covid-oltások körüli jelenlegi zűrzavar?


Felkészületlen és felelőtlen az egészségügyi kormányzat, hogy nem veszi ezt komolyan. Azt, hogy nem akarja, vagy nem felkészült rá, nem tudom. Miközben egyre-másra látogatási tilalmakat, óvintézkedéseket vezetnek be különböző intézményekben. A mindennapos tapasztalat is az, hisz' mindenkinek az ismeretségi körében vannak légúti fertőzésben szenvedő emberek, akiknél a gyorsteszt koronavírust mutatott ki. Az Európai Unióban is van már jóváhagyott, új, az új variánsok ellen is nagyobb védelmet nyújtó vakcina, amiből Magyarország is részesedhet egy bizonyos kontingens erejéig, de valami oknál fogva nem vásároltuk meg. Senki nem tudja, ha hivatalosan engedélyezték az unió területén, akkor Magyarország miért nem szerez be belőle. Magyarországnak már nem kell újabb eljárás alá vonni az új vakcinát, hiszen az európai gyógyszerhatóság az engedélyt már megadta, és az nálunk is érvényes.

Régi oltások még vannak?


Igen, és ezek bizonyos fokig adnak védelmet, meg emlékeztető oltásnak is jók, tehát nem felesleges a felvételére gondolni. De úgy tűnik, hogy ebből az új vakcinából nem kívánnak beszerezni. Én nem tudom, hogy mi van a háttérben...

DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – KEPES ANDRÁS

WMN MAGAZIN
Szerző: D. TÓTH KRISZTINA
2023.11.08.



Kepes András 1948. október 11-én született Budapesten, író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár. Édesapja külkereskedő volt, édesanyja pedig a Külügyminisztérium tanácsosa és a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatott protokollt diplomatáknak, András nővére még Mexikóban született, de ő már itthon. Gyerekkorában ennek köszönhetően élt Libanonban és Buenos Airesben is. 17 évesen jelentek meg az első cikkei, majd a Magyar Rádió munkatársa lett – éppen 50 évvel ezelőtt. Később átment a Televízióhoz, ahol olyan emblematikus műsorokat készített, mint a Stúdió ’80, az Apropó és a Desszert. Diplomát először az ELTE Bölcsészettudományi karán szerzett, magyar-esztétika szakon, majd tanult a Syracuse-i Egyetemen, illetve nemzetközi ösztöndíjjal a Stanfordon. Később pedig doktori és habilitált doktori fokozatot szerzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

A kereskedelmi tévék indulása után dolgozott a TV2-nél (onnan betegség miatt jött el), majd az RTL Klubnál is.

2008-től a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, majd az abból alakult Metropolitan Egyetem Kommunikációs és Művészeti karán először tanár, majd professzor, majd dékán. Hat gyereke született három házasságból, a legkisebb 2011-ben. Nagyobb gyerekeinél már unokái is születtek, összesen négyen.

Első regénye 2011-ben jelent meg, a legújabb, a Két macska voltam pedig idén. Apaságról, lelkiismeretfurdalásról, útról a rádióriporterségtől a regényírásig, lázadásról és tervekről is mesél D. Tóth Krisztánnak úton szakmai életének egy nagyon fontos helyszínétől hazáig.

NOVÁK KATALIN A KARRIERT VÁLASZTOTTA, ÉS MA MÁR Ő KÜLDI VISSZA A NŐKET A KONYHÁBA ÉS A HÁLÓSZOBÁBA

KULTÚRTÁJ PODCAST / MAGYAR HANG
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2023.11.08.



A kormány retorikája szerint csak az a nő számít, aki szül három gyereket, a többiek meg kapják be – indította keményen a beszélgetést Rácz Zsuzsa, az Állítsátok meg Terézanyut! című sikerkönyv szerzője. Az író két évtized után folytatta Terézanyu történetét: az egykori legendás szingli immár kétgyermekes családanyaként tűnik fel a Kovácsné kivan című új kötetében. A regény apropóján kérdeztük a szerzőt feminizmusról, egyenjogúságról és a családbarát kormányról. – Még a köztársasági elnök is azzal a rettenetes szófordulattal élt, hogy az állam nem hagyhatja, hogy azok járjanak jól, akik nem vállalnak gyereket. Veszélyes és káros folyamat, ha bűnbaknak jelölik ki a gyermekteleneket – mondta.

