2023. november 7., kedd

STEFANO BOTTONI: HA A NER UTÁN MINDENT VISSZA AKARNAK ÁLLÍTANI, ABBÓL EGY ÚJABB LELKI TRIANON LESZ

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2023.11.06.


Egészen új szintre lépett a megosztottság, a törésvonalak minimum végigkísérik a NER-t – mondta a hvg360-nak adott interjúban Stefano Bottoni történész. Azt mondta, mindkét oldal beásta magát a lövészárkokba. De hogyan jövünk ki onnan? Hogyan éljék túl, akik nem érzik jól magukat benne? És mi jöhet a NER után? Az interjú egy erről gondolkodó cikksorozat első része.


hvg360: A HVG-nek adott interjúban korábban arról beszélt, 2002-ben szakadt ketté a társadalom. Azóta mennyit változott ez a törésvonal?

Stefano Bottoni: Sokkal mélyebb, organikusabb és elfogadott lett, de 2002-ben csírájában már ott volt. Akkor hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök, hogy aki a Fideszt támogatja, a választásokig hordja a kokárdát. Ez nagyon erős érzelmeket váltott ki pró és kontra, viszályt okozott családokban és kisközösségekben, mert az emberek egy része hirtelenjében eldöntötte, hogy neki ez tetszik, viselni fogja, másnak túl sok volt, és megosztónak tartották az egész akciót.

A mostani helyzethez képest nagy különbség, hogy akkor még hasonló volt a két halmaz médiafogyasztása: ugyanazokat a tévéműsorokat nézték, ugyanazokat az újságokat olvasták – jellemzően a „másik oldalét” is, hasonlóak voltak a viszonyulási pontok, az online média még nem volt jelentős, a közösségi oldalak pedig egyáltalán nem léteztek.

A Fidesz még 2002-ben panaszkodott arra, hogy a szocialisták lenyúlták a közmédiát, mire Medgyessy Péter válasza az volt, ha nem tetszik, csináljatok magatoknak médiát. Nekiálltak, és az „eldugott pénzből” megcsinálták a Hír Tv-t, feltőkésítették a Magyar Nemzetet.

Pár évvel később megváltoztak a médiafogyasztási szokások: a túl balosnak vagy túl jobbosnak tartott lapokat lemondta az egyik vagy a másik oldal, 2010 után pedig egészen új, intézményes szintre lépett a megosztottság...


Lásd még Stefano Bottoni Orbánról írott könyvét:

L. SIMON LÁSZLÓ NEM LESZ SEM A NER, SEM A MÚZEUMI SZAKMA MÁRTÍRJA

TELEX / VÉLEMÉNY
Szerző: HERMANN VERONIKA
20236.11.07.


...Rémisztő

L. Simon László nem lesz sem a NER, sem a múzeumi szakma mártírja. Dúró Dóra – akire a könyvdarálós eset után ismét a képességeit messze felülmúló figyelem irányul – pontosan az, aminek látszik. L. Simon László és párttársai azonban ugyanúgy megszavazták a világ haladási irányát visszafelé fordító törvényt. Miközben állítólag a káros befolyástól – most például L. Simon Lászlótól és a sajtófotóktól – kívánják megóvni a gyerekeket, rendszerszinten mégis egészen más történik. Megóvják őket a korszerű oktatástól és egészségügyi ellátástól. Megóvják őket a megfelelő számú, képzettségű és jövedelmű tanártól, megóvják őket a szexuális felvilágosítástól, megóvják őket a sokszínű médiától és a tudatos médiafogyasztástól, és általában: megóvják őket egy befogadó és kiegyensúlyozott társadalom tapasztalatától. Kapnak helyette propagandát, könyvdarálást, hamis nemzettudatot, kirekesztést, félelmet és gyűlöletet. A kulturális- és identitáspolitikai botrányokra sokan tekintenek úgy, mintha csupán füstként és tükörként fednének el valódi kríziseket: összeomló közszolgáltatásokat, foglyul ejtett államot, oroszbarát külpolitikát és propagandát. Abban persze igazuk van, hogy kulturáltabb társadalmakban ezeknek akár egyike is elég lenne egy kormányváltáshoz. Így viszont, amíg Dúró Dóra újabb fasiszta pótcselekvésén háborgunk, eltűnik egy újabb iskolányi tanár. Amivel azonban nem számolnak, hogy népirtások és népvándorlások egyaránt kulturális és identitásbeli különbségek kiélezésével kezdődtek. Most éppen a World Press Photo kiállítást vették célba, de a homofób törvény alapján eddig könyvesboltokat és könyvkiadókat, tanárokat, képzési programokat, civil aktivistákat és pszichológusokat vegzáltak. A sikeren felbuzdulva bizonyára lesz folytatás.


SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: L. SIMON LÁSZLÓ LEVÁLTÁSA NEM FIGYELMEZTETÉS A PÁRTVEZETÉSSEL VAGY A KORMÁNNYAL SZEMBESZEGÜLŐKNEK, HANEM ÜZENET A VÁLASZTÓKNAK

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2023.11.06.


Az elemző szerint ismét ki lehetett játszani a Budapest-kártyát a vidéki szavazók előtt: tessék, a főváros Szodoma és Gomora, de mi megakadályozzuk, hogy az egész ország ilyenné váljon.


– Egyértelmű, hogy nem kultúrpolitikai vagy munkáltatói, hanem politikai döntés L. Simon László leváltása – értékelte ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának menesztéséről szóló döntést lapunk érdeklődésére Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. Szerinte az is nyilvánvaló, hogy ez nem Csák János miniszter, hanem Orbán Viktor döntése volt. Ami – tette hozzá – természetes, egy nemzeti múzeum főigazgatójának személye más országokban is a kormányfői hatáskör, bizonyos, hogy a British Museum vezetőjének kinevezéséhez vagy menesztéséhez a brit miniszterelnök tudta és beleegyezése szükséges.

Az elemző szerint L. Simon leváltása nem figyelmeztetés a pártvezetéssel vagy a kormánnyal szembeszegülők felé, sokkal inkább üzenet a választóknak: a kabinet ismét tetszeleghet a védelmező szerepében, csak ezúttal nem a háborútól vagy a menekültektől óvja az embereket, hanem az „erkölcsi zülléstől”...

SOKKOLÓ SZÁMOK: RENGETEGEN ÉLHETNEK MAGYARORSZÁGON EMBERHEZ NEM MÉLTÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.11.07.


A Habitat for Humanity Magyarország idén tizenkettedik alkalommal publikálta éves jelentését a magyarországi lakhatási helyzetről. Az egyik tanulmány főképp azt vizsgálta, mennyire nem elérhető Magyarországon a megfizethető, emberhez méltó lakhatás, a másik a kormányzati szakpolitikákat elemezte, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány számára vállaltan nem prioritás a lakhatási szempontból rászorulók megsegítése. A támogatások 2023-24-ben jelentősen csökkennek, és továbbra is a tehetősebbeknek kedveznek, miközben az ingatlanok és albérletek egyre kevésbé megfizethetőek. Sokkoló számok kerültek napvilágra a szervezet tájékoztatóján.


Az ismertetett tanulmányok alapján az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kormánynál nem vitte át az ingerküszöböt, ugyanis nemigen intézkedtek, hogy a rászorulókat megsegítsék. Az elérhető számok alapján szinte semmit nem költenek szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például a köztulajdonú lakások számának bővítésére, fenntartására, felújítására. Mi több, 2023-2024-ben a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít a kormány.

