ALTERNATÍV OKTATÁSI NÉPSZAVAZÁS - SZAVAZZ TE IS!

7IGEN.HU
Szerzők: EGYSÉGES DIÁKFRONT, AHANG, ELEVE
2023.10.

Mi ez az egész?

Miután az Orbán-rendszer mindent megtett, hogy elnémítsa az oktatás megreformálásáért küzdőket – elvette a pedagógusok sztrájkjogát, tanárokat rúgtak ki, bevezették a státusztörvényt, bejelentettek egy tervezetet, amely ellehetetlenítené a szakszervezeteket, és kivétel nélkül elutasítottak minden oktatással kapcsolatos népszavazási kérdést – az Egységes Diákfront és az aHang úgy döntött, hogy amennyiben a kormány nem akar valódi párbeszédet folytatni az oktatásról, és ha nem meri megkérdezni az emberek véleményét, akkor e két szervezet megteszi – számos partnerének támogatásával.

A 7IGEN-es alternatív népszavazás célja, hogy 16 éves kortól mindenki elmondhassa a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében. Több mint 200.000 embert szeretnénk elvinni az urnákhoz, hogy ezzel is nyomást gyakoroljunk a döntéshozókra, és megmutassuk: az oktatás olyan nemzeti ügy, amelyről a magyar emberek igenis véleményt akarnak formálni.

A népszavazást követően az eredmények függvényében nem csak hazai környezetben, de európai uniós szinten is szeretnénk nyomást gyakorolni. A célunk, hogy rövid és hosszú távon is változásokat, és valódi reformdöntéseket kényszerítsünk ki. Emellett pedig tovább küzdünk azért, hogy valódi népszavazáson is véleményt mondhassanak az emberek a magyar oktatás helyzetéről...

A 7 kérdés

7 kérdés, 7 magyarázat

Olvasd el a részletes hátterét az alternatív népszavazás egyes kérdéseinek, és/vagy nézd meg a rövid videókat! A kérdésre kattintva lenyílik a kérdés részletes magyarázata és ismertető videója!

1. A magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást.

2. Széleskörű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett!

3. Az oktatásnak legyen súlya a kormányzati politikában, a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló Oktatási Minisztériumot!

4. A magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak a pedagógushiány növekedésének megfékezése érdekében!

5. Állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát!

6. Az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába!

7. Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre!

 

Szavazási lehetőségek és módok az alternatív népszavazáson 

(helyszínek, mobilaplikációk, segédlet a szavazáshoz)

ITT OLVASHATÓ

IGENIS POLITIKAI KÉRDÉS, HOGY KÓRHÁZI FERTŐZÉSBEN HALUNK-E MEG

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2023.10.26.

A kórházi (vagyis pl. vérmérgezést, bélgyulladást és egyéb súlyos megbetegedéseket okozó baktériumok általi) fertőzések brutálisan magas, és egyre növekvő száma nem politikai, hanem higiéniai kérdés, meg kell nézni, mik a legalkalmasabb fertőtlenítőszerek – kommentálta a Direkt36 által nyilvánosságra hozott, a kormány által eltitkolt adatokat Gulyás Gergely miniszter a szerda esti kormányinfón.

Nehéz higgadtan kezelni a kormány arroganciáját.

Egy kórházi látogatás során néhány éve a betegkísérő, akivel szóba elegyedtem a folyosón, keservesen azzal „viccelődött”: „Csak kórházba ne kerüljön az ember!” Megrázó volt pont egy kórházi dolgozótól ilyesmit hallani. Azt gondoltam, ha valaki, hát ő biztosan tudja. Milyen igaza volt…

Valószínűleg egyre kevesebb olyan család van, ahol ne vesztettek volna el valakit sokkoló körülmények közt, felfoghatatlan hirtelenséggel, kórházi fertőzés következtében. A közeli ismerősi, baráti körömben három nagymama halt bele kórházi fertőzésbe az elmúlt években. Többek közt ezért is rettegek attól, hogy valaha egy hozzátartozóm vagy én magam kórházba kerüljek, akár csak egy rutinbeavatkozás miatt is.

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta nő Magyarországon. A kórházak által jelentett esetek alapján 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. És ez csak a jéghegy csúcsa, mivel a kórházak kevesebb esetet jelentenek, mint amennyi történik, és kevesebb mikrobiológiai vizsgálat történik, mint kellene – számolt be a Direkt36.

Bár a kormány azzal az indokkal próbálja minden erejével titkolni a kórházi fertőzések számát, hogy nem akar félelmet kelteni, ez a félelem valójában régóta velünk van, tapasztaljuk a méltatlan körülményeket, a rossz minőségű ellátást, a várólistákat, halljuk a lesújtó történeteket a barátoktól, családtagoktól, szomszédoktól, sőt halljuk még a villamoson, meg a kisboltban is...

ITT OLVASHATÓ

CSAKHOGY NEKÜNK MEG ESZÜNKBE JUTHAT ORBÁN HAJÓJÁRÓL VALAMI EGÉSZEN MÁS IS...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.27.

Orbán a mai rádiós kinyilatkoztatásában arról beszélt, hogy szükséges a magyar kormány megerősítése, és ehhez újabb nemzeti konzultációra van szükség. Van 10-11 komoly kérdés, amiben elmondhatják az emberek a véleményüket. Ha ezzel meg lenne a felhatalmazás, fejtegeti Orbán, „akkor orkánerejű ellenszélben is be tudnám kormányozni Magyarország hajóját” a brüsszeli kikötőbe.

Orbán kétségtelenül az egyik leggyakoribb metaforával élt, a révbe érkező hajó (gör. naosz, lat. navis) képével, amely az ókori görög és római, valamint a keresztény irodalomban épp úgy megtalálható, mint a XX-XXI. század szépirodalmában.

Orbán metaforájának külön ízt ad, hogy egyes szám első személyben beszél, nem úgy, mint az egyházatyák, akik nem önmagukra, hanem az egyházra vonatkoztatták a hajós hasonlatot: az ő világukban az egyház a tengeren hánykódó hajóra emlékeztet, amelyet minden oldalról vihar támad, ám a hajó nem süllyed el, hanem utasait célba juttatja. Ugyanis a hajó tulajdonosa és legfőbb parancsnoka Isten, kormányosa Krisztus, a segéderők az egyház papjai és főpapjai, a keresztet formáló árbóc a halál feletti győzelem jele, a kormánylapátok a két szövetséggel azonosak, a dagadó vitorlák Krisztus szeretetét jelképezik, s a szilárd vaspántok Krisztus parancsolataira emlékeztetnek.

A metafora hallatán egy hitéhez hű keresztény ember a fentiekre asszociál, ám Orbánnak önmagáról példás szerénységgel egészen más jut az eszébe: az emberiséget megmentő, s az élővilágot a túlpartra átmenekítő Noé, avagy a társait minden veszedelemből menteni próbáló leleményes Odüsszeusz.

Csakhogy nekünk meg eszünkbe juthat Orbán hajójáról valami egészen más is. Például azok a törvények, amelyek már az ókorban olvashatóak voltak, s amelyek rendeletekbe foglalták, hogy mi a teendő a lopásra, rablásra és egyéb bűncselekményekre igénybe vett hajókkal és azok legénységével, a kalózkodásra szakosodott tengeri rablókkal és martalócokkal, Hammurápi törvényeitől kezdve a Lex Gabinán és I. Károly angol király emlékezetes törvényén át („private man of warre”) egészen a „United Nations Convention on the Law of the Sea” konvenciójáig.