Rácz Zsuzsa 2010-ben indította el a Terézanyu-pályázatot, ahová nők személyes történeteit várták magányról, párkeresésről, családról. Az első kiírás alkalmával érkezett egy remekbe szabott írás, Csukott ajtó mellett pisilni címmel. – Egy háromgyerekes, többdiplomás, akkor épp Németországban élő nő írta, aki azzal a problémával nézett szembe, amivel nők tömegei: idegrohamot kapott a gyerekneveléstől, megőrült a bezártságtól, a felnőtt társaság hiányától, ugyanakkor tele volt ambícióval, szeretett volna visszamenni dolgozni, ám legfőbb vágya mégis az volt, hogy végre csukot ajtó mellett pisilhessen. Csodálatosan megírta a nyomorát, különdíjat kapott érte, és talán az elismerés hatására is döntött úgy végül, hogy visszamegy dolgozni, vagyis a karriert választja – idézte fel Rácz Zsuzsa, majd gyorsan le is leplezte a szerzőt. – Ő Novák Katalin volt, a magyar köztársaság későbbi elnöke. Minden, amit most kommunikál, szöges ellentétben áll a Csukott ajtó mellett pisilni szellemiségével. Ma már ő maga küldi vissza a nőket a konyhába és a hálószobába.

A műsorból kiderül az is, hogy:

- Miért Rácz Zsuzsa „az ország legelkényeztetettebb szerzője”? 

- Hogyan tért vissza Magyarország az elmúlt tíz évben a középkorba? 

- Miért jobb a férfiaknak is, ha ugyanannyi házimunkát végeznek, mint a nők? 

- Megőrizheti a kormány a „férfi klubok” uralmát? 

- Mit gondol a magyar társadalom: a nők vagy a férfiak felelősek a család működéséért? 

- Hogyan lett a szingli Terézanyuból családos Kovácsné?

MAJTÉNYI LÁSZLÓ: A NYILVÁNOSSÁG FELSZÁMOLÁSA AVAGY A SEMMI ÁGÁN A SEMMI ÜL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2023.11.03.


Híreinknek már a cáfolata sem igaz. A valóság nemhogy tiszteletet, de tudomásulvételt sem érdemel. Létezése is kérdéses. A fogyasztandó 
valóságot a Rogán-cégek gyártják le.1

„Hazugság, amit a lap ír, / Félrebeszél az a papír, (...) Nem hiheted, ha van hited”2 (Szép Ernő). Ez az 1942-ben írt szép Szép Ernő-vers egyedi, miközben olyasmit tud, amit mi is tudunk. Már az első szakasza így szól: „Ne hidd, ne hidd, ami igaz, / Ami kegyetlen, ami gaz, / Mi ocsmány és alávaló / Ne hidd, ne hidd, ami való. (...) Mit álmodtál, az az igaz”. Nagyon másképp szól, mint a sajtószabadság klasszikusai. Mintha a mai valóságunkról kérdezne, annak válaszolna. Szép Ernő az, aki az igazság nevében a valóságot is felelősségre vonná. Ez nem áll szemben a hegeli jogfilozófiával, amely szerint [a]mi észszerű, az valóságos, ami valóságos, az észszerű”,3 mert az észszerű és az igazságos nem hasonló értelmű.

Bármely társadalom állapotáról kommunikációs terei szinte mindent elmondanak. Nem haszontalan áttekinteni, honnan hová jutottunk.

Szép Ernő tudta, amit tudott, de nem volt egyedül a tudással. Előtte járt Ady Endre. Azóta az idő csak romlik. „A[z akkor még (ML)] szőke Dunába valósággal beépített palotában már javában folyik a zsibvásár. Csaknem megtörtént, hogy a sajtót kirekesztették ebből a palotából. Nagy nehezen korrigálni lehetett ezt a különben szintén igen jellemző tervet. Bárha ez erőt adna a sajtónak missziója belátására, hogy korrigálja meg még azt, ami kevés megkorrigálható!...”4 A NER- re nem jellemzők a Tisza Kálmán- és Szapáry Gyula-féle ódivatú liberálarisztokrata gátlások. Akkor nem, mára megtörtént a nyilvánosság szinte teljes eltávolítása a parlamenti-kormányzati közéletből. Adynak 1902-ben több optimizmusra volt oka, mint nekünk ma, amikorra a független sajtót a parlamenti zsibvásár környékéről is elűzték. Utcai rohangálással lehet néha az egyébként megközelíthetetlen, hallgatag státusférfiak (-asszonyok) közelébe kerülni. De erre Adynak is lenne egészen aktuális javaslata: Úrhatnám véreim, államotok jó okkal lépett be a Türk Tanácsba! „Kerekedjetek föl, s menjetek vissza Ázsiába. Ott nem hallotok kellemetlenül igazmondó demokratákat.”5