2022-ben csúcson volt a lakástámogatás, azóta satuféket nyomtak

Hogy pontosan mennyit költ lakástámogatásra a kormány, azt nem is olyan egyszerű megmondani. A „Lakástámogatások” költségvetési cím tartalmazza a legtöbb, a kormány vezető lakáspolitikai eszközei közé tartozó kiadást – ismertette a „Kormányzati szakpolitikák és költségvetési kiadások” tanulmány szerzője, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, Czirfusz Márton. 2022-ben folyó áron 635,3 milliárd forint kiadást számoltak el ezen a költségvetési soron. Reálértéken számítva 2022-ben a „Lakástámogatások” költségvetési címen elszámolt kiadások a rendszerváltás utáni időszak legmagasabb értékét mutatták. Az emelkedés oka a kutató szerint elsősorban az otthonfelújítási támogatás igénybevételének volt köszönhető. A költségvetés kitekintő adatai alapján, illetve az alábbi árbán pedig az látszik, hogy a kiadási maximumot a kormány a következő években a rendszerváltás utáni mélypontra vágja vissza...

A NÁCIK MÁR A NEMZETI MÚZEUMBAN VANNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.07.


A könyvdarálás nem csupán gusztustalan, a náci Németországot és annak szellemiségét idéző cselekedet volt, hanem kimerítette a rongálás és a közösség elleni uszítás büntetőjogi tényállását is. Ezekért Dúró Dóra náci, hungarista és nyilas parlamenti képviselőt bíróság elé kellett volna állítani, és törvényesen börtönbüntetésre kellett volna ítélni.

Ehelyett, az ideológiáját tekintve antiszemita és ugyancsak náci alapvetésű Orbán-rezsim törvénybe iktatta a Harmadik Birodalom homoszexuálisokkal kapcsolatos nézeteit, s a NER taktikájának megfelelően a homofób törvényeit „gyermekvédelmi” törvényeknek álcázva nevezte el. Mindennek semmi köze nincs a gyermekvédelemhez, ez közösség elleni uszítás.

Ha betalál a civilizáció véletlenül Magyaországra, és Budapesten bemutatják a World Press Photo kiállítást, akkor a homofób törvény alapján feljelentést tevő náci Dúró Dóra óhajának megfelelően kirúgják a Magyar Nemzeti Múzeum – egyébként NER-lojális – főigazgatóját, mert nem darálta le, nem égette el a díjnyertes fotók némelyikét és 18 év alatti is láthatja.

Csupán rögzítjük a tényt: a nácik már a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak, a magyar kultúra egyik fellegvárában cenzúrázzák a kiállításokat és intéznek politikai tisztogatásokat. Az oroszok a külügy spájzában, hátsó szobáiban vannak, a nácik a nemzeti múzeumban és a Petőfi Múzeumban, a kormányban, mert nemcsak a Mihaszna párt náci, a Fidesz is az...

ÉRTÉKELIK A JÓ AJÁNLATOKAT A FIATALOK, DE A BANKOLÁS ALAPJAIVAL NINCSENEK TISZTÁBAN

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2023.11.07.


Az általános iskolásokat is elérte a pénzügyi digitalizáció és a készpénzmentesség évek óta tartó trendje. Bár már a banki mobilappokat is készségszinten használják a gyerekek, pénzügyi, bankolási ismereteik elég hiányosak.

A tudatos pénzhasználat elsajátításában és a megtakarítás elkezdésében rengeteget segíthetnek a bankok kifejezetten fiatalokat célzó, számos díjmentes elemet – például az újonnan bevezetett ingyenes átutalást 100 ezer forintig – és innovatív funkciót tartalmazó számlacsomagjai.

Mérföldkő

Bár bankkártyát már 7 éves kortól kaphatnának, jellemzően 14-15 éves fiataloknak nyitják meg az első számlát a szülők gyermekükkel az OTP Bank adatai szerint, jó eséllyel ugyanabban a bankban, ahol ők is bankolnak.

A számlanyitás szinte mindig személyesen, a szülővel együtt a bankfiókban történik, és sokaknak egy fontos felnőtté válási mérföldkövet jelent. Ezt követően azonban gyorsan az online megoldások felé fordulnak a fiatalok, és a bankkártya és a mobilapplikáció válik a bankkal való elsődleges érintkezési felületté.

Kártya számla nélkül?

A kezdeti szülői befolyást egyre inkább a kortársak választásai és a bankok ajánlatai közti válogatás váltják fel. Ilyenkor a fiatalok elsősorban az ár-érték arányt és az adott banknál elérhető digitális bankolási lehetőségeket figyelik, de fontos számukra a bank megbízhatósága, az ATM-ek elérhetősége is.*

Bár sokan tekintik a most nagyjából 14-28 éves Z-generációsokat, már csak korukból adódóan is impulzusvásárlóknak, az adatok mást mutatnak. Az derült ki az OTP Bank megrendeléséből készült felméréséből, hogy a fiatalok megfontolják, mire költenek, vannak céljaik és van bennük hajlandóság a megtakarításra is.

Emellett komoly ismeretbeli hiányosságaik vannak a bankolással kapcsolatban. A kutatás szerint nem feltétlen ismerik a zsebükben lévő bankkártya és a mögötte meghúzódó bankszámla összefüggését. A válaszadók 89 százalékának van bankkártyája, azonban csak 58 százalékuk válaszolta, hogy rendelkezett bankszámlával.

Edukáció, edukáció, edukáció

A pénzhez való viszony kialakulása általában családi közegben kezdődik. Sok múlik azon, milyen példát látnak otthon a gyerekek, beszélgetnek-e velük a pénzügyekről. A kutatások szerint annak ellenére, hogy a szülők fontosnak tartják a pénzügyi edukációt, nem érzik elég kompetensnek magukat arra, hogy ők lássák el ezt a feladatot. Úgy vélik, a család mellett az iskolának is nagy a felelőssége ebben és kis százalékban a bankoktól is várnak útmutatást...

L. SIMONT KIRÚGTÁK, DE A NER-MÉDIA SZERVEREI ROGYÁSIG VANNAK (MELEG)PORNÓVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARRNA
2023.11.07.


Pohárba pisilő pornósztár, kisdiáknak öltöző kebelcsodák, latexben csókolózó leszbikusok és mintegy 100 ezer explicit pornóvideó – ilyesmi tartalmakkal gyűjt kattintást nap mint nap a kormányközeli médiaholding bulvárgépezete és videószolgáltatója. Miközben magyar könyvesboltok pánikszerűen fóliáznak, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját pedig meg lehetett buktatni egy szociofotó-sorozattal, az öncélú szexualitás háborítatlanul lehet a kormányzati üzenetek egyik legfőbb vivőanyaga.


A 2021. évi LXXIX. törvény – kormányzati nevén gyermekvédelmi törvény – alapján „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

E jogszabályon hasalt el L. Simon László főigazgatósága, miután közölte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum „nem tudja jogszerűen végrehajtani a kulturális és innovációs miniszter felszólítását, miszerint 18 évesnél fiatalabbak ne látogathassák a 2023-as World Press Photo kiállítást”. Lapunk tanúja volt, amint Csák János tárcavezető már-már statáriális módon, egy konferenciáról felállítva rúgta ki L. Simont. A miniszter később azzal indokolt, hogy az igazgató „alkalmatlan vezető” volt, mert „nem tudta betartatni a törvényt”. Vagyis nem íratta át a belső szabályzatokat úgy, hogy a múzeum alkalmas legyen a látogatók személyi igazolványának elkérésére.

Más kérdés, hogy ez a Mi Hazánk feljelentésééig senkinek, még a World Press Photo-tárlatot megnyitó Orbán Balázsnak sem jutott eszébe, aki beszédében köszönetet mondott kivétel nélkül „minden kiállított fotó alkotójának”. L. Simon László végső soron ebbe a három darab fényképbe bukott bele; Hannah Reyes Morales 33 éves Fülöp-szigeteki fotós Home for the Golden Gays című szociosorozatán egy kifejezetten leszbikusoknak és melegeknek fenntartott Fülöp-szigeteki idősotthont dokumentált, explicit vagy megbotránkoztató részletek nélkül. Morales egyébként nem utazik a szivárványos témákra, korábbi sorozataiban többek között az anya-gyermek kapcsolatot, a nőjogokat és a dél-szudáni konfliktus áldozatait örökítette meg. Leghíresebb, a National Geographic-ban közölt fotóján egy filippínó nagymama látható, aki a II. világháború alatt túlélte a japán katonák szexuális erőszakoskodását.