Szóval jó lesz, ha kicsit visszafogottabban ad hangot a brüsszeli révbe érkezéssel kapcsolatos reményeinek Orbán.

Mert – ha már szépirodalom – emlékeztessük a magyar miniszterelnököt Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló című munkájának párbeszédére, ahol a „Kölyök” az alábbiakat mondja Rozsdásnak: „Borzalmas, amit csináltunk… elloptunk egy cirkálót, becsaptunk egy nemzetet.”
És tegyük hozzá: a szárazföldet érő kalózokra sosem várt sok jó, ahogy ezt egy kora újkori metszeten is szemrevételezhetjük.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MAGÁNYOS EURÓPÁBAN, DE MARADTAK MEGJÁTSZHATÓ LAPJAI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.10.27.

A pekingi Orbán-Putyin találkozó, valamint az, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t a volt Szovjetunióhoz hasonlította, "felveti azt a kérdést, hogy még mindig bízhatunk-e ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben" – idézett egy európai diplomatát a Guardian.

Ha a meleg kézfogás Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lett volna elég provokatív, Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-csúcson erre még rálicitált, és azt állította, hogy neki volt igaza, amikor találkozott az EU legfőbb ellenségével, és hogy az uniós vezetők legtöbbje tévesen látja a dolgokat. Ezt emelte ki az AP amerikai hírügynökség egyik tegnapi brüsszeli tudósítása még a tagországok kormány-, illetve államfői találkozójának a kezdetéről. A beszámolót átvette többek közt a Washington Post is.

Orbán, mint mondta, büszke arra, hogy nyitva tartja a kommunikációs csatornákat Moszkvával, és azt állította, hogy egyedül ő keresi tevékenyen az ukrajnai békét, ám Oroszországgal kapcsolatos álláspontját a legtöbben elutasították – igaz, a hírügynökség szerint egy szövetségesre azért szert tett, Robert Fico, a régi-új szlovák miniszterelnök személyében. Gitanas Nauseda litván elnök megfogalmazása szerint több mint furcsa azt látni, hogy flörtölni kezdünk egy olyan rezsimmel, amely igen kegyetlen atrocitásokat követ el. Ez nagyon rossz üzenetet küld mindenkinek – idézi az AP Nausedát, aki annak a nézetének adott hangot, hogy a háborúnak ebben a kritikus szakaszában különösképpen egységet kell mutatnia az EU-nak, és nem adhatja a szakadás jelét a külpolitikában. Ugyanígy vélekedett Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki szerint Orbán magatartása erősíti a Kreml pozícióját.

Robert Fico viszont – az AP megállapítása szerint - Orbánhoz hasonlóan meleg szavakkal szólt Oroszországról, és leszögezte: nem fog megszavazni egyetlen szankciót sem, amíg nem készül elemzés arról, hogy miként hat majd az intézkedés Szlovákiára.

Ukrajna szempontjából nagy a tét – írja az amerikai hírügynökség: Orbán késleltetheti a pénzügyi támogatást és a fegyverszállítást, valamint akár vétót is emelhet Ukrajna EU-tagfelvételével szemben. Eddig azonban – mondták európai diplomaták az AP-nek – Orbánnak a tárgyalótermen kívüli szájhősködése kevéssé realizálódott tényleges megátalkodottságként a zárt ajtók mögött. Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta a 27 EU-ország összetartott, annak ellenére is, hogy néhány szankciós csomagot lelassítottak Orbán különkövetelései.

Orbán szövetségese lehet Fico

A világsajtó számos más orgánuma is nagy terjedelemben, kiemelt helyen foglalkozik azzal, hogy Orbán és a frissen kinevezett Fico szövetségesre lelt egymásban az uniós kérdéseket illetően. A tekintélyes londoni Financial Times ezek közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy a két vezető Ukrajna katonai megsegítésének az ügyében fenyeget az EU egységének a megtörésével. A lap magyarázatként kifejti, hogy az uniós országok ugyan kétoldalú alapon nyújtanak Ukrajnának katonai támogatást, de annak értékét visszakaphatják attól a Brüsszel által kezelt alapítványtól, amelyet a tagállamok töltenek fel pénzzel. Ez a felöltés viszont csak akkor lehetséges, ha az összes tagállam egyöntetűen helyesli. Ez legutóbb januárban történt meg, de azóta az összes próbálkozás kudarcot vallott a magyar vétó miatt.

Orbán most magányosabb az európai politikai porondon, mint valaha

Egy másik londoni lap, a Guardian elemzése szerint Orbán most magányosabb az európai politikai porondon, mint valaha, de még mindig vannak megjátszható lapjai. Azt, hogy a magyar kormányfő magányosabbá vált, a szerző – Bayer Lili – főként két fejleménynek tulajdonítja: a Jog és Igazságosság kormánypárt lengyelországi választási kudarcának, valamint annak, hogy Törökország a svéd NATO-csatlakozás elfogadása felé halad. A Guardian idéz egy vezető európai diplomatát, aki nevének mellőzését kérte, és azt mondta: A pekingi Orbán-Putyin találkozó, valamint az, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t a volt Szovjetunióhoz hasonlította, „felveti azt a kérdést, hogy még mindig bízhatunk-e ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben”. Az említett diplomata szerint Magyarországgal valószínűleg egyre inkább elmélyülnek majd a problémák, és ez mind erősebben fogja veszélyeztetni a stratégiai szempontból fontos közös döntések meghozatalát.

A magyar diplomácia továbbra is akadályoz

Miközben a nemzetközi figyelem jó része most az ukrajnai háborúra és a közel-keleti konfliktusra irányul, a Politico című amerikai portál európai kiadása – még az EU-csúcs előkészítő szakaszáról beszámolva – kitért a szerbek és a koszovói albánok szembenállására, mint az EU úgymond hátsó udvarában tapasztalható feszültségre is. A cikk – két uniós tisztségviselő egybehangzó tájékoztatására hivatkozva – megemlítette, hogy a tagállami nagykövetek között a legfelső vezetői szintű tanácskozás előtt nem jött létre konszenzus, mert a magyar diplomácia ellenezte a kemény hangvételt Szerbiával szemben.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NA, KIT TALÁLTUNK AZ ORSZÁG LEGTITOKZATOSABB, HAT MARGIT-SZIGETNYI RÉMPROJEKTJE MÖGÖTT?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.10.27.

Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix. 

Ilyen nincs, és mégis van. Alig száradt meg a tinta legutóbbi cikksorozatunkon, amelyben a miniszterelnök vejéhez köthető vagyonelemeket vettük sorra, a Telex – egy szeptember 14-i kormányhatározatra hivatkozva – gigantikus ingatlanfejlesztést harangozott be Soroksár és Gyál területére. Gyanút fogtunk. „Ösztönösen” elkezdtük beszerezni a kormány által kijelölt célterület tulajdoni lapjait, konkrétan 144 darabot, és bingó: találtunk is 173 hektárt a XXIII. kerületben, amely egy Földber nevű kft. birtokában van. E céget tavaly vásárolta fel a Tiborcz-művek által kezelt Főnix Magántőkelalap (egy Amazon nevű baráti részvénytársasággal közösen). Az eladó a Kogart-alapító bankár, Kovács Gábor nevével fémjelzett csapat volt, amely egyebek mellett XI. és XXII. kerületi, törökbálinti, érdi, tárnoki és sóskúti ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Mielőtt azonban mélyebbre ásnánk, egy gyors bejelentés: mostani észlelésünk miatt frissítenünk kellett az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjéről szóló augusztusi összeállításunkat, ezennel 36+1 tételes lett a lista. 