Szép Ernő kora és az Orbán személyére szabott nyilvánosság ideje között említhető még a másik, ugyancsak nagy sajtójátékos világa. Az 1949-ben nagypolgári származása miatt az újságírásból éppen kizárt Örkény mesélte, hogy csak álnév alatt publikálható sztálinvárosi riporter korában újságíróként is megtapasztalta a nemzeti akkumulátorgyár-nagyhatalom sajtóvilág-előképét:

„– Legyen nyugodt, író elvtárs. Augusztus huszadikán itt folyni fog az acél. Egyébként jól értettem? Örkénynek hívják az író elvtársat?

– Igen.

– A gyógyszerész fia?

– Igen. (...)

– Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél.”...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

A JEGYBANK NEM HIBÁZOTT, AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT FELROBBANTÁSA MIATT GYENGÜLT A FORINT | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.11.08.



A Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt a Della legutóbbi vendége, aki elmondta, hogy a - most pénteken megjelenő - októberi inflációs adatot kicsivel 10 százalék fölé várja a jegybank, decemberre pedig 7 százalékhoz közeli lehet a mutató. Mindebből következően novemberre 8,5 százalék környéke tűnik reálisnak. Virág Barnabás szerint a következő évek a reálkamatról fognak szólni, amit a kockázati prémium alakulása mellett az alapkamat szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7-8, a rákövetkező évben 5-6 százalékig süllyedhet a magyar alapkamat a piaci várakozás szerint - vagyis jóval felette marad a három évvel ezelőtti, 0-1 százalékos szintnek. A jegybank vesztesége idén 1800-2000 milliárd forint lehet, és jövőre is "jelentősebb" lesz az MNB alelnöke szerint, amit majd a jegybank későbbi nyereségéből fognak rendezni. Hogy ez milyen időtávot jelenthet, azt ma nem lehet megmondani, mindenesetre nem feltétlenül öt éven belül, ahogy az a köztudatban elterjedt, ilyen kikötés nincs. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az európai szabályok szerint a jegybankoknak hosszú távon pozitív saját tőkével kell rendelkezniük. „Az majd a jogászok feladata lesz, hogy eldöntsék, a hosszú táv hány évet jelent – közölte az alelnök.

Virág Barnabás az infláció elszállása miatti jegybanki felelősséget firtató kérdésünkre elmondta, hogy az MNB-nek nem volt olyan döntése az elmúlt, zűrösebb időszakban, amit utólag hibásnak gondolnak, az ominózus tavaly szeptemberi kamatemelési leállást sem tartják annak, holott akkor gyengült 430 forintig a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. A jegybank szerint ennek okát máshol kell keresni, mégpedig az Északi Áramlat felrobbantásában, ezzel együtt a gázárak elszabadulásában. Azokra a napokra úgy emlékszik, hogy „nagyon forró pillanat volt a magyar gazdaságban, valutaválság közeli állapotban voltunk”. Nagy szükség volt arra a döntésre – utalt a 18 százalékos irányadó kamat tavaly októberi bevezetésére. Azt is rögzíti a műsorban az alelnök, hogy nem látnak komolyan vehető indokot a jelenlegi, 3 százalékos inflációs cél emelésére – ezt a kormány, pontosabban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szorgalmazza – sőt, a mostani időkben kifejezetten „kockázatokat hordoz” erről értekezni nyilvánosan.

Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt időszakban mutatkozó új kockázatok – közülük is kiemelten az izraeli események – egyelőre nem teszik szükségessé a szeptemberi inflációs jelentésben vázolt makropálya átgondolását, de a helyzet eldurvulása azzal fenyeget, hogy az olajárak emelkednek, tehát sok a bizonytalanság. „Az olajár tíz százalékos elmozdulása, amivel 100 dollár fölé kerülne az olaj, már új makrokörnyezetet jelentene” – mondja ezzel kapcsolatban az alelnök. Beszéltünk még az előttünk álló kamatdöntésekről (tartják-e a 75 bázispontos ütemet), a tervezett minimálbér-emelések inflációs hatásáról (okozhatnak-e kellemetlen meglepetést a kkv-k), valamint az euró bevezetésének időzítéséről (10 éven belül reális-e).

HOVÁ VEZET AZ ALAGÚTHARC AZ IZRAELI HÁBORÚBAN? - KAISER FERENC, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2023.11.08.