Hannah Reyes Morales munkája kétségtelenül riporteri, fotóművészeti követelmények alapján készült, és nem propagandisztikus rendezvényen, hanem a világ mindenféle sajtófotóját szemléző World Press Photo mezőnyében szerepel. Vagyis a 2021. évi LXXIX. törvényt a könyvesboltok után ezúttal is olyasvalami ellen vetették be, ami „gyermek- és ifjúságvédelmi” vagy „szexuális nevelési” szempontból értelmezhetetlen.

Annál bizarrabb, hogy miközben a közbeszédet művészeti termékek korlátozásáról szóló viták uralják,

a teljesen öncélú szexualitás szép csendben a kormányzati üzenetek egyik legfőbb vivőanyaga lett.

Korábban több cikkben dokumentáltuk, hogy a hatalom körül felépült médiagépezet világszinten is új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb cikkeket nem kis részben állami pénzből gyártó bulvársajtót. A 2018 novembere óta működő, közvetve nagyjából száz médiaterméket és szolgáltatást tulajdonló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójában olyan bulvárlapok szerepelnek, mint a Ripost és a Ripost.hu, Bors és a BorsOnline és az Origo...

PRESSMAN WASHINGTONI KONZULTÁCIÓI: TÚL NAGY A CSEND – KÉSZÜL VALAMI?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.07.


Bár a budapesti amerikai nagykövet mostani washingtoni útjáról sem a Fehér Házból, sem a Külügyminisztériumból nem szivárgott ki információ, a témákra lehet következtetni az utóbbi időben Magyarország kapcsán amerikai részről elhangzottakból – mondta a Hírklikknek George Landrith, a washingtoni székhelyű Frontiers of Freedom Intézet elnöke. Az egyik napirenden lévő téma a Magnitsky-törvény alkalmazásának a lehetősége Orbánnal, több családtagjával és politikustársával szemben – mondta. Radványi Miklós, az intézet alelnöke úgy vélte, „nagy csendben zajlott a mostani vizit, ami alapján egyértelműnek látszik, hogy a tavaszinál sokkal komolyabbnak ítélik a helyzetet” – mondta. Meggyőződése, hogy a taktikai lépések után, eljött az ideje annak, hogy a NATO, az EU és az USA összehangolt stratégiai megoldást dolgozzon ki az Orbán-problémára
.

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a múlt héten Washingtonba utazott, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultáljon az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokról – adta hírül szűkszavú közleményében a budapesti amerikai nagykövetség. Mindössze annyit közöltek, hogy David Pressman megbeszélésein a végrehajtó hatalom rangidős képviselőivel, köztük a Kongresszus, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel is találkozott.

Mindez azért is érdekes, mert legutóbb, amikor Pressman konzultációkra hazautazott Washingtonba, közlemény jelent meg a villámlátogatásáról, s ebben konkrétumok is szerepeltek. Olyanok, mint hogy „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük a magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát”, továbbá: „a nagykövet érintette Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának sürgősségét, Magyarország vezetésének az Egyesült Államokról tett legutóbbi nyilatkozatait, valamint az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy ebben a rendkívüli időszakban is ápoljuk ezt a fontos kapcsolatot”. A dokumentum a következőképpen zárul: „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően... Miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki.”...

A SUKORÓ-ÜGY ÁRTATLANUL ELÍTÉLT JOGÁSZA: "AZ ORBÁN-REZSIM BÖRTÖNÉBEN" | DR. CSÁSZY ZSOLT

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Szerző: KUN ZSUZSA
2023.11.04.



A Klubdélelőtt 2023. november 4-i adásában Kun Zsuzsa vendége Dr. Császy Zsolt jogász, egykori Bibó István szakkollégista, Fidesz alapító volt. 1993-ban kilépett a pártból, mondván, az erő szavában nem hisz, inkább hisz egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól szervezett diktatúrában. 2010-ben az úgynevezett Sukoró ügy kapcsán letartoztatták, majd az Orbán rezsim börtönében címmel megírta a történetét.

SCHADL VÍZZEL MENŐ AUTÓJÁNAK FELTALÁLÓJA: ORBÁN GYŐZŐ, A MINISZTERELNÖK TESTVÉRE IS ELJÖTT HOZZÁNK HÁROMSZOR

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2023.11.07.


- A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság.

- A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, ami a tervek szerint a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit egykori miniszterhelyettese a vád szerint közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.

- Völner Palkovics Lászlót és Süli Jánost próbálta behálózni ahhoz, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni.

- Az ügyletben volt és jelenlegi államtitkárok nevei is felbukkannak: Kovács Pál és Steiner Attila, akik Sülihez hasonlóan személyesen tekintették meg Schadl találmányát. Őket csütörtökön hallgatja meg a bíróság.

- A vízüzemű motor valódi feltalálója a bíróságon azt mondta: előbb R. Róbert, majd Schadl György finanszírozta az ő munkáját.

- Völner Pál pedig egyszer még egy üveg vizet is átnyújtott neki, amikor kigyulladt az autó, benne a motorral.

- Orbán Viktor miniszterelnök testvére, Orbán Győző háromszor is elment hozzá, állította a tanú a bíróságon.

- Schadl György szerint a találmány rendben működött, Völner Pál szerint ő nem követett el bűncselekményt. R. Róbert pedig elmesélte, hogy egy szép este elindult az ámokfutás, és megtörtént a csoda ezzel a találmánnyal.

„Ez többet ér, mint a legdrágább autó”

A vízüzemű motort nem Schadl György találta fel, hanem egy bizonyos K. Szabolcs és N. Csaba, előbbit szintén tanúként hallgatta meg a bíróság. K. Szabolcs keddi vallomása megegyezett azzal, amikről az ügyészségi kihallgatásán beszélt. Azt mondta, a találmánnyal még 2012 környékén kezdtek el foglalkozni, ami valójában szerinte Nikola Tesla találmánya. „Nem csináltunk új dolgot, csak megcsináltuk, ami elmaradt” – vallotta. A találmány lényege, hogy a vizet 12 voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontja, a motor pedig csak a hidrogént égeti el. De akár magas hőmérsékletet is elő tudnak vele állítani.

Szóval ezt a találmányát 2016 környékén meg is mutatta régi ismerősének és saját bevallása szerint is nagyon jó barátjának, R. Róbertnek, azaz Gazdinak – Schadl György szintén vádlottak padján ülő jó barátjának. K. szerint R. Róbert ekkor felajánlotta neki, hogy havi félmillió forinttal finanszírozza ezt a találmányt. Összesen nagyjából 180 millió forintot adott így K. Szabolcsnak, szerinte azért ő, mert neki volt erre pénze.

„Ez többet ér, mint a legdrágább autó, a világon egyedülálló” eszköz volt ez, mondta a tanú a találmányáról. Ezt a motort végül R. Róbert kocsijába tették bele, egy Daewoo Nubira típusúba. A pénzmozgásokról szerződést nem kötöttek, csak „az adott szó” volt a biztosíték köztük...


INTERJÚ BÁNSÁGI ILDIKÓVAL

SZÍNTÉR / TV 2040 BUDAŐRS
Műsorvezető: LINKA ÁGNES
2023.11.02.



Vendég: Bánsági Ildikó színművész.

TÍZEZREKKEL NŐ A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK KÖRE AZ ORBÁN-KORMÁNY AKKUGYÁRMÁNIÁJA MIATT, LAKÁSTÁMOGATÁSRA AZ IDÉN MÁR KEVESEBB JUT, MINT A RENDSZERVÁLTOZÁS ÉVÉBEN

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.11.07.


Magyarországon körülbelül 1,9 millió ember él beázó tetejű és/vagy penészes ingatlanban, 144 ezer vécé, fürdő nélküli lakásban, több mint félmillió alig fűthető helyiségekben.