A hivatkozott Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel. 

Ilyen előzmények után jött idén júniusban a Direkt36 nagy port kavart cikke, amely szerint az Orbán-kormány megállapodásra készül Kínával arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába – akkumulátorgyáraknak szánt – vegyianyagok, és

az egyik lehetséges elosztóközpont épp Soroksár térségében lehetne.

A projektben ráadásul egy olyan cég tüsténkedik – írta az oknyomozó portál –, amely több szálon köthető Rogán Antal kabinetminiszterhez. A gyanút azonban maga a miniszterelnök igyekezett eloszlatni: Orbán Viktor a parlament plénuma előtt jelentette ki, hogy semmilyen vegyianyag-elosztóközpont nem fog épülni idehaza. Mindezek után nyugodni látszottak a kedélyek, a természetvédők is happy endben reménykedtek.

Csakhogy most szeptemberben született egy újabb kormányhatározat, amely a Válasz Online összegzése szerint 560 hektárt – nagyrészt szántókat, legelőket, erdőket, benne védett területeket – jelöl meg logisztikai beruházási célterületként a soroksári-gyáli régióban. És akkor mi a helyzet a 2022-es 200 hektárral, amelynek több része bekerült a mostani, kiemelt jelentőségűvé is tett 560 hektárba, viszont nem mindegyik? Nem tudjuk, mivel a kabinet nem kommunikál a sajtóval, de a logika szabályai szerint végül minden kormányhatározatba foglalt célterület megérkezik majd a kiemelt gazdaságfejlesztési listára. Egy biztos: a két kormányhatározat összesen 144 helyrajzi számot érint (eredetileg néhánnyal kevesebbet, de az elmúlt hetekben több érintett telket is megosztottak), ezek pedig együtt 652 hektárnyi földterületet tesznek ki.

560 hektárnyi raktárrengeteg megépítésével tehát már biztosan, további 92 hektárral pedig „minden bizonnyal” számol a hatalom.

A soroksári polgármester a Telex szerint 800 hektárt is emlegetett egy közmeghallgatáson, amely a gyakorlatban kétmillió négyzetméternyi ipari ingatlannal, illetve napi nyolcezres kamionforgalommal „színesítené” a pesti zöldet.   

Nehéz ma megmondani, hogy egy ilyen, hat-hét-nyolc Margit-szigetnyi projekt kinek lenne jó. Egy kényelmes helyzetű érdekkört azonban már a mostani „csíraállapotban” is meg lehet nevezni. A földterületek tulajdonosait, hiszen – jöjjön ide bár kínai nyersanyag, vagy akár más, elosztásra váró árucikk – a leendő logisztikai tájhoz ők szolgáltatják majd a területeket. Emlékezhetünk: annak idején az Audi-földek esetében Borkai Zsolt győri expolgármester ügyvédje vásárolta fel azokat a mezőgazdasági telkeket, amelyeket – az átminősítések után – eladott az autógyárnak, potom 4-5 milliárd forintos hasznot elkönyvelve. Tehát a soroksári és gyáli tulajdonosok, a 144 helyrajzi szám mögötti haszonhúzók már dörzsölik a tenyerüket. 

S hogy kikről van szó? Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a fent említett 652 hektárnyi „bruttó” fejlesztési célterület 173 hektárja tartozik a Földber Kft.-hez – amelyet információink szerint „900 millió forintnál” valamivel kevesebbért vett meg tavaly a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat...

ITT OLVASHATÓ

ZSIDÓNAK LENNI ÉS….

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2023.10.21.

Demeter Szilárd az antiszemita pöcsfej, aki viccelődött a gázkamrákon és nyílt színen elégítette volna ki a Hamasz-párti Lovas Istvánt, ha az bukik a törpékre, a zsidó Gábor Györgyöt teszi felelőssé azért, ami Izraelben történt.

“A hallgatásnak, Gábor Györgyék, az ún. európai értelmiség hallgatásának ára van. Megfizették a lefejezett csecsemők, a felvágott hasú terhes nők, a lemészárolt bulizó fiatalok és a magatehetetlen idős emberek.“

Demeter számára a jelszó örökre az, hogy “Csurkának mindig igaza van”. Csurka, Bayer és Lovas, vagy ha jobban tetszik Prohászka, Nyirő és Wassalbi, de leginkább Szálasi Ferenc örökösei, hirtelen Erec Izrael barátai lettek. A magyar jobboldalnál antiszemitább söpredéket nagyon keveset lehetett látni a huszadik században. Orbán főtanácsadója Tellér Gyula bevallottan antiszemita volt, a másik szörnyeteg, Schmidt Mária a zsidó faji jelleget keresi politikusok arcán. Egy jobber generáció nőtt fel Bayer Zsolt antiszemita mocskain, a világ egyik leghíresebb zongoristáját akarta Orgoványban elásni. Engem fenyegettek meg, mert szóvá tettem, hogy egy senkiházi rezsimpatkány férfias szivatásnak nevezte Petschauer Attila megkínzatását. A tehetségét lojalitásba fojtó Vidnyánszky Attila Szálasi Ferenc mániákus hívének, Józsa Péter Pálnak a színdarabnak elég nehezen nevezhető őrjöngését mutatta be a Nemzetiben. Kurvaéletbe már.

Az a félelmetes, hogy szegény Parászka Boróka, aki egy jólelkű ember, lesz az ellenség, mert ő ilyenkor is arra gondol, hogy mi van Gázában. És most leírom erről is az amúgy kibaszottul lényegtelen véleményem.