Hová vezet az alagútharc az izraeli háborúban? Milyen szárazföldi hadműveleteket hajt végre Izrael Gáza város környékén? Milyen részeket foglalt el az hetekben? Mennyire sikerült a civil lakosságot evakuálnil? Mennyi civil lehet még a városban? Mi volt a közel ötezer izraeli légicsapás célja és értelme? Hogyan választják ki a műholdképek alapján a célpontokat? Hogyan lehet a katonai infrastruktúrát elválasztani a polgári épületektől? Mennyire tud „célzottan rombolni” az izraeli Iron Spike precíziós rakéta? Hogy maradt a Hamásznak továbbra is képessége a rakétakilövésre? Milyen föld alatti rakétakilövője lehet a szervezetnek, és milyen rakétákat lőnek ki? Hogyan jutnak be az iráni gyártású nagy hatótávolságú rakéták alkatrészei az övezetbe? Hány rakétát tud ma is indítani naponta a Hamász? Mennyit tudnak felhasználni a fel nem robbant, befulladt izraeli harceszközökből? Mennyi maradt egyáltalán az épületekből? A törmelékhalmaz, a romok közti hadviselés a támadóknak vagy a védekezőnek kedvez?

Hány száz kilométer föld alatti alagút és bunkerhálózata lehet a Hamásznak a terület alatt? Hol vannak a Hamász által elrabolt túszok? Hogyan zajlik a szárazföldi hadviselés? Mit csinálnak a harci járművekből kiszálló katonák a civilek között? Mikortól ellenség egy civil a katonának? Milyen harcok zajlanak az alagutakban? Hogyan jutnak be az izraeli különleges alakulatok felderítői éjszakánként a Hamász által uralt területekre? Mit látnak a műholdak? Miért kapcsolja le Izrael időnként az internetet és a telefont? Része-e ez a folyamatos kommunikációs háborúnak? A nemzetközi közvéleményben a Hamász vagy Izrael kommunikációs ereje nagyobb?

Milyen távlati céljai lehetnek Izraelnek? Megoldás lehet-e a terület újbóli megszállása? Mit csinál a három hadihajóból álló amerikai katonai kötelék a térségben? Kinek és mit üzen a jelenlétük? Hány szomszédos országban állomásoznak még amerikai katonák, hány bázisa van Washingtonnak? Támadási célpontok-e ezek az Irán által finanszírozott militáns szervezetek számára? Milyen támadásokat hajt végre és mire számíthat Izrael a Hezbollah részéről? Hány embert evakuált Izrael az északi területekről?

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - IVÁNYI GÁBOR (2023 11 08)

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.11.08.



Vendég: Iványi Gábor.

AKÁR 1500 PEDAGÓGUS IS DOLGOZHAT ÚGY, HOGY NINCS FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGE - JÖVŐRE MÁR EGÉSZ TANÉVRE LESZERZŐDTETHETIK A VÉGZŐS TANÁRSZAKOS EGYETEMISTÁKAT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.11.09.


Mintegy 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája – legalábbis erre lehet következtetni a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence válaszából, amit az LMP országgyűlési képviselője, Kanász-Nagy Máté írásbeli kérdésére adott. A képviselő azt szerette volna megtudni, hogy éves bontásban hogyan alakul a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban, s bár a kért részletes adatokat nem kapta meg, Rétvári Bence annyit elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. Arra, hogy ez nagyjából hány főt jelenthet, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adataiból következtethetünk, melyek szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta, úgy véli, helytálló lehet ez a szám. Hozzátette: bár az egy százalék alacsonynak tűnhet,

a rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben.

A vonatkozó törvények egyébként óvodapedagógus és testnevelő tanár munkakör esetében, valamint a szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben teszi lehetővé a munkakör felsőfokú végzettség nélküli betöltését. Emellett a tanárképzésben és a tanítóképzésben részt vevő végzős, tehát még felsőfokú végzettség nélküli hallgatókat is lehet szakmai gyakorlat címén óraadóként, felügyelet mellett alkalmazni...

PUTYIN NEM AKAR BÉKÉT, A HÁBORÚ ELHÚZÓDÁSÁVAL TUDJA AKADÁLYOZNI UKRAJNA NYUGATI INTEGRÁCIÓJÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.09.