Újabb tízezrekkel nő a lakhatási szegénységben élők köre az Orbán-kormány által erőltetett akkumulátor-beruházások nyomán. Tavaly 14 százalékkal – 81 ezer főre nőtt – a Magyarországon dolgozó külföldiek köre, akiknek nagy része a különféle akkumulátor-ellátási láncba tartozó üzemekhez érkezik. Erre utal, hogy 2022 második felében egy kisebb átrendeződés történt: az ukrán alkalmazottak számának növekedése lelassult, miközben néhány unión kívüli országból (Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóké nőtt. Utóbbiak többsége munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában áll, étkezésüket és lakhatásukat is csoportosan oldják meg. Ám ezeknek a szállásoknak a minősége gyakorta vitatható. (Néhány kiragadott példa a közelmúltból: Mikepércsen egy átlagos családi házban ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Győr északi kertvárosi részében Fülöp-szigeteki munkásokat költöztettek az el sem készült családi házba.)

„A munkavállalók egy része így lakhatási szempontból is kiszolgáltatott. A vendégmunkás-ellenes közhangulat miatt a külföldiek elszállásolása várhatóan egyre nagyobb mértékben a településektől és helyi szolgáltatásoktól távol valósul meg, kitéve őket a lakhatási szegénység kockázatának” – hívja fel a figyelmet Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa a Habitat for Humanity Magyarország 2023. évi Lakhatási jelentésének első fejezetében, amelyet kedden mutattak be a Habitat Margit körúton kialakított kreatív központjában.

A kormányzati szakpolitikákról és költségvetési kiadásokról szóló részben a kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormány olyan erővel húzta be a költségvetési vészféket, hogy lakástámogatásra már az idén is kevesebb jut, mint a rendszerváltozás évében,

jövőre pedig ez is megfeleződik.

A központi költségvetésből 2022-ben 635,3 milliárd forintot költöttek erre a célra, az idén 383 milliárd jut erre, míg jövőre 182 milliárd szerepel ezen a költségvetési soron.

A tavalyi rekordössszeg elsősorban az otthonfelújítási támogatásnak volt köszönhető. A koronavírus utáni gazdasági fellendülés okán indított program két éve alatt 1775 milliárd forint értékű felújítás valósult meg, 770 milliárd forint állami támogatással 380 ezer ingatlanon. A beruházásoknak azonban kevesebb, mint a fele tartalmazott energetikai célokat. Ráadásul éppen azok számára nem volt hozzáférhető, akiket az elszálló energiaárak a legsúlyosabban érintettek. A szegényebb háztartások egyébként nemcsak ezzel, hanem az otthonfelújítási kölcsön lehetőségével, illetve családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) sem élhettek, de még a babaváró hitelt igénylőknek is alig 12 százaléka tartozott a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe.

Jövőre a 2015-ben bevezetett politikai slágerterméket, a csokot is jelentősen visszavágja a kormány. A „városi” csok megszüntetésével még inkább nő a területi szempontú lakhatási szegénység kockázata, hiszen a kevésbé tehetős igénylőket olyan alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező kistelepülések irányába tolja, ahol a közszolgáltatások hozzáférhetősége eleve rosszabb. A városi lakáshoz jutás megfizethetőségi problémáinak megoldásából pedig az állam ezzel párhuzamosan kivonul...

VARIÁCIÓK AZ ERASMUS MEGOLDÁSÁRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.11.07.


Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselőnő, az EP magyar ügyekkel foglalkozó jelentéstevője, és John Morijn, a Princeton egyetem kutatója úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy az EU-nak fel kellene szabadítania az egyetemekre és a kutatásokra szánt pénzt. Ennek lehetséges feltételeit is felvázolták.

Mint a Politico amerikai portál európai kiadásának előrejelzéséből kitűnik, az Európai Parlament költségvetési bizottsága ma folytat vitát a Magyarországnak szánt uniós pénzügyi alapokról. Az Európai Bizottság, az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye arra készül, hogy ezen alapok egy részét felszabadítsa, miközben Magyarország továbbra is akadályozza a döntéshozatalt arról, hogy Ukrajna hosszú távú megsegítése érdekében növeljék az EU költségvetését – vázolja a portál a pillanatnyi helyzetet, hozzátéve, hogy az EP-képviselők többsége valószínűleg abba az irányba nyomná Ursula von der Leyen bizottsági elnököt és a tagállami kormányokat, hogy ne engedjenek Magyarország zsarolásának, továbbra is tartsák vissza ezeket a pénzeket, mert nem szűntek meg a korrupciós és jogállami aggályok. A Politico szerint Orbán Viktor jelképértékű kézfogása a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal tovább távolította Magyarországot az EU többi részétől, és aláásta az Orbán-kormány iránti maradék jóindulatot is, ám a költségvetési tárgyalásokban résztvevő tagállami tisztségviselők azt mondták, hogy az EU valószínűleg így is feloldja majd a források egy részét.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselőnő, a Parlament magyar ügyekkel foglalkozó jelentéstevője, valamint John Morijn, a Princeton egyetem közpolitikai és nemzetközi intézetének a kutatója úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy az EU-nak fel kellene szabadítania az egyetemekre és a kutatásokra szánt pénzt. Szerintük az akadémiai kutatás és az Erasmus olyan terület, ahol az EU a támogatás üzenetét küldhetné a mindennapi magyaroknak. Úgy vélik, e téren el lehet kerülni azt, hogy az uniós alapokat egy korrupt rezsim kaparintsa meg, annak ellenére, hogy eddig nincs valódi előrelépés azokban a kérdésekben, amelyek a támogatás felfüggesztéséhez vezettek. Ide értendő a korrupció mellett a hatékony bűnüldözés, a bírói függetlenség, illetve az a probléma, hogy állami javakat különítettek el privatizált jogi személyeknél.

Delbos-Corfield és Morijn javaslata szerint ezeket az alapokat az Európai Bizottság közvetlen irányítása alá lehetne helyezni, a – megfogalmazásuk szerint: túszul ejtett, vagyis az úgynevezett modellváltáson átesett – oktatási struktúrák bevonása nélkül, vagy pedig új, független magyarországi közvetítőhöz lehetne a pénzeket átutalni, ahonnan a tudományos kutatók és a diákok közvetlenül részesülnének a támogatásból. Emellett azt az alternatívát is elképzelhetőnek tartják, hogy ezeket a pénzeket egy Magyarországon kívüli független közvetítő más tagállamok kutatóintézeteihez csatornázhatná át, azzal a megkötéssel, hogy az összeget kifejezetten magyar kutatók, illetve diákok javára kell fordítani. Ez utóbbi megoldás azzal járna, hogy az Erasmus-alapokat magyar diákok más EU-tagállamokban folytatott tanulmányaira lehetne fordítani, miközben nem nyílna módjuk más országbeli diákoknak tanulmányok folytatására a korrumpálódott magyar egyetemeken.

A szabadság vonzereje

Most pillantsunk vissza a közelmúltra. Két vezető amerikai lap, a Wall Street Journal és a New York Times is recenziót közöl Matthew Longónak, a leideni egyetem politológiatanárának az 1989-es páneurópai pikniket tárgyaló könyvéről. A Wall Street Journal egyebek közt azt emeli ki, hogy Longo szerint Németh Miklós, akinek a neve a szakmai érdeklődőkön kívül ma már aligha mond bárkinek bármit, talán a legfontosabb szereplő volt a vasfüggöny végnapjaiban. Németh és Gorbacsov bizonyos értelemben barátok voltak. Öt évvel a piknik előtt, amikor mindketten mezőgazdasággal foglalkoztak, együtt látogattak végig magyar állami gazdaságokat, és Némethre mély benyomást tett az, hogy Gorbacsov nem fogadott el ajándékot, és nem is vodkázott. Ami a piknik ürügyén Ausztriába menekült keletnémetek lelkivilágát illeti, a könyv szerzője megírja, hogy a határtérség tele volt elhagyott Trabantokkal és Ladákkal. Egy menekült, Katja arról beszélt Longónak: amikor hátrahagyod a kocsidat, amire egy fél életen át spóroltál, megérted azt, mit jelent a szabadság vonzereje.