Elég militáns módon támogatom Izraelt. De erre nem vagyok büszke. Nem tudok mit csinálni, én azt akarom, hogy a Hamaszt takarítsák el és mindenki tudja, hogy ez mit jelent. Amikor megölnek egy Hamasz-vezetőt, akkor meghal a teljes családja, kisgyerekek is. És gyerekek és öregemberek fognak meghalni Gáza ostromakor, és ezzel nekem is együtt kell majd élnem. Az izraeliek most azt kérdik a britektől és az amerikaiktól, hogy mégis mennyire aggódtak a drezdai, hamburgi, berlini gyermekek életéért 1945 tavaszán. Én nem gondolom azt, hogy a gázai palesztinok ugyanúgy az ellenségeim mint a német nácik voltak (de egy német csecsemő egészen biztosan nem volt senkinek az ellensége). Mély aggodalommal tölt el, hogy sokszorosára nőtt az antiszemita bűncselekmények száma Angliában, de az is elszomorít, hogy a muszlimellenes bűncselekmények száma is jelentősen nőtt. Képtelen vagyok utálni egy embert csak azért mert muszlim, sőt azért sem tudom utálni, mert brit muszlimként sokkal jobban aggódik nálam a gázai palesztin lakosság életéért. Mi zsidók nem vagyunk Isten választott népe, vagy ha igen, akkor a palesztinok is azok, akkor minden ember az. Én azt szeretném, ha a britek, köztük zsidók és muszlimok, indiai és karibi származásúak, anglikánok és katolikusok, vallásosak és ateisták, szegények és jómódúak, baloldaliak és jobboldaliak békében éljenek ebben az országban. Magyarországon túl sok a Demeter, a Mandiner, a Megafon, hogy bármikor békésség legyen. Kurva nagy közhely, mi? De ez van, én nem fogom itt nyomni a virtue signalling-ot, nem akarok pirospontot szerezni senkinél, a kedves Olvasónál se, bocs, nem vagyok én jobb vagy rosszabb annál a palesztin boltosnál, aki most valahol Gázában dekkol a négy gyerekével és holnapra elfogy a vizük, vagy annál az izraeli matematikus posztdoknál, aki a határ másik oldalán várja, hogy bemenjen oda, ami Paetraeus tábornok szerint olyan lehet, mint “Mogadishu on steroids”. Nem én rettegek a holnaptól, nem én fogok lőni, és nem rám fognak lőni. Nincs igazságom, mármint olyan mély és örök igazságom, mint BigJC-nek, aki most nem szól semmit csak néz maga elé.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MÁR A HATVANPUSZTAI BIRTOKON TARTJA A MUNKAMEGBESZÉLÉSEIT EGY KORÁBBI MAGAS RANGÚ KORMÁNYHIVATALNOK SZERINT

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.10.26.

Egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint Orbán Viktor már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket – írja a VSquare hírlevele.

A forrás szerint a miniszterelnök azt követően helyezte át a találkozókat a felcsúti otthonából a néhány kilométerre található, egykori Habsburg-birtokra, hogy nyáron befejeződött az épületegyüttes és a körülötte található birtok felújítása.

A 19. században József nádor által létrehozott birtok rekonstrukciója becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett, a bejegyzett tulajdonosa pedig Orbán Győző, a kormányfő apja. A VSquare megjegyzi, a miniszterelnök éves bevétele hivatalosan 180 ezer euró, átszámítva mintegy 69 millió forint.

A VSquare forrása szerint Orbán bizalmas munkamegbeszélései jellemzően este zajlanak a hatvanpusztai birtokon. Közvetlen beosztottai autóval teszik meg a 40 kilométeres utat Budapestről, de a helyiek szerint a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. A miniszterelnök rendszeresen felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben.

Először 2012-ben, az Átlátszó cikkéből, majd két évvel később az azóta elhunyt oknyomozó újságíró, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvéből, ezután pedig 2016-ban a 444 cikkéből értesülhetett a széles nyilvánosság a hatvanpusztai majorról. Ekkor vált ismertté, hogy az Alcsútdoboz közelében található birtokon öt felújított, kastélyszerű épület állt, és sokáig Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának ingatlanos cégétől, amely 2011-ben vásárolta meg a területet.

A Telexen beszámoltunk arról a 2021-es esetről, amikor Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a kormánypárti Hír TV élő műsorában légi felvételt mutatott be a nézőknek az Orbán-birtokról. Egy évvel később írtunk arról, hogy az egyik legnagyobb spanyol napilap, az El País a magyarországi korrupció szimbólumaként jellemezte Hatvanpusztát, és hozzátették, hogy a környező földek a miniszterelnök gyerekkori barátjának tulajdonában vannak. A spanyol lap szerint a majorság annak a korrupcióra épülő rendszernek az allegóriája, amelyet az uniós pénzek megvonásával büntetett nemrég az Európai Unió.

Ezzel a változások még nem értek véget, hiszen a miniszterelnök veje, Tiborcz István cége idén nyáron ötvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Hatvanpusztától néhány kilométerre fekvő Pannónia Golf & Country Clubban. Szintén idei fejlemény, hogy Orbán Győző összesen 25 hektárnyi földterületet szerzett Alcsútdobozon, amelyek közül az egyik szántó éppen a hatvanpusztai birtok mellett található.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

HAMIS ILLÚZIÓK ÉS A MAGYAR AKKUMULÁTORVALÓSÁG – ÉLTETŐ ANDREA VÁLASZA KADERJÁK PÉTERNEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.27.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője adott interjút a Szabad Európának októberben, amelyben a magyarországi akkumulátoripar jelenlegi helyzetéről és jövőjéről beszélt. Az interjúban elhangzott több kijelentést is vitat Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek az interjúra adott válaszcikkét az alábbiakban közöljük.

2023. október 18-án jelent meg egy interjú Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség (MASZ) ügyvezetőjével. Szomorú olvasni, ahogy egy nyilvánvalóan politikai döntést – az akkumulátorágazat erőltetett felfuttatását – gazdasági okokkal próbál magyarázni, időnként önmagának is ellentmondva. A MASZ ügyvezetője továbbra sem kíván szembenézni azzal, hogy a szép elvek és a nyugat-európai gyakorlat a magyar, illiberális környezetben nem működik. Nézzünk néhány példát!

...

ITT OLVASHATÓ

HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA: EGY SZÁZALÉKOS TÉVEDÉS IS SZÁMÍT A NYUGDÍJASOKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.10.27.

Miközben több nyugdíjas szervezet is aggodalmát fejezte ki a novemberi 3,1 százalékos nyugdíjkorrekcióval kapcsolatban, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tagjai azt javasolták, hogy a kormány változtassa meg a nyugdíjemelés mechanizmusát. Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke szerint erre azért van szükség, mert sem tavalyelőtt, sem tavaly nem sikerült maradéktalanul korrigálni az infláció mértéke szerint a nyugdíjakat.

„Ahhoz, hogy a nyugdíj képes legyen megőrizni a reálértékét, ahhoz legalább inflációkövetőnek kell lennie. A nyugdíjas szervezetek azt javasolják, hogy akkor, amikor ténylegesen kiderül, milyen mértékű az infláció, akkor korrigálják januárig visszamenőleg a nyugdíjat. Enélkül ugyanis az történik, hogy a nyugdíjasok folyamatosan kevesebbet kapnak, mint kellene” – mondta Hegyesiné Orsós Éva, a NYUSZET tagja.

1997-ben született meg az a társadalombiztosítási jogellátásról szóló törvény, amely többi között szabályozza a nyugdíjemelést. A törvény szerint a nyugdíjakat évente a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Vagyis, ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévében várható mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja azt, amit januárban megállapítottak, akkor novemberben visszamenőleg január elsejéig kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ebben az évben, januárban 15 százalékot kaptak a nyugdíjasok, ennyivel emelkedett a nyugdíj. Az év első részében azonban egészen elképesztő mértékű pénzromlással találkoztunk, volt olyan hónap, amikor 26-27 százalékos volt a nyugdíjas infláció – emlékeztetett Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LESZ ITTHON EURÓ ÉS ADÓMENTES MINIMÁLBÉR? - A PROGRAM BODNÁR ZOLTÁNNAL

DK TV / PROGRAM
Műsorvezető: KÁLMÁN OLGA
2023.10.26.

Mikorra lesz euró Magyaroszágon? Miért van szükség adómentes minimálbérre? Mit jelent az, hogy fizessenek a gazdagok? 

Ezekre a kérdésekre is válaszol Kálmán Olga Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszterrel közösen. Tarts velünk és nézd meg a Program második adását!