„A legvalószínűbb a háború elhúzása, Moszkva ugyanis egyfajta alacsony szintű fegyveres konfliktus fenntartásában érdekelt, mert azzal éri el a leginkább, hogy ne integrálódhasson a Nyugathoz az az Ukrajna, amely mostanra már elveszítette lakosságának csaknem a negyedét, s amelynek az infrastruktúrája romokban van.” Így összegezte a kilátásokat Kaiser Ferenc annak kapcsán, hogy az amerikaiak és az európaiak csendesen elkezdtek egyeztetni az ukrán kormánnyal arról, milyen esetleges feltételek mentén lehetne tárgyalni a háború lezárásáról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense rámutatott: Moszkva az agresszor, és a fennálló nemzetközi rendszer miatt ezek a tárgyalások nyilván nem mehetnek nyíltan. Különben pedig gyakorlatilag a háború első pillanatától kezdve, vannak a háttérben különféle szintű egyeztetések.


Idehaza elsőként a 444.hu vette észre az NBC értesülését, hogy egy jelenlegi és egy volt magas rangú amerikai tisztviselő szerint az amerikaiak és az európaiak csendesen elkezdtek egyeztetni az ukrán kormánnyal arról, milyen esetleges, Oroszországgal folytatott béketárgyalások vezethetnek a háború befejezéséhez. A tisztviselők szerint a beszélgetések tág határok közt zajlanak arról, hogy Ukrajnának esetleg miről kellene lemondania a megegyezéshez. A megbeszélések egy része, amiket a tisztviselők kényesnek minősítettek, a múlt hónapban az Ukrajnát támogató több mint 50 ország – köztük NATO-tagok – képviselőinek találkozóján zajlottak le. Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint „a tárgyalásokkal kapcsolatos bármilyen döntés Ukrajnán múlik. Arra koncentrálunk, hogy továbbra is határozottan kiálljunk Ukrajna mellett, miközben megvédik szabadságukat és függetlenségüket az orosz agresszióval szemben.”

Mennyire reális, hogy a színfalak mögött valóban vannak egyeztetések arról, hogy Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal? Egyáltalán, mekkora erre az esély? – kérdeztük Kaiser Ferenctől...

RENGETEG GÁZOLAJAT FOGYASZTANAK A VOLÁNBUSZ ELEKTROMOS BUSZAI

TOTALCAR
Szerző: KENGYEL KRISTÓF
2023.11.07.


A Volánbusz Zrt. összegyűjtötte az elektromos buszokkal szerzett eddigi tapasztalatait, amelyeket a magyarbusz.info osztott meg egyik írásában. A Volánbusz állományában jelenleg 102 elektromos busz üzemel, amelyek közül 50 darab BYD K9-es, 40 darab Mercedes eCitaro és 12 pedig Ikarus 120e. A 102 villanybusz átlagos fogyasztása 100 kWh/100 km, azonban a típusok között elég nagy, 20 százalékos eltérés is tapasztalható.


A legtöbb tapasztalatot eddig a Mercedes eCitarókkal szerezték, mivel ezek első példányai 2021 augusztusában álltak forgalomba. Ezek a buszok főként a budai agglomerációban közlekednek és számos probléma van velük. Elsősorban messze alulmarad a hatótávjuk a korábban e vonalakon használt dízel buszokéval szemben. Ez nem is csoda, hiszen ezen buszoknak a legnagyobb a fogyasztása: 112 kWh/100 km, így az átlagos hatótáv csak 173 kilométer volt. Egyébként a Winmenetrend adatai szerint az eCitarók kiadása a mai napig csapnivaló, ahhoz képest, hogy szinte új buszokról van szó, a flotta alig 70 százaléka megy ki naponta forgalomba.

Az Ikarusok CATL LFP aksikkal vannak szerelve, amelyek 89,3 kWh/100 km fogyasztást és 280 kilométeres hatótávot produkáltak. A nettó kapacitása ezeknek az akksiknak 251 kWh. Ennél az akkutípusnál megadták a bruttó és nettó értékeket is. Mintegy 20 százaléknyi tartalék marad az eleve eléggé strapabíró LFP kémiájú akksiknál.

A flottában a legfrissebb az az 50 darab BYD busz, amelyeket idén tavasszal állítottak forgalomba. (Ezeken kívül van még egy BYD K9-es Salgótarjánban és egy másik Komáromban is, de ezeket valamiért nem számolta a saját flottájába a Volánbusz. Pedig mindkettő évek óta ott üzemel.) Az átlagos fogyasztásuk 99,4 kWh/100 kilométerre jött ki, de mérhető a különbség az egyes városok domborzati viszonyainak függvényében. Egerben 100+, Győrben 100, Zalaegerszegen 95, Szolnokon 92-93, a sík szegedi terepen pedig 90 kWh alatti értéket mértek. Az átlagos hatótáv 280 km lett ennél a típusnál is...