New York Times ismertetése szintén bő teret szentel Németh Miklósnak – mint írja, a Harvardon képzett közgazdásznak –, aki a Balaton-környéki szőlejében visszavonultan él, és ott beszélgetett Matthew Longóval, aki megállapítja: a történelem során a legfontosabb pillanatokat néha egyszerű emberek idézik elő. A könyv szerzője kitér arra, hogy ma már nem esik szó szabadságról, úgy, mint 1989-ben, és olybá tűnik, mint ha 1989 meg sem történt volna. De a lap kritikusa hiányolja annak bővebb elemzését, hogy miként alakított ki Orbán Viktor autokráciát Magyarországon.

Álproblémákra álmegoldások

Végül lapozzunk bele a Denník N című, a kormányzattól független, igencsak szókimondó szlovák lapba. Filip Obradovič kommentátor, valamint Szalay Zoltán, a lap magyar nyelvű változatának, a Napunknak a főszerkesztője ahhoz fűz megjegyzéseket, hogy a frissen felállt Fico-kormány nagyszabású biztonsági műveletet hajtott végre a magyar határon, rendőrökkel, kutyákkal, vízágyúval, de végül kiderült, hogy egyetlen illegális migránst sem fogtak. Mire volt jó ez az egész? Szalai szerint álproblémára álintézkedéssel reagáltak, hiszen a migránsok száma Szlovákiában folyamatosan csökken, és nincs jele annak, hogy ezt valódi problémának tartaná a lakosság. Obradovič szerint Robert Fico egyszerűen demonstrálni akarta, hogy az ő kormánya nem olyan bürokratikus jellegű, mint az előző, ügyvezető kormány. Meg akarta mutatni, hogy „cselekvőképesek vagyunk, itt vagyunk”. Szalay ehhez hozzátette: a Smer szavazóinak legtöbbje nem olvassa el, hogy miket fogadott el Fico Brüsszelben, nekik az számít, amit a miniszterelnökük mond nekik a sajtóértekezleten. Fico ugyanazt csinálja, mint Orbán, immár 13 éve.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ALIGHA A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MIATT FONTOSAK A TÜRK ÁLLAMOK A MAGYAR KORMÁNYNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.07.


Az elmúlt napokban szinte a csapból is a Türk Államok Szervezetének asztanai csúcsával, illetve a magyar-kazah kétoldalú tárgyalásokkal összefüggő hírek folytak – nem véletlenül, hiszen Orbán Viktor is a kazah fővárosba látogatott, kíséretében a többi között Szijjártó Péter külgazdasági és külügy-, Nagy Márton gazdaságfejlesztési, valamint Varga Mihály pénzügyminiszterrel. Sok szépet és sok jót elmondtak mind a hárman ezen országok jelentőségéről hazánk számára, benne a gazdasági, kereskedelmi, energetikai együttműködéssel. Ez arra sarkalt minket, hogy adatok segítségével megnézzük, hogyan is állnak az ügyek. Ezek az ügyek pedig lassacskán haladnak előre, legalábbis egyes országok viszonylatában, illetve egyes területeken. Ám az is világos, hogy nem emiatt fontosak ezek az országok Orbán és az általa uralt Nerisztán számára.


„Magyarország gazdasági kapcsolatai a türk országokkal az aktív fejlődés szakaszában vannak, és még nem érték el a bennük rejlő lehetőségek maximumát....az eredmények nem tudnak megerősíteni semmilyen igazán egyértelmű tendenciát, mivel az együttműködés növekedésének jelenléte továbbra is ad hoc jellegű marad” – a többi között ezt összegzi egy, az év elején megjelent tanulmány, amely Magyarország és türk államok együttműködését vette górcső alá. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagjai – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán és Türkmenisztán – mellett Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik a csoportban.

Megnéztük, mennyire fontosak ezek az országok a magyar gazdaság számára. Elsőként a külkereskedelmet néztük meg, a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisára támaszkodva. Az eredmény önmagáért beszél, elég a grafikont kicsit közelebbről megvizsgálni. Megjegyzésként a következőt fűznénk az alábbi két ábrához: kakukktojásként találják a grafikonokban a Finnországba irányuló magyar exportra, illetve az onnan származó magyar importra vonatkozó adatokat is – azért, mert az uniós országok közül Finnországgal bonyolítjuk a legalacsonyabb forgalmat, tehát érdekes a viszonyítás a TÁSZ tagjai jelentőségét bemutatandó...

GŐZERŐVEL FOLYIK A KÍNAI SZERKEZETVÁLTÁS, CSAK NEM ÚGY, AHOGY A NYUGAT SZERETNÉ

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.11.7.


Szinte mindennapos téma lett az elmúlt néhány évben, hogy Kína gazdaságpolitikai válaszút elé érkezett: az előző évtized növekedését hajtó beruházási boom üteme fenntarthatatlanná vált és magas belső eladósodottsághoz vezetett, ami manapság az ingatlanpiacon és az önkormányzatok finanszírozásában is gondokat okoz.

Mindez romló demográfiai kilátásokkal, GDP-arányosan stagnáló világkereskedelemmel és lassú termelékenységnövekedéssel párosult, ami még sürgősebbé teszi a kínai vezetés számára, hogy az eddigi, jelentős részt mennyiségi fejlődést minőségi, más szóval fenntartható és a gazdasági hatékonyságot jelentősen emelő növekedés váltsa fel.

A szerkezetváltás iránya ugyanakkor sokáig nem nagyon volt kiolvasható a gazdasági adatokból. Peking például néhány évente menetrendszerűen bejelenti, hogy a növekedés fenntarthatósága érdekében növelni kell a lakossági fogyasztás GDP-arányosan kiemelkedően alacsony arányát, ám ezt jellemzően nem követik a lakossági fogyasztást támogató gazdaságpolitikai intézkedések. A minőségi növekedés irányainak potenciális korlátait jelzi az is, hogy a techszektor és sok más szolgáltatói iparág a támogatás helyett hatósági vegzálást kapott a nyakába. A szolgáltatási piacon tevékenykedő kisebb vállalkozások helyzetét a koronavírus-járvány alatti lezárások is jelentősen rontották, míg a pénzügyi szektor liberalizációja természetesen fel sem merül.

Ezzel együtt egy régi elképzelése, amelyről már két éve is írtunk, hogy Hszi Csin-ping pártfőtitkár továbbra is az iparban hisz, és a kínai modell alapja a jövőben is a feldolgozóipari értékláncokban való feljebb lépés, illetve az új feldolgozóipari húzóágazatokban való vezető szerep megcélzása lesz.

Hogy a terv megvalósítása a gyakorlatban is dübörög, azt a kínai belső hitelezés eloszlásának drámai változása jelzi. A pekingi vezetés az ingatlanszektor túlburjánzása miatt 2020 nyarától elkezdte formális és informális eszközök kombinációjával erősen korlátozni az ágazatba irányuló tőke mennyiségét. Emögött a szektor pénzügyi kockázatainak mérséklése és az ingatlanpiaci hitellufi leeresztése mellett az az elképzelés is szerepet játszott, hogy Kína jelenlegi fejlettségi szintje és ingatlanellátottsága mellett a szektor további tápolása kontraproduktív, és a tőkének sokkal jobb helye lenne hatékonyabb és a fejlődéshez többet hozzátevő szektorokban.

Míg a kínai ingatlanhitelezés mértéke a 2020 nyári bejelentések óta látványosan összeomlott, a korábban kevésbé hitelből, inkább állami tőkealapokból és adókedvezmények formájában támogatott feldolgozóiparnak folyósított kölcsönök értéke megugrott, és két év alatt elérte az ingatlanhitelezés korábbi szintjét.