ITT NÉZHETŐ MEG

A Program első adása itt nézhető meg:

MI LESZ A 13. HAVI NYUGDÍJJAL ÉS A CSALÁDTÁMOGATÁSOKKAL? || A PROGRAM GY. NÉMETH ERZSÉBETTEL

FLASZTER 262. – NEM HAGY MEGHALNI A FIDESZ

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2023.10.26.

Eutanázia - jogod van meghalni? Tízezrével szedik áldozataikat a kórházi fertőzések. Fogynak a határvadászok. Magyar az űrben. Ezek voltak az október 26-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Koncz Tamással (Magyar Hang) és Herskovits Eszterrel (Klubrádió) beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

HAJLÉKTALANSEREG FÜTTYSZAVÁRA TÁNCOL A POLGÁRMESTER – A JÓZSEFVÁROSI FIDESZ ÚJRAÍRJA A JELENÉSEK KÖNYVÉT

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.10.27.

...Még az ételosztásokat is betiltaná a Fidesz

A Fidesz egyszerre kéri számon Iványiékon, hogy miért nem látják el a hajléktalanokat, és közben követelik a hajléktalanszállók bezárását. Vörös Tamás frakcióvezető egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Józsefvárosból elvinni, és nem behozni kell a hajléktalanellátó szervezeteket”. A nyolcadik kerületben négy helyen működik éjjeli menedékhely, ebből kettő Iványiéké. Mindkettő a Dankó utcában van, és ott működik az átmeneti szállójuk is. Ebből az intézménytípusból összesen öt van Józsefvárosban, és ugyanennyi nappali melegedő üzemel.

Az nem tiszta, hogy a szállók bezárása hogyan oldaná meg a hajléktalanságot, mivel ezzel maximum egy másik kerületbe exportálnák a problémát. Három éve az akkor még fideszes vezetésű Csepelen volt nagy botrány abból, hogy a főváros egy régi iskolaépületben nyitott volna hajléktalanszállót a Covid miatt, de úgy általában is sejthető, hogy a lakosság sehol sem örülne egy hajléktalanszállónak. Az sem igazán derül ki a fideszes politikusok megnyilvánulásaiból, hogy miként képzelik el a jól működő hajléktalanellátást. Ha az utcán vannak, az sem jó, de ha lakáshoz juttatnák őket, az a baj. Bár nem mondják ki, valószínűleg azt szeretnék, hogy ne legyenek szem előtt a hajléktalan emberek, egyszerűen tűnjenek el a józsefvárosi utcákról, ezért is tiltanák be például az ételosztásokat is.

Kerestük a józsefvárosi Fideszt, többek között arra voltunk kíváncsiak, mire alapozzák, hogy több lett a hajléktalan ember a kerületben, hogy nézne ki szerintük a szabályos és hatékony hajléktalanellátás. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Iványi Gábor a Telexnek küldött válaszában azt írta, ha a józsefvárosi Fidesz vádaskodásának lenne alapja, akkor kötelességük lenne feljelentést tenni. Hamisnak nevezte a korábban felsorolt vádakat, szerinte csupán a szokásos lejáratási kísérletről van szó. „Közelednek az önkormányzati választások, megpróbálják a szimpatizánsaik esetleges kétségeit eloszlatni a kormány eljárásának kíméletlenségével kapcsolatban.” Az Oltalomnál egyébként nem érzékelik, hogy nőtt volna a hajléktalan emberek száma a kerületben.

A józsefvárosi önkormányzattól is azt a választ kaptuk, hogy az utcai szociális munkások tapasztalata szerint a közterületen élő hajléktalan emberek száma inkább stagnál a kerületben, sőt, az elmúlt évekhez képest még valamivel csökkent is. Ez egybevág azzal, amit a Február Harmadika-felmérések mutatnak, vagyis ha kisebb ingadozásokkal is, de csökken a hajléktalanok és azon belül is az utcán élők száma Budapesten. A közbiztonság egyébként az önkormányzat szerint is romlott Józsefvárosban, a Fidesszel ellentétben viszont nem a hajléktalan embereket okolják ezért. Válaszukban azt írták, hogy elsősorban drogterjesztéssel, drogfogyasztással, magántulajdon-rongálással és randalírozással kapcsolatban kapnak panaszokat, a rendőrség azonban sokszor nem is reagál ezekre. „Levelek sokasága szól arról, hogy hiába hívják a 112-t, sokszor órákig feléjük sem néz senki.” A józsefvárosi képviselő-testület a napokban határozatban kérte fel a polgármestert, hogy egyeztessen Pintér Sándor belügyminiszterrel a bűncselekmények számának növekedése miatt, mivel a közbiztonság kérdése kormányzati hatáskörbe tartozik.

Az önkormányzat szerint a kormánypárti képviselők és hálózatuk tudatosan riogatják a lakosságot a hajléktalan emberek betelepítésével, és azzal, hogy ők könnyebben jutnak lakáshoz, mint más kerületi lakosok. A Fidesz által kifogásolt pályázat valóban létezik, de az önkormányzat szerint a hajléktalan emberek nem élveznek előnyt a kerületi lakosokkal szemben, csupán nem zárják ki őket automatikusan azért, mert nincs hosszabb idejű bejelentett lakcímük a kerületben, írták. Nekik is legalább egyéves bejelentett kerületi lakcímmel kell rendelkezniük, ami alól csak azok kapnak felmentést, akik több mint 90 napja élnek életvitelszerűen valamelyik kerületi intézményben. Arról nincs adatuk, hogy hányan jelentkeztek be a kerületben működő hajléktalanszállókra, ezt a kormányhivatal tudja megmondani. Ugyanakkor hozzátették: a szavazásra jogosult több mint 56 ezer józsefvárosi lakoshoz képest valószínűleg elenyésző a számuk, és a szavazási hajlandóság is alacsony azokban a körzetekben, ahová a hajléktalanszállók is tartoznak.
Megéri hajléktalanellenes szlogenekkel kampányolni

Az elmúlt hetekben indult durva hajléktalanellenes kampány nem független attól, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz elbukta a kerületet. Sára Botond a C8 nevű józsefvárosi civil szervezet jelöltjeként, de az ellenzéki pártok támogatásával induló Pikó Andrástól kapott ki, pár száz szavazat volt köztük. Sára Botond három évvel később az országgyűlési választást is elbukta a VIII. kerület egy részét is magába foglaló 6. számú választókerületben, ezúttal a szintén erős civil háttérrel bíró Jámbor Andrással szemben maradt alul. Pikó már márciusban bejelentette, hogy újraindul a polgármesterségért, azt viszont még nem tudni, hogy ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje Józsefvárosban. Nem valószínű, hogy a Fidesz az egymás után két választást is elbukó Sára Botondot indítja.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a hajléktalanszállók megregulázásával és bezárásával kampányol a Fidesz Józsefvárosban. A magyar társadalom nagyobb része mindig is vevő volt a rendpárti üzenetekre. Ez a recept Józsefvárosban is működött korábban, mivel Kocsis Mátét, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét kétszer is megválasztották polgármesternek, és ő maga is számos hajléktalanellenes intézkedést hozott. Sára Botondnak viszont nem jött be a hajléktalankérdés tematizálása, hiszen 2019-ben kikapott Pikó Andrástól.