ROHAMBILI, FAKANÁL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.09.


Kellett pár nap, hogy a sokkoló élményt földolgozza az ember. Ahogyan a szaporodási kerekasztal megalapításának másnapján Novák Sándorpalotát egy harci járműben láttuk meg rohamsisakban (vö.: bili). És még akkor is bennünk volt a kétség, hogy miközben tudjuk és ismerjük ennek cirkusz voltát, amelyben Novák csak a legócskább bohóc, és azzal is tisztában vagyunk, hogy amikor ezek történnek, a háttérben folyamatosan rabolják ki az országot, akkor melyikről is kellene szót ejteni.

Mégis valami gombóc van az ember gyomrában, amikor úgy nézik hülyének az embert, hogy voltaképp saját magukból is kretént csinálnak, és mindebből valami olyan aljas tébolyda kerekedik ki, aminek manapság és végül is Novák az a bábja-bohóca, amelyik leginkább a maga teljességében mutatja meg nekünk, ahogyan villámgyorsan rohanunk a vesztünkbe. Ebben az erősített meg bennünket leginkább, amikor elnökünk mindezek után Brüsszelben összetrombitálta a mindenféle pártállású magyar képviselőket.

De egy kivételével csak a fideszisták mentek el, ilyképp az is csak olyan cirkusz volt, mint a popsitörlős ablakpucolástól elindulva az afrikai tehénátadáson át a rohambilis fotózásig, és még csak ezzel sem igazán foglalkoztunk volna, ha nem kerül elénk az a darab a sorozatból, amelyen férjuram is rajta van fején szintén bilivel – mint amikor közösen úszták át a Balatont a csináltatott méregdrága mezben -, és Novák katonás ruhájára ránézve, amit ez alkalommal viselt, az is feltűnt, hogy ezt is neki csinálták direkt jófajta bőrből, ami, ugye, nem egy úszódressz.

Visszafelé haladunk azonban az időben az utóbbi napok Novák-pörformanszában, és itt a Brüsszeli fellépést találjuk, ahol a fideszistákkal és velük együtt az ottani ellenzékiekkel (de csak Ujhelyi ment el, majd eldöntjük, hogy áruló-e) azért óhajtott találkozni, hogy nagy, közös, nemzeti együtt felbuzdulással tegyenek meg mindent az ottani pénzek hazahozataláért. Pedig tudhatná, hogy rossz ajtón kopogtat. Például saját maga is úgy tüsténkedhetne ez ügyben, hogy nem ír alá olyan törvényeket, amelyek még a saját alapbigyójuknak sem felelenek meg.

Hogy a főnökét térítené jobb belátásra, de, ez lehetetlen, mint ismeretes. Mert kitalálója, és dróton rángatója oly mértékig szidja öblös és tele pofával az intézményt, ahonnan pénzt remél, hogy azt elképzelni sem lehet. És vele együtt, az ő útmutatásai, hogy úgy ne mondjuk, bédekkere szerint azok is, akiket Brüsszelben összeterelt, így ebből is látszik, ez is csak olyan színház (vagy cirkusz) mint az összes többi, mint előtte a rohamsisak és az (Isten bocsássa meg) toszásügyi kerekasztal, amely Novák elnökletével nekilátott működni.

Még a harcibili előtt, hogy el ne feledjük. Arra is kár szót vesztegetni, mert itt sem a lényeggel van foglalkozva úgymond, miszerint olyan országot kellene építeni, ahol az embereknek kedve és lehetősége van szaporodni. Hogy hogyan kell, azt nagy valószínűséggel ösztönösen tudják, és nincs szükségük nyolcvanéves akadémikusok útmutatására, éppen ebből fakad a miért problematikája, arra azonban semmiféle kerekasztal (sem négyszögletes) választ adni nem tud. Novák sem, hiába csiszálta annak idején ábrándos szemekkel seggtörlővel az ablakot...

MEGFOJTJA A KRITIKUS SAJTÓT, LÉLEGEZTETŐGÉPEN TARTJA A BARÁTI MÉDIÁT A KORMÁNY

TELEX
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2023.11.09.