Az idén szeptemberben legalább hatéves csúcsot döntő (csak 2017 óta állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok erről) hitelezési aktivitásnak fontos szerepe volt benne, hogy a kínai gazdaság az idei harmadik negyedévben erősebb arcát mutatta. Bár a 4,9 százalékos növekedési ütem elmarad a koronavírus-járvány előtt megszokottól, a tavalyi harmadik negyedév (amelyhez a mostanit viszonyítják) kifejezetten erős volt, azaz magas bázisról tudott az elemzői várakozásokat felülmúló eredményt hozni a kínai kibocsátás, ráadásul úgy, hogy közben az ingatlanberuházások értéke 9,1 százalékkal zuhant éves összevetésben...

MANIPULÁCIÓ LEHETŐSÉGÉRŐL ÉS BÍRÁK KORLÁTOZÁSÁRÓL SZÓLHAT AZ A BRÜSSZELI LEVÉL, AMELYIK MIATT MÉG TOVÁBB KÉSNEK AZ UNIÓS FORRÁSOK

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2023.11.07.


Az Európai Bizottság (EB) két kérdést tett fel a kormánynak az igazságszolgáltatási reformról abban a levélben, amelyet a múlt héten küldött el Budapestre – értesült a Népszava.


Ez már a második levél, amelyben az uniós testület az átalakítás részletei iránt érdeklődik: az elsőt szeptember végén továbbította a magyar fővárosba, és október 19-én kapott rá választ. Ahogy az előzőnek, úgy a mostani válaszlevélnek sincs határideje, ám minél gyorsabban reagál a kormány, annál hamarabb dönthet az EB arról, hogy felszabadítja-e a Magyarországnak járó és jelenleg felfüggesztett uniós támogatások nagyobb részét, mintegy 13 milliárd eurót.

Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt az Európai Bizottság tavaly óta blokkolja a pénzeket. Az Orbán-kormány július végén úgy ítélte meg, hogy végrehajtotta az elvárt módosításokat, és ennek jeleként elküldte az első számlákat Brüsszelbe, ahol ezzel kezdetét vette a reform értékelése. Az EB-nek három hónapja van, hogy kimondja a verdiktet, de ha időközben kérdései merülnek fel és emiatt írásban felvilágosítást kér a kormánytól, a levelezés idejére megállítja az órát. Az eredetileg október végi határidő az első levélváltás miatt november közepére tolódott, a legújabb kérdés-felelet miatt pedig még tovább halasztódik...

IDE A LÓVÉT!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2023.11.03.


2021 júniusában az Európai Tanács ülése után uniós államfők kérdéseket tettek föl a magyar miniszterelnöknek, miután Orbánék akkoriban verték keresztül a parlamentben a kisebbségek érdekeit semmibe vevő úgynevezett családvédelmi törvényt. Ekkor hangzott el először felelős európai politikustól, hogy nem muszáj az Európai Unió tagjának lenni. Mégpedig egyszerre háromtól. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta: „Nem meleggé váltam. Az vagyok, ez nem döntés kérdése. (...) Az anyám utálja, hogy meleg vagyok, ezzel élek együtt. Önök pedig ezt törvénybe teszik. Ez alapvető jogokról szól, a jogról, hogy lehetünk mások” – írta a 444.hu a Politico nyomán. A holland miniszterelnök is bírálta a törvényt: Mark Rutte szerint Magyarországnak nincs semmi keresnivalója az EU-ban, ha kitart a jogszabály mellett. Antonio Costa portugál kormányfő is hasonlóról beszélt, szerinte Magyarországnak nem muszáj az unió tagjának lennie, lehetne úgy is, hogy csak a gazdasági együttműködést választja, mint Norvégia vagy Svájc, de Magyarország mégis a tagságot választotta. Lényegében ugyanezen a véleményen volt Mario Draghi, akkori olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét nem véletlenül írták, Európában ugyanis súlyos múltja van az emberi jogok elnyomásának, és a szerződést Magyarország is aláírta. Orbán úgy válaszolt, szerinte az intézkedéseket félreértették.

2021 azonban az utolsó békeév volt, a nézetbeli szakadék azóta időről időre mélyült. Mára eljutottunk addig a pontig, hogy keresni kell az olyan eseteket, ahol a magyar kormány ne mondana homlokegyenest mást, mint ami az uniós álláspont. Ezek Ünnepélyes pillanatai a vétós zsarolási fenyegetések. Ez akkor is gyengíti az uniós egységet, ha végül születik valamilyen megoldás, aminek kormányzati magyarázatai többnyire annyira ellentmondásosak, hogy néha az sem derül ki azonnal, hogy történt-e vétó, vagy sem. Nem kevésbé meghitt pillanatok azok sem, amikor Szijjártó Péter Szergej Lavrov, valamint, ahogy azt a diplomáciai hierarchia szabályai előírják, Orbán Viktor Vlagyimir Putyin kezét szorongatja: mindenki a maga szintjének megfelelő bűnös partner tenyerében olvadozik.

Hogy Magyarország elszigetelődött, az ténykérdés. Ezt ma már Orbán sem tagadja, tevékeny ideológiai koponyák pedig mára a magyarázatot is készre vágták: csak Orbán nem változik, a világ pedig rossz irányba megy. Nem mellékesen, az a világ megy rossz irányba, amelyik kitart saját értékei, a demokratikus berendezkedés, a szabadságjogok és a korrupciómentes gazdaság mellett. Senki sem mondta, hogy az ilyen rendszert maradéktalanul képes működtetni, de azt igen, hogy Magyarországon erre már kísérletet sem tesz a regnáló kormány, sőt a visszaélések egy része rendszerszintűvé vált. Amikor a magyar kormány ellen ilyen ügyekben kötelezettségszegési eljárást indítanak, és utóbb már forrásokat tartanak vissza, jön a zsarolási fenyegetés...


„MÉLTATLAN, AMI A TANÁROKKAL TÖRTÉNIK” – AÁRY-TAMÁS LAJOS, AZ OKTATÁSI JOGOK BIZTOSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.11.06.


Talán ő a legrégebben hivatalban lévő állami intézményvezető: huszonnégy éve fogadja az oktatási jogok megsértésével kapcsolatos panaszokat. Aáry-Tamás Lajost elsősorban a mostani közoktatási helyzet értékelésére kértük, de szóba kerültek az egyházi iskolák, a szegregáció és az is, hogy a tíz miniszter közül, akik alá beosztva dolgozott, melyikkel volt a legtöbb dolga...

L. SIMON-ÜGY: A LEGKISEBB ÖNÁLLÓSÁG ÉS KULTURÁLIS SZABADSÁG IS MEGENGEDHETETLEN

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.06.


L. Simon László azt hitte, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a legkisebb önállósága és mozgástere is lehet, amiről korábban azt írta, intézményvezetői önállóság a kommunista diktatúrában is volt. Tévedett, azonnal kirúgták, amint a náci Mihazánk párt könyvdaráló kultúrfelelőse a homofób kormánypropagandát számonkérte rajta, amit ő megtagadott.

Mindenki érthet belőle, nincs szakmai és kulturális mérlegelésnek helye. Aki nem tartja be az utasításokat, legyen a rendszernek olyan hűségese ebe, mint amilyen L. Simon László, az röpül. Itt nincs egyénieskedés, személyes felelősség, kulturális érték, szabadság, józan ész. Csak és kizárólag engedelmesség van a náci szellemiségű utasításoknak.

L. Simon azt hitte, hogy ő egy kultúrpolitikus, aki alakítója a diktatúra kultúrpolitikájának, s ha egy világszínvonalú produkció megjelenik a diktatúrában, és a civilizációval érintkezik a NER kultúrharcosa, akkor tehet engedményeket szakmai követelményeknek és a civilizált vlág normáinak. Most mindenki megérthette, ilyen nincs a NER-ben. Nincs liberális fészek.

L. Simon a fasiszta szellemiségű Mandinerben olyan felvilágosult gondolatokat írt le, hogy „Kiállításainkon meg kell jelenniük a világban zajló háborúk, politikai mozgalmak, sőt még a devianciák megrázó erejű képeinek, tárgyainak. Aki nem érti, ezeknek mi keresnivalójuk van a Nemzeti Múzeumban, az nincs tisztában a történeti múzeumok küldetésével”.