A Fidesz legutóbb 2021-ben feküdt rá ennyire látványosan a hajléktalantémára. A kormánymédiából hetekig az ömlött, hogy lassan a pokol is jobb hely Budapestnél: szemét és mocsok árasztotta el az utcákat, agresszív drogosok, utcán fetrengő hajléktalanok és koldusbandák vették át az uralmat a fővárosban, amiről természetes a Karácsony Gergely-féle városvezetés tehet. Akkor az lehetett emögött, hogy Karácsony Gergely indult az ellenzéki előválasztáson. Úgy tűnik, a Fidesznél most is azzal számolnak, hogy a hajléktalanság és a közbiztonság kérdésével Józsefvárosban is meg tudják szólítani a bizonytalan szavazókat.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A LEGTÖBB PEDAGÓGUSNAK MÁSODÁLLÁST KELL VÁLLALNIA: VAN, AKI VILLANYSZERELŐKÉNT DOLGOZIK, MÁS KAVICSKÉPEKET, LAKÁSDEKORÁCIÓKAT KÉSZÍT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.10.27.

Sok pedagógus kényszerül arra, hogy az iskolai tanítás mellett más munkákkal egészítse ki a fizetését – derült ki lapunk és a PDSZ közös felméréséből.

Van olyan pedagógus, aki a főállása mellett például lakodalmakban, bálokon zenél, hogy kiegészítse a tanári fizetését. Más fűkaszálást, favágást, építőipari munkákat is vállal, de akad olyan is, aki filmforgatásokra szokott statisztának jelentkezni – derült ki a Népszava és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem reprezentatív, online kérdőíves felméréséből. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen másodállásban dolgoznak azok a pedagógusok, akik erre rászorulnak, ennek milyen okai vannak, és hogyan tudják összeegyeztetni a főállásukkal, illetve a magánéletükkel.

A felmérést október 20-26-a között 146 pedagógus töltötte ki, többségük (75,7 százalék) állami fenntartású intézményben dolgozik, 11,1 százalékuk pedig önkormányzati, 9,7 százalékuk egyházi, 3,5 százalékuk magán (alapítványi) fenntartású intézményben. A válaszadók kicsivel több mint fele (52,4 százalék) általános iskolában, 20 százalékuk gimnáziumban vagy szakgimnáziumban, 9,7 százalékuk óvodában dolgozik.

Arra a kérdésre, van-e másodállásuk vagy folytatnak-e más keresetkiegészítő tevékenységet a főállásuk mellett, a kérdőívet kitöltők 70,3 százaléka válaszolt igennel.

A másodállást vállalók közül szinte mindenki anyagi okokkal magyarázta döntését, mindössze ketten jelezték, hogy nem elsősorban megélhetési nehézségek miatt dolgoznak mást is a tanítás mellett. Többen vannak olyanok is, akik az addigi életszínvonaluk megőrzése érdekében vállaltak másodállást. – A férjem rokkantnyugdíjas, de ő is dolgozik. Gyermekünk is van. Nyugdíj, teljes állás, plusz két félállás, így tudunk azon az életszínvonalon élni, mint pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltak félállásaink – írta egyikük. Vannak, akiknek hiteleket is fizetniük kell, mások a gyerekeiket szeretnék anyagilag támogatni, például a továbbtanulásban, az albérlet kifizetésében...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON DRÁGULNAK LEGJOBBAN A TELEFONSZÁMLÁK, MIUTÁN AZ ÁLLAM ELKEZDTE URALNI A PIACOT

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.10.25.

Márciustól 15,4 százalékkal emeli előfizetői díjait a Vodafone – jelentette be kedden a magyar állam és a kormányközeli 4iG tulajdonában lévő cég. A távközlési díjak Magyarországon nőnek a legmagasabb mértékben az elmúlt évben, ezt már az Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta nemrég. 

• A távközlési cégek visszatekintő árazást alkalmazhatnak, vagyis az előző év inflációját beépíthetik az áraikba. Így a társaság már januártól, sőt akár 22 százalékkal is emelhetett volna.

Számokban: a Vodafone az év elején 9,4 százalékkel emelte díjait, a Magyar Telekom és a Yettel tavasszal 14,5 százalékkal. A korábban olcsóságáról híres Digi a Hvg360 cikke szerint esetekben 70-100 százalékos áremelést hajtott végre.

Miért fontos ez? Az áremelkedések legfőbb oka a jegybank júniusi elemzése szerint a verseny hiánya. A korábban önálló nagy cégek közül a Digi, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami/kormányközeli tulajdonlás alatt, és a Yettelben is 25 százalékos részesedése lett az államnak. 

• A jegybank szerint a fent idézett áremelési technikával olyan elemek is beépülhetnek, amelyek az ágazatot kevésbé érintik, így pedig a távközlési áremelés valójában az inflációt gerjeszti, miközben a vállalati profitot növeli.
• A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon, ahogy a múlt héten a Direkt36 is bemutatta. A lap egyik forrása szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre.

Alulnézet: a Momentum elnökségi tagja, Ilyés Márton a versenyhivatal beavatkozását kérte, mert számítása szerint a UPC-Digi fúzió, illetve 4iG felvásárlás után 117 magyar településen jött létre távközlési monopólium. A lakosok olyan nagy városokban sem tudnak már szolgáltatót választani, mint Dunaújváros vagy Veszprém.

Tágabb kontextus: egy Európai Bizottság számára készített 2021-es – vagyis még az állami térnyerés előtti – jelentés szerint Magyarországon a vezetékes szélessávú szolgáltatások ára alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az egybegyúrt vezetékes és mobil csomagok, és a mobil szélessávú szolgáltatások azonban drágábbak voltak az átlagnál...

• Emellett a magyar piacot általánosságban jellemezte, hogy uniós összevetésben olcsó szolgáltatást inkább csak a belépő szinteken nyújtottak a cégek, a nagyobb sávszélességeknél és használatnál ezek drágák voltak.
• Az uniós országokban az elmúlt egy évben Magyarországon (és Lengyelországban) nőttek leginkább a kommunikációs költségek. Míg nálunk minden alaposan drágul, egy tucat uniós országban inkább árcsökkenések voltak jellemzőek.

ITT OLVASHATÓ

RADÓ PÉTER A MAGYAR OKTATÁSRÓL: VISSZATÉRTÜNK AZ 50-ES, 60-AS ÉVEKHEZ

QUBIT / PODCAST
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.10.27.

„A legtöbb szülő iskolával szembeni elvárása maga az iskola, ami visszajelzést ad arról, hogy a gyerek miben jó és miben nem” – válaszolta Radó Péter oktatáskutató a Qubit podcast legújabb adásában arra a kérdésre, hogy mit is vár a szülő az iskolától. Sőt, az oktatáskutató szerint, a legtöbb szülő bele van kényszerítve az „szmk-s anyuka” szerepbe, akiknek az a feladatuk, hogy támogassák a pedagógusokat, és nem az, hogy partnerként vegyenek részt a gyerekük iskoláztatásában.

Radó Péterrel, a most megjelent Az oktatáskormányzás jövője című könyve apropóján beszélgetett Kende Ágnes, a Qubit munkatársa olyan kérdésekről, hogy mi a célja a tanulásnak; hogyan kormányozza a hatalom a magyar iskolát; hogyan kellene felépíteni a jó iskolát, ha egyszer lenne rá lehetőség, és mit lehet kezdeni az oktatás olyan ördögi problémáival, mint a szegregáció vagy a nemek közötti különbségek.