A kormánynak kedves médiacégek akár több milliárd forintos bevételhez is jutnak az állami forrásból érkező hirdetésekből. Többek között a Mediaworks, a TV2 Csoport vagy a Mészáros-cégbirodalmához tartozó Publimont is hatalmas segítséget kap ezzel az indirekt támogatással, amivel óriási előnybe kerülnek a kormánnyal kritikus, nagyrészt piaci hirdetésekből élő sajtóhoz képest. Van azonban másik hatása is ennek a rendszernek: ebben a felállásban a kormánypárti sajtó is teljesen kiszolgáltatottá vált. Az elmúlt évek eseményei alapján látszik, ha a Fideszben úgy döntenek, bármelyik lapnál vagy csatornánál elzárhatják a pénzcsapot.


Magyarországon a régióban példátlan módon az állam számít a legnagyobb hirdetőnek a médiapiacon, a hirdetési pénzek elosztása pedig teljesen kettészakítja a hazai sajtót. Mára alig maradt középút az államnak abszolút kiszolgáltatott kiadványok és az állami forráshoz elenyésző vagy semmilyen mértékben sem jutó sajtótermékek között.

Ezeket a hirdetési pénzeket nem piaci (hiteles nézettségi vagy látogatottsági adatok), hanem politikai szempontok alapján osztogatja az állam. Az állami hirdetéseknek elviekben az lenne az alapvető céljuk, hogy a kormány és az állami szféra üzenetei minél több emberhez eljussanak, nálunk azonban a Fideszhez lojális média fenntartására használják ezt az eszközt – az üzeneteket pedig közvetíti maga a sajtó.

A Kocsis Máté által belengetett, a független médiát fenyegető szuverenitásvédelmi törvény még tovább mélyítené ezt a szakadékot, hiszen az állami forrásokkal bőségesen ellátott, szócsőként használt sajtó mellett egy ilyen intézkedés még inkább ellehetetlenítené az állami forrásoktól elzárt, pályázati, piaci bevételekből és olvasói támogatásokból élő médiát. Magyarországon ráadásul iparági tapasztalatok szerint a kereskedelmi hirdetők sem mernek feltétlenül a kritikus sajtóban hirdetni – még úgy sem, hogy ezzel több embert érnének el.

Nehezíti az állami hirdetések útjának követését, hogy nincs átlátható adatbázis arról, hol és mennyit is költ pontosan az állami szféra a médiában. Ezért az állami költésekről az úgynevezett listaáras, azaz a kedvezmények és alkuk nélküli hivatalos tarifák alapján lehet csak tájékozódni.

„Teljesen megszokott a piacon, hogy a hirdető és a médium között a tárgyalások során a listaárhoz képest jóval kisebb összegről születik megállapodás. Magyarországon azonban az állam nem a hirdetési tarifák csökkentésére törekszik, hiszen a saját média eltartása az egyik fő cél. Éppen ezért az iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami reklámköltéseknél nincs nagy különbség a listaáras és a valós költés között” – jellemzi az itthoni helyzetet Urbán Ágnes, az állami reklámköltéseket 2006 óta követő Mérték Médiaelemző Műhely kutatója.

Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk ezeknek az állami költéseknek a céljáról, a Kantar Hungary adatbázisából adatokat gyűjtő Mérték 2022-re vonatkozó adatait* használtuk fel. (Ahol nem jelöltük külön, a listaáras összegeket vettük alapul.)...


KÖZPONTILAG SZÉTALÁZOTT EMBEREK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.11.09.


Jó reggelt! Jó hírünk van:

Megjelent a Magyar Jeti filmje, a VALÓTLANUL – Fekete kampányok az Orbán-rendszerben.


Az Orbán-rendszer egyik legfontosabb és legkeményebb fegyverét először politikai ellenfelekkel szemben vetették be, de mára mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy a központi lejárató kampányok célpontja lehet.

Ez a 444 reggeli hírlevele, benne az elmúlt nap legfontosabb/legérdekesebb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

REZSIM

Általában sok minden múlik az igazoltató rendőrön, de nem árt tisztában lenni a jogainkkal, és hogy hogyan ne kerüljünk a kelleténél nagyobb bajba: a TASZ drogjogi szakértőjének előadásából kiderült, hogy kereskedelem-e, ha körbemegy egy füves cigi, mit érdemes és mit nem érdemes bevallani, és hogy hogyan tudjuk minimalizálni a büntetés összegét.

Tovább gyűri az igazságszolgáltatás a vesztegetéssel vádolt fideszes, Boldog István ügyét: a volt fideszes Boldog Istvánnak és Völner Pálnak ugyanaz a védőügyvédje, és mindként ügyben kizárná a lehallgatási anyagokat a bizonyítékok közül.