Igaza van, aki pedig azt hiszi, hogy Orbán fasiszta rendszerében helye van e gondolatoknak s egy ilyen szemléletnek, az nincs tisztában az Orbán-rezsim és a kultúraellenesség, a náci tisztogatás küldetésével. Az ilyen embert hamar elküldik. Nem hagynak semmiféle rést az ideológia erős bástyáján, itt nem lesz fideszes Aczél György senki.

Itt nem lesz felvilágosult fasizmus. Nem lesz élhető világ, amelyben vannak szelepek és van némi szabadság. Tanultak a szocializmus bukásából, túl nagy volt a szabadság. Olyan rendszer, amely a felvilágosodás, a liberalizmus, a szabadság és a demokrácia ellen jött létre, amely szándékosan öli meg a kulturális szabadságot, nem tesz semmi engedményt.

L. Simon örüljön, hogy nem eltűnt egy munkatáborban, mint a kínai barátoknál szokás, vagy nem esett ki a múzeum ablakán, ahogy orosz testvéreink reagálnak az efféle önfejű meggondolatlanságokra...

„EZ NEM ZENEI, LEGFELJEBB ZENEIPARI FORRADALOM” – CZUTOR ZOLTÁN AZAHRIAHRÓL ÉS ÚJ LEMEZÉRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.11.07.


Azahriah-t érintő negatív megjegyzésével az irigy, fiatalokat nem értő, dohogó öreg zenész szerepébe sodorta magát Czutor Zoltán, hát megkérdeztük, mi motiválta. Kiderült, hogy nagyon nem az, ami a látszat, még ha Azahriah zenéjét valóban nem tartja is kiemelkedőnek. Az ifjú titánnak szakmányban gratuláló pályatársakat pedig dörgölőzőnek, hovatovább seggnyalónak titulálja. Czutor zenekara, a Belmondo november 10-én tartja lemezbemutató koncertjét a Turbinában, ahová, mint kiderül, 400-an férnek be. Azahriah dalait pedig háromezerszer annyian hallgatják, mint a Czutor-szerzeményeket. Nagyon is indokoltnak látszott tehát első kérdésünk, amikor reggelizni ültünk össze a zenésszel. Interjú...

ELTŰNŐ ROMÁNOK, MEGSZAPORODÓ DIPLOMÁSOK, EGYEDÜL ÉLŐ TÖMEGEK – NÉHÁNY DOLOG, AMI KIDERÜL A 2022-ES NÉPSZÁMLÁLÁSBÓL

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁNIEL
2023.11.07.


Pakisztániból, filippínóból és brazilból jóval több, szerbből és románból jóval kevesebb van az országban, mint bő tíz éve. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi népszámlálásának adatait vizsgálva kiderül az is: kétszeresére ugrott a diplomások száma, és elváltból is harmadával több van, mint az ezredfordulón. Egyre több a szingli és az egyedül élő ember hazánkban, továbbá van közel 50 ezer olyan munkanélküli, aki még életében egy percet sem dolgozott.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásakor rákérdeztek az állampolgárságra is, ebből pedig kiderült, hogy a 9,6 millió válaszadó 2,3 százaléka, azaz közel 220 ezer ember nem magyarnak vallotta magát. Túlnyomó részük európai (150 ezer), de Ázsiából is szép számmal vannak jelen országunkban (nagyjából 50 ezren).

Nagyot változott azonban e csoport összetétele a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest: az akkori 38 ezer román helyett már csak 18 ezer (-53 százalék), a 7700 szerb helyett pedig 4500 (-41 százalék) élt idehaza tavaly. Megugrott viszont a pakisztániak száma: az alig 200 fős létszámuk majd hétszer akkorára, 1300-ra duzzadt, de jóval több van jordánból és fülöp-szigetekiből is – mindkét csoport 200 főről nőtt közel ezer-ezer fősre. Négy és félszer többen lettek a brazilok (a legfrissebb adatok szerint 1243-an vannak), és bő négyszer annyian az indiaiak (ők 3600-an).

A KSH a megkérdezettek gazdasági aktivitását is rögzítette, ebben is nagy a szórás az eltérő állampolgárságúak között.

Az eltartottak arányát tekintve Jordánia és Irán vezeti a listát – a két országból közel 3700 állampolgárának a fele eltartott, azaz a KSH módszertana szerint olyan személy, aki keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik, és megélhetéséről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ebben a kategóriában a legalacsonyabb arány, 9 százalék körüli a szlovákoknál, az olaszoknál, illetve a görögöknél figyelhető meg...

POLARIZÁLÓDÓ TÁRSADALMAK? | KOVÁTS ESZTER A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.11.02.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: SELMECI JÁNOS, HERSKOVITS ESZTER
2023.11.02.



A kettéosztott társadalmak képe csak látszat: a többség igenis normális! Ezzel a címmel jelent meg nemrég Kováts Eszter politológus írása a Válasz Online-on. A Bécsi Egyetem adjunktusát el is hívtuk a 2023. november 2-i Reggeli személybe, hogy a társadalmi polarizációról beszélgessen Herskovits Eszterrel és Selmeci Jánossal.



KORÓZS LAJOS: AZ INFLÁCIÓKÖVETŐ NYUGDÍJ AZ ÉVSZÁZAD ÁTVERÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.11.07.


Nagyon sok a bizonytalansági tényező a kormány gazdaságpolitikájában, ami rányomja a bélyegét a nyugdíjakra is - véli Korózs Lajos szociológus. A szocialista párt alelnöke szerint a novemberi 3,1 százalékos nyugdíjkorrekcióról sem tudni, hogy elég lesz-e a valós inflációhoz képest. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy megígérték, megtartják a nyugdíjak vásárlóértékét, de ez a valóságban mégsem látható.


A kormánynak be kellene látnia, hogy nagyon sok a bizonytalansági tényező a tervezésükben. Ez látszott már tavaly is, az idei évre tervezett költségvetésben is, amit már karácsony előtt korrigálni kellett – idézte fel Korózs Lajos. „Teljesen abnormális úgy megtervezni a büdzsét, hogy az előző év zárszámadását nem látják.” Nem véletlen, hogy régen szeptember körül terjesztette be a költségvetést a kormány, és miután tisztába került a nyilvánosság is azzal, hol tart a gazdaság, a társadalom, azután és ahhoz képest tervezték meg a következő évi költségvetést és az azt megalapozó adótörvényeket. A jelenlegi hatalom felrúgta ezt, és anélkül nyújtja be már júniusban – és fogadtatja el júliusban – az újabb büdzsét, hogy megismernénk az előző évi adatokat.

A szocialista párt alelnöke szerint azonban már tavaly is teljesen más gazdasági és társadalmi folyamatok indultak el Magyarországon, mint amit gondoltak, ráadásul az euró árfolyama is jelentősen változott. Ez a bizonytalansági tényező alapozza meg a nyugdíjkorrekciót, vagyis nyolc hónapnyi tényadat és az év maradék négy hónapjára a becsült infláció. Korózs Lajos úgy látja, a miniszterelnök hiába rendelte meg az év végére az egy számjegyű inflációt, mert az egész évre vonatkoztatott inflációs ráta, minden mértékadó elemző szerint 18-18,5 százalék lesz. Szinte lehetetlen, hogy ez kevesebb legyen, hiszen ahhoz az év végére 4-5 százalékra kellene leszorítani a hazai inflációt. Ráadásul a bizonytalan tervezés eredményeképpen a múlt évről is tartozik a kormány 1,2 százalék korrekcióval a nyugdíjasoknak, mert akkor is rosszul becsültek. Ezt minden nyugdíjas szervezet szóba hozza, nem lehet elfelejteni...


Lásd még:


SCHMIDT MÁRIÁÉK NEM ÉRTIK

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2023.11.07.


Az elmúlt napokban a Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly a tétje a Kocsis Máté által szeptemberben bejelentett szuverenitásvédelmi törvénycsomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. Azóta többen is megszólaltak az ügyben, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormányzó párt tényleg a megmaradt független szerkesztőségek elleni támadással hangolódna a 2024-es választási kampányra.