Ha belépünk az iskola épületébe, már akkor látszik, hogy jól van-e az iskola kormányozva, mondta el Radó a podcastben, hiszen már a folyosó kinézete alapján is el lehet dönteni, hogy van-e elég pénz az oktatásra vagy sem. Az, hogy a tanár a pulpituson magyaráz vagy kiscsoportokban ülnek a gyerekek az osztályteremben, a tanár szabadságáról mond el valamit, és ha beszélgetni kezdünk velük, akkor az is ki fog derülni, hogy frusztráltak-e, mert túlterheltek és alulfinanszírozottak, vagy épp ellenkezőleg, minden rendben van a munkakörülményeikkel.

A pedagógusok jólléte egyébként valóban az egyik indikátora annak, hogy jól van-e kormányozva az iskola, magyarázta Radó, ugyanakkor ez nem célja, csak eszköze az oktatásnak. A cél a gyerekek tanulása, ráadásul úgy, hogy az iskola képes legyen a gyerekek egyéni tanulási szükségleteihez is alkalmazkodni. Eközben azt is figyelembe kell venni, hogy az iskola már rég elveszítette a gyerekek tanulásával kapcsolatos legfőbb monopóliumát, másfelől viszont még mindig az egyetlen olyan szocializációs ágens, ami a gyerekek tanulását felkészülten és professzionális módon tudja orientálni.

A kompetenciák és készségek fejlesztése során az ismeretanyag nem célja, hanem „nyersanyaga” a tanulásnak, épp ezért attól nem kell félni Radó szerint, hogy egyszer csak feleslegessé válna Petőfit tanítani, ugyanakkor a „nyersanyag” kiválasztásánál fontos figyelembe venni a gyerekek egyéni szükségleteit és érdeklődését.

A magyar iskolának sosem volt aranykora, de olyan rossz időszak sem volt soha, mint ami 2011 és 2015 között létrejött. „Előtte minden diszfunkció ellenére nagyjából megfelelt az oktatásunk a kor szakmai paradigmáinak, most viszont visszatértünk az 50-es, 60-as évekhez.” Ha volna is lehetőség arra, hogy újraépítsük a magyar oktatás rendszerét, nem elég a legjobb rendszerektől átvenni, hanem végig kell menni a jól működő rendszerek megelőző évtizedein is, amikor kialakultak azok a kultúra- és normarendszerek, amik előfeltételei a mostani együttműködéseken alapuló oktatási rendszereknek.

Ördögi problémák is előkerültek a beszélgetés végén. Ezek azok a problémák, amik annyira komplexek, hogy ha történik is valami erőfeszítés a megváltoztatásukra, a probléma összetettsége, az emberek berögzült gondolkodásmódjai és attitűdjei miatt szinte minden rendszer kudarcot vall velük. Példa rá a szegregáció felszámolásának reménytelensége, vagy az, hogy míg a lányok az iskolában még jobban teljesítenek, amikor kilépnek a felnőtt életbe, szinte minden területen hátrányokat szenvednek el. És ha van is változás ezeken a területeken, mire megtörténnek, már a problémával kapcsolatos elvárások is megváltoznak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

STRAIGHT OUTTA FELCSÚT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.27.

Bújnak elő a csótányok. Tegnap szőrmentén érintettük Orbán baseball sapkáját, amit Trumptól kapott, mint Törökország nagyhatalmú ura, s amelyet Csák miniszter hozott neki személyesen. De úgy, hogy miközben a kedves vezető mögött vigyorgott a képen, azon időben egyúttal az USA-ban is volt. Ez a sapka azonban ennél több lett, önálló életre kelt, s akkor kezdte kifutni a pályáját, amikor boldog tulajdonosa már vétózgatni készült épp az EU-t megint, úgyhogy nagy valószínűséggel a kör szélén áll majd kezét zsebébe rakva, gondolkodva önmaga meghatározhatatlan nagyságán.

Elöljáróban csak azért említettük meg ezt, hogy az alább következő történetet kontextusba helyezzük, hogy lássuk az eszement rajongást idehaza egy olyan ember iránt, akit a határokon kívül a civilizált világban ma már leginkább leköpnének, ha nem lett volna gyerekszobájuk. De sajnálatosan volt. És most, hogy elmeséltem az EU nyomorult életét, nézzük azt a sapkát, amit Orbán gyermeki boldogságában, fülig érő szájjal egyszer csak silddel hátrafelé rakott föl olyan félmondattal, hogy akkor most már nyomna valami rappet. Ezt elképzelhetjük a jellegzetes kappanhangján, miközben a feje rángatózna és a tökeit szorongatná.

Valószínűleg ennyit tud a műfaj jellemzőiről, aminek részleteibe most ne menjünk bele, legyen elég annyi, hogy nem dagadt milliárdosok nyomorából fakad. Mindez azonban nem akadályozta meg az általunk oly jól ismert, de mostanában meglehetősen megvetett Dopeman nevű organizmust, aki a magyar rap vagy hip-hop atyaistenének képzeli magát, de momentán az az érdekes benne, hogy tíz éve még habszivacs Orbán-fejjel focizott, ma azonban nagyferóbb a nagyferónál. Innen van az észrevételünk a csótányok kirajzásáról, s ez a Dopeman nem is önmagában érdekes, hanem jelenségként azt mutatva, ahogyan előbb-utóbb mindenki leborul.

Már akiben nincsen tartás. De a többségében nincs, ezért tartunk itt. Ennek fényében érdemes ennek a Dopemannak a szövegét megismerni, ha eddig még nem tették meg, mert az Orbán valagába mászásnak egészen új szintjét mutatja be. Még pár ilyen hűségnyilatkozat, és valami kitüntetés kinéz. Dopeman látta – és most tessenek alaposan figyelni – „apu” Instagramján ezt a fordítva föltett baseball sapkát, és ettől őtet máris megszállta a szentlélek: „Elnököm! Itt az idő, most vagy soha… Ha kettő OG összefog, kő kövön nem marad… Csináljuk meg, és Viktor apánk lerappeli Brüsszelt.” – Ebben sok érdekes dolog van.

Viszont kettőt emelnénk ki. Az egyik, midőn előttünk áll a kép, ahogyan Orbán Brüsszelben szaporázza a szót a Trump sapkában, azaz, nem tudjuk, mire gondolt a Dopeman nevű költő határtalan lelkesedésében. Másrészt azért arra felhívnánk a figyelmét, hogy „apu” stábjában lehet, nem mindenki van otthon a hip-hop szlengben, amelyben az OG Original Gangstert jelent, bár így sem rossz, sőt, mondhatni beletalált a közepébe. Másfelől, ha a stáb ezt az Original Gangtsert (OG) véletlenül hasonítja az O1G-hez, akkor soha a büdös életben nem lesz meg a Kossuth-díj. De még az apanázs sem, amire voltaképp ez az egész kimegy.