A 444 írt először részletesen egy 2 fős alvó cég 730 milliós pályázati megtámogatásáról, most már az Integritás Hatóság is vizsgálja Süli János volt miniszter családi cégének támogatási ügyét.

A New York Times hosszú elemzést közölt Orbán politikájáról, ebben Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt, hogy a miniszterelnök gyakran használ olyan nyelvezetet, ami Magyarországon normális, de lefordítva elborzasztó. Orbán Balázs pedig beszólt a horvát elnöknek, hogy próbáljon csak átmászni a határkerítésen.


- Az osztrák szélsőjobboldalhoz közeli üzletemberé a helikopter, amivel Mészáros Lőrincék repültek, Gaston Glock neve még Heinz-Christian Strache Ibiza-botrányában is előkerült.

Szuverenitásvédelmi hatóságot hozna létre a Fidesz.


- A trollkodó Lezsák Sándor egymás után ült le a röhögő Csák Jánossal, majd az általa kirúgott, kiborult arcú L. Simon Lászlóval, aztán kiposztolta mind a két fotót.

- Megint betiltott a rendőrség egy palesztinpárti tüntetést.

GAZDASÁG

Szeptemberben 64 milliárd forinttal kevesebbet költöttünk a boltokban, mint augusztusban. Viszont az energiaárak miatt a külkereskedelemben hasít Magyarország: szeptemberben minden idők második legjobb havi külkereskedelmi egyenlege jött össze, pedig az export is mínuszban van.

Visszatér a bölcsődei támogatás, az egyedülálló és a menekült hátterű szülők nagyobb összegre pályázhatnak: éveken belül 300 ezer ember tűnik el a munkaerőpiacról, a kormány kismamákkal pótolná őket.

- Szijjártó szerint a bulgáriai gáztranzitdíj veszélyeztetheti Magyarország és Szerbia energiaellátását is.

IZRAEL

Miközben Gázában nyomor van, a Hamász vezetői folyamatosan gazdagodnak a terrorból: százmilliók vannak a bankszámlákon, de a gázai infrastruktúra fejlesztése ebből fel sem merül.

Az ENSZ-főtitkára szerint a gázai halálesetek száma azt mutatja, hogy valami nem stimmel az izraeli taktikával: Antonio Guterres határozottan elítélte a Hamász támadását, de azt mondta, különbséget kell tenni a csoport és a palesztin nép között. A G7 országai nem kérnek tűzszünetet Izraeltől, de a palesztinok segélyezését növelnék, és az amerikai külügyminiszter arról is beszélt, milyen feltételei lehetnek egy jövőbeli békemegállapodásnak.

Demokrata társainak szavazataival ítélte el az amerikai Képviselőház a palesztin terrort éltető, palesztin származású képviselőt: Rashida Tlaib a minden izraeli zsidó megölésére buzdító hírhedt szlogent hangoztatta és „ellenállásnak” nevezte a gyerekek és öregek lemészárlását.

- Az IDF légicsapásokkal megölte a Hamász egyik fegyvergyártóját.

KÜLFÖLD

Németország kitoloncolással és a segélyek korlátozásával oldaná meg a menekültválságot: Olaf Scholz kancellár szerint ez hatékonyság, mások szerint a menedékkérők tartós szegénységbe taszítása és ellehetetlenítése.

Az Európai Bizottság kész elindítani Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát az EU-hoz, de ezt az uniós kormányfőknek kell megszavazniuk.

- Egy új amerikai könyv szerint Orbán reklámozása és az engedély nélküli budapesti útja is közrejátszhatott Tucker Carlson kirúgásában.

- Madridban összecsaptak a rendőrökkel a katalán vezetők amnesztiája ellen tüntetők.

- Ohióban alkotmányba kerül az abortuszhoz való jog.

- Nem sokkal azután, hogy megkapta a behívót, összeesett a színpadon egy orosz TikTok-sztár.


SPORT

Az MLSZ összegezte a magyar bajnokság helyzetét, és kiderültek meghökkentő adatok: kevés az NB I-ben a fiatal játékos, és az új stadionok ellenére feltűnően alacsony a jegybevételek aránya a magyar kluboknál.

- Az évezred második legjobb együttműködési megállapodását kötötte meg a Magyar Atlétikai Szövetség és a Budapesti Operettszínház.

- A diszkódrogos, az eleven szamurájkard vagy a leköpött, megalázott nyomi nyeri-e az Év hala címet? Szily László hobbihorgász adott tippeket a szavazóknak.

Mike Tyson megjelent egy lengyel faluban, hogy galambokat vegyen egy helyi tenyésztőtől.