Magát a törvényjavaslatot persze még nem nyújtották be a parlamentnek, de ettől még hiba lenne azt hinni, hogy a dolog lecsengett volna, vagy hogy az egész csak Kocsis Máté magánakciója volt. Egyrészt azért, mert a Fideszben nagyon ritkán vannak magánakciók, másrészt pedig már Kocsis szeptemberi sajtótájékoztatója előtt is bizonyíthatóan készültek a magyar médiaszuverenitással foglalkozó munkaanyagok a kormánypárt holdudvarában.

Agyal az agytröszt

Az egyik ilyen a Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet idén márciusban kiadott, Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai című áttekintés. A mások mellett G. Fodor Gábor, Békés Márton és a megafonos Deák Dániel által jegyzett szöveg a Telex, a Direkt36, a Partizán, a 444, a Lakmusz, az Átlátszó, az RTL, a Szabad Európa és a K-Monitor pénzügyeit igyekszik áttekinteni, és rámutatni a magyar szerkesztőségekhez érkező külföldi pénzekre. Már ahol egyáltalán vannak ilyen pénzek, az RTL-nél ugyanis nincsenek, mert a cég magyarországi bevételeiből tartja fenn magát. Így a tanulmány RTL-lel foglalkozó fejezete inkább csak arról szól, milyen sok pénzt keres az RTL a magyar médiapiacon, és milyen nagy hatalma van Európában a csatornát tulajdonló Bertelsmann-csoportnak.

Akárhogy is, a tanulmány végkövetkeztetése pontosan egybecseng azzal, amit Kocsis Máté mondott szeptemberben, hiszen a vezetői összefoglaló ezzel zárul: „...kutatásunk egyértelműen arra az eredményre jut, hogy

a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el,

emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését. Ez annál is inkább így van, mivel az elemzésben megvizsgált médiatermékek összesített átlagban 54 százalékban kifejezetten kormányellenes üzeneteket fogalmaznak meg, s nem pusztán kormánykritikus véleményt közvetítenek.”

A XXI. Század Intézet tanulmánya igyekszik kormányellenes aktivistákként bemutatni a kormánykritikus újságírókat, a független szerkesztőségeket pedig külföldről finanszírozott hatalmi központokként, amik egyetlen célja a magyar kormány megbuktatása. Ehhez még valamiféle vizsgálatot is elvégeztek, megnézték, hogy a szerkesztőségek online felületei milyen anyagokat adtak ki 2022 februárjában (hogy miért pont ezt a hónapot vizsgálták, nem világos). Az általuk „polaritásvizsgálatnak” nevezett vizsgálatban megnézték, hogy „a magyar politikai relevanciával bíró cikkek” (ismét csak nem derül ki, hogy ezeket ki és mi alapján válogatta ki), a magyar kormány szempontjából pozitívak, negatívak vagy semlegesek. A végkövetkeztetésük pedig ez:

„A vizsgált időszakban összesen 1139 darab magyar politikai relevanciával bíró cikk jelent meg a vizsgált tartalomgyártók felületein, amelyeknek 54,2 százaléka volt negatív, azaz előnytelen a magyar kormányra nézve, míg a pozitív, tehát a magyar kormányra nézve előnyös hírek aránya csupán 0,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az ezekben a sajtótermékekben megjelent politikai hírek több mint fele a kormány társadalmi megítélését rombolta, miközben ezzel ellentétes hatást csupán a hírek kevesebb, mint egy százaléka válthatott ki az olvasóban.”

Kormányellenességben még rangsort is kialakítottak a vizsgált szerkesztőségek között, ebben pedig szinte megdicsérték a Telexet, azt írták, egyedül nálunk volt 50 százalék alatt a kormány szempontjából negatív hírek aránya. Tehát 2022 februárjában a „magyar politikai relevanciával bíró” valahány (nem tudjuk, pontosan mennyi) cikkünk 48,3 százaléka volt a kormány szempontjából negatív, 51,1 százalék semleges, 0,6 pedig pozitív. Utóbbi kategóriában durván ránk vert az amerikai kormányzat által fenntartott Szabad Európa 1,7 százaléknyi kormánypozitív hírrel, igaz, ők nagyobb arányban voltak kormánynegatívok is, mint mi...


L. SIMON ELTŰNIK, KÁSLER MARAD - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.07.


Az orosz után az ukrán villámháború is kudarcba fulladt. Gázát már gyerektemetőként emlegetik, miközben a magyar parlamentben is eszmét cseréltek az izraeli hadműveletekről. Napindító.

Jó reggelt! Kihirdettük a felkiáltójel-világbajnokság győztesét
És jön a Magyar Jeti filmje!

4 kiemelt cikk:

A nap hőse

Hiába zajlik két háború, hiába csatározott maga miniszterelnök úr a parlamentben, a hétfő nagy része L. Simon Lászóról szólt. A fideszesről, akit menesztett a fideszes miniszter, mert nem volt elég - hogy is mondjam finoman - szélsőjobboldali. És ami még rosszabb: nevetni merészelt egy nevetséges helyzeten. A Nemzeti Múzeum főigazgatója nem tudja elfogadni kirúgása indokát, Csák János pedig még utána is rúgott. Ahogy Szily László írta: ezzel jár, ha egy fideszes egyszerre szeretne jóban lenni kultúremberekkel és a rendszer haszonélvezői között maradni.

A világsajtó figyelmét is felkeltő, egzotikus esemény miatt előszedtük L. Simon nyolc évvel ezelőtti nyilatkozatát, miszerint „itt nem úgy mennek a dolgok, hogy az ember hibázik, és rögtön ejtik”, illetve Orbán Balázs szereplését a botrányosnak kikiáltott kiállításon.

Feltérképezni az anamnézist - és más baromságok

Az anno L. Simont kinevező, a magyar történelemmel kissé más szellemben foglalkozó Kásler Miklóssal nincsenek olyan problémák, hogy a világ összetettségét, a tényeket és az emberi méltóság fontosságát érzékelné. Herczeg Márk emberfeletti teljesítményt nyújtva jegyzetelte le, amit a Magyarságkutató Intézet vezetője a Polgárok Házában elmondott szuverenitásról és szentkorona-eszméről.

Fejemben összekeveredtek

Felvonultak az ellenzéki szónokokok a parlamentben, hogy jól megmondják Orbán Viktornak. Leginkább a vendégmunkások behozatalával próbáltak fogást találni rajta, ami igen hatékony és szellemileg ugyancsak igényes próbálkozásnak tűnik. De volt még putyinozás meg izraelezés is.

Harcok

Már tudjuk, mit gondol Valerij Zaluzsnij főparancsnok, és közlései alapján Rácz András kétrészes elemzést közöl nálunk. Azt írja, az ukránok villámháborús kísérlete kudarcba fulladt, és ahhoz, hogy képesek legyenek a megerősített orosz védelem leküzdésére, átfogó haditechnikai és kiképzésbeli változásokra van szükség. Ez viszont nem megy egyik napról a másikra.

Zelenszkij azt mondta: nem vagyunk hajlandóak a szabadságunkat adni ennek a kibaszott terrorista Putyinnak. Közben ismeretlen eredetű robbanásban vesztette életét az ukrán hadsereg főparancsnokának asszisztense.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint már több mint 10 ezer halottja van a bombázásoknak, az ENSZ szerint Gáza gyerektemető lesz. Az USA külügyminisztert és nukleáris meghajtású tengeralattjárót küldött a Közel-Keletre.

Vendégek a 444 címlapján

Qubit: Pusztán azzal, hogy zenét hallgatsz, irtózatos mennyiségű energiát fogyasztasz

Lakmusz: Nagy Márton az olcsó magyar üzemanyaggal büszkélkedett, pedig a régióban nem állunk annyira jól

Forrás.: „Őt oda lőtték be a magyarok, közkatonák” – Interjú Jovánovics Györggyel 1974-es cigány holokauszt emlékmű terveiről

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.