Straight Outta Felcsút – ez volt még Orbán csapata által a baseball sapkás képhez applikálva, mint ami beindította Dopeman fantáziáját. No most, az Orbán csapat a Straight Outta Compton című filmből lopott, amit ők talán tudnak, a Mari néni nem. De ez a filmalkotás a Los Angeles-i Compton aljas utcáin zajló motorháztetős életről mesél Ice Cubbal, Dr. Drevel például, akiket, ha Orbán meglátna, nagyon messzire menekülne. Mint ahogyan Orbán meséje nem a hip-hopé, azaz, a magyar ugarral megint sikerült összeavasszalonnázni valamit, amihöz semmi közük, és nagy valószínűséggel azt sem tudják, eszik-e vagy isszák.

De nem is ez, hanem Dopeman szakmai tanácsai, ami szerint „Nem gondolom, hogy ilyen trap irányba kéne elmennie, vagy drill, vagy ilyen modern hip-hop. Egy igazi OG-nak igazi old school gengszter rap dukál”. És nem is tudja ez a Dopeman mennyire beletalált, aki egyébként a „Lopni” című számával lett leginkább ismert, amiből azért idéznénk kicsit: „A mamám nekem azt mondta/ Inkább fiam te vedd el/ Minthogy tőled vegyék el/ És tudom lopni nem szép dolog/ De dolgozni azt nem fogok/ Mindig jönnek az ötletek/ Hogy hogyan szedjem el a pénzedet…” – Ezt az egészet semmiféle rendező nem rakhatta volna össze nekünk jobban.

Viszont itt van. Mint ahogyan Gáspár Győző is kifejtette, mennyire csodálja Mészáros Lőrincet, a tehetségét és tudását, valamint azt is, hogy szeretné az ő útját járni. Ehhez első lépésként polgármester akar lenni valami ismeretlen faluban, ahol nem indul ellene senki. Az út tehát nyílegyenes. Nos, ezért bátorkodtam megjegyezni, hogy bújnak elő a csótányok, a sokadik generáció, mert az első egypár már ki van stafírozva, viszont ezek az újak is érik a jussukat. S mint Dopeman előadását láttuk, ha azt hittük eddig nagy naivan, hogy Nagy Ferencnél lejjebb már nem lehet menni, nos, kiderült, igen. A határ a csillagtalan mélységes kútfenékben lévő gödör.

ITT OLVASHATÓ

DIKTÁTORKERINGŐ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.10.27.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezekkel:

- Felújították végre, mégis életveszélyes a rákosrendezői vasúti átkelő

- Nem az a kérdés, hogy bevonul-e az izraeli hadsereg Gázába, hanem az, hogy mi lesz ott utána

- Fogantatása pillanatától örök boldogságra teremtett lény az ember, ezért is hülyeség, hogy az ukránok legalizálják a füvet

- Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?

Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Magyarország a világban

Csütörtökön is téma volt Orbán és a háborús agresszor Vlagyimir Putyin találkozója, miután kiderült, hogy a magyar miniszterelnök kifejezetten büszke erre. A hvg.hu információi szerint Orbán előre jelezte az EU és a NATO felé, hogy a találkozó meg fog történni, de azt nem ő kezdeményezte, és nem tud előle kitérni. Ha volt is ilyen figyelmeztetés, ez nem hatotta meg az észt miniszterelnököt, aki szintén beleszállt Orbánba a találkozó miatt. A magyar kormánymédia azzal szokott amúgy védekezni, hogy más külföldi vezetők is találkozgatnak Putyinnal, ezért a Lakmusz megnézte részletesebben, mi igaz mindebből.

Természetesen Szijjártó sem akart lemaradni a diktátortalálkozókból, úgyhogy ő ismét Magyarország számára stratégiailag, gazdaságilag és minden egyéb szempontból rendkívül fontos Fehéroroszországba látogatott, ahol többek között Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is összefuthatott.

A nap folyamán ezen kívül írtunk arról is, hogy állítólag Orbán Viktor már munkamegbeszéléseket is tart a hatvanpusztai birtokon, kiderült az is, hogy idén télen nem lesz hőmérsékleti korlátozás a közintézményekben, és ott voltunk, amikor kiemelték a Balatonból az egyetlen beazonosított Messerschmitt Me-109-es vadászrepülő maradványait.

Hír volt még továbbá, hogy

- mostantól bárki viselhet katonai egyenruhát, bármilyen rendfokozattal, ha a honvédelmi miniszter ezt megengedi,

- elkészültek a magyar kórházak fertőzések szerinti rangsorai,

- Gáspár Győző rajongja Mészáros Lőrincet, és a nyomdokaiba lépne,

- Kubatov Tarlós István ideje alatt készült hajléktalanfotóval kampányol Karácsony Gergely ellen,

- hat hektár erdőt vágnának ki, hogy egyházi iskola épülhessen Szegeden,

- a BKK közölte, hogy körbeér a Nagykörúton a kerékpársáv,

- és hogy több milliárdért vettünk német lovakat, hogy kijussunk az olimpiára, de inkább magyar lovakkal indultunk a selejtezőn.

Gáza

Továbbra sem világos, mit tervez Izrael Gázában. A szárazföldi bevonulás biztosnak látszik, de hogy utána mi jöhet, az teljes rejtély. Emiatt állítólag már Washingtonban is aggódnak, és ezért is csúszhat a szárazföldi offenzíva megindítása.

A nap folyamán kiderült, hogy magyar állampolgárokat is foglyul ejtett a Hamász: a nyolcéves Ella és a tizenötéves Dafna került a palesztin terroristák fogságába. Írtunk arról is, hogy a Hamász delegációja Moszkvába utazhat, miközben a terrorszervezet azt közölte, hogy eddig 50 túsz halt meg a bombázásokban.

Felül-alul

Hiába a felújítás, életveszélyes a rákosrendezői vasúti átkelő: amíg macskaköves volt az átjáró, addig a kerékpárosok lassan gurultak át a tilosban is. A tükörsima aszfalt veszélyes helyzetekbe sodorhatja őket, ezért semmire se jó kerítéseket építettek. Vasúti közlekedéshez kapcsolódó hír, hogy péntektől a nemzetközi vonatok utasait is pótlóbuszok szállítják az 1-es vasútvonalon.

Élet

Az MCC és a Drogkutató Intézet szakemberei kifejtették, miért jelent óriási veszélyt az ukrajnai marihuánalegalizáció. Volt szó Kalasnyikovokkal flangáló, drogfüggő veteránokról, Szent Ágostonról és a romlott Prágáról is, ahol füvet árulnak a boltokban.

Hír volt még a világból, hogy

- továbbra sincs meg a maine-i mészárlás gyanúsítottja,

- Fico bejelentette, hogy a szlovák kormány nem ad több fegyvert Ukrajnának,

- elhalasztja az új kormány kinevezését a lengyel elnök,

- Svédország kiutasítja a legutóbbi Korán-égető tüntetések mögött álló férfit,

- jövő héten jelenik meg a Beatles utolsó száma,

- és hogy nemi erőszak és kábítószer birtoklásának gyanúja miatt letartóztattak egy brit parlamenti képviselőt.

Podcast

Folytatódott vadonatújnak tekinthető irodalmi podcast-sorozatunk, ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat. Vajon az egyszerűség, az őszinteség, a természet vagy a magány lehet a titok nyitja? Patat Bence műfordító társaságában eredtünk a rejtély nyomába, nagyobb kitérőt téve Jón Kalman Stefánsson és Tove Ditlevsen mostanában megjelent regényei felé.

ITT OLVASHATÓ